Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-06 / 210. szám
1072. szeptember 6, szerda 3. oldal Szolidaritási Több az állás, mint a diplomás táviratok Munkába léptek az ifjú szakemberek A szeptember 9-ig tartó indokínai szolidaritási hét napjaiban százával érkeznek az Országos Béketanácshoz az olyan táviratok, levelek, amelyekben az ország különböző részeiből munkáskollektívák, hivatalok, intézmények dolgozói fejezik ki szolidaritásukat Vietnammal és Indokína többi népével, tiltakoznak a barbár agresszió, az amerikai imperialisták szégyenteljes háborúja ellen. A Magyar Vöröskereszt, a Nőszövetség több munkahelyi bizottsága és sok más kollektíva küldött táviratot kedden is az Országos Béketanácshoz. Győri Margit, az MTI munkatársa jelenti: Az idén csaknem 11 700-an végeztek hazánk 62 felső- oktatási intézményének nappali tagozatain. Összesen 3100 pedagógusjelölt, továbbá 1276 leendő orvos, fogorvos, gyógyszerész, s mintegy 400 közgazdász fejezte be tanulmányait. A műszaki egyetemeken és természettudományi karokon frissen végzettek száma eléri a 2100-at. Az ifjú diplomások közül 2184-en már korábban elkötelezték magukat: társadalmi ösztöndíjasként munkaviszonyt létesítettek különböző üzemekkel, vállalatokkal, intézményekkel. „Csináld magad“ mozgalom? Sokat olvashatunk arról, hogy külföldön terjed a „csináld magad” mozgalom, miután a kisipari szolgáltatások annyira drágák, hogy az emberek inkább maguk végzik a szobafestést, cipőjavítást és minden egyéb házkörüli teendőt. A barkácsolás nálunk is divatos szórakozás, de újabban a „csináld magad” mozgalomnak egész trükkös indítású formái is divatba jöttek, így például: HÁZI TtRÓKÉSZÍTÉS Tapasztalatom szerint a zacskós tejnek két változata létezik Baján. Az egyik zacskóján a gyár fekete bélyegzővel feltünteti a szavatosság napját, a másik félén semmi felirat nincs, vagy ha van, az teljesen olvashatatlan. Érdekes módon, az önki- szolgáló boltokban bélyegzett zacskók közt választhatom ki a friss tejet, de a Bartók Béla úti tejcsarnokban többnyire jelzés nélkülit nyomnak a markomba. Ez legtöbbször össze is megy. így aztán megtanultuk a már elfeledett házi túrókészítést. Csak a pénteki lottóeredmény izgalmasabb annál, mint amikor reggelenkint az egész család körbeáll- ja a tűzhelyet és lesi: ösz- szemegy a tej, vagy nem? (összemegy!) Pályázattal vagy egyénileg tehát körülbelül kilenc és félezren léphettek munkába. Számukra összesen 14 000 álláshelyet hirdettek meg, a végzősök számánál 50 százalékkal többet. A pályakezdő pedagógusok számára a különböző oktatási intézményekben együttvéve 3700—3800 álláshelyet hirdettek meg. (A tanácsok és szaktárcák által meghirdetett álláshelyek egyharmada fővárosi és megyeszékhelyi, kétharmada a falvakba, községekbe és kis városokba szólt.) Száz pedagógusra nagyjából 130 állás jutott. Ezen belül kedvezőtlenebb helyzetben pályázhattak a középiskolai tanárok. A 938 pályázatra jogosult kezdő középiskolai tanár részére 611 középfokú munkahely állt rendelkezésre. Emellett természetesen ők is pályázhattak az egyetemeken meghirdetett osztott felsőtagozatú általános iskolákba is. Jellemző, hogy a végzős középiskolai tanárjelölteknek több mint a fele nem vette igénybe a pályázati lehetőséget. Változatlanul keresettek a mérnökök. A műszaki egyetemen most végzett 1783 mérnökjelöltből 507 már korábban társadalmi ösztöndíjjal kötelezte el magát. Pályázhatott 1196 hallgató, — őket 1322 fővárosi, 429 megyei-városi és 527 vidéki munkahely vár- i ta —, többségük azonban egyénileg helyezkedett el. | „Hiánycikk” a szakemberek listáján a közgazdász is. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen mintegy 400, most végzett közgazdászból 319-en pályázhattak (68-an ösztöndíjasok voltak), számukra 1230 munkahelyet hirdettek meg — kétharmad részét a fővárosban. összesen 628 hely várta az állam- és jogtudományi karokon végzett 296 fiatal diplomást Az agrártudományi egyetemeken 703 fiatal diplomázott, közülük 254 társadalmi ösztöndíjasként. A 449 elhelyezhető fiatal agrárszakember számára 1038 állás állt rendelkezésre. ebből 954 vidéken. A mezőgazdasági főiskolákon. felsőfokú technikumokban 524 végzett, pályázó hallgatót 776 munkahely várta. Az elhelyezhető 1137 orvos, fogorvos, gyógyszerész számára 1361 munkahelyet biztosítottak, túlnyomórészt vidéken. Érdekesen alakultak a műszaki főiskolákon végzett ifjú szakemberek lehetőségei. 1431 pályázatra jogosult fiatal részére 950 munkahelyet hirdettek meg, fele arányban Budapesten, Azonban csupán 60—65 százalékuk vette igénybe ezt a lehetőséget, tekintélyes részük maga keresett megfelelő munkahelyet. A kereskedelmi-vendég- látóipari, a külkereskedelmi, valamint a pénzügyi számviteli főiskolán az idén 605 végzős vehette igénybe a pályázati lehetőségeket: számukra 1466 munkahelyet ajánlottak fel, főleg a fővárosban. (MTI) „ANYAGMOZGATÄS” A városi ember keveset mozog, és ez egészségtelen. Hiába a sok orvosi tanács, nem tornázunk, nem sportolunk eleget. De szerencsére itt az AKÖV és a „háztól házig” szállítás. Mert csak a házig szállítanak, de az emeletre már nem. Legfeljebb maszek alapon, ha a szállíttatnak van elég pénze, vagy hivatalosan el tudja számolni. De ez alól is van kivétel. Nehéz tárgyak szállítását ugyanis nem vállalják! A tavasszal például kaptunk egy 8 mázsás vegyi fülkét. Telefonált az AKÖV: szerezzünk darus kocsit, és 8 rakodó- munkást, aztán nagyon sürgősen hozzuk el tőlük a küldeményt, mert fek- bért fizettetnek. ök ugyanis ilyen nehéz dolgokat nem szállítanak. Kereskedelmünk is munkálkodik egészségünk érdekében. Ennek egyik jól bevált módja, amikor egyik boltból a másikba sétálunk, hogy a kívánt árut megkaphassuk. De van egy másik is. Cipőboltunk berendezéséhez tartozik egy jellegzetes formájú, háromlábú szé- kecske. Sokan azt sem tudják, mire való. A múltkor Baja összes cipőboltját végigjártam, s figyeltem: az eladó a kedves vevő kezébe adja a kívánt cipőt, s ha más dolga nincs, a falnak dőlve figyeli, hogy ez miként hajlado- aik, esetleg fájós derékkal, állapotos hassal, yagy éppen pocakkal, KeU Több vállalat és katonaság együttműködésével, „maszek” alapon oldottuk meg A közelmúltban újra nehéz csomagot kaptunk: 2 db 5 mázsás páncélszekrényt. Ezt kihozták a kapuig, ott az általam kölcsönzött pallókon, az általam adott görgőkön, az én feszítővasam segítségével kezdték lecsúsztatni a kocsiról, de mindkettő lezuhant. Szerencsére nem történt bajuk. Kis kocsin — ezt ők hozták — az udvarra behúzták, de néhány lépcsőn az irodába bevinni már nem tudták. „Ezt oldja meg maszek alapon” biztatással itthagytak. Egy szállítmányozási vállalattól igazán nem kívánható, hogy kellő díjazás mellett súlyos tárgyakat a megrendelő által kijelölt helyre vigyenek? az a kis törzshajlítás! A székek alá bedugva pedig ott lapult a jellegzetes kis zsámoly: a kereskedelem őskorában erre ült az eladó és saját kezűleg húzta a vevő lábára a próbálandó cipőt. Be is fűzte, megtapogatta, jó-e a mérete, s ha nem felelt meg, hozta a másikat. Ezt csak mint történelmi érdekességet mondtam el. Kell az a kis testmozgás, meg kell egy kicsit ügyesednünk is, s kell a sikerélmény, hogy amit egy nagy vállalat nem tud megoldani, azt mi, egyszerű emberkék magunk megcsináljuk. Dr. Sólymos Ede „Közelebb Petőfihez“ Mit terveznek Kiskunfélegyházán? A jubileumi év eseményeinek egy részéről már múlt időben kell szólnunk. Kiskunfélegyházán ugyanis júniusban kezdték el ünnepelni Petőfi születésének 150. évfordulóját: Kovács Ferenc, kiskunfélegyházi születésű Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásait mutatták be a művelődési központban. A kiállítás zárónapján, július 31-én került sor Petőfi szobrának koszorúzására, a költő halálának 123. évfordulója alkalmából. A napokban tartott előadást a könyvtár olvasótermében Somogyi György szakfelügyelő „Hogyan tudtam Petőfi eszmei világát, költészetét közel vinni tanulóimhoz” címmel. Október 6-án Petőfi életéről és munkásságáról, 1973. január 10-én „Petőfi és Kiskunfélegyháza” címmel a költőnek a várossal való kapcsolatáról, április 20-án dr. Mezősi Károly „Közelebb Petőfihez” című könyvéről rendeznek előadást és ankétot. Az utolsó előadásra május első felében kerül sor, ez — a tervek szerint — Petőfinek a ma élő hazai és külföldi költőkre gyakorolt hatásáról szól majd. Bekapcsolódik az ünnepségsorozatba a Petőfi mozi is. A december 18—23-ta tartó filmhéten a költővel kapcsolatos dokumentum- és játékfilmeket mutatják be. Két filmet vetítenek február 18-án a művelődési központban: „A ma Petőfije” és a „Petőfi forra- dalmisága és internacionalizmusa” című dokumentum-, illetve tudományos kisfilmet. Április 3-án a „János vitéz” című rajzfilm szerepel a Petőfi mozi műsorán. Két színházi előadást is terveznek: a kecskeméti Katona József Színház január végén bemutatja Fekete Sándor „Borostyán, a vándorszínész” című drámáját, január végén pedig a Déryné Színház művészei lépnek színpadra „A helység kalapácsa” című vígeposz színpadi változatával. Szerepel a művelődési központban a Budapesti Irodalmi Színpad is, március elején. Vetélkedőkben sem lesz hiány: „Ki tud többet Petőfiről?” — ez a címe a középiskolások és a szakmunkástanulók számára szervezett fejtörőnek, amelyre február 12-én kerül sor. Az általános iskolák szavalóversenyének döntője március 15-én lesz. Májusban a költő nevét viselő szocialista brigádok, mérik össze Petőfiről szerzett ismereteiket. Az utolsó ünnepi rendezvényt a jövő év augusztus 20-án tartják. Kiskunfél- egvházán találkoznak egymással a Petőfi nevét viselő megvénkbeli termelőszö vetkezetek képviselői. h. A, Nők —a nőkért EGY KÉSZÜLŐ jelentést forgatok a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhazában; aki készíti, Tóth Sándorné, a Népfront országos nőbizottságának titkára. Kicsit száraz a jelentés címe: „A Népfrontmozgalom nőpolitikái munkásságának tapasztalatai és a feladatok” — de nem kevesebbet tartalmaz, mint felmérését annak: mit tettek két év alatt a helyi, városi és falusi nőbizottsá- ; gok az asszonyokért, elsősorban a falusi nőkért; mit lehetne — kellene munkálkodni még ezután. Hogyan kerülnek szorosabb kapcsolatba a közélettel a gyakorlati politikával azok a nők, asszonyok, akik kis településeken élnek, gyárba, tsz-be járva, de igen sokszor az otthoni elfoglaltságot vállalva? Két év mérlege igazolja, hogy pezsgés, erjedés indult meg, nem kilátástalan és nem is eredménytelenek azoknak a Népfront keretében dolgozó nőbizottságoknak a munkája, akik az asszonyokat érdeklődőbbé, tájé- kozottabbá, sok-sok kérdésben aktívvá kívánják tenni. Az egyik lehetőségből most már gyakorlati, „működő” valósággá lett kezdeményezés: a hosszú tél kisvárosi, falusi estjein kimozdítani az asszonyokat a tűzhely mellől, valami többletet, mozgalmasságot vinni az életükbe. Téli tanfolyamok: több száz működik most már, novembertől márciusig, s jó érzékkel olyan tematikát választottak, amely valóban sokakat érdekel. Életszínvonal vidéken, családi nevelés; fogyasztói érdekvédelem: az anyai hivatás: nővédelem; háztáji gazdálkodás — hogy csak néhányat felsoroljunk. AZ ASSZONYOK egy része tavaly, tavalyelőtt már eljárogatott ezekre a beszélgetés jellegű előadásokra. Még nagyobb tetszést arattak — a kezdeti idegenkedés után — a megszervezett szakkörök. A nőbizottságok először is szám- bavették: egy-egy községben, kisebb településen mi érdekelné elsősorban az asszonyokat? Ahol szép népművészeti hagyományokkal büszkélkedhetik a tájék, megszervezték a díszítő művészeti köröket; másutt a szabás-varrást, ismét másutt sütő-főző, vagy barkács köröket indítottak. És nemcsak öltö- getnek, „trécselnek” itt a nők, hanem tanácsokat kapnak. Például arra, milyen a korszerű táplálkozás, hogyan rendezzék be modemül, de ízlésesen otthonukat, a helyi szokásokat is figyelembe véve miként lehetne divatosabban öltözködni? Érdekes megfigyeléseket gyűjthettek az elmúlt idő alatt a nőbizottságok — azok a tanítónők, tanárnők, tanácsi dolgozók, de háziasszonyok is, akik ma már szép számmal dolgoznak aktívan —, az asszonyok után lassan, óvatosan, megjelentek a szakkörök foglalkozásain a családtagok, a férfiak is. Persze, igencsak aktuális volt a részvételük például olyan téma megbeszélésekor, hogyan kellene segíteni a szülői munkaközösségnek az oktatást. A BESZÉLGETÉSEK. összejövetelek gyakorlat' hasznot is eredményeztek. Zalában például összefog: va, közösen építettek meg egy szép játszóteret; azóta országos mozgalommá lett a zalai példa. A szolgáltatások helyzetének alapos vizsgálata is hamar népszerűvé lett. Debrecenben már négy megye szolgáltató szerveit kérdezhették meg a nőbizottságok vezetői, mit terveznek a falusi, vidéki asszonyok munkájának könnyítésére. Ezt a tanácskozást több megyében ankétok követték, sőt gépbemutatókat is Jtartottak asszonyoknak: hogyan lehet gazdaságosan használni a szintetikus mosószert, miként kímélhetők a gépek — az asszonyi energia is, természetesen. Baranyában a nőbizottságok szokatlan és izgalmas tanulságokat hozó vizsgálatot kezdeményeztek : bekopogtattak azokhoz az asszonyokhoz, nőkhöz, akik egyedülállóak. Milyen gondjaik vannak, mint szeretnének javítani, változtatni az életükön ? Jellemző az érdeklődésre, hogy valóságos szociológiai felmérés kerekedhetett a beszégetésekből, sok-sok, országos érvényű tanulsággal. Békésben — szintén nagy figyelem közepette — arról tájékozódtak, milyen a munkába járó, ugyanakkor az otthoni kertet, háztájit is művelő, nehéz munkát végző asszonyok helyzete? Sor került mindennek kapcsán több megyében is a gyermekintézmények helyzetének elemzésére — még arra is, hogy megállapodhassanak az asz- szonyok: maguk is tudnának sokat segíteni az óvodáknak, iskoláknak. KÉT ÉV: nem „történelmi időszak” a falusi asz- szonyok gondjával, életével foglalkozó nőbizottságok működésében. Felsorakoztak azok a további tennivalók is a számvetések kapcsán. amelyeket még meg kell oldani. Például: sokkal több figyelmet, kell tordítani arra vidéken, hogy korszerűsödiék a családi nevelés, sőt a házimunka is. A szabad idő kulturáltabb eltöltése, további segítséget és vizsgálódást igénylő munka a nőbizottságok programjában. A nők közéleti tevékenységének segítése — (nyilvánvalóvá lett a két év alatt, hogy a közügyekben érdekeltté vá-É ló asszonyok a legkülönbözőbb nevelési, kulturális kérdések iránt fogékonyabbak) — szintén további munkálkodást igénvel. Szeretnének újabb tízezreket bevonni a Népfront-munkába, gyakorlati és elméleti feladatok ellátásába. EGYSZÓVAL: bőségesen sorakoznak a tennivalók. A Népfront nőbizottságai jó érzékkel munkálkodnak, megérdemlik, hogy megkapják mindenütt a figyelmet — és a megfelelő támogatást is. V. M. Könyv az alföldi bányászairól A XXII-ik magyar bányásznap tiszteletére könyv jelent meg az alföldi olajbányászat történetéről, fejlődéséről. A több mint kétszáz oldalas kötet áttekintést ad a hazai olajkutatás múltjáról, s különösen részletesen taglalja a fel- szabadulás utáni intenzív I feltáró és termelő munkát. TÖRZSHAJLITÁS
