Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-11 / 161. szám
C oldal 1972. július 11, kedd A világ legnagyobb mezőgazdasági kutatóintézetében Tanulmányút Indiában Esztendeje indiai tudós járt Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Hosszasan tanulmányozta dr. Kiss Árpád triticale-kísérleteit. Így búcsúzott: „önnek el kellene jönnie hozzánk. Jó volna, ha találkozna a mi szakembereinkkel. örülnénk, ha elfogadná meghívásunkat.’’ Pár hónap múltán hivatalos levél érkezett Indiából ... A télből a nyárba „1972. február 25-én indultam el, hogy eleget tegyek az XJj-Delhiben székelő Agricultural Research Institute meghívásának. A pilóta az akkori háborús helyzet miatt jó nagyot került, de szerencsésen megérkeztünk a hatalmas ország fővárosába. A télből két nap alatt a nyárba kerültem. A hőmérő árnyékban 35—38 fokot mutatott.” Dr. Kiss Árpádnak e szavait Kecskeméten jegyeztük le, a Katona József Társaságnak a TIT klubjában tartott felolvasó ülésén. Itt számolt be hathetes ázsiai tanulmányút- járól. Az előadás hangulatát beszámolónk nem adhatja vissza maradéktalanul, mért a levetített színpompás diaképeket nem mellékelhetjük a cikkhez. A jeles kecskeméti tudós mindenekeiőtt összefoglalta több mint két évtizedes kísérleteinek eredményeit, tanulságait, érzékeltetve a növénynemesítés minden szépségét, nehézségét. Amikor elkezdték a triticale — azaz a búzarozs — előállításával próbálkozó kísérleteiket, még a hosszú szárú gabonafajtákat kedvelték. Amikor, számos csalódás, buktató után végre siker koronázta fáradozásaikat a modern agrotechnika az alacsonyszárú növényeket részesítette előnyben. A kecskeméti triticale pedig magasra tartotta fejét. Sokáig nem tudták „le hozni” a búzarozsot. Végül valaki felhívta a figyelmüket arra, hogy a világ legmagasabb hegységének közelében található a legalacsonyabb növésű rozs. A nép csak úgy emlegeti: Hüvelyk Matyi. Beszerezték, sikerült a keresztezés. Az új triticale; még a névadónál is alacsonyabbra töpörödött. Évente négy termés A világ legnagyobb mezőgazdasági kutató intézetében őszinte tisztelettel és barátsággal fogadták ja. magyar kutatót. Kétezer felsőfokú végzettségű szakember tevékenykedik a tudománynak épített palotákban, a kísérleti parcellákon és a fiókintézetekbén. Munkájukat Ázsia legnagyobb szakkönyvtára segíti. 240 000 kötet és többszáz folyóirat áll itt a kutatók rendelkezésére. Kü- lön-külön hatalmas épületben dolgoznak a dokumentációs és a tájékoztató szolgálat munkatársai. Félmilliárd ember élelmezése nagy felelősség, nagy gond. Főként az időjárási rendellenességeknek annyira kitett országban, mint a hatalmas India. Kiss Árpád 43 napot töltött az ország úgynevezett búzaövezetében, de ezalatt egy tenyérnyi felhőt sem látott... Óriási területeket öntöznek. A víz óriási érték Indiában, ezért csökkentik újabban a rizsültetvényeket. Sokat várnak a triticafetól. Nemcsak ezért, mert kevésbé vízigényes. Fiatal tudósok sokasága Kiss Árpád idejének legnagyobb részét az ottani kísérletek tanulmányozása és a „hozzá beosztott” hét fiatal kutatóval folytatott konzultáció-sorozat töltötte ki. A magyar tudós a legnagyobb elismeréssel beszélt arról a gondosságról, amellyel Indiában a szellemi tőkével gazdálkodnak. Körültekintően segítik a fiatal szakemberek továbbképzését. A triticalet heten kapták „megoldandó témaként”. A Magyarországon kifejlesztett búzarozs egyelőre nehezen bírja az ottani klímát. A természet és a művészetek csodái Jutott idő természetesen a kirándulásokra. A vetített képekből és az érdekes kísérőszövegből kiderült, hogy India valóban a végletek országa. Óriási síkságok, száraz, esotlen vidék és a csodálatos óceán, a Himalája égnek kúszó csúcsai: mind India. A felolvasó ülés népes közönsége bámulatos palotákat látott, az emberi kultúra örökbecsű alkotásait. A maharadzsák drágakövekkel ékesített palotái mellett düledező kalyibák százai. Kilométernyi virágmezők és a napi betevő falatért kolduló szegények, légkondicionált üzletek és munkáját guggolva végző utcai borbély. Érdekes, hogy órák hosz- szat képesek behajlított térdekkel „üldögélni”, várakozni. Talán kicsit jelképes is ez a testhelyzet. Ez az óriási ország még csak most ébred lehetőségeinek tudatára, még nem állt fel, de már hatnak a modern idők eszméi, napról napra növekszik azoknak a száma, akik az életforma, a társadalmi rendszer megújításán dolgoznak. Roppant nehézségei ellenére India az elkövetkezendő évtizedekben bizonyára sokat fejlődik — ez volt dr. Kiss Árpád beszámolójának egyik legfontosabb tanulsága. Heltai Nándor Hej, az a cipő! f Milyen cipőben járunk? Hol szorít a cipő? — Ezúttal szó szerint véve a kérdéseket, bebizonyosodott a kecskeméti városi pártbizottság szervezte nőankéton is, hogy ezekben a mindennapi gondjaink hányada sűrűsödik. A cipő, a cipő ... Tegnap előtt, tegnap, s ma is sokat tudtunk, s tudunk kérdezni, mondani a cipőről. Mennyit? Csak ezen az egy anké- ton is tíz szempontból firtatták az asszonyok, miért nem, vagy miért oly szeszélyes kiszámíthatatlansággal felelnek meg a cipők a vásárlók támasztotta igényeknek? A tízféle kérdéscsoporton belül, egy- egy igényfajtára vonatkozólag is hat-nyolc kérdőjel esett. Amiről a legtöbben érdeklődtek — s ebben a cipő iránti fő kritériumok nagyjából megfogalmazódtak — a következő: A dolgozó nőket mindenekelőtt a cipő minősége — különös tekintettel a gyermekcipőkre —, választéka, valamint ára foglalkoztatja. Nemcsak a tévé mintaboltjában szeretnének gyönyörködni az esztétikailag és árban elfogadható áruban, hanem az üzletekben is. Ezzel összefüggésben még ilyen véleménj'ek hangzottak el: A viszonylag elfogadható vételárért kapható cipők nagyon rossz minőségűek és rendkívül kényelmetlenek. Ma már általános a nők szép és ízléses cipők iránti igénye. Ha viszont ezt ki akarják elégíteni, szabad idejükből igen sokat kell áldozniuk. Szinte véletlen szerencse ugyanis, hogy egyszeri al- kalommal megfelelő minőségű, árú és fazonú cipőt tudnak találni. További részletezés a kérdésekből: Miért nincs megfelelő választék kényelmes és olcsó női cipőből a középkorú és idős korosztálynak? A 12—14 éves lánykacipőket miért gyártják magasított sarokkal, holott ez nem kényelmes és egészségtelen? Mindig késve érkeznek a gyermekcipők az üzletekbe; mind a téli csizmák, mind a nyári szandálok. Állandóak a minőségi differenciák, s főleg a viselési idő rövid. Női és gyermekcipőkből egyes méreteket nem, vagy igen nehezen lehet kapni. A kismama- és gyógycipők árát miért emelték fel anélkül, hogy erről a széles vásárlóközönséget előre, részletesen tájékoztatták volna? Mócza Imre, a Kecskeméti Városi Tanács kereskedelmi csoportvezetője frappánsan, tömören adott tanácsot: a rossz minőségű cipőt minden indokolt esetben, minden további nélkül vigyék vissza a boltokba. Példával érzékeltette a válaszadó, mivel járt eddig is a kormányzat határozott intézkedése, hogy a nyilvánvalóan gyártáshibás árut vissza kell venni. Van olyan üzletünk — mondotta —, ahol a visszaárazott cikkek értéke egy év alatt meghaladta a 250 000 forintot. A kereskedelem visszajuttatja az iparnak a minőségi hibák miatt visszavitt cipőket. Ez ugyan kellemetlen a vevőknek, de mégiscsak egyetlen határozott eszköz most a vásárlók kezében, hogy rászorítsuk az ipart a gyártási hibák elkerülésére. Kijelentette, hogy az an- kéton- is sok oldalú összetettségben megmutatkozott cipőkérdésről a megyei szakosztályt ugyancsak tájékoztatja. Megjegyezte, hogy Budapesten is külön súlyt ad az észrevételeknek, kifogásoknak, hogy több száz nő jelenlétébben, a megyeszékhely jelentős nőfórumán vetették fel ezeket. Amikor információképpen megírtuk a cipőkérdésben elhangzottakat azok számára is, akik személyesen nem vettek részt az ankéton, — nem úgy és azért tettük, mintha egészen új tapasztalatokról lenne szó. Évek folyamán, egyenként és összesen hányszor foglalkozott mindezzel a megyei, s országos sajtó! Most is előadták véleményüket a nők. Emlékezte' ">k saját magunkat a felső rendelkezésre, hogy a hibás cipőt vissza kell venni. Meg is tesszük, s a kereskedelem lelkiismeretesen intézi is a reklamációkat. Mint említettük, egyetlen üzletben is évi 250 000 forint „értékben”. De van mindebben egy jó adag „körbe-körbe”. Vagy: alig (se) előre, alig (se) hátra. Hogy egy - kicsit jobban kitörjünk a körből, körül kellene nézni olyan területeken is, mint a divat, a fogyasztói szokások józan formálása, kielégítése, s abban az ipar és kereskedelem szerepe. Mert, hogy ott is tudunk valamit „keresni” az előbbrejutáshoz, kétségtelen. Erről majd legközelebb. Tóth István Sorol a másodvetés, teljes műszak a földeken Gyorsult a gabona betakarítása az ország középső vidékén, Bács-Kiskunban. A nagy határú megyében a rozzsal egy időben a búza betakarítása is teljes ütemben halad. A gazdaságokban húsz napra programozták az aratást, a fojtó meleg miatt azonban gyorsítani kell az ütemet. Már most, a munka kezdetén átlagosan ötezer hold búzatermése kerül naponta magtárakba. A felszabadult tarlókon nyomban megkezdték a talajmunkát, részben másodvetések alá, másrészt pedig téli pihenőre szántják a földeket. Az őszi árpa helyén már sokfelé sorol a másodvetésű kukorica és a köles, fejlődésükhöz azonban hiányzik a csapadék. 30. Ehrenburgi Bayer Olga elunva az olvasást és a pihenést, csengetett a szobalánynak, és kérte, hogy készítse el a fürdőjét. Amikor az ajtó becsukódott, tempósan vetkőzni kezdett, s a kádba ereszkedett. Ettől a mozdulattól, vagy a meleg víz hőhatására, nem tudta, de hirtelen éles, semmi eddigihez nem hasonlító szúrást érzett a gyomrában. Pedig már azt hitte, teljesen rendbejött. Egy pillanatra megmerevedett testtel, félig görnyedten állt a kádban, de a fájdalom amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen eltűnt. — Nocsak, ez mi lehetett? Várt, de a fájdalom nem jelentkezett, hát belecsúszott a kádba. Lábát a bojler alatti gázrésznek, fejét a kád párkányára támasztotta. Szemével a szivacspárna után kutatott, de úgy látszik, itt ezt nem ismerték. Mindennap fürdött, szivacsot soha sem talált, de mindig eszébe jutott keresni. Ez a fürdő jót fog tenni, s talán másnapra már kutya baja sem lesz. A gyomra eddig jól működött, nem volt rá panasza. A latinok legfőbb gondja az emésztés... Ügy látszik, tőlük is lehet valamit tanulni. Ezentúl jobban kell vigyázni magára. Pont most, amikor annyi sötét és kétségb eejtő év után megtalálta végre a háború után elvesztett fonalat, érje valami jóvátehetetlen baleset... ‘ Flessburger fizetni fog. Micsoda szerencse, hogy összetalálkoztak. A szervezetnek élnie kell. Az SS külön gépen menekítette ki többek között Mayert és családját. Schrőderné Belgiumban él, Ludger Westrick meg Hamburgban, Max Glöckner a Merkur Bank igazgatója, aki szoros kapcsolatban állt Veesenmayerrel, gazdálkodik. Talán valamelyik kedves bajor birtokán éli most világát, míg ő Ki van tévé egy proli újságíró kénye-kedvének, Flessburgernek