Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-29 / 230. szám
8. oldal tOTZ. «September to, péntek t'<irtsservexén — pártirányítás | A közélet fontos tényezője A lakosság nagy érdeklődésről és aktivitásról adott számot azokon a falugyűléseken, amelyeken fél esztendővel ezelőtt újjáválasztották a népfront helyi testületéit. Ezeüen a tömeggyűléseken, amelyeket a népfrontbizottságok a tanácsokkal együttműködve készítettek elő, számos hozzászólás, észrevétel és javaslat hangzott el. A szocialista építés valamennyi feladata, kérdése szóba került itt. S ez érthető is, mert a népfront olyan politikai tömörülés, mely a párt részvételével és vezetésével összekapcsolja a tömegszervezeteket, mozgalmakat, a szocializmust igénylő tömegeket. Ez a sajátos szerepe teszi lehetővé, hogy megyei, járási, városi, községi bizottságai és elnökségei rugalmasan, a mozgalmi jelleg valamennyi lehetőségét kihasználva sokoldalúan változatos formában bontakoztassák ki, táplálják a tömegek kezdeményezéseit és segítsék azok realizálását. A reá háruló sokrétű feladatokat a népfront csak a párt közvetlen vezetésével és valamennyi tömegszervezet együttműködésével valósíthatja meg. Jellegénél fogva ugyanakkor olyan sajátosságokkal rendelkezik a tömegekkel való közvetlen kapcsolat révén, amelyeket más szervek nem mondhatnak sajátjuknak. Ereje éppen abban van, hogy azokon a területeken és olyan rétegek között fejti ki tevékenységét, ahol nem működik más tömegszervezet, vagy a párt közvetlen befolyása sem kielégítő. Folyamatos tevékenységet! A népfrontbizottságok feladatukat akkor tudják eredményesen betölteni, ha közvetlen és jó kapcsolatot építenek ki a községi pártszervezetekkel, amelyeknek feladata a község egész politikai életének irányítása és koordinálása. A pártszervezetek feladata, hogy bátrabban adjanak tennivalókat a Hazafias Népfront elnökségeinek és bizottságainak a gazdaság- politika, a községfejlesztés, a közművelődés helyi feladatainak megvalósításában. Ilyen lehet — például — az összefogás szervezése általános iskolai tantermek építésére, az óvodák befogadó képességének és felszereltségének növelésére. Törekedni kell tehát, hogy a népfrontbizottságok ne csak a választások idején, hanem az azok közötti időszakban is betöltsék hivatásukat, és ne csupán mozgósító, hanem szervező és kezdeményező szerepet is kapjanak. Más szóval: állandó és folyamatos tevékenységre adjunk lehetőséget a népfront választott vezetőinek és testületéinek a közéletben. Megkülönböztetett szerep jut a népfrontbizottságoknak a közös tanácsú községekben, ahol nagy figyelmet kell fordítani a közös és a társközségi érdekek összhangjának megteremtésére. Ezért a közös tanácsú községek egészét érintő kérdések eldöntése előtt a pártszervezetek minden esetben igényeljék a községenként működő népfrontbizottságok véleményét. Mivel a pártszervezetek felépítése nem egyezik a népfrontmozgaloméval, ezért helyenként és esetenként kell meghatározni, hogy a községi népfrontbizottságok irányítását mely pártszerv vagy szervezet végezze. Ahol egy községről van szó, ott az célszerűbb, ha az ott működő legmagasabb pártszerv, a községi pártbizottság, vagy csúcsvezetőség irányítja a munkát. Amennyiben csak alapszervezet van, úgy annak a feladata a pártirányítás ellátása. A közös tanácsú községekben célszerű, ha a társközségekben működő párt-alapszer- vezetek irányítása alá rendelik a helyi népfrontbizottságokat. A székhelyközség legmagasabb párt- szerve csak koordinációs szerepet lásson el. A kommunisták teendői Bevált gyakorlat, hogy a pártszervezetek pártmegbízatással irányítanak kommunistákat a népfront választott szerveibe. Ezen keresztül érhetik el a legjobban, hogy a párt legfontosabb határozatai eljussanak a legszélesebb tömegekhez, azon rétegekhez is, amelyek más tömegszervezetekben nem, de a népfrontban aktív tevékenységet folytatnak. Esetenként tapasztalható rivalizálás a különböző társadalmi szervezetek között, hogy a jól megszervezett ünnepség, társadalmi munka végzéséért kit illet elismerés. A pártszervek megbízásából a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak ezt ellensúlyozniuk kell, megmagyarázva, hogy ne hiúsági kérdést lássanak ebben, hanem a szocialista építés eredményességéből induljanak ki. Nem nélkülözhető a kezdeményező szerepe a Hazafias Népfrontban dolgozó kommunistáknak abban sem, hogy az üzemekben dolgozó, de falun lakó műszaki értelmiségiek, szakmunkások részt vállaljanak lakóhelyük fejlesztésének aktuális feladatairól. A kommunisták feladata annak ellenőrzése és segítése is, hogy a Hazafias Népfrontnak a tanácsokba megválasztott jelöltjei a választók bizalmából betöltsék hivatásukat. Az 1971. évi országgyűlési és tanácsválasztások során jelentős számban kerültek a községi tanácsokba olyanok, akik korábban ilyen közéleti tevékenységet nem folytattak. A népfrontbizottságok előmozdíthatják annak megértését, hogy a közéleti aktivitás, az emberek gondjaival való törődés, a testületi üléseken tanúsított aktivitás nem egyszerűen egyéni, hanem népképviseleti feladat. A választott tanácstagok rendszeres összehívása, a községpolitika legfontosabb kérdéseinek megvitatása, a helyi és megyei, illetve népgazdasági érdekek ösz- szehangolása nem utolsósorban a népfront fórumainak feladata. Ennek rendszerességét és tartalmát biztosíthatják a jól működő községi pártszervezetek. A munka összehangolása Mindezek a törekvések csak akkor válnak valóra, ha a pártszervek és -szervezetek megfelelő figyelj met fordítanak a különböző társadalmi szervezetek munkájának összehangolására. Ezért célszerű, ha a pártbizottságok, illetve pártvezetőségek rendszeresen összehívják a községekben működő tömegszervezetek vezetőnek koordinációs értekezletét, amelyen beszámoltatnak egy-egy vezetőt a végzett munkáról, és megbeszélik valamennyi tömegszervezet közös aktuális tennivalóit. Jó, ha külön-külön is ösz- szehívják a tömegszervezetek és mozgalmak területén dolgozó kommunistákat, tájékoztatják őket a legfontosabb politikai, társadalmi, tömegnevelési, és mozgósítási feladatokról, és értékelik munkájukat. Olyan átfogó, az egész társadalom érdekében hozott határozatok, mint például az ifjúságról és a nőkről, vagy az állami oktatás fejlesztéséről szóló központi bizottsági állás- foglalás, vagy az egészség- ügyi törvény, csak abban az esetben valósulhatnak meg, ha a pártszervezetek koordinálják a népfront és a többi társadalmi szervezet munkáját és együttműködését. Az együttes munka tovább növelheti a falu lakosságának aktivitását, és előmozdíthatja, hogy a népfront fórumai még inkább a közéleti tevékenység kibontakoztatásának színterévé váljanak. Arató András Fiatalodik a tű MEGYÉNKBEN a hivatásos tűzoltóság személyi állományának összetételében az elmúlt két évtizedben alig volt változás. Tűzoltóink zöme általában az 1948—50-es évek között került a testületbe, s azóta végzi becsülettel, lelkesedéssel munkáját. Az idősebbek, a hosszú szolgálati idővel rendelkezők azonban egyre-másra dőlnek ki a sorból koruknál, vagy egészségi állapotuknál fogva. Nem csoda hát, ha a tűzoltóság megyei parancsnoksága az elmúlt években megkezdte a testület feltöltését fiatal, művelt, hivatásukat szerető tűzoltókkal, akik ma már a hivatásos tűzoltóságnak mintegy 17 százalékát teszik ki. A fiatalok munkába állítása azonban újabb gondot, törődést jelentett a parancsnokságnak, hiszen a fiatalok képzésével, továbbképzésével. családi és életkörülményeivel, beosztásával többet kellett, s kell ma is foglalkozni, A tűzoltóság kebelén belül tevékenykedő fiatalok általános politikai műveltsége kedvezőnek mondható, hiszen a testületi légkör, a fegyelem erősebb a polgári élet más munkahelyeinél. A fiatalokat a szocializmus eszméi iránti hűség jellemzi, s áthatja őket a szocialista haza szeretete, magukénak vallják pártunk politikáját. Gyakorlati tevékenységüket lelkesedéssel végzik, s a szolgálatba állásuk után mind jobban elsajátítva a szakmai ismereteket, szorgalmasan dolgoznak. E jelenlegi állapotot azonban nem lehet idealizálni, figyelmen kívül hagyni azokat a hatásokat, amelyek ezeket a fiatalokat érik. Előfordul — igaz, csak helyenként és elvétve — az idősebb tűzoltók lebecsüle- se, a türelmetlenség,_ igénytelenség saját munkájukkal szemben. Nem általános, de tapasztalt az is, ^ hogy egyes helyeken túlságosan sokat foglalkoznak a fiatalok saját előrejutásuk esélyeivel, ugyanakkor nem fordítanak gondot politikai, szakmai fejlődésükre, a KISZ-szervezetek megalakítására. 15 millió forint — apró cikkekből közgyűlés a Bajai Háziipari Szövetkezetnél Ünnepségre jött össze a Bajai Háziipari Szövetkezet 350 tagja csütörtökön délután. A közgyűlésen a 20 évvel ezelőtti megalakulásra emlékeztek, számba vették az elért eredményeket, majd az újonnan kidolgozott, hosszú távra szóló szövetkezeti szabályzatokat fogadták el. Az alapító tagok közül immár csak egyedül dolgozó Csankó Tibor elnök szólt a megtett útról, amely odáig vezetett, hogy az idén 15 millió forint értékben készítenek kötöttárukat, hímzett gyermekruhákat, perzsa- és torontáli szőnyegeket, népművészeti szőtteseket, valamint fából faragott kulacsokat. A termékek egynegyedét exportálják a Szovjetunióba, illetve a nyugati államokba. A szövetkezet kötőrészlege az idei évtől új műhelyben, korszerűbb gépekkel folytatja a munkát. A KISZ-fiatalok pedig pinceklubot rendeznek be maguknak a központi épületben. összesen 11, két évtizede itt dolgozó szövetkezeti tag aranygyűrűt és pénzjutalmat kapott, hatvanan vették át a törzsgárdatag- ság jelvényeit, és többen részesültek jutalomban a jó munka elismeréseként. H. F. Az újítás eredménye A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában az idén 27 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Ebből tizenkettőt harminc éven aluli szakmunkások, technikusok és mérnökök dolgoztak ki. Az elmúlt félévben 7 újítási javaslatot vezettek be a termelésbe és a hasznos ötletek összesen 601 ezer forint megtakarítást eredményeztek. A tűzoltóság állományába került fiatalok fejlődésére, politikai és szakmai Ismereteinek bővítésére a parancsnokságok féltő gondossággal figyelnek. Nagy felelősség hárult, s hárul jelenleg is a vezetőkre, hogy a tűzoltó alapvizsga letétele után milyen minősítéssel indítják el a fiatalokat életpályájukra, amely tulajdonképpen meghatározza, vagy éppen befolyásolja további fejlődésüket Számítanak a fiatal tűzoltók munkakedvére, ambíciójára, lendületére, s nem utolsósorban általános műveltségükre. Közös érdele, hogy politikailag egészséges, erkölcsileg és szakmailag fejlett, új tűzoltógeneráció nevelődjön fel, és eredményesen tudja védelmezni társadalmunk gazdasági javait, az emberek életét a tűz pusztításától. AZ ÁLLAMI tűzoltóság parancsnokságain megvizsgálták a fiatal tűzoltók szociális helyzetét, s örömmel állapították meg, hogy körülményeik megfelelőek a szolgálat zavarmentes ellátásához. Többségüknek lakása van, anyagi viszonyaik rendezettek. A parancsnokságok a lakáselosztásnál messzemenően figyelembe veszik azt a rendelkezést, mely szerint a lakások 20 százalékát a fiatalok kapják. Ezenkívül anyagilag is segítik a kislakást építőket, s a tűzoltófeleségek munkába állítását. Fő feladatnak természetesen a szakmai, politikai műveltség fokozását tartják, s már sikerült elérniük, hogy a tűzoltósághoz jelentkezők rendelkeznek az általános iskola nyolc osztályával. A lehetőségek adottak, hiszen akik tovább akarnak tanulni, megszerezhetik a gépkocsivezetői jogosítványt, az érettségit, a magasabb műszaki végzettséget. Egyetlen statisztikai adatot erre vonatkozóan. Néhány év alatt tiszti iskolára három fiatalt küldtek, s a tiszthelyettesi iskolát is hárman végezték el. Többen kapták meg a gépkocsivezetői jogosítványt, s két fiatal tűzoltótiszt szerezheti meg a tűzoltómérnöki képesítést. Lényegéi ben a fiatal tűzoltók mintegy 70 százaléka került végzettségének megfelelő beosztásba, iskolára, vagy szerez magasabb képesítést. A TŰZOLTÓSÁGNÁL — amelynek fontosságát alig ha kell hangsúlyozni — megkezdődött tehát a nemzedékváltás, amely még hosszú éveken át fog tartani. A fiatalok számára azonban már magasabbak a követelmények, hiszen a társadalom fejlődésével, a/ egyre bővülő javak és érté kék megmentésével, a kr rok megelőzésével magasabb színvonalon, jobban kell foglalkozniok. Változott a tűzoltótechnika is, amelynek kezelése, alkalmazása már műveltebb, rátermettebb embereket kíván. Az új energiahordozók — a gáz, a nyersolaj, a villany — bár az emberek kényelmét szolgálják, tűzveszélyesek, az általuk keletkezett tüzek oltása nagy szakértelmet, gyors felismerést, összpontosítást követel meg. A MEGÚJHODÁS, a fiatalokkal való állományépítés mindig nehéz, fáradságos munka, amely állandó készenlétet, a gondokra való gyors reagálást igényel. A tűzrendészet megyei parancsnoksága — nagyon helyesen — vállalta ezt, abból a meggondolásból kiindulva: az új tűzoltógenerációnak még fo kozottabban kell helytállni-' a megelőzésben, a tűzkáré’ elhárításában, az önkénte tűzoltóság szervezésébe' nevelésében, valamenv nyiünk érdekében. Szép és nemes felad0’ amelyet bizonyára sikerre- hajtanak végre. Gémes Gábor Vasútpét ófelfei megszPntefése a öuaapata -Kalocsa Saj autóbuszvonalon A Dunapataj—Kalocsa—Baja közötti vasútvonal kiépítése a korábbi közlekedésfejlesztési tervekben szerepelt. Ezért született olyan intézkedés, hogy a vasútvonal kiépítéséig — átmenetileg — autóbuszjáratokkal, illetve tehergépkocsikkal kell a személy- és áruforgalmat ellátni, de vasúti díjszabás szerint. A tervezett vasútvonal kiépítésének indokai időközben megszűntek, így a fejlesztési tervekben sem szerepel már e vasútvonal megépítése. Ilyen körülmények kozott nem indokolt fenntartani azt — az országban egyedülálló — helyzetet sem, hogy a közúti közlekedés szolgáltatásait vasúti díjszabással lehet igénybe venni. A jelenlegi helyzetet tovább élezi, hogy ugyanezen vonalon közlekednek olyan autó- buszjáratok is, amelyeken viszont csak autóbuszközlekedési díjszabás érvényes. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a jelenlegi helyzet fenntartását semmivel sem lehet indokolni. Ezért 1973. január 1-ével a Dunapataj—Kalocsa—Baja autóbuszvonal vasútpótló jellege megszűnik és az autóbuszközlekedés díjszabása lép érvénybe. Az áttérés zökkenőmentes lebonyolításának érdekében azonban — további 3 évig — a hivatásforgalomban utazókat (dolgozók, tanulók) ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amilyeneket a kisforgalmú vasútvonalak megszüntetésével kapcsolatban három évig élveznek. Ennek megfelelően a teljes árú menetjegyek és a gócponti menettérti jegyek vasúti díjtételei december 31-ével megszűnnek és január 1-től azonnal az autó- közlekedési díjszabás lép életbe* A dolgozók és tanulók havi bérletjegyénél, valamint azok időszakos hazautazására szolgáló menet-, illetve menettérti jegyeknél a vasútpótló jelleg megszűntétől számított 3 évig a vasúti díjszabás marad érvényben. Ezen időpontig a munkavállalót és a munkaadót terhelő költségmegoszlás is változatlan marad. Az autóbuszközlokedési díjszabásra való átállás ez utóbbi esetekben csak 1976. január hó 1-én történik meg. A díiszahásváltozás részleteiről az utazóközönséget — megfelelő időben megjelenő — hirdetmények tájékoztatják. 1464 VOLÁN TRÖSZT
