Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-14 / 217. szám
1972. szeptember 14, csütörtök 3. olflal Szorgalom és szakmaszeretet A nemrég lezárult első borvilágverseny eredményeit már közölték a lapok. Tudjuk, hogy az országok közötti ranglistán mi voltunk az elsők. Hazánk nyerte a legtöbb aranyérmet a borolimpián. A híradások nem közölték, hogy az egyes bortermelő tájak italai miként szerepeltek. Közismert, hogy megyénkben régi hagyományai vannak a szőlőművelésnek. A Homokhátság fontos bázisa az ország bortermelésének. Ezért természetesen érdekli a közvéleményt, hogy megyénk nagyüzemi gazdaságai milyen eredményeket értek el a borvilágversenyen. A hozzánk érkezett ösz- szesítés szerint a versenyt megelőző bírálatra 35 borfajtát küldtünk. Ebből 12 jutott tovább, és vett részt a világversenyen. Érdemes hozzátenni, hogy összesen 66 féle magyar bor szerepelt a versenyen. A tizenkét féle megyei borból 4 aranyérmet, 6 ezüstérmet, kettő pedig oklevelet kapott. Tehát valamennyi résztvevő helyezéshez jutott. Mégpedig: aranyérmet nyert a tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezet olaszrizlingje, a páhi Ifjú Gárda Termelőszövetkezet rajnai rizlingje, a Kecskeméti Szikrai Állami Gazdaság és az Állampusztai Célgazdaság olaszrizlingje. Ezüstérmet kapott: a Kecskeméti Szikrai Állami Gazdaság riz- lingszilvániája, a Kunbajai Állami Gazdaság veltelinije, és kékfrankosa, a Kecskeméten székelő Középmagyarországi Állami Pincegazdaság rajnai rizlingje, a Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti aszú bora, valamint az orgoványi Rákóczi Szakszövetkezet rajnai rizlingje. Oklevelet nyert a Kunbajai Állami Gazdaság rajnai rizlingje és az Izsáki Állami Gazdaság Bolero elnevezésű habzóbora. Mindehhez szükséges kommentár. talán nem részletesebb Az eredmények önmagukért beszélnek. A homoki, könnyű, zamatos borok mind kedveltebbek nemcsak itthon, hanem az egész világon. Minőségük is egyre javul, hiszen mezőgazdasági nagyüzemeinkben a legkorszerűbb módszerekkel tárolják, kezelik a borokat. A világversenyen elért eredményeink mögött ott találjuk a szőlőt szerető emberek szorgalmát, mezőgazdasági nagyüzemeink borászainak szakmaszeretetét. K. S. LAKÁSPROGRAM Célok, tervek, tények Erősödik a KISZ kommunista jellege A KISZ kommunista, politikai jellegének erősítése érdekében tett intézkedésekről és a további feladatokról tárgyalt tegnapi ülésén a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. Az ifjúsági szövetség megyei vezetői a többi között eredményként állapították meg, hogy az MSZMP Központi Bizottságának ifjúságpolitikai állásfoglalása és a megyei pártbizottság két évvel ezelőtti feladatterve kedvező társadalmi légkört teremtett a KlSZ-álapszer- vezetek és bizottságok politikai nevelőmunkájához. A KISZ-esek társadalmi munkája, az alapszervezetek és bizottságok által rendezett események jól tükrözik a fiatalok politikai állásfoglalását is. A tanyai iskolák villamosításáért indított nagyszabású akció, a fi Vöröskereszt megyei vezetőségének ülése Szerdán délelőtt az országos szervezet és a megyei pártbizottság képviselőinek részvételével ülést tartott a Vöröskereszt Bács- kiskun megyei vezetősége. Elsőként az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának a Vöröskereszt munkáját értékelő jelentését vitatták meg. A jelentés örvendetes fejlődésről ad számot és hangsúlyozza, hogy a szervezet a párt politikájából őt illető területen hasznosan és eredményesen látja el feladatát. Egyúttal köszönetét fejezte ki a pártbizottság a szervezet valamennyi munkatársának és aktivistájának. Ezt követően a Magyar Vöröskeresztnek a jövő év áprilisában megrendezendő IV. kongresszusára való felkészüléssel kapcsolatos intézkedési terv felett nyitott vitát s hagyta azt jóvá a megyei vezetőség. kollégiumi alap gyarapítását célzó kommunista műszakok, vagy például az orgoványi békemenet, a tős- erdei és kunfehértói ifjúsági találkozó azt bizonyítja. hogy az ifjúkommunisták aktív részesei politikai életünknek. A politikai nevelőmunka sokrétű elemzése során sok szó esett a gondokról, s a feladatokról is. A X. párt- kongresszus határozata — mint ismeretes — lehetővé tette, hogy már a 18. életévüket betöltött, arra érdemes fiatalok a párt tagjai sorába léphessenek. A KISZ-szervezetek azonban nem foglalkoznak megfelelően az ifjúkommunisták pártba való ajánlásával. Sokhelyütt például a KISZ- vezetők nem is tudnak arról, hogy a fiatalok közül kik és hányán kérték felvételüket a pártszervezetbe. A jövőben erre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, hiszen a KISZ egyik legszebb, legmegtisztelőbb feladata az ifjúság párttaggá nevelése. T. L. Majdnem két és fél esztendő telt el azóta, hogy a párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács együttes ülésén — 1970 április 16-án — határozat született a lakásépítés és elosztás teendőiről. A tavaly július elsején életbe lépett új lakbér- és lakáselosztási rendszer első tapasztalatai már ösz- szegezhetők, nem kevésbé a negyedik ötéves terv eddigi lakásépítési eredményei. A tizenöt éves lakás- építési program egymillió új otthon létrehozását tűzte ki célul. 1961 és 1970 között 610 ezer lakás épült, a tervezettnél valamivel több. Ám még mindig maradt — az 1971—75-ös időszakra — 400 ezer. Kedvezmények, támogatások Egymillió lakás felmérését végezték el, s 650 ezerre állapítottak meg új bért tavaly júliust megelőzően. 1971 második félévében — az ismert elveknek megfelelően — már hétezer lakás új bérlője fizetett hozzájárulást, vagy használatbavételi díjat. Ugyanakkor hatezer friss lakástulajdonos kapott szociális kedvezményt, így többek között a tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások gazdáinak 80 százaléka, a gyermekek száma alapján. A vállalatok 600 millió forinttal támogatták dolgozóik lakásgondjának megoldását. Tömören így fogA Székelyfonóval ünnepli az Operaház Kodály születésének 90. évfordulóját Szerdán tartotta az Operaház a 89. évadját megnyitó társulati ülését. Lukács Miklós igazgató az elmúlt idény kiemelkedő eseményeinek értékelése után ismertette a most induló színházi szezon premierjeit. Kodály Zoltán születésének 90. évfordulóját a társulat a „Székelyfonó” felújításával ünnepli meg. Ugyanekkor kerül színre Ránki György „Pomádé király új ruhája” című operájának egy- felvonásos változata. A társulat a tavalyi adósságait törleszti a Wagner tetrológia befejező részének, az „Istenek alkonyának”, valamint az Ot- hellonak a bemutatásával. Január végén három egy- felvonásos balettet mutatnak be. Lövenskjöld dán zeneszerző La Sylphide című balettjének Bournon- ville által komponált koreográfiáját Harms Brono koppenhágai balettmester tanítja be. Delame — Jo- nesco szövegére írt — „A lecke” című egyfelvonáso- sát Flemming Feindt, a koppenhágai operaház vezető balettmestere tanítja be. Czerny „Etűdök”-je Süsager hangszerelésében kerül színre. Harald Lander koreográfiáját Tony és Liz Lander tanítja be. Ugyancsak modern mű Petrov szovjet zeneszerzőnek az Erkel Színházban színre kerülő „A világ teremtése” című, egész estét betöltő balettje. Régi adósságát törleszti a társulat Alban Berg „Lulu” című operájának bemutatásával. A Nürnbergi mesterdalnokokat az Erkel Színházban láthatja a közönség. Felújítják a Bohéméletet, a Hunyadi Lászlót, a Machbethet és a Turandot-ot, amelyeket több kisebb felújítás is követ maid. Könyvek az 50 éves szovjet állam tiszteletére A Kossuth Kiadó terveiből Decemberben lesz 50 éve, hogy megalakult a szovjet állam. A szocializmust elsőként megvalósító félévszázados állam megünnepléséből méltó módon veszi ki részét a magyar könyvkiadás. A Kossuth Kiadó még ebben az évben megjelenő tisztelgő kötetei a Szovjetunió gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális fejlődéséről adnak számot. Hogyan és milyen körülmények között alakult meg a történelem első sok nemzetiségű állama, milyen okok késztették egyesülésre a szovjet köztársaságot? Ezekre a kérdésekre válaszol Anasz- tasz Mikojan „ötvenéves a Szovjetunió” című könyvében. Szép kivitelű, kétnyelvű miniatűr kötet lesz az „ötvenéves a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége” című kiadvány. Tartalmazza a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulásáról szóló 1922. december 30-i nyilatkozatot. Adatokat közöl a 15 szövetségi, a 20 autonóm köztársaságról, a nyolc autonóm területről és a tíz nemzetiségi körzetről. A szovjet állam eseményekben és eredményekben gazdag legutóbbi évtizedének történetét dolgozza fel egy szovjet szerzői kollektíva „A Szovjetunió a kommunizmus építéséinek útján” című könyvében. Nemcsak történelmi leírást ad, hanem rengeteg tényanyaggal, sok adattal feltárja mindazokat az elvi-politikai kérdéseket, amelyek az utóbbi években foglalkoztatták a szovjet párt- és államvezetést. Február 18-án lesz a 25. évfordulója a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének. Ebből az alkalomból jelenik meg az MSZBT-vel közös gondozásban dr. Berecz János „Baráti szövetségben” című — korabeli felvételekkel gazdagon illusztrált — könyve. A magyar— szovjet barátság történelmi krónikája 1919-től, a magyar internacionalisták harcától napjainkig követi az eseményeket. A Kossuth Kiadó igen népszerű „Mit kell tudni?” sorozatában átdolgozva jelenik meg Kis Csaba és Nemes János könyvének, a „Mit kell tudni a Szovjetunióról?” című munkának a harmadik kiadása. Új okmányokkal és dokumentumokkal kiegé- i szülve lát napvilágot a „Szovjetunió Kommunista Pártjának története”. Az 1964-es kiadáshoz két teljesen új — a XXIII. kongresszus anyagát, valamint a XXIV. kongresz- szus előzményeit tartalmazó — fejezet kapcsolódik. lalható össze a rendelkezések végrehajtása. Az idén — az illetékesek szerint — már zavartalanul működik az elosztás új rendszere. Érdemes, ha röviden is, fölidézni a hatvanas években történteket. Ez az az évtized, amikor a városokban már több lakás épül — ezer főre számítva 7,7 — mint a községekben. Ezer lakosra 275 lakás jutott 1960-ban. 314 1970-ben. Ez utóbbi esztendőben 80 276 lakás épült — ennyi még soha egy évben —, ezer lakosra számítva 7,8. A tavalyi év szerényebb: 75 302 új otthon került tető alá. azaz ezer lakosra 7,3 Tekintve, hogy ötéves tervidőszak kezdetéről van szó, amikor kisebb volt az előkészített építkezések száma, mert a pénzforrások is csak az év folyamán nyíltak meg, az eredményt hiba lenne lebecsülni. Ahogy figyelemre méltó az is: 1965- ben az új lakások 20 százaléka volt egyszobás, tavaly arányuk tíz százalékra csökkent. Intő viszont, hogy 22,4 ezer lakás épült 1971-ben állami erőből, azaz csak 29,8 százalék. A többit a magánépítkezés hozta létre, igaz, csupán 10,1 ezer lakást úgy, hogy ahhoz nem vettek igénybe hitelt. Ha most az idei első félév eredményét nézzük, azt látjuk, hogy az ÉVM-vál- lalatok 12 078 lakást adtak át, másfél ezerrel többet, mint tavaly. 1971 márciusában például 1183, most márciusban 3077 otthont vehettek birtokukba e vállalatoktól a lakók. Nem mérséklődött a magánépítkezők kedve sem. Gond ugyanakkor, hogy folyamatosan növekszik a kivitelezés alatt álló állomány, hol. ott eddig is 56—57 ezer között volt Pedig nem mindegy, hogy mennyi a lakások építési ideje. És az árak? Még kevésbé, hogy menynyi az ára. Nem mentege- tés, de tény: világszerte gyorsan drágul a lakásépítés, ára öt év alatt például Hollandiában 49, az NSZK- ban 36 százalékkal emelkedett. Hazánkban az 1968. január 1-től érvényes termelői árrendezés következtében 1968-ban 21,7 százalékkal került többe a lakó- házépítés. 1969-ben 4,7, 1970-ben 3,3 százalékot tett ki az árnövekedés, így végül is az 1970-es ár 31,6 százalékkal volt nagyobb az 1967-esnél. Tavaly viszont ugrásszerűnek, 15 százaléknyinak bizonyult a drágulás, amiből igaz, maga az építési árszínvonal csak négy százalékkal részesedett. Mert nem minden áremelkedés forrása az építőipar. Sűrűn az építőiparral kapcsolatban álló más tárcák vállalatai. S még többször maguk a beruházók. Hogyan? Úgy például, hogy indokolatlanul szanálnak még használható lakásokat — évente átlagosan 20—21 ezer lakás szűnik meg, többségük, 60—62 százalékuk egyszobás — s ennek költségét is az új otthonok viselik. Drágább a korszerű építési mód, ám drágább a magas ház is — mert nyomásfokozók. szemétle- dobók stb. kellenek bele —, márpedig „divatos” manapság ezzel büszkélkedni... Ahogy növelik a lakásárakat a túlzott városközponti rekonstrukciók, a költséges megoldások — a drága burkolat, a lábakra állítás stb. — az egyénieskedő tervezői elképzelések. 1970-ben még csak 900 olyan állami lakás épült, amelynek költsége másfélszeresét tette ki az átlagosnak. 1971-ben már 3000 ilyen volt...! * Ésszerű mérték A negyedik ötéves terv 54 milliárd forintban jelölte meg a lakásépítés anyagi fedezetét. Ha az állam- háztartás — figyelemmel a hatósági áremelkedésekre — magára is vállal bizonyos többletet —, 2,6 mil- liárdot —. a források vég nélkül nem bővíthetők. Előtérbe kerülhet viszont a magánépítkezések még kedvezőbb ösztönzése, elősegítése, de előbbre kell jutnia az ésszerű mértéknek is. Ne mindenáron teljesüljön a lakásépítési terv, ez az ár ugyanis a társadalom számára esetleg nagyon nagy lehet... Egy nemrég elkészült tanulmány szerint — az ÉVM Építésgazdasági és Szervezési Intézete állította össze — az ezer lakosra jutó lakásszám alapján Európa középmezőnyében helyezkedünk el. Az építés mértékét tekintve azonban fölfelé jutásunk gyorsul. 1971 elején — számítások szerint— 340—360 ezer lakással volt kevesebb a szükségesnél. Ez a tervidőszak végére — a 400 ezer lakás megépítésével, figyelembe véve a bontásokat, valamint a demográfiai okokból bekövetkező igénynövekedéseket — csaknem a felére csökkenhet. Ehhez azonban addig még bonyolult teendők útját kell megjárni, s nemcsak a célra, hanem a kátyúkra is ügyelve. M. O. Tudományos tanácskozás Kecskeméten az „iparműtárlat“ emlékére Az 1872-ben Kecskeméten megrendezett országos iparmű kiállítás 100. évfordulója alkalmából szeptember 19-re és 20-ra szakmai, tudományos tanácskozást készít elő az MTESZ Bács-Kiskun megyei. Szervezete. Az előadások Kecskemét és a megye iparának kialakulásával, fejlődésével foglalkoznak. A második napon pedig a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolával ismerkednek meg a résztvevők, s szó lesz az elektronikus számítógépek ipari alkalmazásáról is. A rendezvény fölött dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, akadémikus, az MTESZ elnöke vállalt védnökséget.
