Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

W72. augusztus 9, szerda t ff. oldal | Pártszervezés — pártirányítás Útközben Több mint másfél év telt el a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt X. kong­resszusa óta. Még félidő­ben sem vagyunk, az ered­mények mégis számottevő­ek. Az élet minden terüle­te igazolja a kongresszus határozatainak helyességét. Korai lenne a gazdasági építő munka valamennyi eredményét összegezni, de tény, hogy mindenféle új üzemek, létesítmények, ob­jektumok épültek. Közülük. az országban már több száz kapcsolódott be újon­nan a termelésbe, vagy közel áll a munka meg­kezdéséhez. Van, ahol most rakják az új ütemek, lakó­házak, iskolák, óvodák alapjait, s ha itt-ott az ütem lassú'ob, vagy eset­leg elhalasztottak valami­lyen beruházást, az ismert gazdasági gondok ellenére is az anyagi és szellemi gyarapodás, a fejlődés a fő ismérve mindennapi éle­tünknek. Egységes gazdaságpolitikai szemlélet A gazdaságpolitikai kér­dések megítélésében erő­södött az egységes szemlé­let és cselekvés, javult a vezetés színvonala. A helyi és ágazati vezetők egyre nagyobb gondot fordítanak a gazdasági adottságok ki­használására. E célból ke­rült napirendre az üzem- és munkaszervezés prob­lematikája, aminek ered­ményei a gazdaságosabb termelésben, a termelé­kenység növekedésében je­lentkezhetnek. A tervek teljesítése, a szükségletek­kel összhangban álló ter­melés emelkedése ugyan­akkor lehetővé teszi, hogy az életszínvonal tervezett növekedése 1972-ben is megvalósuljon. A kongresszus óta szá­mos olyan intézkedés is született, amely a közvé­lemény óhaját kifejezve gátat vetett az indokolat­lanul magas jövedelmek­nek, spekulációs törekvé­seknek. Rendelet jelent meg a lakás- és üdülőtelek-tulaj­don mértékének szabályo­zására, amely szerint egy családnak csak egy építési vagy üdülőtelke lehet. Mó­dosították a másodállások és mellékfoglalkozások ed­digi rendjét, a munka­ügyi miniszter elrendelte ezek progresszív adóztatá­sát. Intézkedéseket hoztak a magas jövedelmű kis­iparosok és kiskereskedők, valamint önálló szellemi foglalkozásúak progresszí­vabb adóztatására, a túl­zottan magas jövedelmek elvonására. Rendelet szü­letett az állami személy- gépkocsik számának jelen­tős csökkentéséről. A ren­deletek végrehajtása rész­ben már megtörtént, egyes intézkedések pedig folya­matosan valósulnak meg. Alapvető társadalompolitikai törvények A tavalyi esztendő és az idei év első fele gazdag volt az olyan intézkedések és törvények megalkotásá­ban is, amelyek a fejlődés követelményeként vetőd­tek fel a párt X. kongresz- szusán. Ezek közül egyik legjelentősebb, hogy az Or­szággyűlés módosította az alkotmányt, figyelembe vé­ve a szocialista építőmun­ka eredményeként több mint két évtized alatt be­következett társadalmi és gazdasági változásokat, va­lamint a szocializmus tel­jes felépítésének követel­ményeit. Továbbá elfoga­dásra került az egységes szövetkezeti és az ifjúsági törvény. Egyik a szövetke­zeti mozgalom erősödését, továbbfejlesztését segíti, a másik az egész magyar if­júság helyzetének javítá­sát, jogainak, fokozottabb érvényesülését. Ezen túl párt és állami határoza­tokban rögzítettek olyan fontos társadalompolitikai kérdéseket, mint a nők helyzetének megkönnyítése, vagy külgazdasági tevé­kenységünket illetően a KGST-országokkal való kapcsolat további erősíté­se. A Központi Bizottság — épp a közelmúltban — átfogóan megvizsgálta köz­oktatásunk helyzetét és to­vábbfejlesztésének irányát. Építsünk az eredményekre Gazdasági fejlődésünk tényei, és mindezek az in­tézkedések — csak a leg­lényegesebbeket érintve is — mutatják, hogy a X. kongresszus elvei, határo­zatai a gyakorlati megva­lósulás útján haladnak. A további fejlődésnek fontos feltétele, hogy építsünk ezekre az eredményekre. Ehhez pedig az is szüksé­ges, hogy a pártszerveze­tek a mindennapi felvilágo­sító munkában kellő fi­gyelmet fordítsanak ezek­re az eredményekre. Utal­janak a végbement fejlő­désre, a megtett intézkedé­sekre, a dolgozók érdekeit és igényeit kifejező lépé­sekre. E vonatkozásban csak helyeselni lehet ezt a mun­kamódszert, ha a pártszer­vezetek, a kommunisták a különböző intézkedések kapcsán szűkebb területük, munkahelyük, üzemük, kollektívájuk konkrét eredményeit is elemzik és ennek alapján beszélnek a kongresszus óta megtett útról. Egy ilyen összegezés mindig értékes tanulságok­kal szolgál, megerősít iga­zunkban és újabb sikerek­re buzdít. Németh Jenő az MSZMP KB munkatársa Csökkentik az iskolai adminisztrációt Korszerűsítik a felügyeleti rendszert Az állami oktatás hely­zetének felülvizsgálatát kö­vető párthatározat szelle­mében több jelentős intéz­kedés végrehajtására kerül sor az 1972—73-as tanév­ben — tájékoztatták Vágó Tibort, az MTI munkatár­sát a Művelődésügyi Mi­nisztériumban. Elmondot­ták, hogy az új tanévben fokozatosan korszerűsítik az iskolákban a felügyeleti rendszert. Ennek alapvető célja, az ellenőrző munka hatékonyságának növelése, a tanintézet vezetésének támogatása, a pedagógu­sok segítése, Az iskolai adminisztráció csökkentésére is újabb fontos lépést határozott el a minisztérium. A jövőben a tanácsi művelődésügyi osztályok jóváhagyása, en­gedélye nélkül nem lehet semmiféle jelentést, felmé­rést, vagy statisztikai ösz- szeállítást készíteni. Ez az intézkedés a pedagógusok terhelésének enyhítését szolgálja. Napirendre tűz­ték a különböző nyomtat­ványok egyszerűsítését is. A tantestületi kollektívák terhelésének csökkentése érdekében ezentúl lényege­sen kevesebb munkaterv készülhet az iskolákban, mint eddig. A következő tanévben a pedagógusok munkaköri kötelezettségei­nek végleges meghatározá­sára is sor kerül. Változatlanul előtérben áll az iskolai élet demok­ratizmusának továbbfej­lesztése. Ezzel szorosan összefügg a pedagógus kö­zösségek, a tantestületek jogainak bővítése, annak biztosítása, hogy kifejthes­sék véleményüket az isko­la életét meghatározó kér­désekben és befolyásolják a tanintézetben születő döntéseket. Elmondták az illetékesek azt is, hogy az idei tanévben megkezdőd­nek az igazgatók kinevezé­sének új rendszerét előké­szítő munkálatok. Az ál­lami szervekre hárul az a kötelezettség, hogy mielőtt a kinevezés ügyében dön­tenek, kérjék ki a nevelői kollektíva véleményét. Torok doktor néni A szokásos hivatalos munkaidő már rég lejárt — délután 5 óra is elmúlt, — amikor clr. Török Lász­ióné gyermekorvost a kis­kunma jsai egészségházban kerestük. — Kis türelmet kérünk, még rendel — közölte az asszisztens. A tomboló ká­nikula legvadabb napjai­nak tikkasztó órái ezek. S a páciensek még mindig sereglenek: anyák, sötétbő­rű, csillogó szemű kicsi­nyeket féltő gonddal eme­lik ki a gyerekkocsiból. Az úgynevezett „diperte” kom­binált védőoltást kapják most az apróságok, néhá- nyan pedig vitamininjek­ciót is. Később, mikor már el­csitul a picik kétségbeesett sírása — ők még nem tudják, hogy ez a szá­mukra fájdalmas valami sok későbbi bajt akadályoz meg! —, beszélgetünk a doktornővel. — Egy évtizede lesz nemsokára, hogy Majsán dolgozom. Mint iskolaor­vosnak, gondjaimra van bízva a bel- és külterület valamennyi iskolájának és óvodájának a népe: két­ezernél több gyerek. Az ő érdekeiket szolgáló napi 2 órás rendelés számos egész­ségügyi kérdésre kiterjed. A szív-, vagy idegbeteg gyermekek gondozása, a lá­tászavarok kiküszöbölése, az ideges alkatúak «rvosi ellátása mellett icmésze- tesen mindnyájan részle­tes iskolaorvosi vizsgálat­ban is részesülnek. Hetenként két ízben csecsemő és gyermek szak- tanácsadás is az orvosnő feladata, itt az egészség­házban. A terület oltó­Hlarx-kézirat először magyarul Marx írásai közül az 1857. és 1859 között készült gazdasági témájú kézirato­kat tartalmazza a Kossuth Kiadó „A politikai gazda­ságtan bírálatának alapvo­nalai” című kétkötetes új könyve, amely a napokban került a boltokba, s máris a legkeresettebb kiadvá­nyok közé tartozik. A mű „Mark és Engels művei” sorozat 46. köteteként je­lent meg, s egyidejűleg kü­lön — sorozaton kívüli, más kötésű — kiadásban is napvilágot látott. A szóbanforgó kéziratok­ban — amelyekkel Marx hozzáfogott az 1848-as for- radamak veresége után újrakezdett elméleti kuta­tásainak összefoglaló fel­dolgozásához — csaknem minden olyan fő téma elő­kerül, amelyekkel később, „A politikai gazdaságtan bírálatához” és „A tőke” foglalkozik. Egyébként Marxot az 1857- ben kitört gazdasági vál­ság előjelei és ezekkel kapcsolatban egy újabb forradalmi fellendülés re­ményei késztették arra, hogy áttekintse és rend­szerbe foglalja a felgyü­lemlett anyagot. Az 1857—58-as, 50 nyom­dai ívnél terjedelmesebb kéziratokat — amelyekben először dolgozta ki Marx érték- és értéktöbblet-el­méletét — „A tőke” első nyersforgalmazványaként tartják számon. Marx ma is rendkívül időszerű gondolatainak gaz­dagsága a magyarázata an­nak, hogy az utóbbi évek­ben igen megnőtt az ér­deklődés e kéziratban ma­radt fontos, nagy terjedel­mű alkotás iránt, amelyből magyar nyelven eddig csak kis részletek jelentek meg. A mostani kiadás a mű­nek a moszkvai Marx—En­gels—Lenin Intézet gondo­zásában megjelent eredeti (német) nyelvű kiadását követi. A könyv magyar nyelvre fordítója: Lissauer Zoltán. • — ­orvosaként a nagyközség 14 éven aluli gyermekeit ő részesíti kötelező védőol­tásban. Naponta látogatás a szülőotthonban (eseten­ként BCG-védőoltás), 2 órás bölcsődei vizit, s a beteg gyermekek orvosi felügyeletének ellátása... Csoda, hogy mindez be­lefér egy-egy munkanapjá­ba, azt is hozzátéve, hogy bizony a túlóra, az időcsú­szás sem ritka. Hiszen az orvos nem kereskedő, aki a megszabott percben „le­húzhatja a rolót”... Arról még nem is szóltunk, hogy hetenként kétszer a kör­nyező négy községben lát el szakorvosi szolgálatot. A férje szintén „szakma­beli”: a helyi szülőotthon vezető főorvosa. Hivatása mellett Töröknére még családanyai kötelezettsé­gek is hárulnak: az álta­lánosban rajtoló kisfiú és a középiskolás nagylány nevelése. Tíz éve párttag. Vall­ja, hogy a marxista világ­nézet, a pártos szemlélet a munkától nemcsak elvá­laszthatatlan, hanem min­denkor ösztönző, erőt adó többlet is. Gyengébb fizi­kuma ellenére is így tud egyre közelebb jutni hiva­tása fő céljához, a minél maradtéktalanabb, alapo­sabb betegellátáshoz. — Magánélet? — kér­dezzük, aggódva kissé, va­jon jut-e még erre is idő. — Kevés, de azt igyek­szem tartalmassá tenni. El­sősorban természetesen a szakirodalommal való lé­péstartás tölti ki kevés üres percemet. De nagyon szeretem Benedek István könyveit, Fehér Klára köz­életi és asszonyi problé­mákat felvető írásait is. Elgondolom: amíg tekin­tete a könyv sorait pász­tázza, közben a csengő szavára is ügyel. Nem rit­ka az éjjeli hívás, ilyenkor is egész emberként kell helytállnia, s másnap az újabb tennivalókat, ameny- nyire lehet, frissen, pihen­ten kezdenie. Ha valakinek úgy az ekkora hajszával terhelt embernek feltétlenül kell időnként a pihenés, a ki- kapcsolódás. — Két hetet már Jugo­szláviában töltöttünk az idén, s most az biztat, hogy rövidesen jut még egy szép hét a nyárból Szár­szón, a gyerekekkel. Megérdemli. Kívánunk Török doktor­nőnek és családjának is jó pihenést. Mba Tibor 1973-tól fokozatosan be­vezetik az igazgatók hatá­rozott időre szóló kineve­zését. Munkáját időközön­ként értékelik, és mód van arra — sőt jól bevált igaz­gató esetében célszerű, kí­vánatos is — hogy megbí­zatását megismételjék. Ami a gimnáziumokat illeti, hamarosan hozzálát feladatához például az a bizottság, amely kidolgoz­za a diákok terhelését je­lentős mértékben enyhítő tananyagcsökkentést. Arra a kérdésre, van-e valami új elgondolás az érettségi, illetve az egye­temi felvételi vizsgával kapcsolatban, közölték: tisztában vannak azzal, hogy egyéni problémákat és súlyos társadalmi feszült­ségeket okoz az a kény­szerű kettősség, amelyet az érettségi és a felvételi vizsga időbeni közelsége jelent. Éppen ezért pers­pektivikusan szeretnék a jelenlegi helyzetet megvál­toztatni. Az elképzelések szerint a jövőben vagy az lesz, hogy csak egyszer kell vizsgázni, vagy pedig olyan módosítás lép érvénybe, amelynek eredményeként a két vizsga jellegében alapvetően különbözik majd /egymástól. A végle­ges megoldásról két variá­ció több éves kipróbálása után döntenek. Gazsulálás vagy bajbékolás? Baktai Ferenc a Petőfi Népe ez évi július 28-i számában A jó hírért, né­vért címmel idegenforgal­mi feladatainkról írt cik­ket. A gondolatokat éb­resztő írásnak egy szava rovatunkba kívánkozik: gazsulálunk az idegenek­nek. „Nincs rá hirtelen jobb magyar szó, kifejezés a szótáramban” — így in­dokolja a cikk írója a ga­zsulál használatát. Pedig van rá jobb szó is, a haj­bókol. A gazsulál inkább szokatlan hangzása miatt került be a cikkbe, mert így jobban ráirányította a figyelmet az idegenek előtti gerinctelen hajbóko­lásra. A gazsulál újabb keletű szó. Horovitz Jenő Idegen szavak magyarázata c. szótára jegyezte fel elő­ször 1926-ban (Gazsuliroz, gazsulál: kedveskedik, hí­zelkedik). Történeti-etimo­lógiai szótárunk szerint „a bizalmas stílus elavulóban levő szava”. Tehát nem ért meg hosszú életet nyel­vünkben. Eredetileg francia szó: cajoler (kiejtve kazsolé).A franciából részben közvet­lenül, részben a német nyelv közvetítésével több európai nyelvbe bekerült. Hozzánk a német nyelv közvetítette, erre mutat, régebbi alakja, a gazsuli­roz. A blamiroz — blamái, flangiroz — flangál igék mintájára cserélt képzőt ez az ige is, és gazsulál alak­ra változott. Hogy a gazsulál nem volt hosszú életű' szó, ab­ban idegenes hangzásán ki. vül az is közrejátszhatott, hogy ugyanilyen jelentés­ben már 1815-ben felje­gyezték a hajbókol igét. amely minden ízében ma­gyar eredetű. Legrégibb je­lentése; tisztelete, hódola­ta jeleképpen hajlong va­laki előtt. 1867-ben jegyez­ték fel megalázkodva hí­zeleg jelentésben. A szó tehát magyar fej­lemény, keletkezésének módja azonban vitatott. Magyarázzák a régi és né­pi habókol (fickándozva vergődik, vágtat) igéből, amely a hajol — hajlik analógiás hatására válto­zott hajbókol-ra. Más ma­gyarázat szerint szóvegyü- lés a hajol és bókol igék­ből, esetleg egy kikövet­keztetett hajol-bókol mel­lérendelő összetétel össze- vonódásával keletkezett. Ha a nyelvjárási habókol igéből keletkezett, akkor hangutánzó-hangulati estő, tehát magyar eredetű szó.' Ha meg alapszava a haj­lik (régen iktelenül: hajol), akkor a hajt igéből szár­mazik, amely ősi öröksé­günk az ugor korból. Ez a hajt jelentés-elkülönülés­sel keletkezett három kü­lönböző ige azonos hang- alakja. Az egyes igék je­lentése: 1. Görbülő moz­dulatot tesz, pl. fejet hajt. Talán ebből származik a kajla, kajtat és kujtorog is. 2. Mozgásban tart, va­gyis gépet, járművet, álla­tot stb hajt. Ebből az igé­ből keletkezett a nagyon elterjedt vándorszóvá lett hajdú szavunk is. 3. A növény virágot, levelet, új ágat növeszt, vagyis „hajt”.' Ebben az esetben tehát egy átvett, de hangzásá­ban idegen szó (gazsulál) áll szemben egy minden ízében magyar szóval 'hajbókol), amely közért­hetőbben fejezi ki a meg­alázkodva hízelgést. Ezért használjuk inkább ez utóbbit. Ne gazsuláljunk! helyett mondjuk így: ne hajbókoljunk! Kiss István

Next

/
Oldalképek
Tartalom