Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

Vttág proletárjai, egyesüljetek! Rendezik a kiállítást rEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAP]A o Xs Ufabb telepítések előkészületei Gyümölcstermesztők tapasztala t csereje A gyümölcstermesztés szá­mottevő jövedelmi forrása a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek és háztáji termelőinek. A kertészeti ágak közül ez fejlődött legdinamikusabban az utóbbi években. Nagy fe­lületen, korszerű telepíté­sek születtek, amelyek ter­mőre fordulva kétszer, há­romszor annyi árut adnak, mint azelőtt a szórvány­gyümölcsösök. Hozamérté­kük éves átlagban eléri a félmilliárd forintot. A hagyományos szőlők kipusztulásával azonban kivágásra kerülnek, vagy megszűnnek a gyümölcs­fák is. Ez jelentős kiesést okoz mind a belföldi ellá­tásban, mind export szem­pontjából. A jelenlegi helyzeten csak úgy lehet segíteni, ha újabb telepítések történ­nek. Az elmúlt hetekben a megyei tanács szakosztá­lyának vezetői, együttmű­ködve a mezőgazdasági nagyüzemekkel megkezd­ték az új gyümölcstermesz­tő körzetek kijelölését. Sok eondot okoznak a kajszi­barack telepítések, a nagy termésingadozások és az úgynevezett gutaütéses pusztulások miatt. A bi­zonytalan jövedelem arra •ösztönzi a mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy más1 gyümölcsfajtákat ültesse- j nek. Pedig a meg^ mel­lett a kajszi a legkereset­tebb gyümölcs,'mind itthon, j mind külföldön. A kuta­tók keresik a biztonságos termesztés módszereit. Nemcsak a megyében, ha­nem az országban is vé­geznek különböző kísérle­teket a nagyüzemi ter­mesztés . módszereinek ki­alakítása érdekében. A megyében jelenleg mintegy 5 ezer hold nagy­üzemi kajszi telepítés van, nagyrészt a homokterüle­teken. A tapasztalatok azt bizonyítják. hogy a Duna menti öntéstalajokon biz­tonságosabb a barack ter­mesztése. Ezért a követke­ző években a kajszi tele- oítések nagyobb része ide kerül majd. Nemcsak hazánkban, ha­nem külföldön is hasonló gondokkal birkóznak. Ke­resik a biztonságos kajszi­termesztés útját. Kedden, Kecskeméten a megyei ta­nács székházában rende­zett tapasztalatcserérf er­ről beszélgettek a megye gyümölcstermesztő nagy­üzemeinek szakemberei. A tanácskozást. amelyet a Magyar Agrárludomán- ' Egyesület kertészeti társ­ságának gyümölcstermés tési szakosztálya kezdemé­nyezett, Pfenning megyei főkertész nyitotta meg. Ezt követően Poór József, a Balatonboglári Állami Gazdaság szakmér­nöke beszámolt a kalifor­niai gyümölcstermesztés tanulmányozása során nyert tapasztalatokról. Korszerű termesztési mód­szerekkel, öntözéssel jóval magasabb termést érnek el biztonságosan, mint Ma­gyarországon. Az ott ta­pasztaltakat a Balatonbog­lári Állami Gazdaságban igyekeznek hasznosítani. A tanácskozáson élénk vita alakult ki a megyei kajszitermesztés további fejlesztésének lehetőségei­ről. Egyöntetűen megálla­pították, hogy a külföldi tapasztalatokat jól lehet nálunk is hasznosítani. Ön­tözéssel, korszerű metszési módszerekkel jelentősen növelni lehetne a termés­átlagokat. A lehetőségeket figyelembe véve a kecske­méti Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet például 500 holdas kajszi­ültetvényt kíván létesíteni. K. S. Gépi dohány törés Kiskunt élegyházán Négy megye: Bács-Kiskun, Pest, Csongrád és Szol­nok dohánytermelő szakemberei részére gépi dohány­törési bemutatót rendezett a Dunántúli és a Duna— Tisza közi Fermentáló Vállalat, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin—Rákóczi Tsz-ben, A résztvevők mun­ka közben tanulmányozták a kanadai dohánykombájnt, amely a törésen kívül palántázásra, növényvédelemre és ültetvényápolásra is alkalmas. Használata minimá­lisra csökkenti a kézi munkaerőt. A gép naponta három és fél—négy hektárnyi területről töri le a do­hányleveleket. Az eddigi tapasztalatok szerint — már több gazdaságban is üzemel — jól bevált a dohány­kombájn. A gépek vásárlására 7Ön/0-os dotációt ad az állam, s a termeltető vállalat is segíti anyagilag a bá­zis dohánytermelő gazdaságokat A múlt hét utolsó napján megérkezett a kecskeméti vasútállomásra az a ti­zennégy konténer, amely a Krím területet bemutató kiállítás anyagát tartalmaz­ta. A Kecskeméten tartóz­kodó szimferopoli rendezők hozzáláttak a gazdasági és ikulturális életet szemléltető \tárgyak elhelyezéséhez, a „tárlatnak” otthont adó Komiszomol téri iskola ter­meiben. Tegnap a helyükre állí­tották a tartó fémvázakat, s hozzáláttak a gazdag anyag elhelyezéséhez, hogy a szombati megnyitáshoz minden készen álljon. Ké­pünkön: E. K. Pokrovszkij, a területi pártbizottság könnyű- és élelmiszeripari (Pásztor Zoltán felvétele.) osztályának vezetője, az előkészítő csoport irányító­ja; A. Ny. Vigolov, a Szov- \ jetunió Művészeti Szövet­ségének tagja, a kiállítás \ művészeti kivitelezője és V. I G. Samangyikov, a Krím területi péAfeYhOTffigg kul­turális osztályának helyet- i tes vezetője, a kiállítás igazgatója rendezi a bemn~J tató anyagát. Egy hónap múlva kertészeti napok Tudományos tanácskozások, szakmai viták Egy hónap választ el bennünket a megye mező- gazdaságának nagy esemé­nyétől, a szeptember 7-én megnyíló kertészeti napok­tól. deme- 1 Gyulai Munfra közben a " Az országos jellegű ren­dezvény alkalmából tudo­mányos tanácskozások, szakmai viták, bemutatók és kiállítások színhelye lesz Kecskemét és a me­gyeszékhely közvetlen kör­nyéke. Az ország minden tájáról érkező szakembe­rek ismerkednek meg sző­kébb hazánk Európa-hírű kertgazdálkodásának három nagy ágazatával a szőlő-.“ a gyümölcs- és a zöldség­termesztéssel. Gépesített paradicsomszüret Szikrán A szőlőtermesztési ága­zat szakmai bemutatóját Nagy József, a Kecske­mét—Szikrai Állami Gaz­daság igazgatóhelyettese szervezi. Tőle tudtuk meg, hogy Szikrán nemcsak a szőlészek, borászok, hanem a zöldségtermesztők is ta­lálkoznak. A gazdaságban ugyanis az idén lesz a premierje a külföldön vá­sárolt nagyüzemi paradi­csomszedő kombájnoknak. Az erre a célra kijelölt te­rületen várhatóan szep­tember elején, tehát az üzemi bemutató időpont­jában érik az új eljárással termesztett paradicsom. A gazdaság augusztus 23- án kezdi meg a szüretet a korán érő Irsai Olivér sző­lőfajtával. A szikrai ültet­vényeken az idén alkal­mazzák először, a szőlőte­rület egyharmadán az úgy- j i nevezett ládás szüretelést, I amikor puttonyok helyetti a félegyházi Villamosszi­getelő és Műanyaggyár ál­tal készített műanyagládák­ban szedik az érett für­töket. A 4500 láda kétszáz szüreteiének a munkáját gyorsítja és könnyíti meg. A bemutatón ezt is megy tekinthetik a szőlészek. A gyümölcs­termesztés bemutatója Szarkáson Szögi József, a Kerté­szeti Kutató Intézet kecs­kémét—szarkási telepének tudományos munkatársa el­mondotta, hogy a gyű-! mölcstermesztési ágazat! szakmai bemutatóját az d! intézetük rendezi meg. Aj kertészeti napok résztvevői a csonthéjasok, elsősorban! a kajszi termesztésének agrotechnikáját, a külön-j böző telepítési rendszere-! két, a ceglédi társintézetben pedig a csonthéjas gyű-1 mölcsfajták nemesítését ta­nulmányozhatják. Találkozók Helvécián Szakemberek találkozó­jának ad otthont a Helvé­ciái Állami Gazdaság. Lip- pay László főmérnök tájé­koztatása szerint a kerté­szek tartanak összejövetelt Helvécián, majd megtekin­tik a gazdaság 80 éves múltját, jelenét és jövőjét bemutató helyi kiállítást. K. A. xxvn. évf. 186. szám 197«. augr. 9„ SZERDA Arot 90 fillér \

Next

/
Oldalképek
Tartalom