Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
W72. augusztus 9, szerda t ff. oldal | Pártszervezés — pártirányítás Útközben Több mint másfél év telt el a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa óta. Még félidőben sem vagyunk, az eredmények mégis számottevőek. Az élet minden területe igazolja a kongresszus határozatainak helyességét. Korai lenne a gazdasági építő munka valamennyi eredményét összegezni, de tény, hogy mindenféle új üzemek, létesítmények, objektumok épültek. Közülük. az országban már több száz kapcsolódott be újonnan a termelésbe, vagy közel áll a munka megkezdéséhez. Van, ahol most rakják az új ütemek, lakóházak, iskolák, óvodák alapjait, s ha itt-ott az ütem lassú'ob, vagy esetleg elhalasztottak valamilyen beruházást, az ismert gazdasági gondok ellenére is az anyagi és szellemi gyarapodás, a fejlődés a fő ismérve mindennapi életünknek. Egységes gazdaságpolitikai szemlélet A gazdaságpolitikai kérdések megítélésében erősödött az egységes szemlélet és cselekvés, javult a vezetés színvonala. A helyi és ágazati vezetők egyre nagyobb gondot fordítanak a gazdasági adottságok kihasználására. E célból került napirendre az üzem- és munkaszervezés problematikája, aminek eredményei a gazdaságosabb termelésben, a termelékenység növekedésében jelentkezhetnek. A tervek teljesítése, a szükségletekkel összhangban álló termelés emelkedése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az életszínvonal tervezett növekedése 1972-ben is megvalósuljon. A kongresszus óta számos olyan intézkedés is született, amely a közvélemény óhaját kifejezve gátat vetett az indokolatlanul magas jövedelmeknek, spekulációs törekvéseknek. Rendelet jelent meg a lakás- és üdülőtelek-tulajdon mértékének szabályozására, amely szerint egy családnak csak egy építési vagy üdülőtelke lehet. Módosították a másodállások és mellékfoglalkozások eddigi rendjét, a munkaügyi miniszter elrendelte ezek progresszív adóztatását. Intézkedéseket hoztak a magas jövedelmű kisiparosok és kiskereskedők, valamint önálló szellemi foglalkozásúak progresszívabb adóztatására, a túlzottan magas jövedelmek elvonására. Rendelet született az állami személy- gépkocsik számának jelentős csökkentéséről. A rendeletek végrehajtása részben már megtörtént, egyes intézkedések pedig folyamatosan valósulnak meg. Alapvető társadalompolitikai törvények A tavalyi esztendő és az idei év első fele gazdag volt az olyan intézkedések és törvények megalkotásában is, amelyek a fejlődés követelményeként vetődtek fel a párt X. kongresz- szusán. Ezek közül egyik legjelentősebb, hogy az Országgyűlés módosította az alkotmányt, figyelembe véve a szocialista építőmunka eredményeként több mint két évtized alatt bekövetkezett társadalmi és gazdasági változásokat, valamint a szocializmus teljes felépítésének követelményeit. Továbbá elfogadásra került az egységes szövetkezeti és az ifjúsági törvény. Egyik a szövetkezeti mozgalom erősödését, továbbfejlesztését segíti, a másik az egész magyar ifjúság helyzetének javítását, jogainak, fokozottabb érvényesülését. Ezen túl párt és állami határozatokban rögzítettek olyan fontos társadalompolitikai kérdéseket, mint a nők helyzetének megkönnyítése, vagy külgazdasági tevékenységünket illetően a KGST-országokkal való kapcsolat további erősítése. A Központi Bizottság — épp a közelmúltban — átfogóan megvizsgálta közoktatásunk helyzetét és továbbfejlesztésének irányát. Építsünk az eredményekre Gazdasági fejlődésünk tényei, és mindezek az intézkedések — csak a leglényegesebbeket érintve is — mutatják, hogy a X. kongresszus elvei, határozatai a gyakorlati megvalósulás útján haladnak. A további fejlődésnek fontos feltétele, hogy építsünk ezekre az eredményekre. Ehhez pedig az is szükséges, hogy a pártszervezetek a mindennapi felvilágosító munkában kellő figyelmet fordítsanak ezekre az eredményekre. Utaljanak a végbement fejlődésre, a megtett intézkedésekre, a dolgozók érdekeit és igényeit kifejező lépésekre. E vonatkozásban csak helyeselni lehet ezt a munkamódszert, ha a pártszervezetek, a kommunisták a különböző intézkedések kapcsán szűkebb területük, munkahelyük, üzemük, kollektívájuk konkrét eredményeit is elemzik és ennek alapján beszélnek a kongresszus óta megtett útról. Egy ilyen összegezés mindig értékes tanulságokkal szolgál, megerősít igazunkban és újabb sikerekre buzdít. Németh Jenő az MSZMP KB munkatársa Csökkentik az iskolai adminisztrációt Korszerűsítik a felügyeleti rendszert Az állami oktatás helyzetének felülvizsgálatát követő párthatározat szellemében több jelentős intézkedés végrehajtására kerül sor az 1972—73-as tanévben — tájékoztatták Vágó Tibort, az MTI munkatársát a Művelődésügyi Minisztériumban. Elmondották, hogy az új tanévben fokozatosan korszerűsítik az iskolákban a felügyeleti rendszert. Ennek alapvető célja, az ellenőrző munka hatékonyságának növelése, a tanintézet vezetésének támogatása, a pedagógusok segítése, Az iskolai adminisztráció csökkentésére is újabb fontos lépést határozott el a minisztérium. A jövőben a tanácsi művelődésügyi osztályok jóváhagyása, engedélye nélkül nem lehet semmiféle jelentést, felmérést, vagy statisztikai ösz- szeállítást készíteni. Ez az intézkedés a pedagógusok terhelésének enyhítését szolgálja. Napirendre tűzték a különböző nyomtatványok egyszerűsítését is. A tantestületi kollektívák terhelésének csökkentése érdekében ezentúl lényegesen kevesebb munkaterv készülhet az iskolákban, mint eddig. A következő tanévben a pedagógusok munkaköri kötelezettségeinek végleges meghatározására is sor kerül. Változatlanul előtérben áll az iskolai élet demokratizmusának továbbfejlesztése. Ezzel szorosan összefügg a pedagógus közösségek, a tantestületek jogainak bővítése, annak biztosítása, hogy kifejthessék véleményüket az iskola életét meghatározó kérdésekben és befolyásolják a tanintézetben születő döntéseket. Elmondták az illetékesek azt is, hogy az idei tanévben megkezdődnek az igazgatók kinevezésének új rendszerét előkészítő munkálatok. Az állami szervekre hárul az a kötelezettség, hogy mielőtt a kinevezés ügyében döntenek, kérjék ki a nevelői kollektíva véleményét. Torok doktor néni A szokásos hivatalos munkaidő már rég lejárt — délután 5 óra is elmúlt, — amikor clr. Török Lászióné gyermekorvost a kiskunma jsai egészségházban kerestük. — Kis türelmet kérünk, még rendel — közölte az asszisztens. A tomboló kánikula legvadabb napjainak tikkasztó órái ezek. S a páciensek még mindig sereglenek: anyák, sötétbőrű, csillogó szemű kicsinyeket féltő gonddal emelik ki a gyerekkocsiból. Az úgynevezett „diperte” kombinált védőoltást kapják most az apróságok, néhá- nyan pedig vitamininjekciót is. Később, mikor már elcsitul a picik kétségbeesett sírása — ők még nem tudják, hogy ez a számukra fájdalmas valami sok későbbi bajt akadályoz meg! —, beszélgetünk a doktornővel. — Egy évtizede lesz nemsokára, hogy Majsán dolgozom. Mint iskolaorvosnak, gondjaimra van bízva a bel- és külterület valamennyi iskolájának és óvodájának a népe: kétezernél több gyerek. Az ő érdekeiket szolgáló napi 2 órás rendelés számos egészségügyi kérdésre kiterjed. A szív-, vagy idegbeteg gyermekek gondozása, a látászavarok kiküszöbölése, az ideges alkatúak «rvosi ellátása mellett icmésze- tesen mindnyájan részletes iskolaorvosi vizsgálatban is részesülnek. Hetenként két ízben csecsemő és gyermek szak- tanácsadás is az orvosnő feladata, itt az egészségházban. A terület oltóHlarx-kézirat először magyarul Marx írásai közül az 1857. és 1859 között készült gazdasági témájú kéziratokat tartalmazza a Kossuth Kiadó „A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai” című kétkötetes új könyve, amely a napokban került a boltokba, s máris a legkeresettebb kiadványok közé tartozik. A mű „Mark és Engels művei” sorozat 46. köteteként jelent meg, s egyidejűleg külön — sorozaton kívüli, más kötésű — kiadásban is napvilágot látott. A szóbanforgó kéziratokban — amelyekkel Marx hozzáfogott az 1848-as for- radamak veresége után újrakezdett elméleti kutatásainak összefoglaló feldolgozásához — csaknem minden olyan fő téma előkerül, amelyekkel később, „A politikai gazdaságtan bírálatához” és „A tőke” foglalkozik. Egyébként Marxot az 1857- ben kitört gazdasági válság előjelei és ezekkel kapcsolatban egy újabb forradalmi fellendülés reményei késztették arra, hogy áttekintse és rendszerbe foglalja a felgyülemlett anyagot. Az 1857—58-as, 50 nyomdai ívnél terjedelmesebb kéziratokat — amelyekben először dolgozta ki Marx érték- és értéktöbblet-elméletét — „A tőke” első nyersforgalmazványaként tartják számon. Marx ma is rendkívül időszerű gondolatainak gazdagsága a magyarázata annak, hogy az utóbbi években igen megnőtt az érdeklődés e kéziratban maradt fontos, nagy terjedelmű alkotás iránt, amelyből magyar nyelven eddig csak kis részletek jelentek meg. A mostani kiadás a műnek a moszkvai Marx—Engels—Lenin Intézet gondozásában megjelent eredeti (német) nyelvű kiadását követi. A könyv magyar nyelvre fordítója: Lissauer Zoltán. • — orvosaként a nagyközség 14 éven aluli gyermekeit ő részesíti kötelező védőoltásban. Naponta látogatás a szülőotthonban (esetenként BCG-védőoltás), 2 órás bölcsődei vizit, s a beteg gyermekek orvosi felügyeletének ellátása... Csoda, hogy mindez belefér egy-egy munkanapjába, azt is hozzátéve, hogy bizony a túlóra, az időcsúszás sem ritka. Hiszen az orvos nem kereskedő, aki a megszabott percben „lehúzhatja a rolót”... Arról még nem is szóltunk, hogy hetenként kétszer a környező négy községben lát el szakorvosi szolgálatot. A férje szintén „szakmabeli”: a helyi szülőotthon vezető főorvosa. Hivatása mellett Töröknére még családanyai kötelezettségek is hárulnak: az általánosban rajtoló kisfiú és a középiskolás nagylány nevelése. Tíz éve párttag. Vallja, hogy a marxista világnézet, a pártos szemlélet a munkától nemcsak elválaszthatatlan, hanem mindenkor ösztönző, erőt adó többlet is. Gyengébb fizikuma ellenére is így tud egyre közelebb jutni hivatása fő céljához, a minél maradtéktalanabb, alaposabb betegellátáshoz. — Magánélet? — kérdezzük, aggódva kissé, vajon jut-e még erre is idő. — Kevés, de azt igyekszem tartalmassá tenni. Elsősorban természetesen a szakirodalommal való lépéstartás tölti ki kevés üres percemet. De nagyon szeretem Benedek István könyveit, Fehér Klára közéleti és asszonyi problémákat felvető írásait is. Elgondolom: amíg tekintete a könyv sorait pásztázza, közben a csengő szavára is ügyel. Nem ritka az éjjeli hívás, ilyenkor is egész emberként kell helytállnia, s másnap az újabb tennivalókat, ameny- nyire lehet, frissen, pihenten kezdenie. Ha valakinek úgy az ekkora hajszával terhelt embernek feltétlenül kell időnként a pihenés, a ki- kapcsolódás. — Két hetet már Jugoszláviában töltöttünk az idén, s most az biztat, hogy rövidesen jut még egy szép hét a nyárból Szárszón, a gyerekekkel. Megérdemli. Kívánunk Török doktornőnek és családjának is jó pihenést. Mba Tibor 1973-tól fokozatosan bevezetik az igazgatók határozott időre szóló kinevezését. Munkáját időközönként értékelik, és mód van arra — sőt jól bevált igazgató esetében célszerű, kívánatos is — hogy megbízatását megismételjék. Ami a gimnáziumokat illeti, hamarosan hozzálát feladatához például az a bizottság, amely kidolgozza a diákok terhelését jelentős mértékben enyhítő tananyagcsökkentést. Arra a kérdésre, van-e valami új elgondolás az érettségi, illetve az egyetemi felvételi vizsgával kapcsolatban, közölték: tisztában vannak azzal, hogy egyéni problémákat és súlyos társadalmi feszültségeket okoz az a kényszerű kettősség, amelyet az érettségi és a felvételi vizsga időbeni közelsége jelent. Éppen ezért perspektivikusan szeretnék a jelenlegi helyzetet megváltoztatni. Az elképzelések szerint a jövőben vagy az lesz, hogy csak egyszer kell vizsgázni, vagy pedig olyan módosítás lép érvénybe, amelynek eredményeként a két vizsga jellegében alapvetően különbözik majd /egymástól. A végleges megoldásról két variáció több éves kipróbálása után döntenek. Gazsulálás vagy bajbékolás? Baktai Ferenc a Petőfi Népe ez évi július 28-i számában A jó hírért, névért címmel idegenforgalmi feladatainkról írt cikket. A gondolatokat ébresztő írásnak egy szava rovatunkba kívánkozik: gazsulálunk az idegeneknek. „Nincs rá hirtelen jobb magyar szó, kifejezés a szótáramban” — így indokolja a cikk írója a gazsulál használatát. Pedig van rá jobb szó is, a hajbókol. A gazsulál inkább szokatlan hangzása miatt került be a cikkbe, mert így jobban ráirányította a figyelmet az idegenek előtti gerinctelen hajbókolásra. A gazsulál újabb keletű szó. Horovitz Jenő Idegen szavak magyarázata c. szótára jegyezte fel először 1926-ban (Gazsuliroz, gazsulál: kedveskedik, hízelkedik). Történeti-etimológiai szótárunk szerint „a bizalmas stílus elavulóban levő szava”. Tehát nem ért meg hosszú életet nyelvünkben. Eredetileg francia szó: cajoler (kiejtve kazsolé).A franciából részben közvetlenül, részben a német nyelv közvetítésével több európai nyelvbe bekerült. Hozzánk a német nyelv közvetítette, erre mutat, régebbi alakja, a gazsuliroz. A blamiroz — blamái, flangiroz — flangál igék mintájára cserélt képzőt ez az ige is, és gazsulál alakra változott. Hogy a gazsulál nem volt hosszú életű' szó, abban idegenes hangzásán ki. vül az is közrejátszhatott, hogy ugyanilyen jelentésben már 1815-ben feljegyezték a hajbókol igét. amely minden ízében magyar eredetű. Legrégibb jelentése; tisztelete, hódolata jeleképpen hajlong valaki előtt. 1867-ben jegyezték fel megalázkodva hízeleg jelentésben. A szó tehát magyar fejlemény, keletkezésének módja azonban vitatott. Magyarázzák a régi és népi habókol (fickándozva vergődik, vágtat) igéből, amely a hajol — hajlik analógiás hatására változott hajbókol-ra. Más magyarázat szerint szóvegyü- lés a hajol és bókol igékből, esetleg egy kikövetkeztetett hajol-bókol mellérendelő összetétel össze- vonódásával keletkezett. Ha a nyelvjárási habókol igéből keletkezett, akkor hangutánzó-hangulati estő, tehát magyar eredetű szó.' Ha meg alapszava a hajlik (régen iktelenül: hajol), akkor a hajt igéből származik, amely ősi örökségünk az ugor korból. Ez a hajt jelentés-elkülönüléssel keletkezett három különböző ige azonos hang- alakja. Az egyes igék jelentése: 1. Görbülő mozdulatot tesz, pl. fejet hajt. Talán ebből származik a kajla, kajtat és kujtorog is. 2. Mozgásban tart, vagyis gépet, járművet, állatot stb hajt. Ebből az igéből keletkezett a nagyon elterjedt vándorszóvá lett hajdú szavunk is. 3. A növény virágot, levelet, új ágat növeszt, vagyis „hajt”.' Ebben az esetben tehát egy átvett, de hangzásában idegen szó (gazsulál) áll szemben egy minden ízében magyar szóval 'hajbókol), amely közérthetőbben fejezi ki a megalázkodva hízelgést. Ezért használjuk inkább ez utóbbit. Ne gazsuláljunk! helyett mondjuk így: ne hajbókoljunk! Kiss István
