Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

0. oldal 19TS. augusztus 10, csrfltOrtSS Cseresznyékéi1 MINDEN megkeresett száz forintunkból 17-et italra költünk... A kór­házak ideg- és elmebeteg osztályain, az ilyen jellegű gyógyintézetek ágyainak 25 százalékában sokszor majd hogynem reménytelen helyzetű alkoholistákat ápolnak .. i Tudjuk, hall­juk, olvassuk és ta­pasztaljuk, hogy az alko­hol egyre inkább uralko­dik rajtunk, s mégis, mintha mit sem tehetnénk ellene. Ahelyett, hogy ki­vennénk egymás kezéből a sokadik poharat, alkal­mat alkalomra halmozunk, s szinte már életünk min­den zugában megtalálható a szesz. És nem is titkol­juk, hogy iszunk: önfeled­ten és sportszerűen dicsek­szünk azzal, hogy mennyi­re vagyunk hitelesítve, s nyíltan behurcoljuk mun­kahelyünkre a cseresznyét, új nemzeti italunkat. Las­san ott tartunk, hogy minden esemény „ok az ivásra”, a kinevezés és a leváltás, az elutazás és a megérkezés, a házasságkö­tés és a válás, a bukás és a sikeres vizsga egyaránt. MINEK erről annyit be­szélni? — mondják sokan. — Mindez azért van, mert növekszik az életszínvonal. Ha nem volna miből inni, nem alkoholizálnának az emberek, — mentik a min­denütt jelen levő alkoholt a békés belenyugvás hívei. A jobb élet azonban nem torkollhat ilyen szegényes eredménybe, ahol az alko­hol a megalapozója jó kedvünknek, a jó hangu­latunknak. Az ember azért ember, hogy kösse le ma­gát hasznosan, s hogy a személyiségét építse és ne rombolja. A boldogság, a pihenés, a szórakozás na­gyon sokféle lehet, a jobb anyagi lehetőségek pedig arra valók, hogy szépen éljünk. Azt is mondják az ital­pártiak, hogy egy sor fog­lalkozás velejárója a rend­szeres alkoholfogyasztás, s hogy nélküle jónéhány munkakörhöz nem lenne elég erő az emberekben. Csakhogy az alkohol a legnagyobb hazug, mert képes elhitetni, hogy erő­sebbé tesz, miközben le­gyengít, hogy okossá tesz, miközben elbutít, hogy szebbé, fiatalabbá válha­tunk általa, miközben meg- öregít, elhasznál, felőröl és elcsúnyit. Arisztotelész máig is érvényes bölcses­séggel adta meg jellemzé­sét : „Az első pohár ital, amit megiszol, az egészsé­gé, a második a jókedvé, a harmadik a bánaté, a negyedik a gyalázaté...” MINDEN EMBER egész­ségére, munkabírására, az életben elért eredményei­re, munkakedvére és er­kölcsi magatartására káro­san hat a rendszeres és mértéktelen szeszfogyasz­tás. Kár ezt szépítenünk, ez a józan igazság. Mond­ják azt is „a kedves ré­szegek” védelmezői, hogy az italozás kinek-kinek magánügye, s amíg az iszákos ember körül nincs különösebb baj, baleset, munkafegyelmi vétség, munkahelyi, vagy kipat­tant családi botrány, ad­dig hadd igyon, senkinek semmi köze hozzá, hogy mire költi a keresetét. „Iszik ugyan de jó mun­kaerő” — halljuk az er­kölcsi felmentést és védel­met adó kijelentést. És szóhoz jutnak egyre in­kább a gúnyolódók is, mert aki elutasítja önfe­gyelemmel a sokadik po­harat, hamar megkapja: „Megijedtél, Málnás Jós­ka?!” A nők terjedő ivá- sának is akadnak felmen­tői: „Igyon, hiszen egyen­jogú” — mondják mosta­nában sokan azokra a sze­rencséién, talajukat és ön- kontrolljukat vesztett nők­re, akik az italpultokat tá­masztják. Érdekes, hogy köztük a legritkább eset­ben akadnak családanyák, akik a munkájuk mellett odahaza a második műsza­kot is derekasan ellátják, sokkal inkább az elvált, elmagányosodott, szerelem­ben csalódott és társtalan nők közül szedi áldozatait az ital... HA VÉGIGGONDOLJUK Épül-szépül Kunfehértó Válaszolnak az illetékesek van-e kikre, hová bíznunk annak a sokadik pohárnak a kivételét a kézből, az ivás divatjának a leküz­désére, nem találunk más társadalmi bázist, mint a munkahelyet. S ott is a százezernél is több, egy­milliót meghaladó tagot magában foglaló szocialis­ta brigádmozgalom