Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-05 / 209. szám
L oldal 1972. szeptember 5, kedd Tapasztalatcsere a szomszédban Negyvennyolc üzem összefogása (I.) Száműzték a ládákat Az olcsóbb húskészítmények műhelyében A csehszlovákiai Dunaszerdahely és Izsák között immár négy esztendeje testvéri, baráti kapcsolat szövődött. Szakmai tapasztalatcseréket tarta. nak, a két helységet kölcsönösen látogatják a kul- túrcsoportok. Az együttműködés, a barátság sokféle formában jelentkezik. Dunaszerdahely járási székhely, tizenkétezer lakosú város, a Csallóközben, nem messze Pozsonytól. Egy. ilyen szokásos tapasztalatcserére látogattunk el augusztus utolsó napjaiban Szemők Józseffel, az Izsáki Aranyhomok Termelőszövetkezet elnöké, vei — aki egyúttal a területi szövetség szövetkezet- politikai bizottságának is elnöke — Dunaszerdahely- re. Az°kat a követendő termelési módszereket kutattuk, amelyeket a homokhátsági szövetkezetek is tudnak hasznosítani. Kőrútunkon nem volt ( nehéz az információk beszerzése, hiszen csaknem mindenütt magyarul kaptuk a tájékoztatást. Paksi László, a Szlovák Kommunista Párt járási bizottságának titkára elmondta, hogy a körzet közös gazdaságai az utóbbi években igen sokat fejlődtek. Évről évre emelkednek a terméshozamok, korszerűsödik a technika. A növénytermesztést teljesen gépesítették, a legkorszerűbb agrotechnikai módszerekkel igyekeznek fokozatosan elérni a párt által kitűzött célokat. — A mezőgazdasági termeléssel összefüggő élelmiszeripar szintén számottevő járásunkban. Tejfeldolgozó üzemet, cukorgyárat, konzervgyárat létesítettünk. Ezenkívül fejlődik az építőipar, a bútorgyártás. A mezőgazdasági üzemek a további fejlődést az együtműködésben látják. Egy-egy gazdaság itt sem képes egyedül, társak nélkül, korszerű, nagyobb beruházásokra. Nagy Józseffel, az egyik ilyen nagyszabású vállalkozás igazgatójával erről a témáról beszélgettünk. — Körzetünkben 44 egységes földművesszövetkezet és 4 állami birtok fagott össze gz állattenyésztés fejlesztésére. Építünk egy 7600-as szarvasmarhahizlaló telepet. Ezenkívül vettünk egy komplett sertéskombinátot az Agárdi Állami Gazdaságtól. Ez a megállapodás a KGST- együttműködás , keretében született. A telep évente 130 vagon húst „termel”. A tenyésztési anyagunk is magyar lesz, kaposvári hibrid sertéssel népesítjük' be. A szükséges beruházás egy- har-madát saját anyagi eszközeikből teremtik elő a mezőgazdasági nagyüzemek, ugyanennyit kapnak állami támogatás formájában és hasonló az aránya a felvett hitel összegének is. A vállalkozás tagszövetkezetei megegyeztek, hogy a szarvasmarha-hizlalást teljesen megszüntetik. Helyette növelik a tehénállományt. A járásban tett kőrútunk során meglátogattuk a somorjai egységes föld- művesszövetkezetet, ahol Fehér Károly elnök vezetésével megtekintettük az építkezéseket. Már alakítják is át a régi istállókat, ahová a -hízómarhá helyett tehenek kerülnek. — Ügy állapodtunk meg, hogy minden 300 hízómarha helyett 100 tehenet állítanak be a gazdaságok — tájékoztatott bennünket Vass József. — Hizlalótelepünket a legkorszerűbb belső berendezésekkel szereljük fel, csehszlovák szakemberek elgondolása alapján. A 7600 hízómarhát 48 ember fogjál gondozni. A létszámban benne vannak az irányító szakemberek is. A telep látogatói ipari televízión át tekinthetik meg az állományt és a belső berendezéseket. Ennek kettős célja van, egy- r“szt ezzel is akadályozzuk a betegségek behurcolását, másrészt kíméljük a jószágokat. A távlati tervekben szerepel egy korszerű tehenészeti telep létesítése is. (Folytatjuk.) Cipők télre Megfelelően felkészült a Cipőnagykereskedelmi Vállalat kecskeméti lerakata a téli és őszi lábbelik fogadására. A gyárakból folyamatosan érkezik az áru, A raktárból naponta átlagban 65 ezer párat vesz át a kiskereskedelem. Jelenleg a tornacipő a legnagyobb hiánycikk, amelyből á megrendelők igényeit nem tudják kielégíteni. LAPUNK máiusUSM számában tettük először szóvá, hogy a mágánautósok- nak a Magyar Autóklub szervezetei országszerte 40 forintért adják ki a hűtőrácsra szerelhető Baleset- mentes Közlekedésért Emlékplakettet. Cikkünkben akkor vázoltuk ennek okait, sőt utaltunk arra, milyen ellenérzést váltott ez ki a magángépkocsi-tulajdono- sok körében. Lapunkat eljuttattuk a Magyar Autóklub főtitkárának, s az Állami Biztosító vezérigazgatójának, akik — bár igazuk volt —r külön-külön véleményt nyilvánítottak, amely szerint az Állami Biztosító nem nyújt elegendő támogatást, illetve az Állami Biztosító jelenleg is jelentős összeget fordít a balesetmentes közlekedésre. Miután e két országos társadalmi. illetve állami szervezet vezetőinek véleménye ellentmondott egymásnak, s döntés nem született a magánautósok érdekében, kénytelenek voltunk lapunk július 5-i számában megjelent cikkünket a pénzügyminiszternek, illetve a közlekedés- és postaügyi miniszternek eljuttatni. Feltehető, hogy a két minisztérium között megtörténtek a tárgyalások, amelyet bizonyít Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter lapunkhoz intézett válasza. FALU VÉGI Lajos pénzügyminiszter elvtárs a következőket közölte szerkesztőségünkkel: „Az Állami Biztosító a kármegelőzés és, balesetelhárítás érdekében a biztosítási szerződések kötésén túlmenően sokrétű munkát végez. E munka végzése során igénybe veszi a sajtó, Augusztusban megkezdődött a termelés a Bács- Kiskun megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat kiskunfélegyházi vágő- hídjának átalakított feldolgozó műhelyében. A rekonstrukcióra 15 millió rádió, tv és egyéb propagandaeszközöket is. Ezen eszközök egyikeként több évvel ezelőtt az Állami Biztosító valóban támogatta a Magyar Autóklub által a balesetmentes közlekedésért odaítélt emlékplakett finanszírozását. Ez akkor volt, amikor a magánszemélyautók száma még csak néhány tízezret számlált. Ma, amikor a magánszemélyautók száma több mint 250 ezer és ez a szám a jövőben még emelkedni fog, az emlékplakett finanszírozására fordítandó ösz- szeg olyan nagyságot tenne ki — számítások szerint •több millió forintot — ami az Állami Biztosító megítélése szerint propagandaeszközeit aránytalanul igénybe venné, amit nem vállalhat. A cikk is említést tesz egyébként a támogatás növekedéséről és arról, hogy milyen célra használták azt fel. Ennek alapján úgy gondolom, érthető az Állami Biztosító álláspontja és törekvése, mely szerint a balesetmegelőző tevékenységét saját körülményeinek mérlegelésével és a leggazdaságosabb eszközök igény- bevételével támogatja.” DR. CSANÁDI György közlekedés, és postaügyi miniszter elvtárs válasza így hangzik: „A magán- autósok Balesetmentes Közlekedésért Emlékplakettje kiadásával kapcsolatos problémák tárgyában hozzám intézett levelére értesítem, hogy a ■ Magyar Autóklub és az Állami Biztosító közötti megállapodás alapján 1973. január elsejétől az arra érdemes magánautósok részére a Magyar Autóklub a Baleset- mentes Közlekedésért Emlékplakettet térítésmentesen fogja kiadni. Az emforintot fordítottak. A kiadások nem voltak feleslegesek, hiszen a felújítás azt eredményezte, hogy naponta 150 mázsa különféle húskészítményt állítanak elő, ami 50 százalékkal több a korábbi teljelékplakettnek ebben az évben történő térítésmentes kiadására sajnos, már nincs lehetőség, mivel jelenleg a kiadás térítés ellenében történik és az évközbeni változtatás visszatetszést váltana ki azok körében, akik ez ideig térítés ellenében jutottak az emlékplaketthez.” A DÖNTÉS tehát megszületett, igaz, féléves vajúdás után. A magánautósoknak tehát 1973-ban már nem kell szégyenkezniük, amikor megkapják a Balesetmentes Közlekedésért Emlékjelvényt, hiszen az autóklub megbízottja a jelvény átadásakor nem nyújtja a másik kezét a pénzért! — Éppen mondták, ha jön valaki, mit szól...?! A tanácsnál az elnökasz- szony ablakot tisztított. A fás, virágos épülethez bebetér valaki ügyes-bajos dolgát intézni. — Aranyoskám, ne tessék minket molesztálni... — A molesztálás egy felhívás volt, hogy az életveszélyes tanyai épületet hozzák rendbe. A néni folytatja: — Sok családom van, az egyik fiam örömest beleköltözik. sítménynél. A befektetés az' ellátás közvetlen javítása mellett olymódon is szolgálja a vásárlók érdekeit, hogy az áruk több mint fele, 60 százaléka, a kilónkénti 40 forintos fogyasztói ár alatt marad, tehát az olcsóbb készítmények sorába tartozik. Az átalakítás tervezését és a kivitelezés irányítását a vállalat műszaki osztálya végezte el. A szakembereknek az eleve adott, hely- és tér körülményei között kellett gondolkozniuk, s ez végeredményben olyan megoldáshoz vezetett, amely Kiskunfélegyházán valósult meg az országban először. Az anyagmozgatásban, a nehézségi erőt hasznosítják: a feldolgozás folyamata az emeleten kezdő- l dik, a műveletek sorrendje fokozatosan halad a földszint felé, s eközben rozsdamentes acélból készült szállító „edényeket” használnak. Vagyis száműzték a hagyományos fa- alkatrészű húsládákat, amivel higiénikusabbá vált a munka. A helyiség emellett légkondicionált, télen- nyáron az optimális hőmérséklet uralkodik. A műhely fertőtlenítéséhez magasnyomású csővezeték rendszert szereltek fel. — Életveszélyes a tanya. — Alá is téglázza a fiam, kőműves az. — Ebben már meg lehet egyezni. Egy másik tanyán korosodó házaspár él. Szinte mindennapos a részegség, gyakran megbotránkoztatják a környéken lakókat, még a gyerekeket is. Egy beszélgetés segíthet? Ha ugyan lehet velük szót érteni. fl TVII ű! kinsaviifára 1973-tól hazánkban 600 ezer tonna kénsavat gyártanak évente, ebből 550 ezret Szolnokon, a Tiszamenti Vegyi Művekben. Az idén júniusban indult ■ a negyedik szolnoki kénsavgyárban a próbaüzem. A 200 ezer tonna évi kapacitásúra tervezett gyár a próbaüzem tapasztalatai szerint azonban ennél is többet: 220 ezer tonnát tud majd előállítani. Az új üzem megindulása lehetővé teszi a régi, elavult kénsavgyárak leállítását, a szuperfoszfát műtrágya gyártásának fokozását. (MTI fotó — Kunkovács László felv., — KS' Közös erővel Lapunk közbenjárására: A magáaa utósok ingyeo kópiák a Balesetmentes Közlekedésért Emlékjelvényt A feldolgozó gépek szereié sének utolsó mozzanatai a korszerűsített félegyházi vágóhídon. (Pásztor Zoltán felvétele) Gémes Gábor H. F. Egy nap Jászszentlászlón Nemrégiben egyesült a két termelőszövetkezeti és i községi KlSZ-alapszer- rezet, Titkára, a íiatgl Markolt Endre, a művelődési ház vezetője lett. — A tsz-ek adnak-e anyagi támogatást a mű-
