Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-21 / 249. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAG Y A R S Z OCIAUST A MU N K A 5-KISKUN MEGYEI p l Z O T T S Á G A N A K N A PI L A P IA XXVII. évf., 219. szám 1972. október 21., SZOMBAT ára: 90 fillért Az SZVSZ nyomdaipari állandó bizottsága a Petőfi Nyomdában Cj létesítmények átadásával köszöntötték a város felszabadulásának évfordulóját A lapok beszámoltak ar­ról, hogy a Szakszervezeti Világszövetség nyomdaipari állandó bizottsága Buda­pesten tartotta XI. ülés­szakát. A tanácskozás reszt­vevői — akik egyben a francia, német, olasz, szov­jet, japán, lengyel, cseh és venezuelai nyomdász szak- szervezeteket is képvisel­ték — tegnap megyénk székhelyére látogattak. Út­jukra elkísérte őket Kim­mel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dol­gozói Szakszervezetének fő­titkára. Kecskeméten, a ta­nácsháza dísztermében Né­ni edi Sándor, az SZMT titkára és dr. Sánta László, a városi tanács vb-titkára, a Petőfi Nyomda Vállalat­nál pedig Ablaka István igazgató fogadta a vendé­geket. A nyomda megtekintése közben elbeszélgettek a dol­gozókkal. Itt Heinz Deckert, az SZVSZ nyomdaipari ál­landó bizottságának elnöke, az NDK nyomdaipari szak- szervezetének főtitkára kér­désünkre a XI. ülésszakkal kapcsolatban az alábbi nyi­latkozatot adta: — Budapesti tanácskozá­sunkon értékeltük elmúlt évi munkánkat és kidol­goztuk jövő évi munkater­vünket. Igen fontos felada­tok várnak ránk a nyomda­ipari dolgozók érdekeinek védelmében. A tőkés világ­ban a konszernek koncent­rált nyomdaipari üzemeket hoznak létre, ugyanakkor igyekeznek a dolgozókat hátrányos helyzetbe hozni, eddig kiharcolt jogaikat csorbítani. Ez ellen csakis nemzetközi összefogással vehetjük fel a harcot. Jövőre Moszkvában rende­zünk egy szimpoziont a nyomdaipari dolgozók mun­kakörülményeinek javításá­ra. Az állandóan korszerű­södő technika ugyanis sok új munkavédelmi problé­mát hoz felszínre. Ilyen többek között a vegyi anya­gok használata, a zajárta­lom, az egyre monotonab­bá váló munka. Jelentős állomása lesz munkánknak az a tanács­kozás, amelyet az arab or­szágok nyomdász szakszer­vezetei között rendezünk. Napirendre tűzzük a latin­amerikai nyomdászok hely­zetét is, akik a legkizsák­mányoltabbak a szakmá­ban. Határozatban fejez­tük ki tiltakozásunkat az Egyesült Államok vietnami bombázásai ellen, s az ál­landó bizottság szolidaritási alapjából 3 ezer márkát adtunk egy vietnami nyom­da bővítésére. Heinz Deckert végül elismerően nyilatko­zott a magyar nyomdász szakszervezet munkájáról. N. O. • • Ünnepi tanácsülés Baján Tegnap délelőtt koszorú- zási ünnepséggel kezdődött Baján a város felszabadu­lásának 28. , évfordulóját köszöntő ünnepség. A ta­nácsháza bejáratánál An­tal István, a város úttörő­titkára mondott ünnepi be­szédet és helyezett koszo­A vendégek érdeklődéssel nézegetik a Petőfi Nyomda új termékeit r— T :l (Pásztor Zoltán felvétele) rút a felszabadulási em­léktáblára. A program ünnepi ta­nácsüléssel folytatódott, amelyen részt vett dr. Mol­nár Frigyes, az MSZMP KB tagja, a SZÖVOSZ el­nöke, dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Ta­nács tagja, országgyűlési képviselő, dr. Gajdócsi Ist­ván, országgyűlési képvise­lő, a megyei tanács elnö­ke, a Magyarországon ide- j iglenesen állomásozó szov- ! jet alakulat parancsnokai, | a zombori testvérváros küldöttsége Mészáros And­rásnak, a zombori pártbi­zottság titkárának vezetésé- i vei. Papp György, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte a tanácstagokat, valamint a vendégeket, azokat az elvtársakat is, akik az elmúlt 28 évben részt veitek a város veze­tésében és tevékenyen hoz­zájárultak a város fejlő­déséhez. Kincses Ferenc tanácsel­nök beszélt Baja felszaba­dításának körülményeiről, arról a történelmi napról, amikor 1944. október 20- án a szovjet hadsereg ki­űzte a városból a fasisz' iákat, a német megszálló­kat és elhozta az itt lakó népnek a rég óhajtott sza­badságot. A zombori delegáció ne­vében Mészáros András köszöntötte a tanácsülést, az ünneplő várost és a to­vábbi jó kapcsolatokra, az együttműködés szélesítésére kérte a város vezetőit. A tanácsülésen az ifjú­sági törvény helyi végre­hajtásáról és az ifjúság helyzetéről szólt Molnár, János, a városi tanács mű­velődési osztályának veze­tője. A város tanácsa a párt­ós a tanács végrehajtó bi­zottságának javaslatára el­fogadta, hogy először a város történetében, dísz­polgári címet adományoz­zon. Papp György szólt a díszpolgári címben része­sülők életéről, munkássá­gáról, majd Kincses Ferenc átadta a díszes oklevelet és díszpolgárrá fogadta Ternai Máriát, a Bajai Finomposztó Vállalat mun­kásnőjét, aki 35 éve lelki- ismeretesen' dolgozik mun­kahelyén. Díszpolgári cí­met adott át dr. Molnár Frigyesnek, aki az 1950-es évek elejétől munkálkodik a városért, és dr. Ortutay Gyulának, aki huzamos időn át volt Baia ország- gyűlési képviselője. A tanácsülésen felszólalt dr. Ortutay Gyula, a ki­tüntetettek nevében 1 pedig dr. Molnár Frigyes mon­dott meleghangú köszöntő­szavakat. A város díszpolgárait virággal köszöntötték az úttörők. A tanácsülés részvevői ezután a szovjet emlékmű­höz mentek, ahol a város vezetői koszorút helyeztek el a hősök sírján. Ezután került sor az újvárosi la­kótelep és a ruházati áru­ház alapkőletételére. Teg­nap adták át a józsefvá­rosi lakótelepet, a baja- szentistváni pártházat és az ÁFÉSZ-áruházat, az új Patyolatüzemet, a Bokodi úti 48 lakásos KTSZ-lakó- telepet és emlékfát ültet­tek a Világos utcában lé­tesítendő parkban, amely­nek építése ezzel tegnap elkezdődött. Cs. L Magyar számítógép-kiállítás Moszkyában Szüretel i a szőlőkombájn Pénteken délelőtt a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos kor­mányközi bizottság 12. ülésszakán részt vevő szov­jet és magyar delegáció vezetői — Vályi Péter és Mihail Leszecsko — meg­tekintették a VIDEOTON moszkvai számítógép-kiál­lítását. A magyar és a szovjet kormány magas rangú sze­mélyiségei Pap István­nak. a VIDEOTON vezér- igazgatójának kíséretében nézték végig a kiállítást. A Vorovszkij utcai állandó magyar kiállítóteremben ezúttal a 1010 B és 1010 P.M típusú elektronikus számítógépek és segédbe­rendezések mutatkoznak be. A magyar computere­ket a KGST számítógép­programjának keretében gyártják. A magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság Moszk­vában tartott 12. üléssza­kának befejezése és az ok­mányok aláírása után Mi­hail Leszecsko. a Szovjet­unió minisztertanácsának elnökhelyettese és Vályi Péter, a magyar kormány elnökhelyettese nyilatko­zott a magyar újságírók­nak. A szovjet miniszterel­nök-helyettes elmondotta, hogy az ülésszak a szovjet fél véleménye szerint nagy­fontosságú kérdéseket te­kintett át. s olyan hatá­rozatok születtek, amelyek elősegítik a magyar és a szovjet népgazdaság haté­konyabb fejlődését. A megyében legnagyobb területen a Kunbajai Ál­lami Gazdaság foglalkozik szőlőtermesztéssel. Csak­nem háromezer holdról szedik évek óta a termést. Az ültetvényeken a mun­kafolyamatok egy részét már gépesítették, korszerű­sítették a támrendszerek egy részét, alkalmazzák a magasműveléses módszert. Az ágazat jövedelmezővé tétele érdekében üzemen belül végzik a termés fel­dolgozását, tárolását. Elké­szült a 120 ezer hektolite­res bortároló, a berende­zésekkel naponta 6 ezer mázsa szőlőt képesek fel­dolgozni és automata pa­lackozó gépsoron töltik üvegekbe a közkedvelt kunbajai borokat A szüretelés — mint mindenütt — a gazdaság­ban is sok gondot okozott, mert kevés volt a munka­erő. Az állami gazdaság az idén vásárolt több, mint 3 millió forintért egy ame­rikai gyártmányú, Chis- holn-Ryder típusú szőlőszü­retelő kombájnt. A hydro- motoros meghajtású gép néhány napja dolgozik a 320 centiméteres sortávol­ságú, magasműveléses táb­lákon. Minden fajtánál ki­próbálták már, legutóbb a kékfrankost szedték vele igen jó eredménnyel. A kombájn óránként fél hektárról képes betakarí­tani a szőlőt, teljesítmé­nyét nem befolyásolja a termés nagysága. A hidas- u*aktorra emlékeztető gép verőlécek segítségével sze­di a termést 60—180 cen­timéter tőkemagasságfcan, a lécek ütőereje a fajtának megfelelően szabályozható. A szőlő a felvivő szalagra hullik, ennek segítségével jut a tisztítóba, ahol ven­tillátorokkal távolítják el a leveleket, szárakat, innen újabb felvivőszalag viszi a tiszta termést a pótkocsi­kon levő tartályokba. Az üzemeltetéshez egy ember szükséges. A gépkísérleti intézet és az állami gazdaság szak­embereinek tapasztalatai, számításai szerint 50 má­zsás hektáronkénti hozam esetén a gépi betakarítás­sal naponta 150 ember munkáját végezhetik el. D. & Miért drága a gyermekholmi? 3. oldal RÁDIÓ és TV­melléklet 5—6. oldal A mi otthonunk 7. oldal Felkészült a tétre a Centrum Aruház 8. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom