Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-11 / 161. szám
6. oldal 1972. július 11, kedd Vadkerti-tó 72 lijra kell tanulni az elűzést A nyugalom lehetőségei A Egy évtizede, hogy a tömeges természetbevágyás „szűz helyeket” fedezett fel megyénkben Is:, a Sze- lidi-tavat, a Tőserdőt, a Vadkerti-tavat, és a többieket. A divatos helyeknél olcsóbb telek, a jó levegő. kevesebb autó, a természetes nyugalom egyre több embert vonzott; Itt a kisebb pénzösszeggel rendelkező családok is könnyebben tudtak tető alá hpzni -egy. vityillőt. — A Vadkerti-tóhoz tartozó 250 holdnyi terület lassan benépesül házakkal, utakkal, villanyvezetékekkel. Az első parcellákat 1963—64-ben értékesítette a soltvadkerti tanács, s napjainkra a kitűzött 296 közül 245 már beépült. Tizennyolc vállalatnak van itt üdülője. A földmérők ma is dolgoznak, még 120 telket értékesítünk az idén. Tavaly például 60 víkendház épült. A Szegedi Tervező Vállalatnál elkészült a tó részletes rendezési terve. — tájékoztatott dr. Dehény István a Soltvadkerti Nagyközségi Tanács V. B. titkára. ■ ■ ■ ■ A Vadkerti-tó a nagyközségtől 3,5 kilométerre terül el. Az út bitumennel porta- i lanított. A szép rendben sorakozó házak közt párhuzamosan két főbb út szalad a strand felé. Bugyi Istvánt, a strand mindentudó gondnokát keresem. Bemutatja birodalmát, Megtudom, hogy a csónakázáson kívül iszapot is lehet hordani — a soltvadkerti idős asszonyok azt vallják: gyógyítja a reumát — de csónakázók többen akadnak. — A szezon májusban kezdődik (ha jó idő van), de volt már olyan év, hogy június közepén alig lehetett egy-két vendéggel találkozni... — A hétvégeken és a meleg napokon általában 3—4 ezer ember tölti itt a szabad idejét. Többségük soltvadkerti. de a hétvégi házak tulajdonosai közt van budapesti, szegedi, kiskőrösi, kecskeméti, sőt szolnoki lakos is. c u • Mezőgazdasági könyvespolc horgászni SZERETNÉK! A KBlcsBnbottal megfogott első hal, vagy a szeme előtt lejátszódott Izgalmas halfogás élménye után szinte, mindenkinek megjön a kedve a horgászáshoz. Kikérdezi Ismerősét, megnézi a horgászbolt kirakatát — elámul a felszerelések sokaságán; a vállalkozóbb kedvű vásárol la felszerelést, és értetlenül áll a vízparton, mert körülötte fogják a halakat őt meg látszólag kerülj a szerencse. Egyáltalán: hogyan lesz valakiből horgász, ki, hol, mire horgászhat; ml az a legegyszerűbb felszerelés és legkevesebb szakismeret, amire a kezdőnek szüksége van. Ezekre a kérdésekre válaszol, sok ábrával szemlélte 've. Vlgb József, amikor íénAsrőt ’épésre bővíti tudományunkat a horgászegyesület szrLályr.iiál ezd- ve a horgászfela-- zli -í'.; -’-- tes ismertetésén keresztül egészen a „bedobásig”« — A csónakkölcsönzőt a helyi áfész tartja fenn, de a kiskőrösi Petőfi Sporthorgász Egyesület is csaknem 100 személyi tulajdonban levő csónakot tart nyilván. A vízterület — összesen száz hold — horgászparadicsom. A szenvedély hódolóinak külön tanyájuk van. — Ahol annyi ember megfordul, mint nálunk, nem lényegtelen probléma a közellátás. Sajnos, ezen a téren nem állunk jól. Két alkalmi pavilonban lehet csak különböző élelmiszert, zöldséget és gyümölcsöt vásárolni. Van egy Tóvendéglőnk is, ahol háromszázan ebédelhetnek, vacsorázhatnak. Itt a strandon volt egy maszek csárda — inkább csak szoba — de már megszűnt, pedig igen jól főztek. Helyette büfé nyílik. Dr Balogh Sándorral a strand gondnoki irodájában találkoztam, ahol kaszát kért kölcsön. — Budapesten élek és dolgozom. Négy éve járok le ide. Először béreltem a telket, majd megvásároltam. Építettem már egy házikót is. Nekem tetszik az itteni környezet. Sajnos a csenddel, a nyugalommal már itt, sem sokáig lehet dicsekedni: Megbolydult ez a vidék is. • Drágább lett az építkezés, zsúfoltak az utak. Budapestről több óva kell, mire gépkocsival leérek. A környék nyaralóhelye ez. Egyre többen rájönnek arra, hogy 60 kilométeres körzeten kívül nem érdemes hétvégi há^t építeni, mert nem lehet kihasználni. Az ember a munkaidő letelte után is szeretne pár órát pihenni. Ezt nem teheti meg, ha 10Ó kilométert kell utaznia. Én eladtam az itteni házikót és egy másikat veszek az egyik Duna-parti csendes faluban. — Vadkerti-tavi intéző bizottság azokat a soltvadkerti lokálpatriótákat egyesíti, akik szívügyüknek tártják a jó természeti adottságokkal rendelkező tó környékének fejlesztését. — Tavaly három utcában árkot ásatturik — mondja dr. Dehény Sándor — és 50 ezer forint ráfordítással feltöltöttük az utak gödreit Az idén nem tudunk az utakra pénzt fordítani. Ha értékesítettük a most kijelölt 120 házhelyet, az összeget vízhálózatra és villamosításra fordítjuk. A Tóvendéglőn túli terület parcellázása után nincs tovább, A tó másik partja megmarad úgy ahogy van. A jegenyéket, a nádast nem pusztítjuk ki, mert elvész az a jelleg, amiért ide jennek az emberele A Vadkerti-tó még nem tartja el magát: 1971-ben a fenntartási költség 165 ezer forint, a bevétel 137 ezer forint vblt Az idén sem változik ez a helyzet. Befejezésül annyit, hogy a szuper-nyaralóhely kiépítésére itt nincs mód, de ezt nem is akarják az emberek és a tanács sem. A nyugalom a legfontosabb szempont, amiért szerethetik ezt a környéket a városi lakók. Csató Károly EGY OLYAN gépkocsi- vezető mondta el az alábbi kis történetet, aki immár 20 éve ül a volán mellett, jól ismeri a közlekedés valamennyi mesterfogását, reflexei jól működnek, s idegei kötélből vannak. Íme a- történet: „Mostanában, amikor előzök a gépkocsival, annak ellenére, hogy jól felmérem a szemben jövö és az én járművem közötti távolságot, mindig „bevágok a megelőzött jármű elé, mert a másik hamarabb ér oda, mint gondolom. Mi lehet ennek az oka?” Nagyon sok gépkocsivezető tette fel magában ezt a kérdést, hiszen azok, akik a közutakon járművet vezetnek, meglepetéssel tapasztalják, hogy nincs elegendő helytávolságuk az előzés végrehajtásaikor. Korábban amikor az országutakon még régi típusú kocsik közlekedtek a helytávolsággal soha sem volt gond. Ezek a járművek általában nem érték el a 80 kilométeres átlagsebességet. .. AZ UTÓBBI két évben azonban jelentős változás történt a személy-, de a tehergépkocsik sebességének növelésében. A gyárak új konstrukciókat bocsátottak ki, amelyek 'nemcsak formatervükben, de a' gépkocsik sebességében is változást hoztak. A Zsiguli, a Polski Fiat, a Fiat, a Wartburg, a Skoda és sorolhatnánk tovább, azon túl, hogy átlagsebességük eléri a 100—120 kilométert, hirtelen gyorsulnak. Miért tartottuk szükségesnek ezt a magyarázatot előrebocsátani? Azért, mert ma már újra kell tanulni az előzést, át kell értékelni a korábban beidegződött távolság felmérését. Nézzünk egy példát. Ha valaki Zsiguli személygépkocsival 90 kilométeres sebességgel közlekedik, s megelőz egy 60-nal haladó teherautót, szemben csak egy gépkocsi sziluettjét látja. Annak sebességét képtelen érzékelni két okból is: maga is gyorsan halad, s nem tudja milyen típusú gépkocsi jön vele szemben. Tételezzük fel, hogy egy másik Zsiguli. A két jármű egymással szemben már 180 kilométeres sebességgel közlekedik, tehát hosszabbnak kell lenni annak a helynek, ahol az előzést végrehajtja. Ám, ha a szemben jövő jármű százzal, vagy százhússzal „tép”, akkor az előzési távolságnak még hosszabbnak kell lennie. A közlekedésrendészeti szabályok pontosan nem határozzák meg, — erre egy írott szabály nem is képes —, hogy mekkora helytávolság szükséges az előzéshez. Ez a gépkocsi vezetőjére van bízva, a feltétel csupán annyi, hogy biztonságos legyen. A KÖZÜTI balesetek jelentős százaléka az előzés „szabálytalan” végrehajtásából származik, vagyis abból, hogy a már előző, vagy a vele szemben közlekedő jármű vezetője ele-; gendőnek tartja azt a helyet, ahol az előzést végrehajthatja. Mivel nagy sebességű gépkocsikról van szó, az ütközés valahol a fmegelőzött jármű elején történik meg. Hogyan lehet elkerülni az ebből származó szerencsétlenségeket? Csakis úgy, hogy a járművezetők — különösen a személygépkocsi-vezetők — az előzés végrehajtásakor gondolnak arra: nemcsak ők, de a velük szemben haladó gépkocsik is 100, kilométerrel, vagy ennél nagyobb sebességgel közlekednek. Tulaj - donképpen egyetlen, dologra kell ügyelniök. Az előzéshez szükséges helytávolságot nagyobbra kell növelniük, így még biztonságosan vissza tudnak térni az út jobb oldalára anélkül, hogy a megelőzött, vagy a szemben haladó járművet fékezésre, sebesség csökkentésére kénysze- rítenék. Érdemes megfogadni a tanácsot, amely nemcsak mások, de saját testi épségünket is óvja. Gémes Gábor Cikkünk nyomán Nemcsak a gyártó cég a hibás Június 6-i lapszámunkban bíráló cikk jelent meg a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezet által a ' sajtóban széles körben hirdetett Univerzális Autójavító KITT- tel kapcsolatban, amely a hirdetésben említett üzletekben nem szerezhető be. A cikkre a gyártó szövetkezet többek között az alábbiakban válaszolt: „Az Univerzális Autójavító KITT-et szövetkezetünk 1971 második félévétől betöltéséig jár. Életkorra 1 tekintet nélkül kapja azonban az ellátást, az az árva, aki 16. életévéig, a közép- vagy középfokú tanulmányok 'befejezéséig, de legfeljebb 19. életévének betöltéséig tartósan rokkanttá válik (testi, vagy szellemi fogyatkozás miatt) Ha az árvának több jogcímen járna az ellátás, ezek közül azt kell folyósítani, amelyik a nagyobb összegű. Nem érinti az ár- vaéllátást, ha özvegyen maradt szülője újból házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják. Egyetemi tanulmányok folytatása címén árvaellátás nem’ jár, de nem jár 'akkor sem, ha az árva továbbképzésen vesz részt, illetve levelező, vagy esti tagozaton folytat tanulmányokat. Az árvaellátásra való jogosultság szempontjából — kapcsolódva az előzőekben elmondottakhoz — tartósan rokkantnak kell tekinteni azt az árvát, aki testi, vagy szellemi fogyatkozása következtében legalább kétharmad ré?zben csökkent munkaképességű és ez az állapot előreláthatóan egy év alatt nem szűnik meg. Viszont nem lehet árvaellátásra jogosultnak tekinteni azt a rokkant személyt, akinek három egymást követő hónapon át ötszáz forintot meghaladó jövedelme van. Meg kell szüntetni az árvaellátás folyósítását annak a 16. életévét betöltött árvának, aki házasságot köt. Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj ötven százaléka, de legalább havi 190 forint. Annak az árvának viszont akinek mindkét fezülője meghalt az özvegyi nyugdíj összegének megfelelő ellátás jár, s ez nem lehet kevesebb, mint havi '340 forint. De ebből a szempontból nemcsak azt kell szülőtlen árvának tekinteni, akinek mindkét szülője meghalt» hanem azt is» akinek életben levő szülője megrokkant, vagy akiről életben levő szülője nem gondoskodik, illetve elhagyta őt. A szülőtlen árra részére járó ellátás és azf árvaellátás összege közötti kü- lönbözetet (tehát a legkevesebb 190 és a 340 forint közötti összegről van szó) a gyermekét elhagyó szülőtől be kell hajtani, ha az gyermekének eltartására képes. A különbözet behajtásáról az árvaellátást folyósító szerv gondoskodik. Említettük, hogy árvaellátásra a nevelt gyermek is jogosult ’lehet. Ha azonban a nevelt gyermek után a vérszerinti szülő tartásdíjat fizet, azt be kell számítani az árvaellátásba. Ha ebben az esetben a tartásdíj összege több. mint az ávaellátás összege, ez, utóbbit szüneteltetni kell. (Következik: A szülői nyugdíj) forgalmazza. A lakosság igényeinek kielégítése érdekében a kiskereskedelmi hálózatot a Csongrád—Bács megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalaton keresztül elégítjük ki. A vállalat 1972. I. negyedére 1800 darabot rendelt, s a megrendelést még 1971. december 27-én, 28-án teljesítettük. Az említett vállalat 1972. II. negyedévére KITT-et nem rendelt. Amennyiben a Csongrád —Bács megyei Élelmiszeres Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat akár több tízezer darabos megrendeléssel keresné fel szövetkezetünket, azt ki tudjuk elégíteni. Ügy érezzük, hogy az áruhiányt bíráló kérdését nem nekünk, hanem a megyeileg illetékes keres- | kedelmi vállalathoz kellett volna címezni. Bírálatukért ennek ellenére fogadják köszönetün- ket. Amennyiben a lakossági igények kielégítésére megfelelő mennyiségű megrendelést a nagykereskedelmi vállalat nem küld, hajlandók vagyunk a megyeileg, vagy járásilag illetékes állami kiskereskedelmi vállalatok, áfészek, áruházak stb. megrendelését is kielégíteni. Levelünkkel egy Időben feladtunk Kiss János részére (ő volt az, aki panaszával szerkesztőségünkhöz fordult. — Szerk.) egy darab univerzális autójavító KITT-et. Szövetkezeti üdvözlettel: Kalocsai György s. k. elnök.” * Mindez méltdnylC érdemlő tény, ám semmit nem változtat a helyzeten, miszerint „KITT — sem ott, sem ' itt...” Érthetetlen, hogy a kiváló áru iránt megyénkben — mint a fentiekből kitűnik — egyetlen kereskedelmi szerv l sem tanúsít kellő érdeklődést. Mert hát hiába gyárt az AGROKÉMIA, ha elmarad a megrendelés. J. T. Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról V* • XIX. Árvaellátás K Jogszabályok humanista szemlélete, szocialista társadalmunkhoz méltó szelleme, az eddigiekben is érződött. Különösen sugárzik azonban, ez azokból a fejezetekből, amelyek az árvák ellátását szabályozzák. Ennek bizonyítására elegendő az is, ha' felsoroljuk, hogy kik jogosultak árvaellátásra: Árvaellátásra jogosult a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megszerzése után, illetőleg az üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében meghall 1 termelőszövetkezeti tag, továbbá öregségi és rokkantsági nyugdíjas gyermeke, nevelt gyermeke és örök- befogadott gyermeke. De ugyanilyen ellátásra 1 jogosult a nevelt gyermek, a testvér, az unoka is. ha a tsz-tag saját háztartásában tartotta el feltéve, hogy az utóbbiaknak tartásra kötelezhető és arra képes hozzátartozójuk nincs. Az árvaellátás az árva 16. életévének betöltéséig, de közép- vagy felsőfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a tanulmányok befejezéséig, legfájóbb azonban a 19. életév
