Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-24 / 251. szám
197Í. október 24, kedd S. oldal Olvasás Idegem nyelven Az olvasásnál?, mint a nyelvtudás fejlesztését szol- gáló eszköznek nagy hagyománya van. Sőt, sokan állították már, hogy olvasás útján tanulták meg ezt vagy azt az idegen nyelvet. A sorrend fontossága Bizonyos, hogy a szorgalmas olvasás, különösen ha tervszerű, segíti nyelvtudásunk megtartásét, még bővítését is. Az illúzióktól azonban óvakodjunk. Kivételesen megtörténhet, hogy valaki alaposabb előzetes nyelvtanulás nélkül megbirkózik az idegen szöveggel. Általában azonban nem lehet erre számítani. Az idegen, nyelvet akusztikai formájában kell megismerni, s csak azután kerülhet sor az olvasásra. Hogy mikor érkezik el a pillanat, amikor az olvasás már hasznos lehet, módszertani kérdés, és itt nem tárgyalhatom. Olyan idegen nyelvet, amelyet a fülünkkel nem ismerünk, írott alakjában sem tudunk jól áttekinteni. Olvasás helyett fordítgatunk, szótárazga- tunk, elakadunk — szóval, lecke lesz belőle, amely nem vezet, vagy csak nagyon lassan és keservesen vezet jobb nyelvtudáshoz. Valamennyire tehát jutni kell az iskolában, vagy a nyelvtanfolyamon a módszeres nyelvtanulással, csak azután jöhet a könyv. Igaz, elvileg akkor sem lehet az önképzés egyetlen eszköze. Hiszen a pépek hiteles idegen nyelvű beszédet tárolnak és közvetítenek. Gyakorlatilag azonban az emberek többsége alig jut máshoz, ha nyelvi önkéozésre vállalkozik, mint könyvhöz. A választás szempontjai Milyen könyveket ajánlhatunk az idegen nyelven olvasni akaró dolgozóknak, diákoknak? Nem szabad sűrű szótározásra kényszeríteni őket, mert akkor elvész az olvasás öröme, sőt termékenysége is. De olyan könyvekre van szükség. amelvek nemcsak az Irodalmi igényt elégítik ki hanem nyelvi szempontból is hasznosak. Háromféle könyv áll rendelkezésünkre. Nagyon jók voltak azok a könyvek, amelyek a mű teljes idegen szövegét magyar fordítás nélkül, de magyar nyelvű előszóval, jegyzetekkel adták. Sajnos, ez a falta könyv: hiánycikk. Szerencsének tarthatjuk, ha ilyen könyvekre akadunk a könyvtárban, vagy ilyenek vannak birtokunkban, s elsősorban ezeket ér- r'ames az olvasni vágyók fi''veimébe ajánlani. Tíz, tizenöt évvel ezelőtt sorozatban adtak ki orosz, angol, francia, német nyelvű novellákat párhuzamosan közölt magyar fordítással. Bizonyára sok iskolai és közkönyvtárban megvannak még. Hasonló jellegű kiadványok korábban és szórványosan azóta is megjelentek. Olvasásuk inkább az irodalmi érdeklődést szolgálja. Kétségtelen, hogy nemes élvezet Puskint, Musset-t eredetiben olvasni, bár mintegy súgóként ott van a magyar szöveg is. De éppen emiatt kevéssé értékes a nyelvi önképzés szempontjából: a magyar szöveg jelenléte következtében csökken az idegen szöveg fegyelmező ereje. Nagyobb tömegben, a széles választék igényével csak olyan idegen nyelvű könyveket szerezhetnek be a könyvtárak és az olvasók, amelyekben nem találnak j semmiféle segítséget a meg- i értéshez (vagy, ami leg- j többjük számára ugyanaz: j a magyarázatokat egy harmadik nyelven írták). Mondjunk le róluk? Ne, mert akkor megfosztjuk a ! nyelvi önképzés egyik lehetőségétől éppen azokat, j akik érdeklődnek az ide- ! gén nyelvek iránt, de akik- | nek a könyv szinte az | egyetlen elérhető önképző [ eszköz (köztük az igyekvő, hátrányos helyzetű tanuló- j kát). Csak válogatnunk kell. I Nyilvánvaló, hogy regényt, J több felvonásos színdarabot csak a legszorgalmasabbak, az iskolából viszony- j lag jó nyelvtudással távo- j zók olvasnak. Novellákra, I rövid történetekre, esyfel- I vonásosokra van szükség, ezekkel a dolgozó ember és — főleg a szünidőben — a diák is meg tud birkózni. Gyakorlati tanácsok Az idegen nyelvek tanulásában legjobb eredményt elérő diákoknak különösen ott kell ajánlani, ahol nem járhatnak nyelvi tagozatú osztályba, mert nincs a lakóhelyük közelében. Elsősorban az orosz nyelv gyakorlására készült, vagy azt segítő könyvek kerülhetnek szóba; ilyenek újra és újra érkeznek az idegen nyelvű műveket árusító könyvesboltokba és célszerű, ha a könyvtárosok, nyelvtanárok figyelemmel kisérik őket. Az angol, francia stb. nyelvű szovjet és NDK kiadványok olcsók, nagy mennyiségben is beszerezhetők és általában igen jók. A szövegek a legkülönbözőbb nehézségi fokozatokat képviselik — a bonyolult nyelvezetű- ek kivételével — a csak egyszerű középiskolai tudással rendelkezők részére olyan könyvek jelentek meg, mint az Alice Meseországban teljes angol szövege. Kapható néhány nyugati kiadvány is. Irodalrailag hiteles szövegeket A tanulási célra szerkesztett idegen nyelvű könyvek egy része nem az irodalmi mű teljes szövege, hanem átdolgozás. Meggyőződésem, hogy az irodalmi szöveg csak úgy lehet igazán a tanítás és nevelés eszköze, ahogyan alkotója megírta. Ez talán egyoldalúan irodalmi igény, egy műfordító magánvéleménye. De nem rejthetem véka alá azt a meggyőződésemet. hogy az irodalmi- lag hiteles szöveg nyelta- nítási és nevelési célokra is a legjobb, éppen a hitelessége miatt, és annak ellenére, hogy a szerző nem gondol módszertanra, amikor novelláját, színdarabját írja. Befejezésül a nyelvtanítás szempontjából legfontosabb kérdés: milyen irodalmi szövegek felelnek meg a célnak. Mindenesetre a próea. Ha bő a választék: a XX. századnak azokat a realistáit iavasolhatluk, akikn°k a stílusa felszívta a beszélt nvélvet is. Mégpedig azt a fajta köznyelvet, amrívet az iskolában, a tanfolva- mokon tanítanak. Nem felel meg a táinyelvi sajátosságokat. vanv furcsaságokat felhasználó szprző. Irodalmi művekről beszéltem. Da a tárgyalt cé1 szemoontiából nagyon b^rznosak a nyelvkönyvek is. F-gv-e«v új nvelvkönvv tanv.Tmánvozása is frissíti az iskolában, tanfolyamon szerzett nyelvtudást. Clsak- hopv ez már nem telleseo a könyv ügve. Korszerű ♦ankönw nincs hanganyag frorrmetof on szalag, lemez) nélkül. Dr. Bán Ervin Vendégségben a komszomolistáknál I. Moszkvai pillanatképek fl"ap.dü írásai kiáll tás Egy nagy pedagógusnő emléke A bajai Türr István Múzeum ez évben összesen 200 000 forintot kapott a megyei tanácstól, hogy a hazai és külföldi szakmai körökben nagy figyelemmel kísért madarasi roxo- lán temető feltárását tovább gyorsítsa. Az idén is a késő őszi fagyokig folytatják a munkát. A bajai múzeumban egyidejűleg hozzákezdtek az új állandó bácskai kiállítás rendezéséhez. A nagyszabású tárlat bemutatja majd az eddig feltárt mintegy 650 roxolán sírlelet legjellemzőbb, legérdekesebb darabjait. Teleki Blanka 110 évvel ezelőtt halt meg hazájától távol, Párizsban, 1862. október 23-án. Pedagógus volt, a magyar nőnevelés egyik úttörője. Az idők során a nő eszményképe sokféle alakban tűnik fel. Teleki Blanka nagy szellemével emelkedett ki, a honszeretet magas légkörében élt egész életén át. Erdélyben, Hosszúfalván született, mint egy nagy kultúrájú család sarja. Már leánykorában túlszárnyalja szellemével tanítóit. A legkomolyabb tudományok érdeklik: a rr Ősz a szigeten A legifjabbak ösztönös mohósággal csapnak 1© az ősz nemes ajándékára, a valószínűleg utolsó, szép idei napokra. Baján, a Pandúr-szigeten egymis hegvén-hátán vetik rá magukat a esúzrtákra, mászókák a, hintákra. Nem kell csak pan- dúrosdit játszaniuk — a Pandúr-sz'geten. (Tóth Sándor felvétele.) történettudományok, a matematika, de rajzolásban és festészetben is túltett mesterein. Nagynénje, Brunswik Teréz házában belekerül Pest-Buda frissülő forradalmi levegőjűbe. A polgári nőemancipáció hatott Teleki Blankára már ifjú korában. Mint a nép nevelője, a hazának akarta szentelni életét. Elsőrangú feladatának tekintette a nők művelődési jogainak kiszélesítését. Teleki Blanka jól ismerte kora előítéleteit, ezzel számolnia kellett. 1846-ban mégis meg tudta nyitni leányneveló intézetének kapuit, a külföldi intézetek mintájára. Hazafias demokratikus szellemben nevelte a magyar polgárság leányait. Szakoktatást vezetett be. Előadóit nagy gonddal válogatta. A későbbi hős szabadságharcos, Vasvári Pál tanította a történelmet, a jeles Hanak professzor a természettudományokat, a számtant a neves Argai professzor. Nem feledkezett meg a nyelvek tanításáról sem. Az intézet kitűnő munkájával országos hírű lett. A szabadságharc bukása után vád alá helyezik Teleki Blankát és munkatársát: Lőwei Klárát. Kufstein borzalmas falai közé zárják őket. öt évig raboskodik ott, a hatodik évben könnyebb zárkába helyezik. Az első évben a börtön Bács megyei származású vezetője, Nehiba könnyített szörnyű sorsán. Az új bécsi igazgató, Kämpf kapitány azonban még levegőre sem engedi. Tüdejét, szemevilágát tönkreteszik ezek az évek. Amikor hat év után kiszabadul, már nem tudja élvezni a szabadságát. Pesten titkosrendőrök figyelik ... „szertenézett, s nem leié honját e hazá- h®71” • • •, Pranciaországban, nővérénél keres megnyugvást. Ott is halt meg 1862- ben, egy ragyogó őszi délután kisérték ki a mont- parnassei temetőbe. A ..kétfejű sas” megölte a legnagyobb magyar pedagógusnőt, de szelleme ma is él, utat mutat. Fenyvessi Jenőnc érkezik, melynek majdnem annyi a lakosa, mint hazánknak, igyekszik mindent valami „kézzel fogható” tényhez viszonyítani. Nem akarok abba a hibába esni, hogy erőltetett összehasonlításokkal próbáljam kifejezni a 60 kilométer hosszú és 40 kilométer széles fővárosról szerzett első benyomásaimat, illetve így érzékeltetni, utcáinak, tereinek, épületeinek monumentalitását. Ez lehetetlen. Mert például még az sem fejezné ki pontosan a valóságot, ha történetesen a Gorkij utca, a Kalinyin sugárút,' vagy a szovjet fiatalok által épített Komszomol sugárút méreteit viszonyítással próbálom érzékeltetni: a pesti nagykörutat gondolatban szorozzuk meg tízzel... Nyolc, tfzsávos utak, tíztizenöt emeletes épületek, hatalmas forgalom. (Majd nézd csak meg délután 5 óra felé, ez ahhoz képest semmi.). De az la lehetetlen, hogy a Moszkvába érkezett turista az utcák, terek, épületek, a kőmederbe szorított Moszkva folyó láttán ne álljon meg egy-egy pillanatra: ez csodálatos, ez gyönyörű. Mert itthon, a babátoktól, ismerősöktől hallottak csak úgy képzelhetők el, ha valaki saját szemével is meggyőződik a szovjet főváros szépségeiről. A Vörös-tér felé vezetett utunk, megpillantottuk a Kreml tornyait, s a Mauzóleumot. De ez a másnapi; program lesz. Elég csupán egy nap? Azt hiszem, erre a Moszkvában eltöltött öt napunk is kevés lenne. Közben Laczy József, szovjet idegenvezetőnk, aki Csapnál szállt fel a külön- vonatra, megállította az autóbuszt. „Ott látható a városháza”. Hatalmas, vörösre festett épület. „Érdekessége, hogy nemrég kicsit arrébb tették a városházát”. Ránézünk az idégenvezető- re, talán viccel? Nem. Egészen komolyan mondja, hogy az utca szélesítése miatt a városháza alá görgőket helyeztek, s 12 méterrel szabályszerűen beljebb gurították az épületet. Délután folytattuk a városnézést, s egy szussza- násnyi szabad program után, este, elmentünk a Kongresszusi Palotába, s a Moszkvai Nagyszínház művészeinek előadásában megnéztük a Faust című négy- felvonásos. operát. Az ive1 >>-,n épült Kongresszusi Palota építészet* remekmű. Annak ellenére,' hogy modern stílusban építették, kiválóan beleillik a Kreml lenyűgözően szép, keleti stílusú épületeinek sorába. Ennek érdekében a szovjet építészmérnököknek nagyon sok körülményt figyelembe kellett venni, például azt, hogy a Kongresszusi Palota nem lehet magasabb a Kreml tornyánál. A szovjet mérnökök ezt úgy oldották meg, hogy a hatezer-ötszáz személyt befogadó kongresszusi termet — legalább is egy részét — a föld felszíne alatt alakították ki. A palotában egyébként rendszeresen színházi előadásokat is tartanak. Kitűnő a program: szeptemberben Verdi Rigoletto című operáját és Rossini Szevülai borbély című operáját mutatták be. Októberben pedig, ugyancsak a Moszkvai Nagyszínház művészei Verdi Don Carlos című operáját adták elő. Gyönvörű előadást láttunk. Különösen a már nálunk is jól ismert, ezúttal Fauríot ale’:pó V. V. Kravcov és T. A. Szo’-oki- na, mint Margareta alakítása tetszett. (Folytatás következik.) Tárnái László Azok jártak jól, akik szeptember 25-én, hétfőn délután a tavaszias Idő ellenére télikabátban és kucsmában érkeztek a Nyugati- Pályaudvar egyik várótermébe, ahol a Szovjetunióba induló Béke-barátság különvonat résztvevői gyülekeztek. Még Záhonyba sem értünk, amikor a rádió bemondta: Moszkvában havazik ... Mire szerdán reggel, a csaknem 50 órás utazás után megérkeztünk a moszkvai pályaudvarra, a hó ugyan elolvadt, de a ballonkabátok alá felvett pulóverektől no meg a bőröndök súlyától sem melegedtünk ki. A pályaudvaron a Kom- szomol Moszkvai Bizottsága és a Szputnyik Utazási iroda vezetői köszöntötték a magyar ifjúmunkásokat, akik a KISZ VIII. kongresszusára indított szocialista munkaverseny-mozga- lomban végzett eredményes munkájukért kapták ezt a szovjetunióbeli utat. Moszkvában első utunk a népgazdasági kiállítás mellett levő Turiszt Szállóba vezetett. A vöröstéglás épületeket az 50-es évek elején létesítették. Eredetileg munkásszállás volt, a népgazdasági kiállításon dolgozó munkások laktak itt. Később, a 60-as évek elején a Szputnyik Utazási Iroda megvásárolta az épületeket. Először négy-öt, illetve hatágyas szobákban helyezték el a turistákat, s a fürdőszoba egy közös folyosóról nyílt. Jelenleg háromágyasok a szobák, s mindegyikhez külön fürdőszoba van. A hálókocsik „örökmozgó” fekhelyei után ellenállhatatlanul csábítottak a kényelmes rekamiék. a Szputnyik munkatársai azonban megérkezésünk után csupán negyedórát engedélyeztek, g máris irány: moszkvai városnézés. Pa valaki a világ egyik legnagyobb városába