segítenie kell, mert ő is megsütötte á maga pecsenyéjét. Mayer intézte el neki a svájci folyószámlát. Ezt Schrődertől tudja. A birodalmi gazdasági minisztérium megalapította Berlinben a német „Transdanubia” céget, névleg export-import tevékenységgel. Ennek az igazgatója, Ottó Braun, aki a Führer bizalmas gazdasági informátora volt, mondta egyszer neki Berlinben: — ... Ha én lennék Ehrenburgi Bayer Olga bárónő, Balátai Jenő anyósa, akkor kevesebb időt töltenék üzletekkel, és kicsit többet lennék odahaza. Kitűnő megjelenésű, de zaklatott fiatalember volt ez a Braun. Megpróbálta felidézni alakját, de hiába erőltette képzeletét. Régen volt — sóhajtott Bayer Olga. Arra viszont jól emlékezik, hogy minden Németországba szállított vagon után egy százalék jutalékot kaptak. Évente sok millió pengőre rúgott ez az összeg, és ebből csordogált a „smir pénz” képviselőknek, kormányhivatalnokoknak, de erre a csapra tette száját Wemer Daitz is. A nyilasok a pénzt Bécsben a Mariahilfer Strasse 105. szám alatt vették át.. i Rossz lóra tett. Ez már bizonyos... Ha akkor jobban kiáll Balátai mellett és figyelmezteti a fenyegető veszélyre, akkor Balátai ma is élne, és gazdag amerikai lehetne... és neki sem kellett volna ennyit nyomorognia. A töprengésbe belefájdult a feje. Ez a kölni patikus neki köszönheti a vagyonát. Az ő révén került a bauxitüzletbe, és minden akkoriban kiadott márka olyannak tűnt előtte, mintha tőle vonták volna meg. Bezzeg Schröder az ő vagyonát beleölette Balátai újabb és újabb felfedezéseibe. — Ugyan, bárónő, ez olyan befektetés a maga számára', mintha százszázalékos kamatra kölcsönözné ki a pénzét. Mintha itt a fürdőszobában életre kelne a bankár hangja. Bezzeg őt orránál fogva vezették. A lányát spionkodásra kényszerítette. Alice hordta szorgalmasan Balátai feljegyzéseit az iszkaszentgyörgyi, a vértesi, a pilisi lelőhelyekről. Minden fecnit elhozatott a lányával, az értéktelen kis apróságokat is. Alice fenntartás nélkül elhitte neki, hogy férje nagyszerű koponya, de közgazdaságilag, politikailag gyermeteg lélek, és vezetni kell, önérzete viszont visszautasítaná a nyílt beavatkozást. Hozza csak el Alice tőle egy-egy órára az írásait, és ő majd megfelelő kezekbe juttatja. Schröder akkor mutatta be neki Ludger Westricket és dr. Werner Daitzt, valamint Alfrédot... a Gestapo emberét, ök fénymásolták a Kaszinó utcai első emeleti lakásban Balátai jegyzeteit, még a hévforrások tervrajzait is, a fürdőt a Gellérthegy belsejében ... Az idős hölgy félig lehunyta a szemét. Képek, arcok, helyzetek éledtek fel benne. Újra átélte sikereinek izgalmas óráit, perceit. Veje, a mérnök-geológus, amilyen hanyag volt öltözködésében, annyira precíz a munkájában. Analíziseket csinált, gazdasági számításokat végzett, igazi székely ezermesterként a külszíni fejtéshez gépeket konstruált, emelőszerkezeteket a vagonrakáshoz... De Balátai gyanút fogott.. Egyik este elfulladva, pihegve, piros arccal rontott be hozzá Alice. — Ö, anyám!... elsüllyedek a szégyenben. Tudod, elültem az időt a Gerbeaudban Andrássfaynéval, később értem haza, mint Jenő, és a krokodiíbőr retikü- lömben megtalálta az iszkaszentgyörgyi bányagép rajzát. — Óvatosabbnak kell ezután lennünk — figyelmeztette a lányát. Aztán egy hét. múlva Alfréd más módszert javasolt. Aprócska fényképezőgépet kap Alice, azzal készítsen felvételeket, ha a férje nincs otthon. De a lánya nem volt hajlandó vállalni... Istenem, akkor döbbent rá, Alice tényleg szereti a férjét. Anyja és a férfi között kellett választania. — Fontos dolgot teszel, óriási hasznot hajtasz az ügyünknek, és a hazának — ilyeneket mondott Ali«e-nak, de
