Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

VHág proletárjai, egyesüljetek 1 \ MAGYAR SZ.'V'A.i.^rA MUNk-ASPSá’crr ?ACS-K-í>-<JU M SC-Vgi 'B IZCJf^C/tlk 'iá «.apja ^ ■ " ' ’ - " ■■■% __ ■ _____ ■________ ■ X XVII. évfolyam, 197. szám Ára ! 99 filier W7«. aagoszfas 22, kedd Qózsa-szoM avattak Kiskunfélegyházán Létesítmények átadása, tanácsülések az alkotmány ünnepén Megszoktuk már, hogy az alkotmány napja, az új kenyér ünnepe — augusz­tus 20-a — mindannyiszor napfényes jó idővel köszönt ránk. Ezért kissé meglepe­tésszerűen hatott, amikor vasárnap reggel vigasztala­nul zuhogott az eső. Sokan arra gondoltak, hogy a tervezett ünnepi gyűlése­ket talán mégis jobb vol­na valami zárt helyen, nagy teremben tartani. Így töprengtek Kiskunfél­egyháza vezetői is reggel fél kilenc körül, de aho­gyan közeledett a tíz óra, s amint egyre nagyobb tö­meg gyűlt össze — a sza­kadó eső ellenére is — a Vörös Hadsereg és a Fisch Emil utca találkozásánál a háromszögletű kis téren, maradtak az eredeti el­gondolásnál. Katonazenekar játszotta a Himnuszt, majd egy sza­valat következett. Ezt kö­vetően Széchenyi István, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára üd­vözölte a megjelenteket, közöttük a díszemelvényen j álló dr. Romány Pál elv­társat, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Ist­vánt, a megyei tanács el­nökét, Arany Istvánt, a Pest megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának titká­rát, Babinszky Károlyt, a ceglédi városi párbizottság első titkárát, Kürti And­rást, a Ceglédi Városi Ta­nács elnökét, dr. Bodóczky Lászlót, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elnökét és Sztanojev And­rást, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkárát. A városi népfronttitkár üdvözlő szavai utón dr. Romány Pál elvtárs tartot­ta meg ünnepi beszédét. Dr. Romány Pál ünnepi beszéde Dr. Romány Pál ’ünnepi bestédében többek között a következőket mondotta: A törvények törvénye, az alkotmány napja ez és ezen a napon vészi át Kis­kunfélegyháza Dózsa György szobrát is. A pa­rasztháború vezére Szé­kelyföldön született és se­regei nem jártak erre, Dó­zsa szobra mégis jogosan illeti ezt a várost. Dózsa szellemének hű örökösei éltek itt már a múltban is. Félegyháza beírta nevét az agrárszocialista mozgalmak történetébe. Ez a város a múlt , század utolsó harma­dában is jelentős paraszt­mozgalom színhelye vcflt, innen indultak a paraszt­ság követeléseivel Asztalos János és Madarász Vilmos követői Szegedre. Makóra. Vásárhelyre és a környe­ző falvakba, pusztádra. Dózsa neve — akárcsak Petőfié, Táncsicsé — forra­dalmi mozgalmaink jelké­pévé nőtt. Dózsa . György unokájának vallotta magát Áchim András is, a szá­zadforduló táján gyilkosság áldozatává vált paraszt- politikus. És nem véletlen, hogy a szocialista mező- gazdaság szervezésekor a parasztság Dózsára is em­lékezett. s ma az ország­ban sok-sók Dózsa nevét viselő szövetkezet — köz­tük egy Délegyházán — ta­lálható. Büszkén fogadbii-' ja Félegyháza ezt az alko­tást. Emlékeztess«»! a for­radalmi hagyományokra, a szellemi örökség ápolására. Hadd emlékeztessek itt és éppen e napon az ofc szággyűlés tavaszi üléssza­kán elhangzottakra. Arra az ülésszakra, amelyen az országyűlés törvénybe ik­tatta a Magyar Népköztár­saság alkotmányának új, egységes szövegét. Ország- gyűlési beszédében mond­ta Kádár János elvtárs: „Tisztelettel emlékezünk a nemzet, nemzeti nyel­vünk és kultúránk megőr­zőire és rnegújítóira: a népforradalmak, a forra­dalmi munkásmozgalom kiemelkedő vezetőire, már­tírjaira és egyszerű harco­saira ... Történelmünk mérhetetlen nehézségeinek leküzdéséért, azért, ' hogy idáig eljuthattunk, örök dicsőség és az élők hálája övezze mindenkor az előt­tünk járt nemzedékek, a nép becsülettel élt neves és névtelen fiait, lányai!, Helytállásuk, példájuk lel­kesít és kötelez bennün­ket” Ezt valljuk, ezt követjük politikánkban, mindennapi munkánkban is. Történelmi nagyjaink élete, általában a történelmi példa nem másolásra való. Múltunk megismerése még­is nagy fontosságú, mert meríthetünk belőle mai feladataink megoldásához — mondotta Romány elv­társ, majd így folytatta: Mindenki tudja, hogy a megtett út nem volt köny- ,iyű, de azt is — ha nein hunyja be a szemét —, hogy milyen nagy átalaku­láson ment keresztül alig negyedszázad alatt ez az ország. Azt pedig senki sem tagadhatja, hogy ná­lunk megszűntek a földes­úri, a kapitalista osztályok, hogy „a Magyar Népköz- társaságban minden hata­lom a dolgozó népé”. És hogy még nem min­denütt és nem minden kér- , désben érvényesülnek tel­jes mértékben elveink? Vannak esetek, amikor joggal bírálhatunk, vannak olyan problémák a társa­dalomban. a gazdaságban, a kulturális életben, ame­lyeket meg kell oldanunk, ahol határozott intézkedé­seket kell tennünk? Igaz, vannak! De az is igaz, hogy a legfontosabb — amiért nemzeti történel­münk során népünk leg­jobbjai oly sokat harcoltak és áldoztak — szabadsá­gunk és néphatalmunk biz­tosított. Ezen a szilárd alapon építjük tovább a nép államát, a szocialista Magyarországot. Céljaink világosak. E cé­lok eléréséhez országos tá mogatást élvez a Magyar Szocialista Munkáspárt, mert népünk ismeri a párt politikáját, egyetért azzal, s részt vállal benne. He­lyesli és felelősen végzi dolgát, helytáll a munká­ban az üzemekben, a föl­deken, az intézményekben. Ugyanakkor igényli, hogy mindenütt határozottan lépjenek fel a visszahúzó erőkkel szemben, az újra­termelődő maradi felfogás, a kényelmesség, a tehetet­lenség és mindenféle nega­tív jelenséggel szemben. Ez a fellépés pedig nem ki­zárólag a jogszabályok al­kalmazásának kérdése, ha­nem a társadalomnak, a munkahelyi, üzemi kollek­tíváknak a helyi közössé­geknek, egyszóval: a szo­cialista éoítésért felelős jogokkal és kötelességek­kel rendelkező állampolgá­roknak a feladatai is. Eredményeinkről szólva az előadó eml't^tte, hogv ry'f p-7 pv, el-e fÁióvi Gazda­sági eredmények számos kedvező j"lensértnől tanús­kodnak országosan is és a megyében is. Bács-Kiskun (f aititatás a 3. oldalon) Levonták az állami zászlót Népköztársaságunk álla­mi zászlaját, amely alkot­mányunk ünnepe alkalmá­ból két napig lengett az Országház előtti Kossuth Lajos téren, hétfőn délelőtt ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadás­sal vonták le az árbocrúd- ról. A gellérthegyi felszabadu­lási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták be a nemzeti lobo­gót, s a nemzetközi munkás- mozgalom vörös zászlaját. (MTI) Köszönet a kiállításért Több mint húszezren nézték meg a Krím terület bemutatkozását Kecskeméten Vasárnap este véglege­sen becsukta kapuit a Krím területet bemutató kecskeméti kiállítás. A nagyszabású „tárlatot” az utolsó napon megtekintette Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés el­nöke is, aki — az emlék­könyvbe írt bejegyzése szerint — a szovjet—ma­gyar kapcsolatok fejlődé­sének szép példájaként ér­tékelte ezt, a Szovjetunió megalakulása 50. évfordu­lójának tiszteletére rende­zett kiállítást. Bács-Kiskun ukrán test­vérmegyéje augusztus 12- től kezdve 9 napon át, 9 bemutatóteremben, napi 9 órában tárta fel a népgaz­dasági, kulturális, tudomá­nyos fejlődés eredményeit. Az elkészített gyorsmérleg szerint több mint 20 ez­ren ismerkedtek meg kö­zelebbről a napfényes fél­sziget termékeivel, a szov­jet emberek üdülőhelyei­vel. A megye minden ré­széből utaztak ide látoga­tók, akik 14 ezer, a Krím területéről szóló könyvecs­két vittek haza magukkal. Sokan nyomban vásárol­ni is szerettek volna a megtekintett cikkekből. A szomszédos, ajándéktár­gyakat árusító pavilonban szinte minden második ve­vő ilyen igénnyel lépett fel. A Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi [Vállalat ideiglenesen felál- I lított helyiségében így is 117 ezer forintnyi értékű ! díszdoboz, parfőm, képes­lap kelt el a tájjellegű készletből. Az érdeklődés nagy volt, a bemutatkozás sikert ara­tott, a Bács megyeiekhez „közelebb került” a há­romezer kilométer távol­ságban levő testvérmegye. A kiállítási tárgyakat most visszahelyezik azokba a dobozokba, amelyekben megérkeztek, s szerdán visz- szaindulnak Kecskemétről a Krím terület közigazgatási központjába, Szimferopol- ba. Dr. Romány Pál, a me­gyei pártbizottság első tit­kára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke le­vélben mondott köszönetét Ny. K. Kiricsenkonak, az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottsága első titkárának 'és T. N. Csemadurovnak, a Krím Területi Tanács elnökének a nagysikerű kiállítás meg­rendezéséért. „Ezzel is erő­södött és fejlődött me­gyénk dolgozóiban a szov­jet nép, az idősebb testvér iránti tisztelet, szeretet és megbecsülés” — tartal­mazza a többi között a le­vél, amelynek végén me­gyénk párt- és állami ve­zetői további sikereket kí­vánnak a testvéri Krím te­rület lakóinak. Üj üzem Garán Kívül még az épület tatarozásához szükséges állvá­nyok magasodnak, belül, a műhelyekben pedig varró­gépeken dolgoznak a nemrég felvett munkásnők. Ga­rán a volt művelődési házat — 1 millió 600 ezer fo­rintos költséggel — átalakították a Férfi Fehérnemű- gyár bajai gyára külső üzemévé. Tagnap százhatvan helybeli, györgypusztai, valamint csátc.ljai lány és asz- szony kezdte itt meg a szalagszerű termelést. (Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom