Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

2. oTdm. 1972. Július 9, vasárnap Szolidaritásunk tettekben Sokrétűen alakuló nem­zetközi kapcsolatokról — különösen a Szovjetunió és a többi szocialista ország szolidaritási mozgalmaival történő együttműködésről ■— és eseményekben, rend- dezvényekben gazdag ha­zai poitikai munkáról von­tak mérleget szombaton a Magyar Szolidaritási Bi­zottság ülésén. Társadalmunk nagy tö­megeit mozgósította a szo­lidaritási bizottság az el­múlt hónapokban. E nagy politikai jelentőségű akci­ókban kiemelkedő szere­pet vállaltak a szolidaritá­si mozgalom égisze alatt a Hazafias Népfront bizott­ságai, a szakszervezetek, az Országos Béketanács, a KISZ, a nőbizottságok és még tagszervezetek is. Indokína népeinek sok­féle segítséget nyújtottunk. A SZOT jóvoltából a VDK-ban megkezdődhetett egy kerámiaüzem felépíté­se, gépi berendezéseket küldtek egy konfekciós üzemhez. A KISZ a kom­munista szombatok és va­sárnapok szervezése révén kétmillió forintot fizetett be a szolidaritási számlá­ra, s ebből az összegből egy szakmunkásképző intéze­tet fognak létrehozni a VDK-ban. Ami a második félévi akcióprogramot illeti, jú­lius 28-ig tart a koreai nép antiimperialista harcával vállalt szolidaritás ma­gyarországi eseménysoro­zata. Augusztusban Guinea Bissau népével való szoli­daritásnak ad hangot, nyil­vánosságot a mozgalom. Szeptember 1-e nemzetközi antiimperialistd nap lesz az összes fasiszta (görög, spa­nyol, nyugatnémet revan- sista) erők ,elleni fellépés, tiltakozás jegyében. A gen­fi egyezmények évforduló­ján, szeptember 2-án a ma­gyar szolidaritási mozga­lom felemeli szavát az egyezmények betartásáért, a megállapodást semmibe vevő amerikai agresszorok és csatlósaik ellen. Október 15-e: a vietnami hősök napja. Novemberben a kö­zel-keleti izraeli agresszió felszámolásáért száll síkra a mozgalom. December 10: az emberi jogok deklará­ciójának napja. December 20-án számos rendezvény­nyel emlékezik meg a mozgalom a DNFF meg­alakulásának 12. évfor­dulójáról. Fock Jenő elutazott Monióliábél Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, á Minisztertanács el­nöke pénteken beíejezte egyhetes hivatalos baráti látogatását a Mongol Nép- köztársaságban és elutazott Ulánbátorból. A magyar kormányfőt, feleségét és kíséretét az ulánbátori re­pülőtéren Jumzsagijn Ce- denbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, valamint a Mongol Nép- köztársaság kormányának számos tagja búcsúztatta. * Jumzsagijn Cedenbal és Fock Jenő pénteken Ulán­bátorban zárójegyzőköny­vet írt alá tárgyalásairól. A jegyzőkönyvben a további megállapodást- rögzítették arról a hitelnyitásról, ame­lyet a Magyar Népköztár­saság folyósít a Mongol Népköztársaságnak a ma­gyar segítséggel épülő ipari objektumok befejezésére, üzemeltetésének megindí­tására. A dokumentumot Jum­zsagijn Cedenbal és Fock Jenő látta el kézjegyével. A mongol—magyar tár­gyalásokról közös közle­ményt adtak ki. * A Minisztertanács elnö­ke és kísérete a rossz re­pülési idő miatt az éjsza­ka nagy részét Novoszi- birszkben töltötte, s Szverd- lovszk érintésével érkezett Moszkvába. Fock Jenő fogadására szombaton a Vnukovói re­pülőtéren megjelent Vla­gyimir Novikov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökhelyettese és több más szovjet hivatalos személyi­ség. ' Mint ismeretes, Fock Je­nő vezeti majd a KGST 26. ülésszakán résztvevő ma­gyar küldöttséget. Az ülés­szak július 10-én nyílik meg Moszkvában. (TASZSZ) Rahman magánemberként nem tárgyal DACCA Abdusz Szamad, a Ben- gáli Népi Demokratikus I Köztársaság külügyminisz- ; tere pénteken újból meg- j erősítette: Mudzsibur Rah­man sejk bengáli minisz­terelnök és Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni köztár­sasági elnök találkozójára mindaddig nem kerülhet sor, amíg Pakisztán el nem ismeri a Bengáli Népi De­mokratikus Köztársaságot. „Minden alapot nélkülö­ző koholmánynak” minő­sítette az egyik pakisztáni napilapnak azt a hírét, amely szerint július hó­napban Djakartában, Indo­nézia fővárosában pakisz­táni—bengáli csúcstalálko­zót tartanak. (AFP, MTI) Kanafani merénylet áldozata lett BEJRUT Merénylet áldozata lett Ghasszan Kanafani, a Pa­lesztinái Népi Felszabadí­tó si Szervezet szóvivője, ismert palesztin író. A ge­rillaszervezetek bejrúti irodájának közleménye szerint reggel munkába in­dult gépkocsiján. amikor röviddel beszállás után az autó felrobbant. Vele együtt életét vesztette uno­kahúga is. A 36 éves Kanafani a gerillaszervezetek egyik jól ismert személyisége volt, ő szerkesztette a Habbas vezetése alatt álló szélső­séges PNFF hetilapját, az A1 Hadafot és gyakran ta­lálkozott az újságírókkal. Irodalmi munkásságáról szintén ismert, egyik re­génye hazánkban is meg­jelent. Waldheim sem bízik a Bí-ben? NEW YORK Kurt Waldheini ENSZ- főlitkár hírek szerint arra kérte - Szíriát és Libanont, hogy egyelőre tekintsenek el a Biztonsági Tanács ösz- szehívásátó], mert ő a szín­falak mögötti .erőfeszíté­sekkel megpróbálja érvé­nyesíteni panaszukat, azaz kieszközölni, hogy' Izrael bocsássa szabadon a Liba­nonban történt betörés al­kalmával elrabolt szíriai és libanoni , tiszteket. Diplo­máciai források szerint Szíria nagykövete már je- ' lezté: hajlandó várni né­hány napig, hogy Wald­heim lehetőséget kapjon a tárgyalásokra. (Reuter) Konferál: R. R. Ronald Reagan kalifor­niai kormányzó, aki 'Nixon elnök személyes megbízott­jaként járja a nyugat-euró­pai országokat, Brüsszel­ben tárgyalt Duns NATO- főtitkárral, Mansholttal, a Közös Piac végrehajtó bi­zottságának elnökével, Har- vn.el belga külügyminisz­terrel, és fogadta öt Bau- douin belga király is, aki­nek átadta Nixon elnök üzenetét. Reagan minden nyugat­európai fö'városban igyek­szik megnyugtatni Nixon nevében a kormányokat, hogy az Egyesült Államok belátható időre nem ter­vez csapatkivonásokat Európából és támogatja a nyugat-európai integráció gondolatát. Ugyanakkor azt is közli velük, hogy mit vár el Washington az euró­pai szövetségesektől. Mint Í a filmszínészből lett kor­mányzó brüsszeli sajtóér­tekezletén elég keresetlen formában kijelentette a tu- i dósítóknak, az Egyesült Al- j tárnoktól nem lehet elvár- \ ni, hogy fenntartsa kato- I ?iai szerepét, ,.ha önök | tönkre akarnak tenni min- : két", azaz védelmezni akur- I ják gazdasági érdekeiket I az amerikai érdekekkel I szemben. (Reuter, AFP, l VPI) Kapcsolatfelvétel Egy napon át hazánkban tárgyalt William P. Rogers amerikai külügyminiszter. Vendéglátója és partnere a megbeszéléseken Péter Já­nos magyar külügyminisz­ter volt. Ez a magasszintű eszmecsere feltétlenül je­lentős mozzanatnak számít a magyar—amerikai vi­szony alakulása szempont­jából. A látogatást természete­sen nemcsak a két ország kapcsolataiból kiindulva le­het szemlélni, hanem tá- gabb. világpolitikai össze­függéseibe helyezve is. Ro­gers azután érkezett ha­zánkba, hogy Nixon elnök Moszkvába, majd Varsóba utazott; hogy fontos egyez­mények születtek, amelyek lehetővé teszik a Szovjet­unió és j* Egyesült Álla­mok viszonyának új alapo­kon való fejlődését. A szovjet—amerikai közös dokumentum alapelvei — a békés egymás mellett élés- —v az erőszakról való le­mondás, az egyenjogúság, a kétoldalú szerződések fon­tossága, stb. — megfelelnek a magyar külpolitika irány­vonalának is. Mégsem lehet — termé­szetesen — egyenlőségjelet tenni a moszkvai és a var­sói tárgyalások és a mosta­ni külíigyminiszteri eszme­csere közé. Ugyanakkor vannak speciális magyar— amerikai problémák. A má­sodik világháború befejezé­se, hazánk felszabadulása óta országaink viszonyát sok minden megterhelte. Az amerikai külpolitika irá­nyítói — már a felszabadu­lás utáni első években — az államközi kapcsolatok területén a magyarországi belpolitikai eseményektől függően változtatták maga­tartásukat hazánk irányába. Az Egyesült Államok má­sodik világháború utáni külpolitikai tevékenységé­nek megfelelően, az ame­rikai kormány sokáig az erő pozíciójából próbálta meg kezelni a magyar—• amerikai államközi kapcso­latokat. Miközben a Szov­jetuniót mindig is szem­benálló, de egyenrangú fél­nek tekintették az óceán túlsó partján, a keleteuró­pai kis országokkal szem­ben más elvek vezérelték politikusaikat. Az utóbbi időben — pár­huzamosan a világhelyzet­ben bekövetkezett válto­zással — történt bizonyos enyhülés a magyar—ame­rikai viszonyban. Rogers külügyminiszter mostani tárgyalásai lehetőséget ad­nak a továbblépésre. A ko­rábbi évtizedek amerikai politikai törekvéseivel szemben egyetlen józan al­ternativa az a politika, amely az államok között normális és kölcsönösen előnyös kapcsolatok építé­sére, fenntartására törek­szik, társadalmi rendszerre való tekintet nélkül, a bé­kés egymás mellett élés el­veinek szigorú tiszteletben tartásával. Ennek egymás­sal természetesen összefüg­gő politikai és gazdasági ol­dalai vannak. Nehéz pél­dául — a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok alapján önállónak tekinteni olyan politikát, amelyet gazdasá­gi megkülönböztetés egé­szít ki. Néhány órás tárgyalások­kal természetesen nem le­het felszámolni minden akadályt, amely a jó vi­szony útjában áll. A kap­csolatok felvétele, a továb­bi előrelépés szempontjá­ból azonban ez a mostani eszmecsere feltétlenül hasz­nos volt. A megbeszélések végén aláírt két egyez­mény (az egyik konzuli, a másik tudományos együtt­működési megállapodás) a további együttműködés út­ját egyengeti. A lemondott Schiller nyugatnémet gazdasági és pénz­ügyminiszter utolsó hivatalos ténykedése a szovjet— nyugatnémet hosszú lejáratú kereskedelmi és gazda­sági szerződés aláírása volt, július 5-én, szerdán. Ké­pünkön Patolicsev (balról) és Schiller aláírja a szer­ződést. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ; Indiai—pakisztáni megállapodás a simlai ta­lálkozón. Fock Jenő megkezdi mongoliai látoga­tását. KEDD: A KNDK és Dél-Karea közös nyilatkozata. Gromiko körútja a Benelux-állarpokban. SZERDA: Waldheim ExNSZ-főtitkár fogadja az NDK külügyminiszterét. Uj kormányfő Franciaország­ban és Japánban. CSÜTÖRTÖK: Castro hazaérkezik Havannába. Kuba és Peru felújítja diplomáciai kapcsolatait. A szi- ,riai elnök Moszkvában. PÉNTEK: Kormányátalakítás a Német Szövetségi Köz­társaságban. Budapest vendégei Chnoupek cseh­szlovák, majd Rogers amerikai külügyminiszter. SZOMBAT: Heves Harcok Hűé és Quang Tri körzeté­ben. Kádár János Pozsonyban. így látta a hetet hírmagyarázónk, Réti Ervin: Ha nyári szabadsága alatt valaki netán elhatá­rozta volna, hogy egy hé­tig nem böngészi át az új­ságokat, most van mit pó­tolnia. Mindenekelőtt új neveket tanulhat: az el­múlt napokban teljes, vagy részleges kormányátalakí­tás történt a világ több fontos országában. Franciaországban a meg­lepetés erejével hatott, hogy Pompidou elnök me­nesztette miniszterelnökét, Chaban-Delmast és a ha.- gyotnányos gaulleista felfo­gásáról ismert Pierre Mess­mer alakította meg az új kabinetet, a nyolc-kilfenc hónap múlva esedékes vá­lasztások jegyében. Japán­ban jó ideje tudott volt Szato leköszönése, utódja azonban nem a kiszemelt „trónörökös”, Fufcúda kül­ügyminiszter, hanem az Párizsban szerdán beje­lentették, hogy lemondott Chaban-Delmas francia miniszterelnök. Utódává Pierre Messmert nevezték ki. Képünk az új francia miniszterelnököt ábrázolja. ügyesen taktikázó Tanaka lett. Hongban a lemondott Schiller helyét Helmutn Schmidt Vette at, a gazda­ságpolitika legfőbb közvet­len irányítójaként. Olasz­országban pedig megkezdő­dött a meglehetősen hűvö­sen fogadott Andreotti­kormány parlamenti bemu­tatkozása:. .. A nevek újak, vagy pon­tosabban fogalmazva: újak jelenlegi j magas tisztsége­ikben — a problémák, gon­dok maradtak a régiek. A látszólag teljes különböző, s egymástól független fej­leményeknek indítékai megegyeznek: valamennyi esetben kényszerű személy- cserék történtek. A fran­cia és a japán politika nehézségei, a valutaválság, a döntést nem hozó olasz választások állnak többi közölt az események hatte-, rében. Jogos tehát a kér­dés: vajon elegendőek lesz- nek-e azi új nevek, amikor a helyzet politikai meg­újulást kívánna. Amennyi­ben ez nem következik be, nyilván az új kormányzó- garnitúrÉjt is a gyors er­kölcsi kopás veszélye fe­nyegeti. Tegyük még hoz­zá. hogy különösen Fran­ciaországban és Japánban világos alternatíva is ki- bontakozott: biztatóan ala­kul a baloldali erők egy­sége. Üj jelenségekről is szól­hatunk az eltelt hét kap­csán, elsősorban az ázsiai kontinensen. Az ingadozó és váltakozó „hangulat-hő­mérő" végül is megállapo­dott Simlában. India és Pakisztán vezetőinek csúcs- találkozója beváltotta a re­ményeket. Mindkét részről hangsúlyozták természete­sen, hogy egy hosszú útnak csupán kezdeti lépései tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom