Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

i. oldal 1972. október 28-, szombat A Idözat a íén ; ért NetU 02 az érdekes, az elgondolkozásra késztető, hogy Ván János balotaszál- lási lakos, a helybeli Kos­suth Tsz fogatosa — lakik Füzespusztán, négy kilomé­terre a falutól, egy kilomé­terre a kövesúttól — ta­nyájába bevezetteti a vil­lanyt, hanem az. hogy er­re áldoz 40 ezer forintnál jóval nagyobb összeget. Többet, sokkal többet, mint amennyiért a tanyát vásá­rolta öt évvel ezelőtt. A tanyát megvették 35 ezerért. Most ugyanennyi­be kerül a villany 600 mé­terről történő idevezetése, amelyhez 14 oszlopot kel­lett leásni. De a tervezésért is elkértek hatezret. Az er­dészet is igényt tart 2500 forintra, amiért engedélye­zi a transzformátorára való rácsatlakozást. És még csak azután következik a tele­vízió. a hűtőszekrény, meg a többi felszerelés. A hasz­nált mosógépet már meg­kapták a rokonságtól... Bizony, mindez felér egy kisebb vagyonnal. őszi fényekben fürdik a tanyavilág, kicsiny akác­erdőn át vezet be a föld­út a Ván-tanyához. Taka­ros, rendezett tanyaudvar, s ilyen a ház belül is, pe­dig a kiskőrösi villanysze­relő mester jócskán szab­dalja most is a falakat a huzalok számára. De hát ez elkerülhetetlen. A házigazda is, a felesé­ge is ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyet a tsz- tagság kormegoszlásának taglalásakor „középgenerá­ciónak” szokás nevezni. Te­hát ha nem is éppen fiata­lok, még jó ideig erejük teljében lesznek. | te világrajön vagy 50 ma- | lac. Nem is tudjuk ponto­san, mennyi a baromfi. Li- I ! bát is tartunk, hizlalunk. — A gyerekek beiratko­zásakor igazolást kellett vinni az átlagkeresetről — így a házigazda. — Innen tudom, hogy nekem 1680 forint jött ki havonta. Ez is a reális, mert nyolc fdrint órabért kapok. Ennek egy részét természetben ad­ják ... A közösben a fo­gatnak ma már nem sok szerepe van. Inkább a ház­táji kiszolgálására tartják. Ezt nem azért mondom, hogy panaszkodjam, nincs is rá okom. De az Igazság az, hogy kiszámítottuk, amit a feleségem dolgozik itthon a jószággal, abból havonta 2300 forint jön be. Tehát „leköröz” engem ... Mon­dom, csak az ő munkáját számítottuk, mert azért amit még én is dolgozom itthon, az sem Részen je­lentéktelen. Ezek: az anyagiak, s szerepük tagadhatatlanul fontos. De azért van itt még más is. Hogyan is áll­nak például a kiskunhalasi rokonsággal? De hogyan jutottak el a villamosításig? — Tizenhét éve keltünk egybe — kezdi Ván János. — Feleségem idevalósi, én pedig kunfehértói vagyok. Tanyán nőttünk fel mind­ketten. Itt telepedtünk meg, munkát vállaltam a tsz- ben, tagnak is felvettek, s kaptunk egy szolgálati ta­nyát. Onnan költöztünk ide. Mégis csak más az, ha az ember a sajátjában la­kik ... — Másfél éve hozták ide a villanyt az erdészethez — veszi át a szót az asszony. — Már akkor felötlött ben­nünk, hogy bármi áron, de bevezettetjük. Közbekérdezek: az nem ötlött fel, hogy a faluba költöznek? — De bizony arra is gon­doltunk. már akkor, amikor a tanyát megvettük. Csak ahhoz nekünk kevés volt a pénzünk. És hát most is ez a helvzet... — Meg nekem közelebb van innen a tsz. mint a fa­luból — teszi hozzá az em­ber. — S az az igazság, hogy ezt a tanyát is meg­kedveltük ... Nemcsak mi, hanem a két nagyobbik gyerekünk is. A lány a ba­jai közgazdasági techni­kumban tanul. Vissza akar jönni ide. A fiú Félegvhá- zán van. az állattenyésztő szakiskolán. Ő sem akar innen máshová menni. Val ami nagyon mély oka lehet a tanyához való líötőa^snek. A kérdezgetés et131 kezdve már csak en­nek kitanogatására irányul. Ilyen válaszok születnek: — A tanyatelek és a ház­táji 300 négyszögöl híján két hold Megél rajta há­rom tehén. Csak tejből 2500 forint jön be hnvorita. Hat V, i'vnIr van az óihan.. Éván­— Tartjuk a kapcsolatot, mi is bejárunk hozzájuk, ők is kijönnek hozzánk. A város más, tele van kötött­ségekkel. Három műszak van az iparban, van úgy, hogy hetente csak egyszer találkozik a család. S ha kijönnek, sokkal felszaba­dultabban érzik magukat, mint odahaza. Nem is szól­va a gyerekeikről... S amit csak nehezen, köntörfalazva vallanak be: anyagilag sem állnak rosz- szabbul, mint a halasi ro­konság. Tervezgetnek: vesznek villanydarálót, csinálnak házi hidrofort, egyszer majd fürdőszoba is lesz és öntöz­ni lehet majd a kertet... Úgy hiszem, valamit sikerült megőrizniük a létért való küzdelemnek ab­ból a szépségéből, amely egykor sajátja volt a ta­nyán való megtelepedésnek. Ez vezette el őket oda, hogy ekkora áldozatot vál­laljanak tanyájuk villamo­sításáért. Hatvani Dániel Segítség a magánlakás-építőknek Új szolgáltatást indít a beruházási vállalat A negyedik ötéves terv lakásépítési programjának végrehajtásában nagy sze­repe Van a magánerős csa­ládi- és társasház-építke- zéseknek. Az állam éppen ezért jelentős hitelekkel tá­mogatja— városon és falun egyaránt — azokat, akik a maguk erejére támaszkodva igyekeznek otthont terem­teni. Sok azonban az ezzel járó gond és számos helyen kell kilincselni a különböző engedélyek beszerzéséért. A megyei tanács végre­hajtó bizottságának szep­tember végén tartott ülésén került szóba, hogy segíteni kellene a magánház-építők- nek az ügyintézésben. Az­óta történtek is ilyen irá­nyú lépések, s a Bács-Kis- kun megyei Beruházási Vállalatot bízták meg az új szolgáltatás kidolgozásával. Felkerestük dr. Gátai Fe­rencet, a vállalat igazgató­ját, s megkértük tájékoz­tassa lapunkat, milyen mó­don kívánják segíteni a magánlakás-építőket. — Vállalatunk számára megtisztelő feladat — vá­laszolta az igazgató — se­gíteni megyénk dolgozóinak lakásépítési törekvéseit. Annak ellenére, hogy ilyes­mivel eddig nem foglalkoz­tunk szeretnénk mielőbb kiépíteni új szolgáltató há­lózatunkat Ezért Kecske­FejlŐdŐ baráti kapcsolatok A krími kerület és megyénk eddig ki­alakult baráti kapcsolatai, tovább .bővül­nek. A két megye fogyasztási szövetkeze­tei keresik az együttműködés lehetősé­geit. Még ez év elején level ment Kecs­kemétről a Krími Területek Fogyasztási Szövetkezeteinek Szövetségéhez, amelyet Brachna János, a MÉSZÖV elnöke írt alá és a kapcsolatok bővítésének módo­zatairól való utaláson kívül meghívást is tartalmazott. Nyáron, o krímiek delegációja V. V. Cigankov, a megyei fogyasztási szövet­kezetek szövetsége igazgatósága elnök- helyettesének vezetésével Kecskemétre látogatott és elhozta A. Lesukovnak, az ottani szövetség megyei elnökének szívé­lyes hangú levelét, amelyben meghívja a megyei szövetkezetek képviselőit krími látogatásra. Ennek tesz eleget november második felében egy háromtagú küldöttség, ame­lyet Bracnna János, a MÉSZÖV elnöke vezet. Hat napig tartózkodnak a Szovjet­unióban. Programjukban többek között az ottani szövetkezeti kereskedelmi egy­ségek, ipari és szolgáltató üzemek meg­tekintése szerepel. Szeretnék megbeszélni egy árubemutatóval és árusítással egybe­kötött, Szimferopolban és Kecskeméten rendezett szövetkezeti hét lebonyolításá­nak lehetőségeit. Szövetkezeti kultúr- csoportok kölcsönös látogatását is meg akarják szervezni. Megállapodást kötnek információk és dokumentációk kölcsö­nös cseréjében. méten — vállalatunk szék­helyén — már november elsején megkezdjük ezzel kapcsolatos tevékenységün­ket. Ügy vélem, az építtetők legnagyobb gondja a külön­böző hatósági engedélyek beszerzése a hitelkérelmek intézése, a műszaki tervek elkészíttetése, az építkezés közbeni műszaki ellenőrzés, valamint a használatbavé­teli engedély megkérése. Az is lehet azonban, hogy en­nél több segítséget is igé­nyelnek az építtetők, s mi a telekvásárlástól a kulcs­átadásig szeretnénk rendel­kezésükre állni. Szolgálta­tásainkat méltányos áron végezzük majd, s bizonyos vagyok abban: megnyug­tató lesz ügyfeleinknek, hogy jól felkészült szakem­berek intézik ügyeiket. A kecskeméti tapasztala­tok alapján a jövő év ele­jén, a megye többi városá­ban. sőt Kiskőrösön is lé­tesítünk kirendeltséget. Te­rületi hálózatunk kiépítésé­ig is mindenkinek rendel­kezésére állunk Kecskemé­ten, vállalatunk székházá­ban — mondotta végül a beruházási vállalat igazga­tója. N. O. Szibériai valóság Megvalósult legenda címmel 3 részes színes filmet vetít a TV — november 2-án, 5-én és 7-én — Szibéria életéről. Operatőre, a dunavecsei származású Molnár Miklós élményeiről ízelítőt ad lapunk olvasóinak. mérsékleti viszonyok zött? kö­Az AN—24-es ablakából a tajgát látom. Olyan lát­vány terül el előttem, mely az álomnál is varázslato­sabb; távvezetékek nyúj­tózkodnak a végtelen felé, együtt csillogva a számta­lan kis víztükörrel. A ha­talmas erdőrengeteg éles, kemény árnyéka csak egy egy tisztáson tud hosszan elterülni. Méltóságteljes fo­lyó tűnik fel — a Léna. A kedves stewardes kis cso­portunknak — az APN és a Magyar Televízió munka­társainak külön is bejelen­ti: Jakutszkba érkeztünk. hármasak. A 3-5 emeletes, előregyártott elemekből ál­ló épületek formája való­ban páratlan — vasbeton lábakon állnak. Alapozás — forró gőzzel A háromajtós rendszer Az építkezésnek e formá­ja a szakszerű magyaráza­tot a Fagykutató Intézetben, Igor Nyekraszov tudomá­nyos főmunkatárstól kap­tam meg. Egyik kutatási águk az építkezésekkel kapcsolatos: hogyan kell építkezni szélsőséges hő­Szibéria e távoli kisváro­sának repülőterén — míg a taxira vártunk — csodálko­zással szemléltem a sok re­pülőgép eleven mozgalmas­ságát. Kíváncsi voltam — hány gépet látok... Bizony gyorsan kellett számolni huszonötig — mert szinte pillanatonként le- vagy felszállt, máskor meg ta­karásba került egy-egy gép. Némelyik gépnek a színe egy ritka lepke pazar szí­nével vetekedhetik. Ezek az élénkvörös gépek a távoli észak földjére — helyeseb­ben, havára szállnak le. A taxi mellett elsuhanó faházak után egyre több, számomra szokatlan formá­jú emeletes lakóház tűnik fel. Itt láttam először a há­romajtós rendszert is. A hideg elleni védekezésül — három ajtón keresztül le­het bejutni a házba. Ter­mészetesen az ..ablakok _ü» Mindehhez tudnunk kell, hogy Szibéria e területén az évi középhőmérséklet — 8 C fok. Télen a — 60 C fokig is lemegy a hőmé­rő higanyszála — nyáron pedig a + 40 C fok is gya­kori. A talaj felszínét a 100 C fokos hőmérsékleti változás erőteljesen igény- beveszi — a föld állandó mozgásával, változásával jár. Két-három méter mé­lyen a talaj még nyáron is állandó, fagyott állapotban marad. Ez az a kemény ré­teg, amire építeni lehet Alkalmam volt megte­kinteni egy lakóház építé­sének kezdeti stádiumát — egy tartóoszlop elhelyezé­sét. Először csővezetéken keresztül 30 atmoszférájú forró gőzt vezetnek le a talajba, majd az ily módon kiolvasztott nyíláson ke­resztül 8 méter mélységig egy gép segítségével leverik a vasbeton „ceruzát”. Az épületet hordozó oszlopok­ra csak 8 hónap után épít­keznek, amikorra végleg be­fagynak. Külszíni vasércfejtő körülmények között tudják vizsgálni a kutatók, hogyan küzdjenek eredményesen a fagy ellen. Ennek érdeké­ben a legkorszerűbb gépe­ket is igénybe veszik. A komputerekbe futnak be azok az információk, me­lyeket a kísérleti terület műszerei mérnek. Az aranymosó üzemben Fagykutató laboratórium Az intézet másik fontos kutatási területe merőben ellentétes: a talaj felol­vasztásának problémájával foglalkozik. ■ ÉÉilÉ lakuifülcli néuviselet Igor Nyekraszov készsé­gesen végigvezetett a fagy­kutató laboratóriumaiban is. Az egyik teremben Spe­ciális körülmények között vizsgálják a különféle ta­lajrétegekben végbemenő hőmérsékleti folyamatokat. Egy másik laboratórium megtekintése előtt alaposan íel kellett öltöznünk: a tél­be indultunk, a 15 méter mélyen fekvő megfigyelő­helyiségbe. A zúzmarától fehérlő laborban állandó a hőmérséklet: télon-nyáron — 4 C fok. Így itt eredeti „A bányászat az a terü­let, ahol erre leginkább szükség van...” — ezt a gondolatot már Jakutszk- tól 500 kilométerre — Al- danban fejtegette Albert Kondratev, a kerületi párt- bizottság instruktora, mi­közben Volgánk a „drágák” felé haladt. Ez az orosz szó a magyar nyelvben is meg­állja helyét. A „drága” — u wants — arany mosó gépet jelent. Az útról már messziről látszott a több kilométer hosszú, szabályos sávokban felhalmozott kőzet, amit az egyik gép már megemész­tett. Amikor közelebb ér­tünk, akkor érzékelhettük csak igazán a gép méretét. A vízen úszó, emeletesház nagyságú és formájú gépe­zetet bátran nevezhetem mozgó gyárnak is. Hosszan előrenyúló csőrének kana­laival csikorogva harap- dálta végig, félkörívben a kis tó partját. Mint meg­tudtam, a fáradhatatlan kanalak maximálisan 380 literesek és a láncon 75 darab van belőlük. Csőré­vel 8-10 méter mélységből is felhozza a kőzetet, hogy aztán magába nyelje. Kí­sérőnk intésére a hatalmas „élőlényéből felvonóhíd ereszkedett a partra, s mi beléphettünk a gyomrába. A talaj reszketett, mozgott, forgott velem együtt. Vala­honnan fentről. a dübörgő hangba sikító sóhaj vegyült. A vízzubogás és a csikorgó kövek hangja csak akkor enyhült kissé, amikor be­tettük magunk mögött a diszpécserhelviség 8’tatát. Az aranymosó üz/"nb"n egyszerre mindössze 6—10 ember dolgozik — 8 órát. A eén • éüel-nappal. A kör­nyéken „tíz ilyen „drága” termeli ki az aranytartal­mú kőzetet Molnár Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom