Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám
' *. oldal 1972. aognsztoe 2, nerda KNEB-yizsgálat a gyermekellátási költségekről A közérdeklődés előterében álló kérdéssel, a gyermekellátás költségeinek alakulásával kapcsolatban kezdett vizsgálatot a Központi Népi Ellenőrző Bizottság Ennek során a gyermekek által használt legfontosabb közszükségleti cikkeknél — az 1968— 1972-es időszakra kiterjedően — megvizsgálják e költségek növekedését okozó gazdasági tényezőket az iparban és a kereskedelemben, s a tapasztalatok alapján javaslatokat dolgoznak ki a megmutatkozó feszültségek enyhítésére. A felmérésnél a gyermekek életkori csoportjai szerint áttekintik a ruházati és cipőipari termékekkel. valamint a különböző tápszerekkel, bébiételekkel, konzervekkel és felszerelési tárgyakkal való ellátottság kérdéseit. Az ipar területén a többi között megvizsgálják, hogy a gyermekellátást szolgáló főbb cikkekben hogyan alakult a termelés mennyiségben, minőségben és választékban. A nagykereskedelemnél egyebek között az is szempont a vizsgálatnál, hogy milyen információk alapján állítja össze megrendeléseit az ipar részére, s a vele való előzetes tárgyalásai hogyan befolyásolják a rendelések meny- nyiségét és választékát. Megnézik azt is, hogy mely cikkekben nem vállalta az ipar a feladott rendelés mennyiségi vagy választéki teljesítését. A kiskereskedelmi vállalatoknál a többi között azt tanulmányozzák, hogy megfelelő-e az árukínálat a különböző cikkekben. A felmérés kiterjed arra is, hogy az ipari vállalatok középtávú tervei alapján 1975-ben fő vonalakban milyen változás várható mennyiségileg és választékban a termelésben. Üzletszerűen, bűnszövetségben Elítélték a sikkasztó boltvezetőt és társait „A Népköztársaság nevében! A Kalocsai Járás- bíróság üzletszerűen, bűn- szövetségben és folytatólagosan elkövetett, a társadalmi tulajdont károsító orgazdaság stb., bűntette miatt Búkor Gergely és 10 társa ellen indított bűnügyben megtartott nyilvános tárgyalások után meghozta a következő ítéletet ...” Minden bírói ítélet így kezdődik, természetesen más nevekkel és a bűncselekménynek megfelelő más minősítéssel. Ebben az esetben azonban érdekessége a dolognak, hogy egy olyan kis községben, mint Foktő, s egy olyan kis boltban, mint az ottani 9. számú ÁFÉSZ-üzlet — amelynek azért mégis napi hétezer forint forgalma volt — viszonylag hosszú ideig egy meglehetősen nagy számú fosztogató társulat dézsmálta a társadalmi tulajdont. Ennek ellenére nem adhatunk száz százalékig igazat annak a közmondásnak, amely szerint alkalom szüli a tolvajt. Az alkalomhoz ugyanis szükséges, hogy maga a tolvaj is alkalmas legyen a lopásra, sikkasztásra. Szerencsére ezek az emberek kevesen vannak, de úgy látszik még a kis alkalmat is kihasználják. A vádlottak Az elsőrendű vádlott Búkor Gergely (Foktő, Béke utca 46. szám alatti lakos) 1962-ben szerezte meg a kereskedői szakképzettséget és 1964-től dolgozik az említett boltban, mint helyettes vezető. Főnöke az ügy harmadrendű vádlottja Muzslai Péter (Kalocsa, Tömöri utca 28.) közel áll a nyugdíjkorhatárhoz, de úgy látszik ez nem akadályozta abban, hogy az akcióból kivegye a részét. Érdemes még megemlíteni a népes vádlottcsoportból Boromissza Sándort (Foktő, Jókai utca 22), aki a Kalocsai Sütőipari Vállalat gépkocsivezetője, s egyben az ügy másodrendű vádlottja. A szabadkassza nem szabad préda Mit csináltak ezek az emberek a többiekkel együtt? A bolt szabadkasszás rendszerű, ami azt jelenti, hogy az eladott áruról blokkot csak akkor állítottak ki, ha a vevő ezt kérte. Az áruk megrendelését Muzslai Péter végezte, s az ő feladata volt a teljes adminisztráció is. Különböző vállalatoktól kaptak árut, így a Kalocsai Sütőipari Vállalattól is. Naponta szállított Boromissza Sándor, s így jól ismerte a boltban dolgozókat, s azok is őt. Persze az autón nem egyedül Boromissza ült, hanem ott voltak a rakodómunkások, s alkalomadtán más vezette a gépkocsit is. Időnként többletáru mutatkozott a szállítmányban, s ezt a bolt vezetője és dolgozói átvették — persze alacsonyabb áron — s azán szabályosan eladták. Az árkülönbözet az ő zsebükbe vándorolt. Többletára és alkalmi cikkek Ilyen többletára azonban nem csupán egy-két kifli volt, hanem például két karton cérnametélt, 600 ív fehér csomagolópapír, 20 kiló mosószappan, 250 kiló liszt, 20 kiló zsemlemorzsa, 30 darab zsák, ezer liter fűtőolaj 25 kiló élesztő, s újabb karton tarhonyák (egy kartonban 25 kiló volt), eperlevéltészta, kockatészta, cérnametélt stb. Az ítéletben megállapítja a bíróság, hogy a Kalocsai Sütőipari Vállalatnál nem volt megfelelő ellenőrzés a rakodásnál’, s így történhetett meg, hogy jóformán azt pakoltak a kocsira, ami éppen a közelükben volt. Amint láttuk elég sok minden volt a közelükben. A bolt vezetője és dolgozói minden alkalmat megragadtak, amelynek „pénzszaga” volt, noha a szólásmondás szerint a pénznek nincs szaga. így aztán útnak indult egy 25 literes tejeskanna, 300 darab alumínium kanál, amit Muzslai Péter egy ismeretlen kisiparostól vásárolt 1,70-ért darabját és a boltban 2,20-ért adta tovább. Ugyancsak Muzslai vett a kisiparostól — a bolt pénzén — 200 darab villát egyhatvanért és az üzletben kettőtízért adta el. De megtette ezt a boltvezető női és férfipénztárcákkal, óraszíjjal is. Persze társai tudtak az üzletről, s maguk is benne voltak. A Kalocsai Járásbíróság dr. Váczi György büntetőtanácsa Búkor Gergelyt halmazati büntetésül másfél évi börtönre ítélte, s egy évre eltiltota a közügyekben való részvételtől. Boromissza Sándort hathónapi, Muzslai Pétert egy év kéthónapi börtönre ítélte, s ez utóbbit még egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Az ügy többi nyolc vádlottja hosszabb rövidebb szabadságvesztést, javítónevelő munkát, illetve pénzbüntetést kapott. A 11 ember alig egy év alatt közel 20 ezer forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont. G. S. Körbe-körbe... M ikor a sokadik cigarettára gyújtott, az öngyújtó lángjánál megnézte az órát. Fél három, mesz- sze még a reggel. Vajon hogyan telik el a holnapi nap? Hogyan markolja a ZIL volánját? Hogyan vigyáz a rakodásnál, milyen óvatos lesz, amikor a cementtel rakott kocsival befordul az építkezésre vezető keskeny, csúszós, sáros útra? Talán beteget kellene jelenteni? De, hiszen nem is beteg! Csak aludni nem tud. Órák óta forgolódik az ágyon, felesége már háromszor felkelt, háromszor is nyugtatta, biztatta az alvásra. Hiába, nem megy. A félig leeresztett redőny résein beszöktek az utcai lámpák keskeny fénycsíkjai, s a bútorok sziluettjei mögött is árnyak húzódtak. Ezek nem bántották. Ha lecsukta szemeit, akkor kezdett el peregni a képzeletbeli film, ami újra és újra felidézte a keserű valóságot A tegnap estét, azokat az órákat ... — Forduljon még egyet, Korsós szaktárs — kérte az építésvezető a munkaidő végén. — Szóltam a többieknek is. egyszerre be tudják hozni az állomásról az összes cementet és nem lesz felesleges kocsiálláspénz. Nem nagy örömmel, de ellenkezés nélkül ült visz- sza kocsijába, majd a sikeres forduló után sietve nézte körül a ZIL-t. Majd reggel korábban jövök — biztatta magát — akkor alaposabb ellenőrzést végzek. Most még a fürdőbe sem ment el, csak kezet mosott a csapnál, s máris ült be a portásfülke mellett parkoló Trabantjába. A biztonságos közlekedés szabályait szigorúan betartva sietett hazafelé. Már hogyne sietett volna, mikor ma van a születésnapja. Átjönnek a sógorék is a szomszédból, s pont most érne haza később? Igaz, nem kellett messze mennie, hiszen az építkezés alig öt kilométerre volt a várostól. Végig a Kossuth Bajos utcán, azután a Bercsényi út, s máris fordult le a kövezetről. Az utolsó nyolcszáz méter volt a legnehezebb, hörgött a Trabicsek első sebességbe visszakapcsolva, kerekei pörögtek a sárban, de csak hazaértek baj nélkül. Beállt a fészer alá. — Pihenj Trabi reggelig nyugodtan ... Gyors fürdés, majd átöltözés a felesége és a gyerekek stati&ztálása me&r lett, reménykedve abban, hogy addig nem érkeznek meg a vendégek, míg el nem készül. Terített asztal, csirkepaprikás, köszöntők, ajándékok. A sógoréktól cigarettatárcát, a két gyerektől egy könyvet, feleségétől egy szép nylon inget kapott. — És gratulálok a kitüntetéshez is — emelte poharát Pista sógor. — Hallottuk, hogy a héten kaptad meg a Baleset- mentes közlekedésért jelvényt, immár harmadszor is... á~* yöngyöt vetett a muskotály a poharakban, melyek egy pillanat múlva már üresen ácsorogtak a hófehér asztalon. Korsós nem szokta az italt, s most is csak módjával emelgette a poharat, a sógor minden unszolása ellenére. Vacsora után bekapcsolták a televíziót, s mire a műsornak vége lett, kiürült az üveg is. A házigazda biztosan állt a lábán, rajta nem is látszott, hogy ivott, a sógor viszont erősen nekipirosodott. Már éppen bú- csúzkodni kezdtek, mikor megszólalt a csengő. Hosz- szan, vészesen berregett, hátborzongató hangja csendet parancsolt. — Ki az? — nézett ki a felhúzott redőny mögött kitárt ablakon Kcrsós. — Én vagyok szomszéd a — mondta jajveszékelve a szomszédasszony. — Ha istent ismer, jöjjön azonnal. Esztike felmászott az asztalra, s mire észrevettem lebukott. Betört a feje, jaj, jaj, talán nem is él... si- koltott még egyet az asz- szony, s máris szaladt vissza a szembenlevő ház kitárt kapuján. Korsósné húgával együtt rohant, szaladtak a szomszédba. A sógor kissé bambán bámult maga elé, Korsós pedig sietett a fészerbe. Pár pillanat múlva zümmögött a Trabant, s a gyerekek által nyitott kapun átcsúszkált a túloldali ház elé. Addigra az asszonyok takaróba burkolták a hároméves áléit kislányt, kinek fehér kendőbe burkolt fején már átszivárgott a vér... — Éjszakás a férjem, agyonver, ha valami baja lesz a kislánynak — ja- jongott a szomszédasz- szony. — Egy pillanatra nem néztem oda, éppen elzártam a tévét. Nem tudott elaludni a drágám, jaj, jaj, mi lesz vele ... Miért is vettem ki a rácsos ágijából... — Elég a jajgatásból — reccsent rá Korsós. — Húzódjon beljebb az ülésen. Gyere te is Erzsi — szólt oda feleségének. Nehéz volt kikaptatni köútig, de utána Kendőzetlenül Lakásnézőben „Eladó Kecskemét, Széchenyivárosban azonnal beköltözhető két és félszobás lakás. Érdeklődni: 17 óra után X. épület 1. emelet 110.” — olvassa a hirdetést Klári néni és megkér, hogy menjek el vele lakásnézőbe. Az autóbuszon még nem sejtettem semmit. Arra gondoltam, hogy megnézzük, elmondom véleményem és ha kedvező az ajánlat Klári néni bizonyára örül. Ha nem sikerül megegyezni; akkor sem történt semmi. A cím alapján köny- nyen megtaláltuk a lakást. A tulajdonos Szek- szárdra költözött, így szomszédasszonya kalauzolt bennünket az üres szobákban. Feltűnt, hogy a lakás nem két és fél, hanem kétszobás — mivel nincs erkély az egyik szoba annyival nagyobb. Ne legyünk szőrszálhasogatók a megtévesztő túlzás miatt, nyugtáztuk a tényeket. — Szép lakás — mondja Klári néni. — Mennyibe kerül? — kérdezem én. — Kétszázharmincezer plusz 120 ezer körüli OTP kölcsön átvállalás. — Mikor jöttek ide a tulajdonosok? — Másfél éve. A Le- ninvárosból