Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
* r > Világ proletárjai, egyesüljetek! A M AGY.Ä R SZÓ Cl Al I S T A. MtJ N K A S PÁRT* B ÁC S - K I S K U N MEGYE 1 fi 2 0 T T $ Á G A NA K r-TA pl r A P 3 A XXVII. évf. 231. szám 1972. szeptember 30., SZOMBAT Ára: 90 fUtéA javaslatot, amelyekre Bégen Imre adott válasz^. A hasznos tanácsiíjzás után a képviselők mSte- kintették Dél-Barany^jrné- hány nevezetességét, ^Harkány fürdőjét, a vjÄnyi képzőművészeti allÄota- bort és szabadtéri íjBzeu- mot, majd a Villár®-Sik- lósi Állami Gazdasa* szőlőszüretét. Együttes csoportértekezletet tartottak a vízgazdálkodásról Baranya és Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselői Bács-Kiskun és Baranya megye országgyűlési képviselői pénteken együttes csoportértekezletet tartottak a vízgazdálkodásról a dél-baranyai Harkányfür- dőn. Az ülésen részt vett Aczél György az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Pécs országgyűlési képviselője, Dégen Imre, államtitkár, az OVH elnöke, dr. Nagy József, a Baranya megyei pártbizottság titkára, dr. Gajdácsi István, Bács-Kiskun megye tanácselnöke, dr. Földvári János, a Baranya megyei tanács elnökhelyettese, dr. Törőcsik Gábor, az ország- gyűlési iroda vezetője, Farkas József, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei, Szergár János, a Hazafias Népfront Baranya megyei bizottságának titkára, a pártbizottságok és más szervek képviselői. Dr. Szabó József a Baranya megyei képviselőcsoport elnöke köszöntötte az ülés résztvevőit elmondotta: Immár hagyományossá válik, hogy a két megye képviselői együttes ülésén tűznek napirendre olyan témákat, feladatokat, amelyek a szomszéd megyéket egyaránt érintik és a közös gondok enyhítését segítik elő. A mostani ülésen Dégen Imre az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a két megye képviselőit az országgyűlés által is tárgyalt vízgazdálkodási koncepció végrehajtásának Baranya és Bács-Kiskun megyét érintő tapasztalatairól, eredményeiről, s a további teendőkről. Dégen Imre elsősorban a két megye közös vízgazdálkodási kérdéseivel foglalkozott. Elmondotta, hogy a mai vízgazdálkodás feladata a nagy térségek összefüggő vízrendszerének szabályozása, a vízkészletek hatékonyabb felhasználása és minőségi védelme, valamint a magas fokú biztonságot adó árvízvédelmi rendszerek kiépítése. Mint mondotta, a rendkívüli árvizek okozta kiszámíthatatlan helyzetekre való felkészülés, a hatékony árvédelem és a nélkülözhetetlen anyagi és technikai erők gyors bevetése a többi között megköveteli a védelmi rendszer részét képező úthálózat ki- | építését is. Ezért a korábbi | nagy árvizek tapasztalatai- ■ ra épülő elhatározások alapján megépült például a Nagybaracska—Mohács közötti kövesútnak a Ferenc-csatorna Baranya megye határáig terjedő szakasza, a Ferenc-csatornán levő új nagybaracskai híddal. További szakaszok korszerűsítése is megkezdődik. Az országhatár és Baja között az árvízvédelmi töltéserősítési munkák során a negyedik ötéves tervben burkolt út épül mintegy négy és fél kilómét« bosszúságban. Szük-j séges még a Homorúd— Karapancsa közötti földút burkolása. A költségek viselése és a végrehajtás módja a két megye között koordinációt igényel. A ka- rapancsai Ferenc-csatornán meglevő ponton híd átépítése KPM-feladat. A negyedik ötéves tervben 200 milliós beruházással fejlesztik a Duna balparti védelmi rendszerét. 1973-ban befejezik a Mohács és a jugoszláv országhatár közötti árvízvédelmi rendszer kiépítését. Még ebben az ötéves tervben megkezdik a Baja—Duna- pataj közötti szakasz erősítését, 350 millió forint előirányzattal, amelynek munkálatai áthúzódnak a következő tervidőszakra. A nagyobb biztonságot adó árvízvédelmi rendszer kiépítésére irányuló erőfeszítéseket egészítik ki az egyidejűleg végzett folyamszabályozási munkák. Dégen Imre tájékoztatója további részében külön szólt Baranya, illetve Bács- Kiskun megye sajátos időszerű vízgazdálkodási kérdéseiről. A települések vízellátása témakörében Dégen Imre elismerő szavakkal szólt Bács-Kiskun megyéről, amely országos viszonylatban kezdeményező szerepet vállalt a községi közművesítésben. A belterületi lakosság 56 százalékát vízműről látják el, ami a 32 százalékos országos ellátottsági szintet messze túlszárnyalja. A negyedik ötéves tervben előirányzott 28 községi vízmű megépítése után mindössze 9 község vízellátását kell még megoldani, ami igen jelentős eredmény. A részletes, sokoldalú tájékoztató után számos baranyai és Bács-Kiskun megyét képviselő szólt saját megyéje gondjairól, tett Jól vizsgáztak az új fajták Fűszerpaprika-termesztési tanácskozás Kalocsán Két évvel ezelőtt készült el a fűszerpaprika-termesz, tés fejlesztésének programja. Ez időre ugyanis jelentősen csökkent a termőterület, s az így kieső paprikamennyiséget nem tudták a hozamok növelésével pótolni. Szükségessé vált az új fajták nemesítése, termesztésbe állítása, a technológia módosítása és a munkafolyamatok gépesítése. Az eltelt időszakban a kutatók, termelők, feldől. £2őrül a tunműhely Felnő a fiatal pamutnyomó gyár vélőrészlegben eközben jelentősen emelkedett a termelés. Amíg 4 esztendeje 13,5 tonna fonal csévélése Az egyik új gépen dolgozik Béleczki Imréné és Bajt Sándorné üzemet a hatvanas évek végén a Pamutnyomóipari Vállalat. A nagyobb arányú fejlesztés a jelenlegi kun megye legnagyobb, 11 200 négyzetméteres alap- területű műhelycsarnoka. A kezdet óta működő csáÓraműpontossággal öt géppel egyszerre szántják a búza magágyát akeceli Kinizsi Szakszövetkezetben. Óraműpontossággal dolgoznak a talajfert itlenítő, műtrágyaszóró és talajforgató gépek. Utána a vetőgépeket akasztják a traktorok mögé. Bezosztá- ját vetnek. Megkedvelték ezt a szovjet búzafajtát a Kinizsi gazdái. A gyenge termőképességű keceli földön 17,90 mázsás átlagot adut ebben az esztendőben. A traktorok egymással és az időjárással versenyezve nyújtott műszakban dolgoznak, hogy a kukorica éréséig a kalászos vetését befejezzék, (Pásztor Zoltán felvétele) vóit a napi teljesítmény, ez ma eléri a 20 tonnányit A változásban számottevően közrejátszott hogy azóta korszerű szovjet gépekre cserélték ki a régi berendezéseket A beruházást az utánpótlás fölnevelése kísért A szövődéi tanműhely újabb szárnyépülettel bővül, ahol további 100 munkástanuló sajátíthatja el a szakma gyakorlati fogásait a jövő tanévben. A kutatási eredmények nagyüzemi próbáit végző Kalocsai Állami Gazdaságban a résztvevők megtekintették a 12 holdon hely- revetéses módszerrel termesztett 12 paprikafajtát. Az eredmények azt mutatják, hogy a csapadékos időjárás miatt erőteljesebben fellépő betegségeknek az új fajták tudtak ellenállni. Ezt erősítették meg a kalocsai körzet termelőgazdaságainak szakemberei is. A szántóföldi bemutató i után a megjelentek értékelték a látottakat, elmondták, | tapasztalataikat, vélemé- ! nyűket. A hozamokat vizs- ' gálva megállapították, hogy I legjobban a K—504, a K— I 601, a K—622 és a K Vt- ■ es fajták vizsgáztak, ezek- | bői nem egy helyen értek ! el 60—70 mázsás holdan- kénti átlagot. Az idei termés minősége azonban nem éri el a tavalyiét. Ahhoz, hogy a paprikacsövék szín- és aromaanyaga az elmúlt évivel azonos legyen — utóérlelés kell. A kutatók, termesztők és feldolgozók értékelték, és kicserélték tapasztalataikat, majd megállapodtak abban, hogy október 3-án ismét összegyűlnek Kalocsán, amikoris komlex gépesítési bemutatót tartanak a nagyüzemi parcellákon. D. E. A ' idéki iparfejlesztés egyik legfiatalabb hajtása erősödik Kiskunhalason. Ebben a városban telepített I évtizedre esik: 130 millió forintos építési és szerelési I költséggel készül a kör- | nyék, és egyben Bács-Kisgozók együttes munkájával sikerült előbbre lépni, visz- szaállítani a régi termesztési kedvet. A kutatók által előállított új — nagy hozamú, aroma- és színezőanyagban gazdag — fajtákat és a betakarításukra alkalmas gépeket kísérleti jelleggel az elmúlt évben kipróbálták. Az idén már nagy felületen foglalkoztak velük a nagyüzemi gazdaságok. A fejlesztési program végrehajtásával megbízott kutatóintézetek munkatársai, a feldolgozó vállalat vezetői, valamint a termesztéssel foglalkozó szövetkezetek és a Kalocsai Állami Gazdaság szakemberei pénteken tapasztalatcserére gyűltek össze Kalocsán. Elsőként a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszer- paprika-nemesítő Állomásán tekintették meg a legújabb fajták parcelláit. A kutatóknak ismét sikerült előállítani új, determinált törzseket, amelyek a nagy- üzemileg már kipróbált K—601-es fajtánál nagyobb csövűek. bőtermőbbek, a betegségekkel szemben ellenállóbbak. A kalocsai ne- mesítők 2, a szegediek pedig 1 új 'fajtajelöltet javasolnak az idén elismerésre.