segít­het az olyan légkör kiala­kításában, amelyben nem „bocsánatos bűn”-nek, ha­nem öh- és közveszélyes cselekedetnek számít az iszákosság. Ök sokat tehet­nek személyes példájukkal és határozott fellépésükkel is azért, hogy a munka­társi kollektívák ne züll- jenek együtt italozó kom­pániákká, hogy a fizetési napokon is haza vigyen az út, s a nő őrizze meg női mivoltát abban is, hogy nem iszik versenyt férfiak­kal, s hogy a munkahely az alkotó és eredményes munka kizárólagos színhe­lye legyen mindenütt és nem a zugivásoké, ahol a poharazgatások közben mellékesen, néha-néha, dolgozunk is. K. É. Megyénk egyik kedvelt üdülő és kiránduló helye, Kunfehértó az idei nyáron ismét tovább fejlődik. Az elmúlt években 460 telket juttattak az igénylőknek s miután fokozódik az érdek­lődés, az idén újabb 104 telket értékesítenek. Eddig már több mint 300 szebb- nél-szebb hétvégi házat építettek fel a telektulaj­donosok s a munkaszüneti napokon általában igen so­kan dolgoznak nyaralójuk szépítésén, kényelmesebbé tételén. A községi tanács erejé­hez mérten minden évben sokat tesz az üdülőterület fejlesztéséért. Az idén to­vább bővítették a vízveze­ték hálózatot s újabb 150 telektulajdonosnak tették lehetővé a víz bekötését. Az idei bővítéssel együtt a nyaraló kis utcáiban már 1200 méter nyomóvezeték húzódik. A villanyhálózat hossza az idei 500 méteres bővítéssel 1260 méterre nö­vekedett. A hétvégi házak tulajdo­nosai és az idei kirándu­lók örömére a mélykúti Vegyesipari Szövetkezet egy 120 négyzetméter alap- területű faházat állított fel a napokban. Ebben a mélykúti Alkotmány ter­melőszövetkezet lángos- és kolbászsütőt állít fel, ezenkívül különböző egy- tál-ételekkel várja a ven­dégeket. Megkezdődött a burkolt parkolóhely építé­se is, a mintegy 350 négy­zetméternyi területen egy­szerre 50—60 gépkocsi par­kolhat majd. Ezt és a mélykútiak büféjét augusz­tus 20-án adják át rendel­tetésének. Negyei támogatás a mátkái fafaragónak A megyei tanács végre­hajtó bizottsága ismételten bizonyítja művészetpárto­lását. Ezúttal a Helvécia- Matkópusztán elő Pólyák Ferenc fafaragó művész­nek nyújt anyagi támoga­tást, aki az utóbbi évek­ben országos hírnévre tett szert. Az illetékesek a megyei tanácsnál kedden írták alá az erről szóló megállapo­dást, mely szerint a végre­hajtó bizottság egy éven át 36 000 forint értékben vá­sárol műveket a fafaragó­tól. Az első vételre a je­lenleg Kiskunhalason lát­ható tárlatának anyagából kerül sor. Köztudott, hogy Pólyák Ferenc eredeti módon, bal­tával faragja-formálja a kiskunsági parasztembere­ket hamisítatlanul megörö­kítő faszobrait kompozí­cióit. A megye anyagi elis­merését a fiatal pusztai fa­faragó számos megyebeli kiállítása, a „Bács-Kiskun megye Budapesten” című rendezvénysorozaton ara­tott sikere s a róla készült csaknem egyórás tv-filro bemutatása előzte meg. R. M. Nem kampányfeladat Tennivalók az üzemek egészségügyéért Az egészségügy illetékes szervei ez év májusát üzemegészségügyi hónap­nak nyilvánították. Abban a testületben, amely az ez­zel kapcsolatos munkát hí­vatott irányítani, helyet kaptak az SZMT, a Vörös- kereszt, a KÖJÁL munka­társai, s meghívottként részt vettek a megbeszélé­seken a megyei sajtó és az üzemi lapok szerkesztői közül is többen. A közelmúltban értékel­ték az üzemek tevékenysé­gét, az üzemegészségügyi hónap szervezését illetően. Számos értékes és hasz­nos kezdeményezésről, s a célok megvalósításának jó részéről is hírt adhatunk már. Így Baján az Alsódunai Vízmű Vállalat több egész­ségügyi tárgyú előadáson kívül önálló kiadványt is megjelentetett ez alkalom­mal. A Kiskunsági Erdő- gazdaság dolgozói közel 300 óra társadalmi munkát vállaltak a munkahelyek tisztaságának fokozására. A Fémmunkás Vállalat első­segélynyújtó tanfolyamot és orvos-műszaki találko­zót szervezett. Az üzem környékének csinosítása ér­dekében fásítási mozgalom indult. Száznegyvenen vet­tek részt a hatásos propa­ganda eredményeképpen véradáson. A Kalocsai Sütőipari Vállalatnál üzemrészen, ként előadásokat tartottak, egészségügyi témájú filme­ket vetítettek, s ezt a mód­szert a jövőben is követni szándékoznak. A Kecske­méti Konzervgyárban szor­galmazták az üzem higié­nés körülményeinek javí­tását. Üzemi nyomdájuk­ban a fő feladatok egyike az ólomártalom megelőzé­se. Itt is rendkívüli vér­adást szerveztek. A Bács- Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat bajai központjában a szív­ós érrendszeri megbetege­désekről rendeztek előa­dássorozatot. s átfogó üzemegészségügyi szemlét is tartottak. Tiszakécskén a VEGY- ÉPSZER Vállalat gyáregy­ségében a jól szervezett egészségügyi propaganda mellett egy kommunista szombatot fordítottak a munkahely szebbé, tisztábbá tételére. Űjabb szociális létesítményeket alakítottak ki, továbbá egyebek közt rákszűrő-vizsgálatot szer­veztek. A Kecskeméti Re­szelőgyárban sok egyéb hasznos kezdeményezés mellett egészségügyi őrjá­rat és a tisztasági mozga­lom megszervezése szol­gálta az üzemegészségügy céljait. Baján a Hűtőipari Vállalat dolgozói ankétot rendeztek „A beteg kérdez, az orvos válaszol” címmel. Versenyt hoztak létre, „Te­gyük szebbé a gyárat” jel­szóval. Kecskeméten a Pe­tőfi Nyomda — addig is, míg ez év végén saját or­vosi rendelőt létesíthet — a Szolgáltató Vállalattal közös rendelőt tart fenn. Hangsúlyoznunk kell vé­gezetül, hogy bár — mint említettük — ebben az év­ben a májust jelölték ki az üzemegészségügy hónap­jának, a tennivalók koránt­sem korlátozódhatnak 31 napra. Folyamatos, állandó, meg-megújuló feladatról van szó. És hogy az üze­mek is helyesen fogják fel ezeket a szempontokat, azt bizonyítja, hogy csak az elmúlt napokban is sok­sok kezdeményező javas­lat, bejelentés érkezett az SZMT-hez az üzemegész­ségügy még eredményeseb­bé tételére. J. T. Lapunk április 7-i szá­mának Ezt a kecskeméti­ek írják című rovatában közöltük ifi. Józsa József- né levelét. Olvasónk szóvá tette, hogy február 15-én szidalmazták és felelősségre vonták őt azok a mentősök, akik hívására — a beteg anyósa kórházba szállítása céljából — érkeztek. A panaszra írásban vá­laszolt dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat Főigazgatóságának vezető­je, aki vizsgálatot rendelt el az ügyben és a követ­kezőket állapította meg: Józsa Józsefné már febru­ár 14-én a délutáni órák­ban rosszul lett, hozzátar­tozója azonban nem értesí­tette a körzeti, illetve az ügyeletes orvost. Mivel a beteg állapota másnap sem javult, ekkor telefonáltak mentőkért. A helyszínre si­ető mentősök először is a kórházi beutalót kérték, ennek hiányában udvaria­san, kötelességszerűen — és nem gorombán! — arról tájékoztatták, hogy a be­szállítás költségeit esetleg meg kell téríteniük. Válaszának befejező ré­szében dr. Bencze Béla emlékeztetett a mentő- szolgálat igénybevételének feltételeit meghatározó egészségügyi miniszteri rendeletre, mely szerint a lakásban történő megbete­gedés esetén — kivéve az életveszélyes állapotot — a körzeti, munkaszüneti na­pon és éjjel pedig az ügye­letes orvost kell hívni. E szigorú szabályokra azért van szükség, mert a men­tőhálózat korlátozott szá­mú gépkocsival rendelke­zik. zönség ennek ellenére bir tokába juthat a szüksége: információnak. A váró csarnokban ugyanis meg található az érkező-indul- autóbuszok jegyzéke. Ett. függetlenül a forgalm ügyeletesek is készséggé adnak felvilágosítást a já ratokra vonatkozóan. Június 2-án jelent me; lapunkban K. L.