Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám

19TZ. október 18., szerda 1 oldal A LEGTÖBBEN SZOMBATON SZERETNEK SZÍNHÁZBA JÄRNI EGÉSZ NAPOS PROGRAM VIDÉKIEKNEK KARÁCSONYKOR A HÖKIRALYNC MŰSORON MARAD A BOLYAI JÁNOS ESTÉJE Tapasztalatok és tervek az évad kezdetén A pénteki Calderon-elő- adással elkezdődött az 1972 73-as évad a kecske­méti Katona József Szín­házban. Az idei szezonban a tavalyinál valamivel több a bérlettulajdonosok száma, s még emelkedhet is, mivel néhány napig még válthatók bérletek a színház jegypénztáránál. Az állandó helyet bérlők kívánságai azt mutatják, hogy a legtöbben szomba­ton szeretnek színházba járni. A magyarázat pedig nyilván az, hogy szinte mindannyiunknak hét vé­gén van elegendő szabad ideje. A másik tapasztalat, hogy legelőbb a földszinti páholybérletek fogynak el, ami pedig az előadásokat illeti: a „legkapósabbak” a premierek. A vidéki előadások szer­vezésében történik néhány változás. Mivel a megyé­nek — területéhez viszo­nyítva — kevés a színhá­zi előadásra alkalmas, köz­ponti fekvésű helysége, s így nehéz tájelőadásokat tartani, új módszerrel kí- sérletezik a színház. Megállapodást kötöttek az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Irodával. En­nek eredményeképp csök­ken a tájelőadások száma, viszont más (pl. városné­ző) programmal egybekö­tött kecskeméti színházlá­togatást szerveznek a vi­déki közönség számára. Ez a kísérlet kedvező a né­zőknek. hiszen „természe­tes környezetükben” lát­hatlak a színdarabokat, téliesebb élménnyel tér­hetnek haza. A színészek is jobb feltételek közepet­te játszhatnak, ugyanis a községi színpadok többsége mérete miatt nem alkal­mas nagy díszletek befo­gadására. Az Expressz által szer­vezett színházlátogatási program a Cigányprímás­sal kezdődik novemberben. A tervek szerint még a III. Riehárd. a Borostyán a vándorszínész és a Bel Ami előadásaira is indul­nak buszok a megye te­rületéről. Az ifjúsági bérleten hét előadás szerepel, de bér­leten kívül rendeznek if­júsági előadást a szolnoki Szigligeti Színház kecske­méti vendégszereplésekor is. így november 7-én dél­után a fiatalok kedvezmé­nyesen tekinthetik meg Shaw drámáját, a Szent Johannát. Gondoltak a kicsinyekre is a színházban. Újra be­mutatják a Hókirálynőt; a két decemberi előadás kö­zül az egyiket karácsony napján délelőtt játsszák, de műsoron lesz a mese­játék még januárban is. Bár a tervben nem szere­pel, az évad második felé­ben János vitéz címmel Petőfi elbeszélő költemé­nyéből és Kacsóh Pongrác daljátékából készült össze­állítást láthatnak az isko- j évadban, lások a színházban. A Stúdiószínház október 31-én tart új bemutatót a Zrínyi Ilona Általános Is­kola pinceklubjában. Ud­varos Béla rendezésében két egyfelvonásos szerepel a műsoron, összefoglaló címük: Házasság, szerelem. A dolgozók esti iskolájának kérésére felújítják a Bolyai estéje című egyszereplős drámát, s öt előadást tar­tanak belőle ebben az L. A. Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága íveljék a közép- és felső- oktatásban továbbtanulók arányát. A továbbtanulás­ra előkészítő speciális tan­folyamok és szakkörök (Folytatás az 1. oldalról) tébe. Ilyen irányú tevé­kenységüket igényeljék és ismerjék el Kecskemét és Baja város vezetők II. Társadalmi összefogással Erre a kiskunmajsai diákotthonra méltán helyezik majd el az emléktáblát: kisebb-nagyobb közösségek áldozatkészségéből, társadalmi összefogással épült. Ter­vezésit a megyei tervező vállalat szakemberei, a ki­vitelezés e lenőrzését a Bács-Kiskun megyei Beruhá zási Vállalat dolgozói vállalták — díjmentesen. A Bu­dapesti Műszaki Egyetem hallgatói 700 000 forint ér­tékű munkát végeztek. Érthető, hogy gyorsan emelked­nek a falak és szinte biztosra vehető: a jövő év szep­temberében beköltözhet 216 tanyai diák új, második otthonába, a szép háromemeletes épület barátságos szobáiba. A megyei pártbizottság Bács-Kiskun megye köz­oktatásának hosszabb távú fejlesztése érdekében szük­ségesnek tartja, hogy a megyei tanács a feladatok megoldására készítsen rö­vid. (1976-ig), közép- (1980-ig) és hosszútávú (1985-ig) szóló terveket. A terv készítésénél a ki­emelt- feladatokon túlme­nően indokolt a megye településfejlesztésével össz­hangban kidolgozni a táv­lati iskolafejlesztési ter­vet. Fontos feladatnak kell tekinteni, hogy megyénk­ben az általános iskolát 16 éves korban befejezet­tek aránya a jelenlegi 88 százalékról fokozatosan 95 százalékra emelkedjék. Nö­Kodály-esü Kecskeméten A Katona József Társa­ság október 19-én, este fél 6 órai kezdettel a műve­lődési központban tartandó ünnepi ülésen emlékezik Kodály Zoltánra. Dr. Eősze László zenetörténész elő­adását követően Jancsó Adrienne érdemes művész Kodály Zoltán által meg­zenésített verseket mond. A Kecskeméti Szimfónikus Zenekar a Háry János szvitet adja elő. Vezé- Ti.ijel: Kemény Endre. Javul a húsellátás Tizenöt százalékkal több a sertéshús számát szükséges bővíteni. Ki kell dolgozni a tény­leges igényekhez közelítő középiskolai szerkezetet és felépítést. Meg kell vizs­gálni — a továbbtanulás eddigi arányait alapul vé­ve — a gimnáziumi ta­nulócsoportok számát. Fo­kozatosan bővítsék — a feltételeknek megfelelő gimnáziumokban — a fa­kultatív képzést. A gim­náziumokban és szakkö­zépiskolákban tovább kell javítani a személyi és tár­gyi feltételeket. A szak­középiskolai hálózat fej­lesztését, a tanulók ará­nyát a megye gazdasági fejlesztésével, a szomszé­dos megyékkel együttmű­ködve szükséges megvaló­sítani, illetve kialakítani. Meg kell vizsgálni, hogy önálló felnőttoktatási in­tézmények szervezése — a meglevőkön kívül — hol indokolt. A munkások iskolai vég­zettségének színvonalát emelni kell. A szakmun­kás-utánpótlás egy részét a felnőttek közül kell biz­tosítani. A munkáltatók anyagi és erkölcsi ösztön­zéssel is tegyék érdekeltté a dolgozókat a továbbta­nulásban. Az MSZMP Központi Bizottságának a párt if­júságpolitikájáról szóló ha­tározatát a nevelőmunka minden területén alkal­mazni kell. A társas, kö­zösségi életre való előké­szítés iskolán belüli teen­dőinek kidolgozása és meg­valósítása a tantestületek fontos teendője. III. A megyei pártbizottság megállapítja: — Megyénk közoktatá­sának helyzete általában megegyezik az országosé­val. Mint ahogy megyénk­re nem az elmaradottság, hanem az elmaradottság­ból-való kibontakozás, úgy közoktatásunkra is a fej­lődés, az előrehaladás a jellemző. Történelmi örök­ségünkből adódóan azon­ban az iskolázottság szint­jét tekintve a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudtuk elérni az országos átlagot. — Iskolahálózatunk kor­szerűbbé és teljesebbé vált az elmúlt 25 év alatt. Leg­nagyobb mérvű és minő­ségi szempontból is leg­jelentősebb volt a nyolc osztályos általános iskola kiépítése. A középfokú tanintézetek jól segítették megyénk fejlődését. Az 1960-as népszámlálás óta 1970-ben a megfelelő kor­osztályon belül a nyolc osztályt végzettek aránya 25 százalékról 43 száza­lékra, az érettségizetteké 5 százalékról, 9,8 száza­lékra, a felsőfokú végzett­ségűeké 1,5 százalékról 2,4 százalékra, a szakmunká­soké pedig 8,2-ről 15,8 szá­zalékra emelkedett. — Az utóbbi időben me­gyénk lakosságának leg­különbözőbb rétegei, vál­lalatok, üzemek dolgozói, szocialista brigádok siet­tek segíteni, hogy meg­gyorsuljon felzárkózásunk az országos színvonalhoz. Olyan társadalrr i összefo­gás született napjainkban, amely összeforrt a megye közoktatásának fejlődésé­vel, és egyik legsúlyosabb gondunk megoldását, a ta­nyai gyermekek magasabb színvonalon történő okta­tását, nevelését segíti elő. A megyei pártbizottság el­ismerését fejezi ki mind­azoknak, akik csatiatkoz­tak a közoktatás fejlődé­sét segítő társadalmi ak­cióhoz, és továbbra is ké­ri !az üzemek, intézmé­nyek és a lakosság hat­hatós segítségét. — Megyénk pedagógusai központi alakjai közokta­tásunk fejlődésének. Tár­sadalmi életünk jelentős közéleti szereplői közé tartoznak. Munkájukért a megyei pártbizottság kö­szönetét fejezi ki. A határozat a követke­zőkben az oktatási intéz­mények, a művelődésügyi szervek legfontosabb fel­adatait vázolja és javas­latot tesz a fejlesztéssel kapcsolatosan a főhatósá­gok segítségét igénylő ten­nivalókra. A megyei pártbizottság végül elhatározta, hogy a közeljövőben megyei köz­oktatás-politikai aktívát szervez. A társadalmi és tömegszervezeteket felkéri a megyei pártbizottság, hogy dolgozzák ki a ha­tározatból rájuk háruló konkrét feladatokat. Bács-Kiskun megye la­kosságának téli húsellátá­sáról Gerőcs István, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője tájé­koztatta lapunk munkatár­sát. — Tavasz óta fokozato­san emelkedett a húsfo­gyasztás Bács-Kiskun me­gyében. Az ellátás nagy többségét ,az állami Hús­ipari Vállalat biztosítja. Ezt jelentősen kiegészítik az ÁFÉSZ sertéshizlaló társulásai, melyek közül a legszámottevőbbek a hala­si, a soltvadkertl és a bácsbokodi társulások. Hozzájárul még a megye húsellátásához néhány ál­lami gazdaság és terme­lőszövetkezet is. Ma már elmondhatjuk, hogy sertés­húsból a keresletet kielé­gítjük. Marhahúsból keve­sebbet tudunk adni, mint amennyit a lakosság igé­nyel. Viszonylag kielégítő a töltelékáruval való ellá­tás is, ami az 1971. három negyedévét az idei hasonló időszakkal összevetve, 15 százalékkal javult. Baromfihúsból ma már ki tudjuk elégíteni az igé­nyeket. Hangsúlyozni kívá­nom, hogy a kereskedelem­nek nyomon kell követni a fogyasztást, mégpedig a hűtőberendezések beszer­zésével. A baromfihús mélyhűtőgépeket igényel, s ahol ezzel nem rendelke­zik a kereskedelem, ott nem lehet baromfihúst tá­rolni. Visszatérve a tölte­lékárura, a mennyiség és a választék bővítése érde­kében javasoljuk, hegy egyes kereskedelmi egysé­gek vegyék fel a kapcso­latot azokkal az állami gazdaságosai, Illetve ter­melőszövetkezetekkel, ame­lyeknek sertésvágási és -el­adási engedélyük van, és ily módon is bővítsék töl­telékáru-kínálatukat. Ha már a húsfogyasz­tásról beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy az utób­bi években a megyében fo­lyamatosan csökken a zsír­fogyasztás, míg ezzel szem­ben jelentősen emelkedik az étolajvásárlás. — Befejezésül annyit, hogy Bács-Kiskun megyé­ben jelenleg és a téli hó­napokban zavartalannak ígérkezik a húsellátás, de ahhoz, hogy a következő években ezt a szintet emel­ni tudjuk, mind az állat- tenyésztőknek, mind a ke­reskedelemnek jelentős feladatokat kell megoldani — mondotta befejezésül Gerőcs István osztályve’e tő. Sz. F, 2. A második napirendi pont keretében a mező- gazdasági termelés és élelmiszer-ellátás fejleszté­sére tett megyei intézke­désekről szóló tájékoztató hangzott el, melyet a me­gyei pártbizottság elfoga­dott. Tudomásul vette, hogy a megyében olyan intézkedések történtek, me­lyek nyomán megyénk mezőgazdasági termelése mérsékelt, de kiegyensú­lyozott fejlődést mutat, emelve az élelmiszer-ellá­tás színvonalát. Megyénk szövetkezeti parasztsága, az állami gazdaságok dol­gozói jelentős erőfeszíté­seket tettek annak érde­kében, hogy biztosítsák a lakosság magasabb szin­ten történő ellátását. 3. A bejelentések során a pártbizottság módosította korábban elfogadott mun­katervének egy pontját, jóváhagyta a romániai Álba megyében és székhe­lyén, Gyulafehérvárott járt pártküldöttség be*'4fcnolő- ját a két megye kapcso­latának felvételéről, majd személyi ügyeket tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom