Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-14 / 217. szám
A propánbutángáz-felhasználás az utóbbi tíz évben rohamosan emelkedett. A további fejlődést gátolta a korlátozott propánbutángáz-fedezet és a szűk töltőkapacitás. A DÉ- GÁZ részben a helyi, részben az országos gondok enyhítésére Szeged határában új palacktöltő üzemet épít, mintegy 120— 130 millió forintos beruházással. Az automatikusan működő, körpályás töltőgépsort Dániából szállítják. A berendezés óránA PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE ként 1200 háztartási palackot tölt, mér, ellenőriz, s szállít a tárolóhelyre emberi kéz érintése nélkül. A szegedi szénhidrogén- medencében termelt pro- pán-butánnak a helyi szükségleten felül nagyobb részét, évente mintegy 80 ezer tonnát, tartálykocsikban szállítják el majd az ország más vidékeirfck ellátására. összeállította: Nagy Ottó . A Központi Statisztikai Hivatal idei, első félévi jelentése arról számolt be, hogy a megye valameny- nyi termelő ágazata — így a mezőgazdaság is —az elmúlt évinél jobb eredményeket ért el. Ezek az országos átlagnál kedvezőbb összesített eredmények azonban számtalan alakító tényező hatásaként jelentkeztek. A soron következő feladatok teljesítése közben, illetve a további célok kitűzése előtt érdemes a termelésre és annak gazdaságosságára ható legfontosabb tényezők alakulását áttekinteni. Ezek a vizsgálódások egyébként rávilágítanak arra, hogy megyénk mezőgazdaságában hol jelentkeztek az eredmények, és hogy milyen területen vannak még gondjaink. A gazdálkodásra alapvetően kihat a mezőgazdasági termelés struktúrája, vagyis az egyes ágazatok aránya, termelésének nagysága, összetétele. Megyénk mezőgazdaságának termelésszerkezetében a növény- termesztésé a vezető szerep: a bruttó termelést véve alapul, részaránya a 60 százalékot is meghaladja az összes termelésből, míg országosan ez az arány alig több, mint 50 százalék. Ez a különbség elsősorban a megye sajátos helyzetéből adódóan az intenzív szőlő- és gyümölcstermesztés következménye. A megye mezőgazdasági termelésében — a bruttó termelési érték nagysága szerinti sorrendben — a szemestakar- mány-termesztés, a szőlőművelés, a sertéstenyésztés képviselte a legnagyobb arányt. Ugyanakkor országosan az első három termékcsoport sorrendje: szemestakarmány-termeiztés, sertés- és szarvasmarhatenyésztés. Megyei sajátosság, amit messzemenően figyelembe kell venni a termelésszerkezet kialakításánál és a gazdaságosság elbírálásénál az, hogy a föld minősége kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A megye termőterületének átlagos minősége 9, a sajátosan mezőgazdasági területé IC aranykorona, vagyis az országosnál 1—1 aranykoronával kevesebb. A megye termőterületének átlagos minősége 9, a sajátosan mezőgazdasági területé 10 aranykorona, vagyis az országosnál 1 aranykoronával kevesebb. A megyehatárokon belül is átérő azonban a földminőség. Termelési körzeteink közül a Bácskában a legértékesebbek a földek, mg a Dunamelléken kevésbé és legkevésbé a Homokhátságon. Ez tükröződik vissza a termésátlagok alalulásában is. A homokhátsági termelési körzetben átlagban jóval alacsonyabb a gazdaságok jövedelmeősége. Ezt mutatja az a tény, hogy a megye 66, támogatásban részesülő termelő- szövetkezete közül 61 a Homokhátságon gazdálkodik. A mezőgazdasági termelés struktúrájának változását egyébként részber a vetésterület szerkezeti ösz- szetétele, részben a nűvelési ágak arányának eltolódása érzékelteti. Csökkent a művelt terület Megyénkben ez idő szerint 656 ezer hektáron folytatnak mezőgazdasági termelést. Ez az úgynevezett mezőgazdasági terület kis mértékben bár, de évről- évre csökken. Így a lem művelt terület, vagyis az erdő, valamint a művdés alól kivett terület gyarapszik. A mezőgazdaság össes földterülete 815 ezer hektár, melynek fele a ermelőszövetkezetek kezelésében áll. A május végén lezjlott vetésterületi összeírás a növénytermelés szerkzetének egyszerűsítését jelzi. A statisztika tükrében a megye mezőgazdasága Évek óta tapasztalt tény, hogy búzát, rozsot, kukoricát és lucernát mind nagyobb területen termesztenek. Ez évben e négy növény vetésterülete a szántóterület kétharmadát (67 százalékát) foglalta le, míg az előző évben 65, illetve 1965 évben még csak 60 százalékát. Az egyéb növények közül a zab vetésterülete 33 százalékkal, a paradicsomé 21, a vörösheréé 14 és a silókukoricáé 3 százalékkal volt több az előző évinél. Csökkent viszont az árpa, a borsó, a napraforgó, a burgonya, a csalamádé, a vöröshagyma és más zöldség- és főzelékfélék vetésterülete. A művelési ágak közül a szántóterület lényegében nem változott, de az intenzív művelési ágak, a szőlő és gyümölcsös területe 2, illetve 1 ezer hektárral csökkent, további, művelésre alkalmatlan területek átminősítésével. Egyébként a szántóföldek jobb kihasználását tenné lehetővé az évenként jelentkező 8—10 százalékos vetetlen terület felszámolása. Ez évben is 9 százalékot meghaladó volt a megmunkálat- lan szántó részaránya. A szőlőterület ugyan kismértékben csökkent (3 százalékkal), de az ez évi 59 ezer hektár az ország szőlőterületének 27 százalékát képezte, így a szőlő- terület részaránya a megyében háromszor akkora (7,5 százalék), mint országosan. A kiterjedt szőlő- művelés jelentőségét fokozza az, hogy a betelepített területek nagy részén, egyéb növényi kultúrák termelési értékének több mint egynegyedét a szőlő hozama képezi. A megye szőlőterületének 30 százaléka a termelőszövetkezetek közös, míg 15 százaléka állami gazdaságok tulajdonában van. A megye évi szőlő- termelése már évek óta meghaladja a 2 millió mázsát. Megyénkben hagyományai vannak a szántóföldi zöldségtermesztésnek is. Az elmúlt évben a zöldségfélék betakarított területe 18 ezer hektár volt, a szántóterület 5 százalékán termeltünk zöldségfélét. Az ország zöldségtermelő területéből megyénk 15 százalékos aránnyal részesült. Növeli ennek jelentőségét, ha figyelembe vesszük, hogy megyénk ösz- szes területe csak 9 százalékos részarányt képvisel az ország területéből. A kormányhatározat után Nagy gondot okoz, hogy a zöldségfélék termesztése iránt évek óta országszerte csökkent az érdeklődés, így van ez Bács-Kiskun megyében is. A termesztési kedv hanyatlása összefüggésbe hozható a mezőgazdasági nagyüzemek munkaerőproblémáival, és főleg a termesztés gazdaságtalanságával. Zöldségtermesztésünkben lényeges előrelendülést csak az egyes kultúrák komplex gépesítésével és korszerűbb agrotechnika alkalmazásával várhatunk. Igazolja ezt az a tény, hogy a zöldségfélék közül azoknak a termesztése nőtt az elmúlt évben, amelyeknek a gépesítése megoldódott; a legjobb példa erre a zöldborsó, és újabban a zöldbab. Ugyanakkor a munkaigényes, nem gépesített művelésű zöldségfélék termesztése állandóan visszaszorul. A vöröshagyma vetésterülete például 1971-ben 13 százalékkal csökkent. Kormányzatunk decemberben határozatot hozott a zöldségtermelés fejlesztésére, és ehhez kedvezményeket is nyújtott. így ez évben a megyében már nem csökkent a zöldségfélék vetésterülete. ' Minden bizonnyal serkentőleg fog hatni az ipari felhasználású, vagyis a konzervkészítési célokra felvásárolt zöldség árának emelése. Ezt elősegítik a konzervgyárak, olyan módon is, hogy a műszaki fejlesztésre fordítható pénzük egyharmadát átadják a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Ezenkívül a hatékonyabb növényvédelem érdekében hozzájárulnak a paradicsom, ez évtől a fűszerpaprika vegyszerezési költségeihez. 1972. évben az előző évinél 400 hektárral (mintegy 13 százalékkal) nagyobb területet vetettek be fűszer- paprikával. Kevésbé látszanak eredményesnek a cukorrépatermesztés növelése érdekében a múlt évben hozott intézkedések: a cukorrépa vetésterülete nem haladta meg az előző évit. Bár 20 százalékkal növelték a fel- vásárlási árat, és 70 százalékos ártámogatást nyújtanak a termesztés speciális gépeinek beszerzésére, több gazdaság — főleg szövetkezet — a nagymérvű állami támogatás ellenére sem volt abban a helyzetben, hogy megvásárolja a korszerű gépeket. A megye mezőgazdaságában a terméshozamok általában jobbak az előző évinél. Ebben jelentős szerepe volt a korszerű agrotechnika bátrabb alkalmazásának, így a vegyszeres gyomirtás kiterjesztésének, a műtrágyázás fokozásának és a kenyérgabonánál a bőven termő új búzafajták fokozott termesztésének, valamint a gépesítés fokozásának. Az országos megfigyelések is azt igazolták többek között, hogy az átlaghozam nagysága szorosan összefügg a felhasznált műtrágya mennyiségével. A korszerű agrotechnika alkalmazásának még az az előnye is jelentkezett, hogy növelte a növényi kultúra, például a búza ellenálló képességét a kórokozókkal szemben. Félmilliárdos többlet A javuló terméseredmények, és a fejlett agrotechnika kiterjesztését követő magasabb termésátlagok a megye mezőgazdaságának ez évi bruttó termelését tovább növelik 5—6 százalékkal — az előző évihez mérten — a megyei tanács szakembereinek előzetes számításai szerint. És ez biozny félmilliárd forint többleteredményt jelent. összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a megye mezőgazdasága biztosan halad a magasabb színvonalú termelés megvalósítása útján. Nagyüzemi mezőgazdaságunknak külön érdeme, hogy a termelésbővítés forrása nagyobb részben a termelékenység javulása volt, és csak kis részben a munkaerő növelése. A további fejlődés előfeltétele az időjárás okozta károsodások minimálisra szorítása a komplex meliorációs beruházásokkal, melyek során megvalósítható a belvizek megszüntetése, a talajvízszint szabályozása, a talaj szerkezetének, kémiai tulajdonságának és tápanyag-gazdálkodásnak javítása. Emellett tovább kell még lépnünk a gépesítés és a korszerű agrotechnika kiterjesztése terén is. Dr. Vastagh Gyula a KSH megyei igazgatóságának tájékoztatási osztályvezetője Itália Pál: NEMZETKÖZI IPAU KOOPERÁCIÓ (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) A nemzetközi muikamegosztásba való bekapcsolódás szánunkra egyre fontosabb szerepet betölti foimája a termelési kooperáció. Vállaatank és más szocialista illetve tőkés orzágok vállalatai között egyre-másra jőnnk létre a kooperációs megállapodások. Ízt a folyamatot csak erősíti az a törekvs, amely a termelő egységek munkáiban nyilvánul meg a hatékonyság növiésére és a nemzetközi színvonal emelőére. Az érdekeltek — ipa., külkereskedelmi, pénzügyi és más szakemberek — azonban mind ez idei: sok nehézséggel küszködtek, mert a neizetközi kooperáció számos elvi és fakorlati kérdése tisztázatlan volt előtti:. A szakirodalom sem nyújtott segítsége Kállai Pál könyve az első úttörő váalkozás, amelyben a szerző összefoglalj# nemzetközi ipari kooperáció — első ilyen pedig a szocialista és a tőkés kooperáció — legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit. A szerző bemutatja a termelési kooperáció szerepét a nemzeti termelésben és a nemzetközi gazdasági folyamatokban; feltárja a termelési kooperációval összefüggő főbb általános gazdasági és gazdaságpolitikai összefüggéseket; általános, de gyakorlati célra is megfelelő módszertani útmutatással elősegíti az ipari kooperációs kapcsolatok megvalósítását, bővítését. Így ismerteti azoknak a tevékenységeknek a sorát — témakeresés, információk feldolgozása, értékelése, tanácsadás, tárgyalás stb. —, amelyek az együttműködni szándékozók gazdasági döntését megelőzik. Részletesen foglalkozik azzal, hogy a szocialista tervgazdálkodás keretei között a vállalatok milyen üzempolitika mellett valósíthatják meg a hosszú távú, de piacérzékeny termelési kooperációkat. Krekő Béla: OPTIM U MSZÁMIT ÁS (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) Ez a könyv folytatása a többi hazai és külföldi kiadást megért, „Lineáris programozás” című munkának. A gazdasági, sőt a műszaki gyakorlatban is egyre inkább előfordulnak olyan problémák, amelyek nem lineáris optimumszámítási modellekre vezethetők vissza. (Ilyen például a hiperbolikus programozási feladat, a kvadritikus programozási feladat, a körutazási probléma.) A mű áttekintést nyújt mindazon módszerekről, amelyek alkalmasak az ilyen típusú feladatok megoldására. Az optimumszámítás témaköre olyan széles, hogy az összes módszer ismertetésére egy könyvben nincs lehetőség. Ezért ez a mű csak determinisztikus modellekkel foglalkozik, és csak a statikus módszereket taglalja, de viszont ebben a körben a folytonos és a nem folytonos modelleket is vizsgálja. Az egyes módszereket a szerző számos feladat megoldásával teszi könnyen érthetővé. Ugyanazt a feladatot többféle módszerrel is megoldja, így lehetővé válik a különböző módszerek előnyeinek, hátrányainak szemléletes összehasonlítása. A kötet kézikönyv jellegű, ilyen összefoglaló munka e téma nemzetközi szak- irodalmában is kevés található, s elsősorban közgazdászok számára készült. A KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS VEZETÉSE (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) A válogatók arra törekedtek, hogy egyre gazdagodó vezetéstudomány szakirodalmunkat új tárgykörrel, az ipari kutató-fejlesztő szervek vezetésének ismereteivel egészítsék ki. Világtendencia a kutatásra, fejlesztésre fordított összegek növekedése és az ezzel együttjáró azon társadalmi igény, hogy a kutatásfejlesztés céltudatosabb, tervszerűbb, szervezettebb és hatékonyabb legyen. Az ilyen követelményeknek a kutató-fejlesztő szervezetek csak akkor tudnak eleget tenni, ha vezetőik a maguk tudományágán kívül a vezetéshez szükséges tudományokat 'is megismerik és alkalmazzák, mivel a legtöbb kutatófejlesztő szervezet vezetője csak a szervezet által művelt tudomány területén szakértő. A vezetési ismeretek a kutató-fejlesztő szervezetek működésének elmélyültebb megértését és ezen keresztül hatékonyabb vezetését szolgálják Minthogy a szervezett kutatás vezetése rendkívül bonyolult, ezért csak több tudományterület eredményeinek együttes alkalmazása révén végezhető megfelelően. A kötet tanulmányaiban is érvényre jut ez a szemlélet. Az egyes szerzők különösen a szervezetelmélet, rendszer- elmélet, pszichológia, szociálpszichológia és közgazdaságtan eredményeit alkalmazzák és dolgozzák fel tanulmányaikban. PB-gáz
