Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-08 / 212. szám
1972. szeptember 8, péntek 3. oldal A kertészeti termelés szakembereinek nagyszabású tanácskozása Dr. Lénárt Lajos beszéde (Folytatás az 1 oldalról.) A kertészeti napok tegnapi tanácskozása dr; Ro- mány Pál, a megyei párt- bizottság első titkárának köszöntő szavai után dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitó beszédével folytatódott. A miniszterhelyettes tolmácsolta dr. Dimény Imre miniszter üdvözletét, majd a következőket mondotta: — Ez alkalommal először gyűltek össze az ország egész területéről a kertészeti szakemberek, kutatók, oktatók, a nagyüzemek dolgozói és a közigazgatás irányítói, abból a célból, hogy megtárgyalják a kertészeti termesztés sok vonatkozásban sürgetően megoldást váró problémáit. Joggal mondhatjuk, hogy aligha kaphatott volna méltóbb helyet a most először és a továbbiakban évente rendszeresen megrendezendő kertészeti napok máshol, mint ebben a városban. ahol kitűnő eredményeket ért el a megújuló kertészeti hagyomány. Biztos vagyok abban, hogy a tanácskozás résztvevői az üzemlátogatások során hasznos tapasztalatokkal gazdagodva győződnek meg az eredményekről. A kertgazdaság az élelmiszergazdaságnak fontos ágazata. Bruttó termelési értéke az utóbbi évtizedben mintegy 50 százalékkal nőtt, és részesedése a mezőgazdasági exportból — minden ingadozása ellenére is — több év átlagában megközelíti a 40 százalékot. A kertgazdaság szolgáltatta a tőkés export 22, a demokratikus országokba irányuló exportszállítmányoknak pedig 50 százalékát. Ha az előző évben voltak is az ellátásban némi zökkenők. általában azt mondhatjuk, hogy a belföldi fogyasztók kertészeti termékekkel való ellátása folyamatos és változatos. Ezt azonban korántsem szabad végső eredményként elfogadnunk, hiszen mind a népgazdaság, mind a fogyasztók igényei állandóan emelkednek, s a termelésnek nem lehet egyértelműbb és nemesebb feladata ezeknek az igényeknek a kielégítésénél. A IV. ötéves terv célkitűzéseit csak a termelés komplex műszaki fejlesztésével oldhatjuk meg. Különösen szeretném felhívni a tanácskozás figyelmét a fajtakérdésre, hiszen az utóbbi években bőségesen volt alkalmunk meggyőződni arról, hogy a nagyüzemi termelés megoldásának és a műszaki fejlesztésnek milyen szoros összefüggései vannak a fajták helyes megválasztásával. A fajták jelentősége megmutatkozott az utóbbi években a zöldségtermesztésnél is. Szemünk előtt alakult ki a gépesített nagyüzemi zöldségtermelés, ahol az alkalmazott fajtáknak új, eddig nem ismert igényeket kell kielégíteniük. Az is bebizonyosodott, hogy a munkaigényes kertészeti ágazatok csak úgy tarthatók fenn, ha a termelési folyamatok műszaki fejlesztését fokozzuk. Ezen a téren a kertészet egyes ágazatai "Számottevő eredményeket értek el. Rendkívüli jelentőségűnek kell tekintenünk a szőlőtermelés műszaki fejlesztésében mutatkozó sikereinket is. A magasművelés bevezetésével lehetővé vált a talajművelés, a trágyázás, és a növényvédelem gépesítése és ebben az évben megjelennek az első kísérleti szőlőkombájnok is Magyarországon. Ügy véljük, borgazdaságunk jó úton jár, s ezt az utat az I. borvilágverseny magyar sikerei fémjelzik. Lénárt Lajos a továbbiakban a tervidőszak feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy inkább a minőségi, intenzív fejlesztés lép előtérbe. Mint mondotta, elengedhetetlen, hogy a kertészeti szakemberek a dinamikus fejlődést igénylő termelés területén a korszerű technika és tudomány eredményeinek alkalmazásában. a nagyüzemi termelés fejlesztésében nagyobb kezdeményező erőt képviseljenek. ' A kertészeti ágazat gyors fejlődését olyan körülmények között érte el, amikor az egész mezőgazdaság fejlesztése és a népgazdaság teherbírása nem tette lehetővé az összes anyagi beruházási igény teljesítését. Nemegyszer előfordult, hogy a mezőgazdaságon belül a kertészet viszonylag alacsony mértékben részesült az anyagi és technikai ellátás előnyeiből és ez néhány értékesítési hátránynyal együtt nem volt előnyös a termelés volumenének fejlesztésére. A kormány azonban idejében felismerte és áttekintette azokat az ellentmondásokat amelyek a termelés növelése és a technikai-műszaki ellátottság között feszültek. Ezért már 1971-ben kormányhatározat született a zöldség- termesztés megsegítése és fejlesztése érdekében. Ügy gondolom, a jelenlevők velem együtt megelégedéssel állapíthatják meg, hogy ez a kormányhatározat kedvező fogadtatásra talált a termelőüzemekben, és hatására megélénkült az érdeklődés a zöldségtermesztés iránt. Végleges számadataink az ez évi termeléssel kapcsolatban még nincsenek, de azt máris leszögezhetjük, hogy a lakosság friss zöldségekkel történő ellátása az előző évhez képest jelentősen megjavult, s ugyanez mondható el feldolgozó ipari üzemeink ellátásáról is. A központi intézkedések sora ezzel a kormányhatározattal azonban csak megkezdődött, de korántsem zárult le. További segítségre van szüksége a szőlőtermesztésnek, hogy a kiöregedett, kivágásra kerülő kisüzemi szőlők helyébe új. korszerű nagyüzemi szőlőültetvények létesülhessenek. Fokoznunk és ösztönöznünk kell a termelési kedvet a nyári gyümölcsök terén, különösen kajsziból, cseresznyéből és meggyből nagy a kereslet. A bogyósgyümölcsűekből is többet kell telepíteni az eddiginél. Egyben fel kell készülnünk a termőkoruk felső határához közelítő első nagyüzemi télialma-ültet- vények rekonstrukciójára is. Az általam vázlatosan felsorolt tennivalók megoldása valamennyi jelenlevőnek feladata. Ügy gondolom, hogy a tanácskozás résztvevői az egész magyar kertésztársadalmat képviselik. Ezért ez a tanácskozás akkor lesz igazán eredményes, ha széles körben terjesztik el a felvetett problémák legcélravezetőbb megoldásának módszereit. A társadalmi munkamegosztásból következik, hogy e fontos mezőgazdasági ágazat problémái nem lehetnek egyedül a kertészszakemberek gondjai. Megoldásukba be kell vonnunk a gépgyártás, a feldolgozó ipar, a bel. és külkereskedelem, a kutatás, a közgazdaság és az államigazgatás e téma iránt érdeklődő szakembereit is. Csak így, a különböző összefüggéseket legjobban értő, jó szándékú szakemberek együttműködésével számolhatjuk fel azokat a nehézségeket, amelyek e nagymúltú termelési ág előtt jelenleg tornyosulnak. Bízom abban, hogy a megoldás gyorsan elkövetkezik, összhangban népgazdaságunk IV. ötéves tervének célkitűzéseivel — fejezte be megnyitó beszédét a miniszterhelyettes. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes beszéde után dr. Sza- lóczy Bálint, a MÉM tudományos kutatási főosztályának vezetője vitaindító beszédében részletesen kitért a kertgazdaságnak a lakosság ellátásában, a külkereskedelemben, valamint a nemzeti jövedelem termelésében betöltött szerepére. A szünet után korreferátumokkal folytatódott a tanácskozás. Dr. Cselőtei László tanszékvezető tanár a zöldségtermesztés gépesítésének feladatait, kutatási eredményeit ismertette. Kovács László, a Konzervipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója a tartósítóipar és a kertészeti termelés kapcsolatáról beszélt Panák László, a SZŐ VÉRT vezérigazgatója a zöldség- és a gyümölcsforgalmazás eredményeit gondjait ismertette. Dr. Laczkovics László, a HUN- GAROFRUCT képviseletében szólalt fel. Bódi István, a SZÖVOSZ mezőgazdasági és termékforgalmazási főosztályának vezetője a háztáji kiskertek termelésének jelentőségéről mondta el véleményét. Délután a Katona József Színház előtt gyülekeztek a kertészeti napok résztvevői. A gyümölcstermesztési ágazat képviselői a Kertészeti Kutató Intézet szar- kási telepére indultak autóbusszal, hogy ott a csonthéjas gyümölcsfajok kísérleteit tekintsék meg. A szőlőtermesztők a Szikrai Állami Gazdaság szőlőültetvényeit, szüreti munkálatait, a borkombinátot és a palackozó üzemet látogatták meg. A zöldségtermesztési szakemberek a Szikrai Állami Gazdaság borbási kerületében a gépesített paradicsomtermesztést és betakarítást tanulmányozták, majd a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepén a paradicsom- ivólégyártást, a teljes üzemben levő Láng-gyártmányú feldolgozó vonalat, a paradicsomsűrítmény és a paradicsomporgyártó üzemrészt keresték fel. Este a Helvéciái Állami Gazdaságban baráti találkozón véttek részt a kertészeti szakemberek. Megtekintették Helvécia szőlőtermesztése kialakulásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából megrendezett jubileumi kiállítást. Már az első napon ezernél több látogató kereste fel az Űjkollégiumban a mezőgazdasági termelés kemizálásával foglalkozó kiállítást és a Kálvin téren megnyílt kertészeti gépbemutatót, amely vasárnap estig fogadja az érdeklődő közönséget. Pénteken szekcióülésekkel folytatódik az országos kertészeti napok rendezvénysorozata. A szőlőtermesztők a megyei tanácsháza nagytermében, a gyümölcstermesztők a városi tanácsháza dísztermében, a zöldségtermesztők a MÉSZÖV székházában vitatják meg e három kertészeti ágazat időszerű kérdéseit. K. A. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1 oldalról.) A kormány tegnap megtartott ülésén az építésügyi és városfejlesztési miniszter az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével együttes jelentést terjesztett a kormány elé az állami lakásépítkezések költség- és áralakulásáról. Bár az elmúlt időszakban számos olyan állami és tanácsi rendelkezésre került sor, amelyek az indokolatlan költségnövekedések megszüntetésére vonatkoztak, az áremelkedés nem kívánatos alakulásának megakadályozása érdekében további következetes intézkedésekre van szükség. A lakásberuházások megvalósításában több hatóság és többféle szervezet vesz részt. Helytelenül befolyásolta a költségek alakulását, hogy egyes esetekben a lebonyolítással foglalkozó vállalatok határozták meg — sokszor túlzott igényt támasztva —, hogy milyen íelszereltségü, alap- területű, szintszámú, s rendeltetésű épületrészeket tartalmazó lakóházak készüljenek. A Minisztertanács megállapította, hogy a lakás- építkezések tervszerű megvalósítása érdekében meg kell szüntetni a lakásberuházások gazdasági-műszaki előkészítésének hiányosságait. Fokozni kell a központi ágazat irányítási és ellenőrző szerepét. A kormány felhívta az illetékes állami szervek és tanácsok vezetőit, hogy a hatósági árellenőrzési tevékenység fokozásával is gondoskodjanak a javaslatok megvalósításáról. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a pénzügyminiszter, a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökségének előterjesztését a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások létesítésének és tevékenységének szabályozásáról. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a kohó- és gépipari miniszter előterjesztéseit az anyag- mozgatás, a rakodásgépe- sítés helyzetéről és további fejlesztésének feladatairól. Az 1969-ben hozott határozat nyomán számos vállalatnál emelkedett az anyagmozgatás szí nvoiKJ! a. De összességében a fejlődés nem kielégítő. Kevés olyan üzem- és munka- szervezési intézkedés történt, amely az anyagmozgató gépek és berendezések jobb kihasználását, a szállítási utak rövidítését és a felesleges rakodások megszüntetését segítené elő. A helyes, korábbi célkitűzések megvalósítására az anyagmozgatás és rakodásgépesítés fokozottabb ösztönzése szükséges. A kormány felhívta az érdekelt minisztereket, hogy a vállalatok számára ezzel kapcsolatos irányelveket adjanak ki. A kormány tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztató jelentését a gazdaságos export növelését elősegítő 1968—1971. évi beruházási hitelezési tevékenységről. Megállapította, hogy az export növelését elősegítő hitelezéssel kapcsolatos tapasztalatok kedvezőek. A külügyminiszter előterjesztése alapján a borhiány határozatot hozott az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakára utazó magyar küldöttség összetételéről és tevékenységének irányelveiről, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1972. évi közgyűlésén és az Egészségügyi Világszervezet Európai Területi Bizottságának ez évi rendes konferenciáján való részvételről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Jubilál Ságvári Endre és Kodály Zoltán hajdani iskolája Centenáriumára készü Európa legrégibb tanárkép ző intézménye: 1872. október 7-én nyitotta meg kapuját Trefort Ágost kultuszminiszter rendelete nyomán a kontinens első olyan gimnáziuma, ahol Az Űjkollégium második emeleti nagytermében megnyílt nagysikerű kemizálási kiállítás egy részlete. egyúttal az egyetemet végző tanárjelöltek is megszerezhették a szükséges iskolai gyakorlatot A kimondottan a tanárképzés ügyét, céljait szolgáló patinás hírű intézmény a józsefvárosi T.e- fort utcában — jelenleg az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Ságvári Endre gyakorló iskolájaként — az elmúlt évszázad során diákok tízezreit, tanárjelöltek ezreit bocsátotta ki padjaiból. Itt működött tanárjelöltként Kodály Zoltán, s nyolc esztendőn át az iskola diákja volt Ságvári Endre, aki 1931-ben kitüntetéssel érettségizett. A rangos intézmény jelenlegi tanári karában számos Kossuth-díjas pedagógus, kandidátus és magas kitüntetéssel elismert nevelő dolgozik. A jubileum küszöbén megalakult az iskola centenáriumi bizottsága. Az október 7. és 10. között tartandó megemlékezés-so- I rozat kiemelkedő eseménye ! lesz az iskola egyik meg- I alapítója — Kármán Mór — emléktáblájának lelep- I lezése.