költöztek. Röpke számvetés. A belépő összeg 25 ezer, OTP törlesztés erre az időre durván számítva 10 ezer forint, Ha minőségi csere volt, tegyünk rá 30 ezret... Rájövök, hogy száz egynéhány ezer forint lóg a levegőben. — Több mint százezret mire kell kifizetni? Jól számoltam, ugye? — Hát, a lelépés .. tudja... így megy ez... — Igen, tudom... — s kifejtem azt a vélemémár gyorsan odaértek az ügyeletes orvoshoz. Gyors elsősegély, telefon a mentőknek, pár perc múlva már robogott a hófehér kocsi a kórház felé az eszméletlen kislánnyal, s jajgató anyjával. — Nagyon súlyos a sérülés, félek, hogy végzetes lehet — mondta az orvos. — Remélem, időben jöttek és tudnak rajta segíteni a kórházban... agyon nyomott hangulatban indult hazafelé a Korsós házaspár. Az utca szemefénye volt az eleven, szőke kislány, akinek most veszélyben forog az élete. Már éppen elérték a sarkot, ahol le kellett volna térniük a kö- útról, amikor köröket leíró fény állta útjukat. — Gépjármű ellenőrzés — tisztelgett be az ablakon egy rendőr. — Kérem a jogosítványt és a forgalmi engedéyt... Korsósban egy pillanatra meghűlt a vér Ittas vagyok! — Döbbenten húzta elő igazolványait, mikor a másik rendőr tartott oda egy vékony üvegcsövet: — Kérem, fújjon bele! __elkínzottan nyitotta k i szemét, eltűnt a rendőr eltűnt a súlyosan sebesült kislány, az este, a vacsora. az ital, csak a bútorok sziluettje vetett árnyékot a falakra .I Opauszky László nyem, hogy pusztán egy helyzeti előnyért ekkora összeget kérni, ezt ilyen módon kihasználni... A megbízott háziasz- szony egyetértett, de gyanítva, hogy valamilyen hatósági ember vagyok, azt tanácsolta, keressem meg a tulajdonost a szekszárdi múzeumban. Befejezésül annyit, tudjuk, hogy a lakásprobléma társadalmi gond, s ez táptalaja a manipulációs anyagi előnyszerzésnek, az albérleti uzsora na.: stb. Nem vagyok lakásügyi szakértő. Ezt a megtörtént esetet azért mondtam el, hogy az érdekelt állami szerve:: jobban figyeljenek fel az ilyen jelenségekre, mert. mint tapasztaltam — a háziasszony elmondása szerint — az emberek lassan természetesnek veszik a mammutösszegű „lelépés t”. Cs. K. Miért éppen a nyugdíjasok? Mindig tisztelettel gondolok azokra, akik több évtizedes becsületes munkájuk után elbúcsúznak régi munkahelyüktől, nyugdíjba mennek. A nyugdíjas évek általában a pihenés éveit. A napokban Dunapata- jon mégis panaszkodtak a nyugdíjasok, hogy miért éppen rajtuk csattan az ostor. Kora tavasszal, annak rendje és módja szerint igényeltek kedvezményes szénutalványt, amit májusban ki is váltottak. Azok viszont, akik június 5. után váltották ki kedvezmén *s szénutalványukat, jóval olcsóbban kapták a szenet. A TÜ- ZÉP szólhatott volna időben, miért éppen a kevésfizetésű nyugdíjasok fizessenek magasabb árat. A panaszt megvizsgáltuk, s mindjárt előre kell bocsájtanunk, hogy a TÜZÉP nem hibás. Az Országos Nyugdíj Intézet idejében, az igényeknek megfelelően kiadta a kedvezményes szénutalványokat, amit a nyugdíjasok a megjelöli hónapban ki is váltottak éppen úgy, mint a nem nyugdíjasok. A Belkereskedelmi Minisztérium június 5-e előtt néhány nappal adta ki a 31/328tt972-es számú rendeletét, mely szerint június 5-től augusztus 15-ig a dorogi és tatai brikett mázsánként 15 forinttal, a mecseki brikett 5 forinttal olcsóbban vásárolható meg. A béreltei díószén, a kányási és ménkesi szénfajta is kedvezményes áron kerül forgalomba. Mindezt figyelembe véve a nyugdíjasok panasza jogos, és méltánvo- lást érdemel. Reméljük, a következő években kérésüket meghallgatja a Belkereskedelmi Minisztérium, és megtalálja a módját, hogy a nyugdíjasok a kedvezőbb feltételek mellett vásárolhassák meg téli tüzelőjüket. Sz. F.
