Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
4. oldal 1972. augusztus 9, szerda Együttes fejlesztést kíván Nemrég jelent meg a •Minisztertanács határozata a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről. Az ebből adódó feladatokat a napokban megvitatták a megyei tanács vb mezőgazdaság és élelmezésügyi osztályán a szakemberek. A megbeszélésen részt vettek az állattenyésztéssel kapcsolatban álló vállalatok, intézmények vezetői, valamint a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek képviselői. A résztvevők egyértelműen leszögezték a határozat megjelenésének időszerűségét és megállapították, hogy az abban foglaltak számottevően elősegítik az ágazat fejlődését. Ismeretes, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben általában megtorpanás tapasztalható. Hasonló megállapodásra juthatunk, ha a megye helyzetét vizsgáljuk. A korábbi évek egyenletes ütemű fejlődése 1969-ben megállt és erőteljes csökkenés következett be. Szektoronként vizsgálva az állami gazdaságok, valamint az egyéni és kisegítő gazdaságok állománya azonos szinten maradt, a mezőgazdasági szövetkezeteké pedig mintegy 5 százalékkal csökkent. A legutóbbi összesítés szerint a megye szarvasmarhaállománya 133 ezer da- PSU3. amelyből 54 500 a te- béi*. a háztáji 51 700, közöttük a tehén 27 500. A háztáji állomány nagyobb része a tanyákon található. Ellentmondások A megtorpanás és a csökkenés oka elsősorban a jövedelmezőség alakulásában kereshető. A Minisztertanács határozata alapján megszűnik a jövedelmezőségi arányok eltolódása. A megyében ellentmondás maradt még jelenleg is a szarvasmarha létszám, a takarmánytermő terület és a tartás színvonala között. Jól bizonyítja ezt az, hogy mind a nagyüzemek, mind a háztáji és kisegítő gazdaságok tehénállományának nagyobbik hányada a gyenge takarmánytermő homokhátsági területen található. A tenyésztési színvonalat jól jelzi az is, hogy négy évenként a teljes állomány lecserélődött a nagy mértékű selejtezés miatt. Az egy tehénre jutó tej hozam is évről évre csökkent. Míg 1968-ban 3210 liter volt, tavaly már csak 2747 liter. Az összes állománynak fele 30Ö0 literen alul „termelt”. Nagyüzemi bázis A tennivalók meghatározása érdekében munkabizottság alakult. A szakemberek véleménye szerint nagy feladat a mezőgazda- sági nagyüzemek szakosított telepeinek továbbfejlesztése, a szarvasmarhatenyésztés nagyüzemi bázisának megteremtése. Ezzel együtt a tanyai gazdaságokban lehetne növelni a tehén létszámot. A szétszórt településeken, elsősorban a Homokhátságon, a tartási körülmények általában adottak, mégis a mintegy 40 ezer tanyán csak 24 ezer tehén található. Lehetőség volna jelentősen növelni ezt a létszámot, különösebb beruházás nélkül, hiszen sok helyen üresek az istállók. Fontos részét képezi a programnak a tbc-mentesí- tés ütemének gyorsítása és az ezzel kapcsolatos konkrét feladatok meghatározása. Nagy gondja a megyének a takarmánytermesztés fejlesztése. A mezőgazdasági üzemek sok helyen hiánnyal küzdenek, ezért is számolta fel több termelőszövetkezet a szarvasmarha-állományát. A takarmánytermesztési módszerek fejlesztésével, a hozamok növelésével, a gyepgazdálkodás javításával előbbre lehet lépni e tekintetben is. A tanyavilágban a háztáji gazdaságok elő tudják teremteni a szükséges takarmánymennyiséget. Űj program A határozat megvalósítása során várható az állomány számottevő fejlődése, a tej hozam növekedése. Ezért már most gondolni kell a tejfeldolgozás megszervezésére, amely jelenleg sem tud lépést tartani az igényekkel. A kecskeméti tejüzem túl van terhelve. Általában az üzemek nem képesek a csúcs- időszakban jelentkező tej- mennyiség fogadására, illetve feldolgozására. Helyes, hogy a termelőszövetkezetek igyekeznek összefogni a helyzet könnyítésére. Jó példa erre a kiskunfélegyházi közös gazdaságok kooperációja. Fontos feladat a megyén belüli tejellátó hálózat fejlesztése. A megye korábbi fejlesztési programja tehát átdolgozásra kerül. Ennek során az egész területet át kell tekinteni. Együtt kell fejleszteni az ágazathoz kapcsolódó minden tevékenységet, tehát a takarmánytermelést, a tenyésztési módszereket, a felvásárlást, s feldolgozást és a forgalmazást. K. S. Mikrobuszok a pályaválasztási tanácsadás szolgálatában Rózsa Ferenc, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője kedden 15 megye megbízottainak átadta azoknak a mikrobuszoknak az okmányait, amelyekét az új iskolaév kezdetétől a pályaválasztási tanácsadás szolgálatába állítanak. A műszerekkel felszerelt buszok alkalmasak arra, hogy segítségükkel a szakemberek a megyék távoli településein vizsgálják a gyermekek képességeit, s tanácsokat adhassanak, hogy mely pályán keressék boldogulásukat. Egyelőre 9 mikrobuszt bocsátottak a 15 megye rendelkezésére. Később újabb mikrobuszokat szereznek be az NDK-ból, hogy egy idő múlva az ország valameny- nyi megyéjének önálló pályaválasztási tanácsadó busz jusson. Adj király katonát! ondolatokba mélyedve bandukoltam hazafelé. Valahonnan távolról régen hallott szavak jutnak a fülembe. „Adj király katonát!” Aztán megint: „Nem adok!” Ott láttam magam előtt a hadfiakat, a bandát, amelyhez hasonlónak magam is tagja voltam, valaha gyermekkoromban volt ez divatos játék. Néztem és hallgattam őket. „Ha nem adsz, szakítok!" „Szakíts, ha tudsz!” „Kit kértek?” „Jöjjön az a híres, nevezetes Szabóóó!” És Szabó, ez a rakoncátlan kis- csikó dobbant, teleszívja tüdejét, hadd domborodjék félelmetesen a mellkas, fejét leszegi, majd vágtába kezd. Fut, egyenest a vonalban állók, kezükkel egymásba kapaszkodók felé, cikcakkozza lépteit, ne vegyék észre, melyik ponton akarja áttörni az élő falat. Jobbra húz, majd hirtelen irányt változtat, s neki a, középnek. De mi történt? A markoló kezek engednek, a fal önszántából szétnyílik — aztán puff! s Szabó máris hason csúszik a salakon. A többi már pillanatok ™ műve volt. Király, katonák, népség — szóval az egész banda egymás he- gyén-hátán. — Hé! — robbantam közéjük. — Hagyjátok abba! — Némi erőlködés árán sikerült is szétbogoznom az összegubancolódott kölykö- ket. — Miféle durvaság ez, nem szégyellnek magatokat? — Nem én kezdtem — hüppögött Szabó, s horzsolt tenyerét nyaldosta. Arca maszatos, sötétbarna haja mint a taposott tavaszi fű. Szemfehérje dühösen villog. Ajkai akaratosan csszezárultak. S a többiek csak nézik, szuszogva és mérgesen. Nevethetnékem támad. Ugyan miért látszotok ilyen szamárságot? Egyáltalán, tudjátok, mi az, hogy kitály? Pontosabban: ki a király? Szemüket meresztik. — Hát persze! — mondja egy tömzsi. — Aki uralkodik. — Meg gőgös .:: — Meg parancsolgat. — Meg sok a hatalma ...' —... meg sok az olyan szamara, mint ti vagytok. Manapság már hiánycikk a király. Ma már inkább csak sakktáblára való a király. De ide, a térre? Ez már nem az igazi. — Ilyesféle rögtönzött kiselőadásba kezdtem, s nekibuzdulva, ki tudja, meddig folytatom, ha félbe nem szakít egy copfos. — Azt tessék megmondani, bácsi, rosszak a királyok? Italában igen. A maguk korában voltak ugyan haladó királyok is, de többségűkben rossz emberek voltak. — Es mit csináltak a rossz királyokkal? — Mit? Elkergették, sőt néha el is agyabugyálták őket. A kisárntermelés korszerisitese Csaknem egymillió falusi és városi lakos foglalkozik háztáji, házkörüli gazdaságában, kiskertjében mezőgazdasági termeléssel. Évente 36—37 milliárd forint értékű terméket állítanak elő, amire nagy szükség van az önellátásban és közellátásban egyaránt. A kistermelési ágazatok közül különösen nagy szerepe van a sertés- tenyésztésnek, kisállattenyésztésnek. Az országban előállított állati termékeknek mintegy 50 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokból származik, sőt részarányuk a baromfi, tojás, hízott liba, s mégin- kább a húsnyúl, galamb és méz tenyésztésében, termelésében ennél is nagyobb. Termékeik jelentős része fontos exportcikk is. Amit az ÁFÉSZ sem tud megoldani Fontos törekvés, hogy termelésük a jövőben sem csökkenjen, sőt, egyre több és jobb minőségű terméket állítsanak elő. Ehhez azonban gondoskodni kell megfelelő eszköz- és anyagellátásukról, áruik szervezett és előnyös értékesítéséről is. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, eddig is sok segítséget nyújtottak ehhez. Vannak azonban olyan gondok is, amelyeket egy-egy áfész a legjobb akarattal sem tud egyedül megoldani. Ilyen országos gond például, hogy az állattartók nem tudnak elegendő takarmányt, elsősorban táptakarmányt beszerezni, nem megoldott a te- nyész- és szaporítóanyagellátás, nincsenek megfelelő kisüzemi gépek, berendezések és még sorolhatnánk tovább. Szükség van tehát egy olyan érdekvédelmi szervezetre, amelyik figyelemmel kíséri a kistermelők munkáját, számon tartja igényeik alakulását és a termelők egyes csoportjainak vagy egészének igényeit, kívánságait továbbítja az állami irányító szervekhez, forgalmazó, feldolgozó vállalatokhoz, amelyek legtöbbet tehetnek azok megoldásáért. S olyan javaslatokat dolgoz ki, amelyek nyomán a kistermelést kedvezően befolyásoló intézkedések születhetnek. Állattenyésztési szakbizottság Ezzel egyben körvonalaztuk azokat a célokat és tennivalókat, amelyek megvalósítása érdekében a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett most megalakították az Állattenyésztési Szakbizottságot. A Fogyasztási Szövetkezetek VII. kongresszusának határozatára létrehozott szakbizottság megtartotta első ülését a SZÖ- VOSZ székházában. A 30 tagú bizottságban részt vesz több kisállattenyésztő szakcsoport, beszerző és értékesítő szövetkezet vezetője, valamint a kutatás, oktatás, az állat- egészségügy és termékforgalmazás néhány ismert szakembere. Nagy jelentőséget tulajdonít a bizottság létrehozásának a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is, hiszen több főosztályának képviselői is megjelentek a tanácskozáson és számos hasznos javaslatot tettek. A bizottságnak fontos szerepe lesz a SZŐ VOSZ kezdeményezésére meginduló úgynevezett modellkísérletekben is. Ennek lényege, hogy szerte az országban több fogyasztási és értékesítő szövetkezet részvételével a termelésszervezés, felvásárlás és feldolgozás helyileg legjobb formájának, összhangjának megteremtésével mintaszervezeteket hoznak létre. Alapmodellek mintának Egy olyan áfész-nél például, amelyik keretében sertéshizlaló szakcsoport működik és van a szövetkezetnek vágóhídja, húsfeldolgozó üzeme is, ott lehetőség van ilyen vertikális modellszervezet kialakítására. A szakcsoport termelését összehangolják a helyi ellátás és a feldolgozó- üzem vágóállat igényével. Ellátják az állattartókat minden szükséges eszközzel, anyaggal és érdekeltté teszik őket abban is, hogy a szükséges vágóállatokat az előírt minőségben és időpontban adják át. Más állattenyésztő ágazatokban is hasonló modelleket hoznak létre. A SZÖ- VOSZ az első 20, úgynevezett alapmodell szervezet létrehozását anyagilag is elősegíti. A résztvevő szövetkezetek tapasztalatai majd hasznos támpontul szolgálnak az ország valamennyi fogyasztási és értékesítő szövetkezetének hasonló feladataik végrehajtásához. K. S. Olimpia előtt a kecskeméti Gelka szervizben A pöttöm a szemembe kacag. — Ha, teccik látni! Ez itt ni — és a még mindig kezét nyaldosó Szabóra mutat —, nekünk mindig megjátssza a királyt. Örökké parancsolgat, meg mindig ő akar mindent, meg a lányokat is veri, meg hazudós is. Meg azt hiszi, ő a legerősebb és állandóan ő akar szakítani. Most megkapta. Nekünk ugyan ne királykodjon! — mondta a többiek bóloqatásától kísérve, s miközben mérgesen nézett a tépett „királyra”, orra körül megsötétedtek aranyos szeplői. J ztán eliramodtak. S én ott maradtam az uralkodóval. Az uralkodóval, aki szipogva mondta ki a történelmi ítéletet. — Csakugyan hülyeség a királyosdi. — És bánatosan elkocogott ő is. Még utána akartam szólni: öcsi, aztán ne felejtsd ezt el egész életedben! De már nem láttam. Bukott uralkodóként elvegyült a többiek között. £sate László __ — Máskor nyaranta van egy kis lélegzetvételnyi szünetünk — mondja Palotás Ferenc a kecskeméti Gelka szerviz vezetője — Az idén viszont azt hiszem, hiába várunk erre. A hónap második felében világraszóló eseményeket közvetít majd a televízió és a rádió, s egyre többen — tegyük hozzá nagyon helyesen — már most gondoskodnak rádió és tv-ké- szülékük üzembiztonságáról. Tegnap például behoztak egy Orion Victoria Super készüléket, s tulajdonosa elmondta, hogy a kép időnként elhomályosodik. Most kezdte meg két heti szabadságát, s szeretné, ha visszajőve az olimpiát már teljesen jó, megbízható készülék segítségével élvezhetné. Természetesen jóval előbb rendbehozzuk. — Aa átfutási idő? __ — Korábban egy-két nap alatt megjavítottuk a készülékeket, sajnos most csak 4—5 napra tudjuk vállalni. Elsősorban azért, mert a szabadságolási időszak nálunk is érezteti hatását, tizennégy szerelőnk közül négyen-öten általában most töltik megérdemelt nyári pihenőjüket. A másik akadály, ami nehezíti a határidők lerövidítését az, hogy mióta az iskolatelevízió adásai szünetelnek, napközben csak heti három alkalommal van adás és a készülékek tökéletességének ellenőrzésére esetenként várni kell. — A körzet? — Igen, nemcsak Kecskeméten. hanem. Lajpsmizsén, Táborfalván, Kerekegyházán, Nyárlőrincen, Tiszakécskén, Lakitelken, Helvécián és Városföldön is mi dolgozunk. Megfelelő heti terv szerint járják szerelőink négy gépkocsival ezeket a községeket, s azokat a készülékeket, amelyeket nem tudnak a helyszínen megjavítani, behozzák ide, s ők szállítják' vissza a következő héten a! tulajdonoshoz. Tapasztala-i taink szerint soha nem lá-| tott méretekben, növekszik; főleg a televíziók száma, s! bizony már alig-alig győzzük a munkát. Bírálat is ér olykor-oly-' kor minket, de sokszor alaptalanul. Igyekszünk minden hibát a legrövidebb időn belül kijavítani, de az lenne a kérésünk, ha elromlik a készülék, másnap reggel azonnal jelentsék be. A napokban például egy ügyfél méltatlankodott amiatt, hogy az ebédután bejelentett hibát nem tudtuk még aznap kijavítani és este nem tudta nézni a Maigret filmet. Nyugodtan merem állítani — később kiderült, hogy egészen jelentéktelen helyszínen kijavított hibáról volt sző — ha reggel bejelentette volna, kitűnően működő készülék előtt élvezhette volna az esti műsort. — Az olimpiára készülnek? — A részletes intézkedési terv kidolgozását megkezdtük, s bízunk abban, hogv az olimpia alatt, az 'dejében bejelentett hibás készüléket késedelem nélkül ki tudjuk, javítani. .
