Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

így segítsük gyermekeink tanulását A nők fóruma nyomán Pár hónappal ezelőtt a kecskeméti nők fórumán el­hangzott összesen 462 kérdés közül számosra vissza­térünk lapunkban, ismertetve a témákban illetékesek válaszait. Számtalan javaslat, kívánság maradt azon­ban, amelyekre folyamatosan,- még napjainkban is közvetlenül válaszolnak a kérdések felvetőinek a kü­lönböző szakterületek vezetői. E válaszok között is szép számmpl akadnak közérdekűek, sokakat érdek­lők. Ezúttal kettőt ismertetünk közülük. Ruhaszabás, javítás Sok-sok szülő kér ta­nácsot szülői értekezle­teken, fogadóórákon a pedagógustól hogyan, mi­lyen módón segítse gyer­meke otthoni tanulását, a feladatok elkészítését. Gondolom, sokukban felmerült hasonló kér­dés: milyen mértékű se­gítséget igényel a gyer­mek, s kell-e egyáltalán segíteni? A felelet nem egyszerű. Másképpen kell támo­gatni a kis elsőosztá­lyost az első hónapok­ban, megint másképpen a későbbiek folyamán. Nagyon finom fokozattal kell vezetgetni a gyer­meket a kötelességérzet és feladattudat kialakítá­sával, szigorú következe­tességgel addig, amíg el­érjük azt, hogy teljesen önállóan készítheti el a feladatait. A rendszeres ellenőrzést felválthatja az alkalmankénti érdeklődés, aminek viszont meg kell , maradnia egészen tanul­mányainak befejezéséig. A legtöbb segítséget az iskolai élet útján elinduló kis elsősöknek kell ad­nunk. Sok szülő e kezdeti időszakra tartogat 1—2 hét szabadságot, hogy mi­nél többet nyújthasson a kezdet kezdetén, amikor annyi újjal találkozik a kis hatéves gyermek. Sok­szor ketten együtt sem tudják kibogozni: mit is mondott délelőtt a tanító néni, hiszen ott az isko­lában annyi minden ér­dekes történt, s a mi Pe­tink, Pannink még olyan feledékeny, ami ugyan nem hiba, csupán élet­kori sajátosság. Ezért azt tanácsoljuk, hogy már az iskola kapujá­ban, ahol várjuk, kér­dezzük meg tőle, hogy mi a lecke. (Ha szükséges, egy-egy osztálytárs kisegítheti.) Ezt teszi a napközi ott­hont vezető tanítónő is. Ö is megtudakolja a ten­nivalókat a csoport átvé­telekor. Tanítás után nem kezdhetünk azonnal ta­nulni, ezért jó, ha nem bízzuk teljesen a kis „fe­led ékeny"’-re a köteles­ségek észben tartását. Séta, játék, ebédelés, pihenés, kézmosás után üljön le a gyermek a kis tanulópadjához. Írásbeli és szóbeli munkáit egy­mással váltva végezze el őszi zöldségleves: 2 szál sárgarépát, 2 szál fehérrépát, 1 kisebb karalábét. 1 kisebb zellert, 1 kis karfiolt, negyed kelkáposztát, 1 zöldpaprikát, 1 paradicsomot összevágva zsíron vagy olajon megpáro­lunk, maid kevés piros pap­rikával és liszttel meghint­jük, felengedjük, megsózzuk. A zöldséget puhára főzzük, grízgaluskát szaggatunk be­le. vasv készen kanható mi­relit májgombócokat. Ha le­vettük a tűzről a levest, fris­sen vagdalt nef'ezselyemzöl- det és esv kevés törött bor­sot szórunk bele. Sertéssült virslivel: Szép, sovány <?e~téscombot vásáro­lunk. néhánv helven felszúr­juk és bőrétől megtisztított virslit helyezünk bele. meg­tűzdeltük 10 dkg ’rolorsvári húsosezalónjával, megsózzuk, megborsozzak. Kasírozott tálba tesszük- teleiét meg­úgy, hogy közben mással ne foglalkozzék. A szo­bában legyen csend, ne beszélgessünk, a kisebb testvérek ne lármázza­nak, ne szóljon a rádió, a tv, hogy a gyermek tel­jesen a feladatra össz­pontosíthassa a figyel­mét. A kis elsős leckekészí­téseit eleinte irányítani kell, de csak irányí­tani! Nem szabad megfogni és vezetni a kezét az írás­nál, rajzolásnál, nem sza­bad vele olvasni, s a többi munkánál is ön­állóan kell dolgoznia. Az irányító segítség mértéke fokozatosan csök­kenhet. Kb. karácsonyra érhetjük el azt, hogy a már szépen, szóta­golva olvasó gyermek hangosan olvasson, majd önállóan írja meg az írás- és számtanfeladatát. Elég, ha a közelében vagyunk. Foglalkozhatunk mással, varrogathatunk, olvasha­tunk, kézimunkázhatunk, csak legyünk a szobában, hogy kérdezhessen a gyer­mek, ha szüksége van rá. Második osztályban már nagyobb önállóságot ad­hatunk. Előre beszéljük meg a feladat elkészíté­sét a gyermekkel, s ha nincs problémája, akkor magára hagyhatjuk, de a végén, az elkészült mun­kákat akkor is ellenőriz­zük. A második osztályban fordul elő először, hogy szó szerint meg kell ta­nulni a nyelvtani szabá­lyokat. Ezeket is kérdez­zük ki. A gyermek azt hiszi, hogy egy-két elol­vasás után már tudja, s másnap derül ki: téve­dett. III—IV, osztályban már csak alkalmanként igénylik a gyermekek a segítséget egy-egy ne­hezebb feladatnál. Kívánjuk meg a teljesen önálló munkát, a szülő csupán a rendszeres el­lenőrzésre szorítkozzon. Az ellenőrzés, az isko­lai munka iránti érdek­lődés a felső tagozatban sem maradhat el. Ne csak a füzetekbe pillant­sunk be, nézzük meg na­ponként az ellenőrző könyvet is. Kézjegyünk­kel igazoljuk a beírt osz­tályzatok tudomásulvéte­lét! A napközi otthonba já­locsoljuk három kanál tejjel vagy tejföllel és lassú tűznél, sűrűn locsolgatva, ropogósra sütjük. Burgonyapürével és salátával tálaljuk. Pörkölt karfiolból, galus­kával. Ha valamilyen ok miatt nem fogyaszthatunk húst, karfiolból is készíthe­tünk ízletes pörköltet. Egy nagyobb hagymát leresze­lünk, olajban vagy zsírban rózsaszínre sütjük, majd adunk ho^zá egv összevágott zöldpaprikát, egy paradicso­mot és pirospapr cát. Te­hetünk bele egy kis gerezd fokhagvmát is. A megmo­sott, rózsáira szedett kar­fiolt kissé megsütjük a hagy­más zsirau oan, maid ke­vés vízzel felenged'ük. Pu­hára pároltuk. Ha kész. tej­fellel ízesítjük. íTehetü"k bele ló dkg gombát 1s.l Ga­luskával és salátával tálaljuk. ró tanulók az iskolában készítik el feladataikat. A szülő segítő-ellenőrző szerepét ellátja a nap- köziotthon-vezető. Helyes azonban, ha ezeknek a gyermekeknek a szülei is érdeklődőek, s — bár­mennyire fáradtan ér­keznek haza a munkából — 5—10 percet szánjanak arra,** hogy rendszeresen megnézzék a gyermek el­készült feladatait, egy- egy megjegyzéssel elis­merjék vagy jobb mun­kára serkentsék. Dr. Gergely Károlyné A modell 3 és feles kötőtűvel készült. Alap­minta: A mintát páratlan számmal kezdjük. Leírá­sa: színe* egy szemet si­mán hátulról mintegy nyolcasként megcsavarva kötünk le, egy szem si­ma* ismételjük, végül egy szem a csavart szem, bal oldala 1 fordított, 1 sima ismétlés és végül egy fordított. Copfminta: 10 szemmel kötjük, szí­ne: 2 fordított, 6 sima, 2 fordított, baloldalán simára simát, fordítottra fordítottat kötünk. A ki­lencedik sorban tovább minden 16. sorban a hat sima szemet keresztez­zük, 3 szemet segédtűre veszünk a munka elé tesszük, lekötjük a követ­kező 3 szemet, majd a segédtűn levő szemeket mind simán. A szegélyek mintája hárommal osztható + 2 szem. Színe: 2 szem há­tulról simán beleöltve si­mán lekötiük. egy fordí­tott, ismétlés, végül 2 szem hátulról simán be­leöltve, baloldala 2 for­dított. 1 sima, ismétlés, végül 2 fordított. Háta- Pontosan a szcb-'~mmta alapján iiük a sze­gélymintát 3-as tűvel „Hozzanak létre olyan szolgáltató részleget, ahol csak ruhaszabást, átala­kítást, javítást vállalnak elfogadható áron, a sza­lonoktól eltérő rezsikulcs­csal” — hangzott a re­szelőgyár nődolgozóinak óhaja, amelyre Fodor Má­rnáid 3 cm magasság után 3 és feles tűvel az alapmintával dolgozunk, végig azonos szemmeny- nyiséggel. Kb félkaröltő magasságtól a munkát 2 részre vesszük és külön- külön kötjük azokat. Eleje: A szegélymintát a hátával azonos módon kötjük, az alapminta kez­désénél a középső 10 sze­met, valamint a vállszé- lesség közepétől az ujjak felé két oldalt 10—10 szemmel a copfmintát kötjük. A többi szemmel az alapmintát kötjük a hátával azonos módon. A középső 10 szemes min­tát mellmagasságnál be­fejezzük. A nyakkivágást pontosan szabásminta sze­rint kötjük. Az ujjakat szintén a szegélymintá- val kezdjük és 5 cm után az alapmintával kötünk tovább. Kidolgozás: Az egyes részeket kifeszítjük, át­gőzöljük. majd összevarr­juk. A hátnyílást mind­két oldalon 2 soron szo­ros szemmel behorgoljuk és a cipzárat bevarrjuk. | A nyakszemeit tűre szed­jük, kb 100 szem és a ] szegélrmintával 5 cm-t kötünk a 3 "" tűvel. (Sz. B.-né) „Nagy segítséget jelen­tene a dolgozó nőknek, ha egy-egy időszakban a nagytakarítást szolgálta­tásként lehetne elvégez­tetni” — ebben a meg­állapításban tómörítették kívánságukat a megyei tanács és több intézmény dolgozói. E kérésre a KI*- SZŰV megyei elnökhe­lyettese válaszolt. — A Kecskeméti Ve­gyesipari Szövetkezetnél működik egy 15—20 fős takarító részleg, az itt dolgozok erejét azonban az építőipari vállalatok — az épületek átadás előtti takarításával — teljesen lekötik. A lakástakarítást is szeretné a szövetkezet bevezetni. Takarítók fel­vételét többször hirdette, s jelentkeztek is több mint félszázan. Miután A fürdés ősidők óta iz­gatta az embert. Nem­csak. mint a tisztálkodás egyik módja, hanem úgy is, mint gyógyító, vagy erősítő eljárás. Például: Nádasdy Tamás, Sárvár ura még rendelkezést is hozott az általa alapított gyógyfürdő használatának díjazásával kapcsolatosan. Azt rendelte: ..Feredő ne­mes embernek három píz, pórnak nígy píz. Feredő érvágással nemes ember­nek öt píz, pórnak hat píz”. Nem tudom, a ne­mest tartotta-e betegebb­nek, vagy a pórt gazda­gabbnak ... de minden­képpen tévedett. A „feredőnek” ma is komoly tekintélye van, és ez kézzelfogható hasznára épül. Magyarország — szinte egy emberöltő alatt — valóságos fürdőországgá változott. Rövidesen alig akadt falu. amelynek va­lamilyen meleg. sós. alka- likus. vagy gyógyító bü­dös vize ne lenne. A lan­gyos sósfürdő például gyógyítja az idült nőgyó­gyászati gyulladásokat, elősegíti az izzadmánvok felszívódását és súlyos betegségek, műtétek után erősíti a legyengült szer­vezetet. A sósfürdő va­lóban kitűnő, sőt nemcsak a női balok envhítés^re alkalmas, hanem a meleg sósfürdő reumás ízületi, izom. és idegfáirlalmakra is. De mit tegyen az. aki I nem tud fürdő^^tM-ist I szerezni? A beutaló miatt megtudták, hogy nem iro­dák, hanem lakások taka­rításáról van szó, ez utób­bit nem vállalták. Ugyan­így nem sikerült a meg­levő részlegből külön ia- kástakarító egységet lét­rehozni. Ebben valószí­nűleg közrejátszik a na­ponta váltakozó munka­hely problémája is. Gond az is, hogy a munkavál­lalók körében jelentős a fluktuáció, holott főleg a lakástakarításnál állandó dolgozókra lenne szükség. Mindezek miatt egye­lőre, sajnos, a lakáskar­bantartó részleg létreho­zása nem lehetséges. Amint meglesznek az eh­hez szükséges feltételek, egy ilyen szolgáltató rész­leg létrehozását örömmel támogatná szövetségünk — hangzott a válasz. P. I. ne eméssze magát, mert a meleg sósfürdő házilag is könnyen elkészíthető. Az egész testet elborító kádban, körülbelül 100 liter, kellő hőfokra mele­gített vízben 3 kilogramm sót kell feloldani. De le­hetőleg nem azt a finom sót, amit étkezéshez hasz­nál az- ember, hanem azt a tisztítatlan. közönséges kősót, amit faluhelyen marhasónak is szoktak nevezni. Persze azt, hogy milyen meleg legyen a víz, milyen gyakran, és mennyi ideig fürödjék a gyógyulni vágyó fürdőző, azt a kezelőorvossal kell megbeszélni, aki számí­tásba veszi azt is, hogy a bőr pólusaiba — hajszál- nyíllásaiba — betelepedő sókristályok, ha nem tö­rülközik le a fürdőző. ha­nem csak szárítkozik. a fürdés után még napokig kifejthetik élénkítő és vé­delmező hatásukat. A sósfürdő áldásos, hasznos eszköze a gyó­gyulásnak és az egészség megtartásának egvaránt. Tudta jól Nádasdy Tamás, hogy mit csinál, amikor a pór számára drágábbra taksálta a hasznos, meleg, sós ..feredő” árát. A ..feredők” azóta meg­szaporodtak. Ma már könnvebben hozzájut az ország náne d° ha rr-^se Tenue szerencsébe a be­utaló i«7vét°t'^'07 ime itt a ter>ócí amelv sze­rint sósfürdőiét odahaza is elkészítheti Dr. B. L. Receptek Kötött pulóver Sósfürdő — házilag Lakástakarításra nincs vállalkozó ria, a Kisipari Szövetke­zetek Bács-Kiskun me­gyei Szövetségének elnök- helyettese a következőket válaszolta: — A Kecskeméti Házi­ipari Szövetkezetnél 1963- ban jött létre olyan szol­gáltató műhely, ahol ho­zott anyagból, kívánság szerinti méretreszabás, fércelés és egyszeri pró­bálás történt. A részleg kizárólag ilyen céllal kezdte meg a működését, de nagyon kevesen vették igénybe. Ezért jelenleg a Rákóczi út 21. szám alatt található műhely főleg méretes ruhák készítésé­vel foglalkozik; vállalnak azonban szabást és össze- fércelést az első próbálá­sig, valamint átalakítást és javítást is, 8—10 na­pos határidőre. Az irány­árakat a fazon, az alap­anyag és a méret szabják meg. A szoknya vagy blúz szabása, fércelése, tehát az első próbáig való el­készítése például 30—40, a szövetruháé 60—80 fo­rintba kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom