Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

A. oldal MTI október ES-, Négymilliárd — táppénzre Eltűnő és „divatos” betegségek Listavezető szakmák 600 ezer gépjármű a közutakon Kik ülnek a volán mögött? Orvosok, pszichológusok, szociológusok kutatják Hazánkban jelentősek a társadalombiztosítás kia­dásai. Csak táppénzre éven­te négymilliárdot fizetünk ki; ennyibe kerül a dolgo­zók betegállománya. Ami Bács-Kiskun megyét illeti, az 1971. első félévi nem egészen 61 milliós táppénz- kifizetéssel szemben az idei első félévben több mint 65 és fél milliót tett ki a táp­pénz összege. Esztendőnként tehát négy­milliárdot tesz ki csupán a táppénz. Ez nem kevés, ha meggondoljuk, hogy nép­gazdaságunk az orvosi, kór­házi és rendelőintézeti ellá­tásra 6-6,5 milliárdot költ évente. Ha feltesszük a kérdést, reális-e ez az ösz- szeg, hogy száz dolgozóból havonta 5 betegállományba kerül, akkor a szakemberek azt válaszolják: ezek az összegek reálisak, bár van mit megtakarítani. Az élet- és munkakörülmények ja­vítása, az alaposabb táp­pénzellenőrzés, az orvosi li­beralizmus csökkentése, de főleg a táppénzes fegyelem az, ami megtakarítást ered­ményezhetne. Főleg a fiatal szakmunkások szerepelnek gyakran betegállományban, az évi 12 nap pihenőidejü­ket megkísérlik megtoldani néhány nappal, s rendsze­rint sikerrel. A javuló életkörülmé­nyek is szerepet játszanak a betegállomány növekedé­sében, amit az jelez, hogy ma sokkal hamarabb el­mennek az emberek az or­voshoz, mint régen, sokkal többet törődnek az egészsé­gükkel. Olyan betegségek megelőző gyógyítására is sor kerül manapság, ame­lyekben az emberek régeb­ben — a betegség korai felismerése és kezelése nél­kül — meghaltak. ASZÓT Társadalombiz­tosítási Főigazgatósága vizs­gálja és számontartja azt is, hogy milyen betegséggel kerülnek az emberek táp­pénzes állományba. Sok ta­nulsággal szolgál erről né­hány adat. Száz dolgozóra jutó betegségi napból 1965- ben a tbc volt az ok 127 esetben, 1970-ben mindösz- sze 83 esetben. A bőrbeteg­ségeknél is csökkenés ta­pasztalható, 87-ről 75-re, a gyermekápolási táppénzes napok száma pedig 73-ról 15-re zuhant, nyilván a há­roméves gyermekgondozási segély bevezetésének ered­ményeként. Néhány beteg­ségfajta azonban feltűnően és kiugró növekedést mu­tat; így a szív- és érrend­szeri , betegségek aránya 193-ról 230-ra, az idegrend­szerieké 57-ről 82-re, s az abortuszoké 33-ról 65-re nőtt, holott köztudott, hogy Csúszós úttesten... A GÉPKOCSIVEZETŐK többsége tudja, a kezdők­nek pedig a tanintézetben oktatják, a gépjárművek téli közlekedésének íratlan szabályait. Mint a rendőr­ségi jelentésekből kitűnik, az elmúlt napokban na­gyon sok súlyos, halálos szerencsétlenséget okozott a csúszós út, a nagy sebes­ség. a kopott gumiabroncs, a hirtelen fékezés. Köztu­domású, hogy ősszel és télen egészen más fizikai törvények érvényesülnek a közutakon, mint szá­raz, napos időben. S ha valaki ezeket a fizikai tör­vényszerűségeket nem is­meri, nagyon könnyen az árokban, vagy az úttest ellenkező oldalán találja magát, kitéve másokat, ön­magát és utasait a legsú­lyosabb veszélynek. Érde­mes tehát néhány szót ej­teni az őszi, téli közleke­dés alapvető tudnivalói­ról. Kezdjük talán a sebes­séggel. A nedves, jeges, vagy éppen nedves leve­lekkel borított úttesten a gépkocsi egy bizonyos se­bességnél kormányozhatat- lanná válik, hiszen a gu­miabroncs és az út felü­lete között úgynevezett vízfilmréteg képződik. Tulajdonképpen a jármű kerekei nem az úttesten, hanem ezen a rétegen ha­ladnak. Ezért a sebességet úgy kell megválasztani, hogy a gépkocsi vezetője járművét bármikor biz­tonságosan meg tudja állí­tani. le tudja fékezni. ŐSSZEL jelentkeznek ál­talában a fékberendezések hibái is. Ha a fékek nin­csenek jól beállítva — a bal oldali kerekek fognak, vagy csak a jobboldaliak —, a nedves úttesten a jármű hirtelen megcsú­szik — a volán visszarán- tása sem segít —, s a gép­kocsi kormányozhatatlan testként, sebességének tel­jes erejével vágódik neki az útszéli akadálynak, fá­nak, kilométerkőnek, vagy a másik járműnek. A fé­kek ellenőrzése, beállítá­suk helyessége tehát ősz­szel és télen elengedhe­tetlen feltétele az autó­zásnak. SZÁRAZ időben, normá­lis útviszonyok között, a hirtelen fékezéssel is el­kerülhetők a balesetek. Nedves, havas időben a hirtelen — úgynevezett állóra — fékezés egyértel­mű a baleset bekövetkezé­sével. A blokkolás esetén a jármű mind a négy ke­reke — tárcsa- és légfék esetén is — megcsúszik, s a már csúszásban levő gépkocsit képtelenség meg­állítani. Hogyan fékezzünk mégis ősszel és télen, ami­kor erre szükség van? Először is a sebességből kell kiindulni. Ha kisebb járművünk sebessége, nincs szükség a blokko­lásra, elegendő az úgyne­vezett gördülőre való fé­kezés, más szóval, puhán lépünk a fékpedálra, amely ugyan a gépkocsi sebességét csökkenti, de nem állítja meg azonnal. Ezzel elkerülhető a meg­csúszás, s a gépkocsi még kormányozható. Minden­nek azonban alapja a jó gumiabroncs. A jármű se­bességének megválasztása, irányíthatósága, a fékezés hatásossága csak jó minő­ségű, ép mintázatú gumi­abroncsokkal valósítható meg optimálisan. MIÉRT mondjuk el mind­ezeket? Szeretnénk ismé­telten felhívni a gépkocsi- vezetők figyelmét a he­lyes közlekedésre, s arra, hogyan kerüljék el a bal­eseteket. Nem törekedtünk természetesen teljességre, csupán a legfontosabb szabályokat ismételtük el, '■’.melyek betartása nem- -sak szükséges, de kötele­ző is a közutakon. Gémes Gábor nagyon sok nő nem is veszi igénybe a terhességmegsza­kításra a táppénzes állo­mányt. Az évi táppénzkifizetés te­hát függvénye és mutatója egész egészségügyi és orvosi ellátottságunknak, munka­helyi és életkörülményeink­nek. Sokat mond az is, hogy milyen rétegek a listaveze­tők táppénzügyben. Orszá­gosan az építőanyag-ipar­ban évente 19,4 táppénzes nap esik egy dolgozóra, a textiliparban 18,9, a vegy­iparban 15,7, a villamos- energia-iparban pedig csak 13 nap. Az országos adat szerint száz dolgozóból öten kerülnek havonta betegál­lományba. Ez a szám 1972. I. félévére vonatkoztatva, Kecskeméten 4, Baján pe­dig 4,7. Hem lehet eleget is­mételni: nem az az összeg a sok, amit évente társa­dalombiztosításunk a táp­pénzek kifizetésére fordít, hanem a munkahelyi, mun­kavédelmi és az egyéni egészségvédelmi megelőzési törekvés a kevés, a beteg­ségek időbeni feltárására és kiküszöbölésére. Ezt a törekvést kell a jövőben még jobban ébreszteni, a tevékenységet az eddiginél hatékonyabbá tenni. a balesetek okait és okozóit Magyarországon minden 16-ik ember vezet valami­lyen gépjárművet. Közút­jainkon, amelyek bizony nincsenek az egyre növek­vő forgalomra méretezve, 600 ezer gépjármű közleke­dik. A motorizáció világ- folyamat, hatása alól mi sem tudjuk kivonni ma­gunkat. Sokan, még a köz­lekedési szakemberek kö­réből is azt tartják, a több líj fejűgépek autó, több balesetet okoz. — Nem igaz! Ez helyte­len nézet! — állítja, tudo­mányos kísérletekre tá­maszkodva Sípos Imre az egy éve felállított, Volán Pszichológiai Állomásának vezetője. — A közúti bal­esetek 95 százaléka nem valamiféle műszaki hiba, nem a véletlen, hanem a helytelen emberi magatar­tás következménye. Az egész világon egyedülálló kísérlet A mintegy 80 000 embert, közöttük főleg hivatásos gépkocsivezetőket foglal­koztató Volán Tröszt az elmúlt évben azzal a cél­lal hozta létre pszichológiai állomását, hogy segítse a vállalatokat a hivatásos gépjárművezetők alkalma­zásának és beosztásának megítélésében. Az állomá­son közlekedési mérnök vizsgálja a vezetési jártas­ságot, az orvos az egész­ségi állapotot, a pszicholó­gus a személyiség képessé­geit, tulajdonságait, a szo­ciológus pedig a személyi és foglalkozási előtörténe­tet. a munkával kapcsola­tos kérdéseket. A főváros XIII. kerüle­tében működő állomás „munkatermeiben” és la­boratóriumaiban a kívül­álló számára különös vizs­gálatok folynak. Egyik he­lyen, egymástól elkülöní­tett asztalkáknál — akár egy televíziós kvíz-műsor­ban — tesztlapokat tölte­nek ki a „páciensek”, más­hol piros, lila, kék, sárga gombokat nyomogatnak kézzel és lábbal, furcsa fé­nyek villanásait kell fi­gyelniük, óriási távcsőbe kell nézniük a gépkocsive­zetőknek. Műszerekkel és anélkül, úgynevezett TIM rendszerű vizsgálatok foly­nak. Ami a világon eddig egyedülálló: a Pszichológiai Állomáson 271 embert — A háztáji szarvasmarha­tenyésztők régi gondját or­vosolja a kereskedelem jö­vő januárban, amikor me­gyénkben is forgalomba hoz két új típusú, nagy teljesít­ményű fejőberendezést. Az INPULZA N—601 jelzésű gép NDK-gyártmányú, a HFT—01 jelzésű gépet pe­dig a Kaposvári Mezőgaz­dasági Gépgyártó Vállalat konstruálta. A készülékek előnyeihez tartozik még, hogy könnyen kezelhetők, kevés energiát igényelnek és aránylag olcsó áron kap­hatók. statisztikai mintavétel alapján — kiválasztottak, közöttük 110 gépjárműve­zető — 250 ezertől 1,5 mil­lió kilométert — baleset- mentesen vezetett, ezért a vállalat többszörös kitün­tetettjei. Külön vizsgáltak 100 olyan gépkocsivezetőt, akik 1 éven belül, illetve 100 000 kilométeren belül 1—2 balesetet okoztak. Kö­zülük szűrték ki azokat, akik alkoholisták voltak, s alkoholelvonó kúrán, keze­lésben részesültek. Az emberi tulajdonság döntő szerepe — Türelmetlenül vártuk mi is a vizsgálatok ered­ményét — mondja Sípos Imre az állomás vezetője. — Kiderült, hogy a pszi­chológiai vizsgálat képes megkülönböztető jegyeket felmutatni a kiváló, a bal- esetes és a krónikus alko­holista csoport között. Pél­dául a Catell-féle 16 sze­mélyiségtulajdonság elem zése- folytán 187 élethely zetre kértünk és kaptun' választ. Teljes pontoss' gal kimutattuk, amíg kiváló gépjárművezetői: 1 lelkiismeretesség, az előr látás, az önbizalom, a ny godtság jellemzi, addig balesetezőket a haszonle a szorongás, az ideges f szültség. Bebizonyosodo hogy a balesetek okaim kiváltásában még a sza! képzettség különböző fok?' sem játszanak döntő szere­pet, hanem kizárólag az ember tulajdonságai, leg­főképpen a benne szunnya­dó agresszivitás. A pszichológusok, orvo­sok, szociológusok és mér­nökök alaposan elemezték az egyes baleseti szituá­ciókat. Kiderült az is, hogy nem a cselekvési reakció időtartama, a cselekvés időpontjának jó megvá­lasztása teszi lehetővé a baleset elkerülését, hanem az ember állandó felké­szültsége a cselekvésre, a döntés képessége. Mi a konkrét haszon ? A Volán vállalatainál el­határozták, hogy a gépko­csivezetőket a személyisé­gükhöz, fizikai állapotuk­hoz alkalmas helyre teszik. Akad, aki nem való autó- buszvezetőnek, de kiváló­an elvezethet egy teher­autót. És fordítva is, so­kan nem voltak eddig „he­lyükön”, előrelépésükre ez­után a vizsgálat után ke­rül sor. A Pszichológiai Állomás munkatársai most kezdték vizsgálni az 1. sz. Buda­pesti, a 2. sz. Salgótarjáni, A késői korholás A helyszín, ahol az alábbi párbeszéd le­zajlott, a ballószögi ta­nácsháza. Az ügyfél, aki nem önszántából, hanem idézésre kereste fel a ta­nácselnököt, amolyan ön­maga elől menekülő em­ber. Nemrégóta él a köz­ség határában, ahol az el­hagyott 35 tanya egyiké­ben — a tulajdonos bele­egyezésével — talált haj­lékra. Az ügyéről pedig valljanak a következők: — Mondja, bátyám, járt már valaha a Patyolat ut­cában? Mert ha járt is, nagyon régen tehetett. Ahogy elnézem magát, el­felejtette, hogy nemcsak a tanácsházára illetlen ilyen borostásan, piszkosan be­térni, hanem valamirevaló emberhez otthon is mél­tatlan az ilyen ápolat- lanság... Meg ahogy lá­tom, a Pirulók utcáját is messze elkerüli. Ha nem így lenne, most nem ne­kem kellene korholnom magát. Bizony, szégyenle­tes, pirulni való, amit cse­lekedett! Nem elég, hogy deresedő fejjel elhagyta népes családját, most még a kiskorú lányát is idecsá­bította és a lebetegsdésig itatja. Feleljen, milyen embernek tartja magát?! Csend. Szánalmas-üresen maga elé meredő, jobban a 7. sz. Szolnoki, a 10. sz. Szegedi Volán ez évben felvett gépkocsivezetőit és másfél év múlva minősí­tik őket. „Előrejeleznek” a vállalatoknak, ki mire ké­pes, alkalmas. Ki akarják szűrni az agresszív embe­reket, hogy ezzel is elejét vegyék a súlyos karambo­loknak. Tervezik egy bent­lakásos tanfolyam megin - dítását, ahol az agresszív tulajdonságú emberei—: tanítanák, foglalkoznának velük. Vizsgálni akarják a gépkocsivezetők leterhelé­sét is, tanácsot adnak a vállalatok vezetőinek, ho­gyan, miképpen könnyítsék a gépkocsivezetők munká­ját, mire figyeljenek bére­zésüknél, jutalmazásuknál. A vizsgálatok világosan be­bizonyították, milyen nagy szerepe van a gépkocsive­zetők munkájában a jó, igazságos bánásmódnak, a rendezett családi körülmé­nyeknek. Szeretnék elérni, hogy a Volán volánjai mö­gött kiegyensúlyozott, jóke- délyű, a munkájukra kon­centráló emberek üljenek. Magyarország közútjain 600 ezer gépjármű közle­kedik, ez ugyanennyi gép­kocsivezetőt is jelent. A magángépkocsit vezetők gondjait most félretéve és csak a hivatásos gépkocsi- vezetők több százezres tá­borát nézve is rögtön adó­dik a feladat: minél előbb létrehozni a TAXT-nál, a FŐSPED-nél. az ÉPFU-nál, a GÉPFU-nál és természe­tesen a megyeszékhelyeken is a fővárosihoz hasonló pszichológiai állomásokat. Évente ezernél több em­ber hal meg az utakon, több ezren megrokkannak, gyerekek, öregek, asszo­nyok, férfiak válnak mun­kaképtelenné. lesznek csa­ládi tragédiák ré*z»eei, mert néha nem azok ülnek a gépkocsik kormáévá mö­gött, akiknek kellene, s nem úgy. ahogvan kellene. A közút a legveszélye­sebb üzem, de itt is az iéleté az előny! Sz. D. mondva: a semmibe bá­muló ember. — Miért nem válaszol? Egyáltalán, gondolkozott-e már ezen? — Hát... nemigen .. I — Tulajdonképpen miért hagyta el huszonnyolc év után a nyolc gyerekét, meg az asszonyt? — Hát kérem, az úgy volt, hogy ami nekem tet­szett, az neki nem. Ami neki tetszett volna, az meg nekem nem. Szóval, ennyi volt az egész... __Tehát ennyi volt az * egész... Látja, papa, maga még most sem néz őszintén szembe ön­magával. Pedig higgye el, néha érdemes azt a tük­röt elővenni! Elvárta vol­na talán, hogy még tap­soljon is az a szegény asz- szony, amiért a kenyérre és a gyerekek cipőjére-, ruhájáravalót leengedi a torkán? Tudja meg, amit maga csinált, az a legalá­valóbb dolog, amit egy családos ember elkövet­het!... Ugye, most csak topog és pislog, rosszul esik az őszinte szó. Nos, vegye tudomásul, az ilyen­fajta emberek, mégha el is jár felettük az idő, nem érdemelnek tiszteletet!... Most pedig hazamegy, és azonnal útjára bocsátja a falujába, visszaküldi az édesanyjához azt a kis­lányt. Nehogy még holnap is itt találjuk, megértet­te?! Feleljen hát! — Meg, igenis, tanácsel­nök úr, még máma visz- szamegy. Legalább segít az anyjának... Én meg... én ... Szóval, csak azt akarom mondani. hogy elég sok időt megéltem, de énvelem így, így Vngem még senki... Az elhanyagolt külsejű, borvirágos orrú ügyfél rossz kalapját gyűrögetve, esetlenül távozik. Az eled­dig állva tárgyaló tanács­elnök pedig elnehezülten, szinte leroskad a székre. S miközben az íróasztalra könyökölve megtámasztja a fejét, így sóhajt: — Ó, de borzasztó is! Talán nem jutott volna idáig, ha húsz évvel előbb kap egy kíméletlen fej­mosást ... Aztán újra feláll, a még mindig elgondolkozva jegyzi meg: ___ I tt van ez a példa, * és milyen egysze­rűen hangzik ez a foga­lom, hogy: tanácsi ügy­intézés ... Pedig szerintem az ügyintézőknek külön pszichológiai tanfolyamot kellene végezniük... I—y —n)

Next

/
Oldalképek
Tartalom