-né lenin városi lakos panasza „Ner apróságok, bosszúságok címmel. Olvasónk szóv tette, hogy gyakorta já kellemetlenséggel az áram fogyasztási díj kifizetés* mivel a DÄV díjbeszedői sokszor kopogtat a laká sokban olyan időben, ami kor nincs odahaza senk Látogatását aztán rövidé sen követi a — szankció kát is kilátásba helyező - fizetési felszólítás, amel utón mindenki pániksze rűen rendezi tartozását. ! gyakorlat megszüntetésér javaslatot is tett a levél író: jelezze előre a DÄ1 a díjbeszedő érkezését, akkor esetleg otthon ma rád egy családtag vagy ; pénzt a házfelügy előné hagyják az érdekeltek. Április 7-én ugyanezen rovatunkban jelent meg Görög Jánosné „Tájékoz­tassák az utazóközönséget” című panasza, melyben ki­fogásolja, hogy kora reggel némák a MÄVAUT pálya­udvar hangszórói, s emiatt nem tudhatja az utas, hogy mikor, hová és melyik ko­csiállásról indulnak az autóbuszok. Hasonló okból maradt le olvasónk töb­bed magával a Kunszállás - Fülöpjakab felé közlekedő járatról. A panasszal kapcsolat­ban levéllel kereste fel szerkesztőségünket a Volán 9-es Vállalat személyfor­galmi osztályvezetője, dr. Torna László, aki azt kö­zölte, hogy Kecskeméten reggel 6 óráig csendrende­let van érvényben, s követ­kezésképpen a pályaud­var hangszóróit sem mű­ködtethetik. Az utazókö­Szabályozták a gépjavítás tarifáját A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter az Or­szágos Anyag és Árhiva­tal elnökével egyetértés­ben módosította a mező- gazdasági gépjavítások dí­jával kapcsolatos korábbi rendeletet. Az új szabályozást az tette szükségessé, hogy a mezőgazdasági gépjavítá­sok hatósági árát 1968-ban állapították meg, azóta azonban — főleg az év elejétől — a hozzájuk szükséges fontos anyagok ára növekedett. £z a mező­gépjavító hálózatban fe­szültséget okozott, mert a régi díjszabásban nem tud­ták érvényesíteni az ár­változást. Ezért — ahol szükséges volt — átlago­san 5—9 százalékkal emel­ték elsősorban azoknak a komplett javításoknak a tarifáit, amelyekhez önt­vényeket és színesfémeket használnak fel. A javítási díjak mostani változásait egyébként már figyelembe vették a felvásárlási árak korábbi rendezésénél. (MTIi A panaszra megérkezet a Dél-magyarország Áramszolgáltató Vállala nagykőrösi üzemigazgató ságának válasza. Eszerin a pénzbeszedő kéthavon ként azonos időpontban ke resi fel a fogyasztót, íg; tehát szükségtelen a jőve teléről szóló külön értesí t^s. Ahol napközben nerr vagy csak ritkán tartóz kodnak otthon, jól feszit ha — sokakhoz hasonlóa; — átutalási betétszámla nyitnak az OTP-nél, amel; folyamatosan kiegyenlíti különféle tartozásaikat Természetesen személye sen is kifizethető az áram díj a kecskeméti kiren deltségen, ahol a pénztá hétköznaponként — szom bat kivételével — délelőt 8-tól 12-ig, kedden és pén tóken pedig délután 4-tőt 6 óráig tart nyitva. „Miért hiánycikk a hát só lámpa?” címmel közöl tűk Puskás Istvánná alsó széktói lakos levelét iúni us 2-i számunkban. Óivá sónk azt sérelmezte, hog; immár féléve nem kapha tó hátsó kerékpárlámp; Kecskemét egyetlen műsza­ki szaküzletében sem. A: áruhiány kellemetlensé­get okoz a közúti forga lomban részt vevő biciklis­táknak, akiket KRESZ előírás kötelez arra, hogi hátul világítsák ki kerék­párjaikat. Az ügyben két levél i: érkezett szerkesztőségünk­be. Dr. Csűri Ferenc, a: ELEKTROMETÄL Keres- kedelmi Vállalat igazgató­ja válaszában utalt arra hogy az országosan jelent­kező igények maradékta­lan kielégítésére képteler volt az ipar. A nagyméret? kereslet következtében több üzem kezdte el a hátsó vi­lágítás gyártását, így a? áruellátás jelenleg már fo­lyamatos. A Bács-Kiskun megyei Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Gergely Miklós, arról tájékoztatott bennün­ket, hogy Kecskeméten, a Rákóczi úton levő jármű- szaküzletük már árusítja á szóban forgó kerékpár­lámpát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom