Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

4. oldal 1972. szeptember 14, csütörtök Mozduló kisközség Örvendetes változások Ordason A Duna menti Ordas 723 lelket számoló kisköz­ség. Régi hajósnép lakja, nagyrészt már nyugdíja­sok. A lakosság fele ugyan negyven éven aluli, de többnyire csak aludni jár­nak haza, Kalocsán, Du­naújvárosban dolgoznak, sokan munkásszállásokon élnek. A községben sok a fa, gondozottak a parkok, mindkét oldalon van jár­da. A jó ivóvizet 24 utcai kifolyó szolgáltatja, a petróleumlámpát már rég nem használják. A főút mentén a villanyvilágítást még ebben az ötéves terv­ben neonnal cserélik fel. Egy élelmiszer- és egy jól ellátott húsboltban vásá­rolhatnak az asszonyok, iparcikküzlet nincs. Duna- pataj és Géderlak viszont csupán 4 kilométerre van, a ruházati és egyébb cik­keket ott szerzik be. Az ingázók pedig a városok­ból hazahozzák, ami kell. Sűrűn fordulnak az autóbuszok, egyelőre még a vastúpótló járatok. A nap néhány szakában szin­te negyedóránként veri fel az út porát egy-egy Ika­rus. Viszi-hozza az embe­reket, nagy a forgalom. Sok éves elhanyagolt munkát kell most elvégez­ni a községben, olyat, ami nem látható, mint a járda, a víz, a villany, de leg­alább ennyire nélkülözhe­tetlen. Nemcsak az Űttörő Termelőszövetkezetben — ahol 1969-ig évente váltot­ták egymást az elnökök —, hanem a párt- és a KISZ- alapszervezetben is. Orda­son hosszú ideje csak ti­zenhat tagja van a közsé­gi pártalapszervozetnek, közülük legtöbben már nyugdíjasok. Az utánpót­lás remélhetőleg a KISZ- fiatalok közül kerül majd ki. Huszonheten vannak az ifjúsági szervezet tag­jai, hárman most párttag­jelöltek. Mozgékonyak, nemrégiben több mint 20 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek el az új bekötőút építésénél. Védnökséget vállaltak a parkok felett is. A téli po­litikai oktatásokat rend­szeresen látogatták, gyak­ran összejönnek beszélget­ni, játszani, tv-t nézni. Otthont számukra a régi kultúrház ad. Itt van egyébként a mozi is, ahol hetente egyszer, vasárnap vetítenek. A hét többi nap­ján a község lakóinak nincs lehetősége — a tv- nézésen kívül — a kultu­rált szórakozásra. Esz­presszó nincs, az egyetlen italboltba nem "ül be az asszony, a család. Nagyon sok függ az Űttörő Termelőszövetkezet gazdasági helyzetétől. Az emberek, a község társa­dalmi mozdulásának szem­pontjából nem közömbös, hogy megerősödnek-e. Nem egy fiatal mondta már: ha itthon jól keresne, de­hogy menne el máshová dolgozni. A szövetkezet­ben három éve ugyanaz az elnök, két éve kitart már a főagronómus, az ál­lattenyésztő, a párttitkár. A több mint ezer hold szántón gazdálkodó tsz so­káig veszteséges volt, ala­csonyak a termésátlagok, elavult, szinte használha­tatlan a gépállomány. A százon felüli tagságból öt­ven sincs az állandóan dolgozók száma. Nem egy­szer előfordult már, hogy decemberben fejezték be a talajmunkát. Havonta rendszeresen is csak né­hány éve tudnak fizetni a tagoknak. Hosszú ideig nem volt, ami lelkesítse az embere­ket, megmaradásra vagy belépésre ösztönözzön. Az 1969-ben megkezdett terv­szerű munka, a sok erőfe­szítés tavaly aztán végre meghozta az eredményt. Már nem zártak veszteség­gel. Idejében befejezték az ősziek vetését, a tavasziak magágyának előkészítését. Műtrágyát, vegyszert is többet használtak, mint ed­dig bármikor. A tavasszal 800 ezer forint értékben vásároltak gépeket. A régi kombájnt újra cserélték, az idén már ezzel arattak: Ordason a szövetkezet tör­ténetében a legnagyobb át­lagtermést, holdanként 19,8 mázsa búzát takarítottak be. A tavaszi árpa 10,8, a kétszeresek 16 mázsával fizettek. Az év elején 9 milliós árbevétellel szá­moltak, de a félévi zárás azt mutatia, hogy 800 ezer­rel több lesz. És így az 1 milliós tiszta jövedelem sem marad puszta terv. Annál is kevésbé, mert szépen fejlődnek a hízóbi­kák és a rendszeres takar­mányozás eredményeként több teiet ad a tbc-mentes tehénállomány. A termelőszövetkezet tehát erősödik. A község társadalmi életében is érezhető a mozgás, nemré­giben rendezték meg az első KISZ-esküvőt D. É. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Elvetélt találmányok elutasított feltalálók Elég gyakori, hogy az Or­szágos Találmányi Hivatal megtagadja a szabadalmi oltalom megadását, mert kiderült, hogy a feltalálót megelőzték, vagy munkája nem tekinthető önálló szel­lemi alkotásnak. Hasonló­képpen előfordul, hogy megtagadják valamely szó­védjegy bejegyzését. Van­nak, akik a döntésbe nem nyugszanak bele, hanem bí. rósághoz fordulnak. Az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság több ilyen kérdés­ben irányelvül szolgáló ál­lásfoglalást hozott. A TALÄLMÄNY: MINŐSÉGILEG ÚJAT LÉTREHOZÓ SZELLEMI ALKOTÄS Egy bejelentő paternoster rendszerű „Nagy befogadó- képességű gépjárműparkí­rozó. és rakománytároló szerkezet, valamint építési eljárása” című találmány­nyal jelentkezett. A hiva­talban megállapították, hogy két amerikai és két nyugatnémet szabadalom, valamint egy műszaki könyv ugyanezt a megol­dást tartalmazza. A bíróság előtt a feltaláló azzal ér­velt, hogy alkotása a kül­földiekkel szemben nem egy-, hanem többrekeszes. A Legfelsőbb Bíróság ki­mondta: a találmány fogal­mából következik, hogy a megoldásnak szellemi alko­tásnak kell lennie, minősé­gileg újat kell létrehoznia. A mennyiségi eredmény minőségi újdonság nélkül nem tekinthető találmány­nak, nem feltalálói, hanem olyan számítási, tervezési tevékenység eredménye, amelyet szakember a szo­kásos napi feladat kereté­ben elvégezhet. Hasonló álláspontot fog­lalt el a Legfelsőbb Bíró­ság, amikor egy „vízkieme­lő berendezés” elnevezésű találmánnyal kapcsolatban megállapította: a bejelen­tés a találmányi szintet nem éri el. mert a készü­lék megtervezése csak szer­kesztői tevékenységet igé­nyelt. Egy vízparti gátrend­szerre vonatkozó talál­mányt haladó jelleg hiánya miatt utasítottak el. A Legfelsőbb Bíróság a vég­zést azzal indokolta, hogy szabadalmazható találmány minden új, haladást jelen­tő, műszaki jellegű megol­dás, amely gyakorlatban alkalmazható. A technika mai állása szerint, akkor haladó jellegű a megoldás, ha annak révén eddig ki nem elégített szükséglet ki­elégíthető, illetve az eddi­ginél előnyösebb. PATKÁNYIRTÁS, ELEKTROMOS ARAMMAL A „Villamos légy-, egér- és patkányirtó” című talál­mány szerint a kártékony rovarok, állatok két egy­másba illesztett, villamos- feszültség alatt álló fém­ráccsal hatásosabban pusz­títhatok, mint hagyomá­nyos eszközökkel. Az OTH elutasító határozatot hozott, mert egy 1956-ban Buda­pesten megjelent könyvnek a lépésfeszültségről szóló része a bejelentés újdonsá­gát kizárja. Egy angol cég fonalak megjavítását elősegítő ta­lálmányra kívánt szabadal­mi oltalmat szerezni. Az OTH azzal az indokkal ta­gadta meg a kérés teljesí­tését, hogy a bejelentés sze­rinti eljárás minden lénye­ges eleme több osztrák és nyugatnémet szabadalom­ból ismert. A Legfelsőbb Bíróság elutasító végzésé­ben arra hivatkozott, hogy a bejelentést nem lehet ta­lálmányként értékelni, mert csak ismert adatok alap­ján kialakított új technikai módszer, eljárás, amelyhez feltalálói tevékenységre nem volt szükség. GYAKORLATI KIPRÓBÁLÁS ÉS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY NÉLKÜL NEM LEHET DÖNTENI Egy feltaláló autóvezetők részére szemüvegbe beépít­hető, vagy rászerelhető fémzárat készített, amely a szembejövő kocsik reflek­torának látászavaró fény­hatását kiküszöböli. Az OTH, sőt, a Budapesti Fő­városi Bíróság is elutasítot­ta, noha az illető azt fejte­gette: az a 34 év előtti sza­badalom, amelyre hivat­kozva az oltalmat nem kapta meg, csak céljában azonos az övével, de meg­oldása más, és nem is olyan eredményes. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: mind a műszaki, mind a közleke­désrendészeti körülmények tisztázására. valamint a szerkezet gyakorlati kipró­bálására szakértői véle­ményt kell beszerezni. Egy lengyel vállalat „Váltóáramú kapcsolóké­szülék” című találmánya sem kapta meg a szabadal­mi oltalmat, mert a mű­szaki megoldást közismert­nek találták. Ezzel szem­ben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az volt, hogy a mai technika magas fej­lettsége mellett a már is­mert törvényszerűségek, tantételek, vagyis a felgyü­lemlett ismeretek, gyakor­lati-műszaki. technikai meg- , valósítások felhasználásá­val is alkotható újdonság. Nincs kizárva, hogy több ismert elv, eljárás kombi- natív alkalmazásával egy adott szerkezetben olyan új elemeket hozhatnak lét­re, amelyek elérik a talál­mányi szintet. Mindezek alapján közelebbi vizsgálat nélkül az újdonsághiányt nem lehet megállapítani, ezért szakértő bevonásával kell eldönteni a kérdést. SZÓVÉDJEGYET CSAK FANTÁZIASZÓ KAPHAT Színes üvegárukra „PRO- FICOLOR” szóvédjegy lajstromozását kérte a Ta­lálmányi Hivataltól egy olasz cég. Nemcsak a hiva­tal, de a Legfelsőbb Bíró­ság is azzal utasította el, hogy a profil és a color sza­vak összefüggésükben köz­ismertek, üvegáruknál a vásárlók tudatában csak egyféle jelentésük van, mégpedig az, hogy színes idomú árukra vonatkozik. A bejelentett szóvédjegy fantáziaszónak nem minő­síthető. Az ilyen jellegnek magában a szóban kell len­nie, a kért szónak azonban nincs megkülönböztető jel­lege, tehát védjegyoltalom­ban nem részesíthető. A fiumei kikötőben Adriai etűdök 3. Szlovén hegyeken át A kempingsátrak, külö­nösen a hazai szabásúak, éppen nem a kényelem netovábbjával kecsegtet­nek, dehát a turizmust sem szabad összetéveszte­ni a kéjutazással. Aki nem ragaszkodik mindenáron tollpehellyel tömött de­rékaljhoz, az ma már nyaranta földrészekre ki­terjedő körutazásokat te­het, viszonylag olcsón — a nemzetközi autóskem­pingek puritán, de prak­tikus felszerelései biztosít­ják a minimális egészség- ügyi, tisztálkodási felté­teleket. így az Adriai-tenger partján is. A dubrovniki egy hetes megtelepedés le­telte után szakaszosan jö­vünk fölfelé a parton. Vándorcigányok módjára minden este máshol ütjük fel a sátrunkat. Split, Vo- dice, Zadar, Opatija... A „főpróbát” már az oda­utazáskor megtartjuk, Sza­rajevóban. Nem a legesz­ményibb biztatást nyújt­ja a jövőre nézve: hepe­hupás, szűkös kis térségen zsúfolódnak össze a sát­rak, s mosakodásra is csak a szabad ég alatt nyílik le­hetőség, miután napszállta után nyomban ömleni kezd a hűvös levegő a Bosnyák hegyek közül. A tengerparti kempin­gek mindegyike különb ennél. Kettőben — akkor legalábbis — egyedül mi képviseltük a „magyar színeket”. A többség min­denütt nyugatnémet. Elég sok a francia és az olasz is. Jóval kevesebb a len­gyel és a magyar — a ket­tő nagyjából azonos arány­ban fordul elő —, de ennél is ritkábban lehetett ta­lálkozni csehszlovákkal és románnal. ... Fiúméba vasárnap délután érkeztünk, éppen csak szétnéztünk a kikö­tőben, az óvárosban és a szegedi Kárász utcára em­lékeztető korzón. A szom­szédos Opatija fürdőváros jellege viszont az első pil­lantásra nyilvánvaló, no­ha a hajdani monarchia­beli arisztrokrácia fény­űző életmódjára már csak a pazar kertekkel körül­vett emeletes, kastélyszerű villák emlékeztetnek. De csarsia itt is van, méghoz­zá a főutca mentén, az árusok harsány hangon kínálják portékáikat. Járművek Délen kéken csillogó víztükör el­maradásáért sokban kár­pótol bennünket a meg­elevenedő növényzet, az alpesien üde erdők a hegy­oldalakon, a fenyvesek Itt veszünk búcsút a tengertől; az út a rijekai öböltől meredek emelke­dőkkel válik el, s valóság­gal „befúrják” magukat a szlovén hegyek közé. A övezte, sűrűn és egyenle­tesen nőtt füvekkel hí­vogató völgyek, az üveg­tisztaságú kicsiny hegyi falvak, messziről előtűnő, paprikapiros tornyaikkal. A völgy azonban, ahol a hegyi tóhoz vezet a bekö­tőút, romantikusan szép. Az ovális alakú tó egyik „gyújtópontjában” távolról tenyérnyinek tűnő sziget látszik lebegni, közepén a csodatevő Mária kegy­templomának zordon tor­nyával. A templom csilin­gelő harangocskájához több mint félévezredes hiede­lem fűződik: aki a meny- nyezetről lelógó harang­kötelet háromszor meg­rántja, annak kívánsága teljesül. A tó túlsó oldalán emel­kedő vár kis múzeumá­nak vastag emlékkönyvét lapozgatjuk, de egyik hon­fitárs nevére sem akad­tunk rá. Elképzelhető, hogy az utóbbi időben nem jártak itt magyar tu­risták? Aligha... Mégis, némi megilletődéssel vés­sük be nevünket a könyv lapjára. Hegyek és hegyek, pata­kok, völgyek, vízesések ... Egészen a Dráva-parti Ma­riborig, sőt még azután is. Mariborban az idő telje­sen zordra vált, már nincs kedvünk a sátrat felütni, a kemping bungalowjai- nak egyikében széliünk meg. S egyszerre úgy érez­zük, mérhetetlen távolság­ra maradt mögöttünk a tenger, a kéklő Adria, harsogó fényeivel és ko­pár sziklattengerével, pál­máival és zsibongó, derűs városaival. Zuhogó esőben indulunk háza. Maribortól már csak egy jókora ugrás Kecske­mét. Hatvani Dániel S a látvány egészen Ljub- janáig elkísér bennünket. A 200 ezer lakosú szlo­vén fővárosban meglepően könnyű az eligazodás. A forgalom — nincs rá jobb szó — világvárosias. A központban hatalmas, mozgólépcsős áruházak csábítanak a dinár elköl­tésére, míg a Ljubjanica folyó túlsó oldalán az óváros házsorai, s fölöttük a fellegvár emlékeztetnek a viszonylag nyugodt kö­rülmények között höm­pölygő szlovén évszáza­dokra. Innen északnyugatra ha­ladunk, a Száva folyásával ellentétes irányban. Kranj íz egyetlen jelentősebb te- ' épülés. Űticélunk: a Ble- li-tó és a vár. Elered az eső, s ezzel együtt a re­ményünk is szétfoszlik, hogy a Trglav hófödte csúcsait megpillanthassuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom