Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

▼Mg proletárjai, egyesüljetek! xxvn. évf. 159. szám 1973. július 8. SZOMBAT Ára: 90 fillér Több mint 800 vagon újbúza van a magtárban Befejezés előtt az árpa betakarítása A mozgalom további erősödése jegyében Kecskeméten ülésezett az Országos Szövetkezeti Tanács Az elmúlt napokban is­mét nagyobb csapadék áz­tatta a Duna—Tisza közi szántóföldeket, kerteket. Az eső meggyorsította a kapás­növények, zöldségfélék fej­lődését, amely később a fo- gvasztói árak alakulásánál érezteti majd hatását. Nem túlságosan kedvezett azon­ban a csapadék a már érett gabonának, hiszen akadá­lyozta az aratást, hátráltat­ta a betakarított termény szállítását és rontotta a ga­bona minőségét. Az állami gyűjtőtelepekre eddig beszállított termény minősége valamivel jobb a szabványban előírtnál, de gyengébb az előző esztendei termésnél. A Homokhátság déli felében és a Bácska egy részén a rovarkártevők tö­meges megjelenése ártott a gabonának. Június utolsó hetében, a betakarítással egy időben megkezdődött az új gabona átvétele. Július 10-től vár­hatóan napi 400—500 va­gonra emelkedik az állami vállalat által megvásárolt és raktározott termény­mennyiség. Sajnos, a me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktá­rainak befogadóképessége alig változott. Az épülő bácsbokodi 560 vagonos fémsiló már nem készül el a nyári terményátvétel ide­jére. Ezért a raktározási gondok enyhítésére a szö­vetkezetekkel és állami gaz­daságokkal eddig 5 ezer va­gon kalászos tárolására szerződött a felvásárló. En­nek ellenére a múlt eszten­dőről megmaradt tekinté­lyes készlet miatt kétezer vagon gabonát a szabadban kell elhelyeznie fóliasátrak alatt. Tegnapig 627 vagon étke­zési búzát, húsz vagon ro­zsot, 211 vagon takarmány- búzát vett át a termelőktől a felvásárló vállalat, s 290 vagon takarmányárpát he­lyezett biztonságos körül­mények közé. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az árpa betakarítása a befejezés előtt áll. A több mint 9 ezer hektárnyi vetésterületen termesztett kalászosnak mintegy 90 százalékát le­aratták a szövetkezetek. A kenyérgabona aratása e hét másodi: felében gyor­sult meg. A terményátvevő helyeken eddig nem volt semmi fennakadás. Ehhez hozzájárult a felvásárló szervek gondos felkészülése és a gabonatermesztő gaz­daságok olyan törekvése, hogy minél kevesebb, úgy­nevezett natúrgabonát szál­lítsanak az átvevő telepek­re. K. A. Tegnap délelőtt Kecske­méten, a szövetkezetek me­gyei székházában tartotta ülését az Országos Szövet­kezeti Tanács. Mivel az alapszabály értelmében a tagjain kívül — részt vett Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára is. A megyei pártbi­veteránja nyitotta meg, majd rövid üdvözlő szavak után felkérte Szabó Istvánt, az OSZT soros elnökét, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnökét, Á terv szerint épül a kecskeméti házgyár A közvélemény érdeklő­désének megfelelően la­punkban rendszeresen fog­lalkozunk a kecskeméti házgyár építésével. Sem a helybeliek, sem a megye lakosságának szempontjá­ból nem közömbös, jól halad-e az évi 2000— 2500 lakást előállító lé­tesítmény építése. Hiszen csak Kecskeméten is több száz olyan lakásigénylő van, aki majd a következő ötéves tervben juthat la­káshoz az állami, illetve szövetkezeti keretből, s számukra nem mindegy, hogy akkor is negyed- vagy félévvel korábban költöz­hetnek saját otthonukba. Az is köztudott, hogy ad­dig mind több régi vá­lyog és vertfalú ház megy tönkre. Ez viszont ismét a lakásigénylők számának növekedését vonja maga után. E rendkívül fontos köz­érdekű gondok teljes is­meretében azzal a felelős­ségtudattal fogott a 600 milliós beruházás építésé­hez a Bács megyei Álla­mi Építőipari Vállalat, hogy az ütemtervet pontosan be­tartja. Becsületbeli ügyé­nek tekinti a vállalat négy­ezres kollektívája, hogy 1974 nyarán, a megadott '-aláridőre megkezdődjön a kecskeméti házgyár üzem­próbája. Legutóbb április 9-i szá­munkban arról táiékoztat- fi.k olvasóinkat, hoav a te­reprendezés. az építkezés­hez való felvonulás, a vil­lany és a víz. bekötése után az alapozási munkák foly­tak. Majdnem napra ponto­san nesvedév elteltével Tánezes József főénhésve- érdeklőd1 ae1 ■ 'i ház­gyár területén folyó mun­kákról. Elmondotta, hogy a főépület — a gyártócsar­nok — alapozási munkái végefelé járnak, s ebben a hónapban befejeződnek. Megkezdődött a csarnok- szerkezet előgyártása a vál­lalatnál, még közelebbről — a helyszínen. Eddig ez is az ütemnek megfelelően halad, úgyhogy a szerke­zetszerelés augusztus 1-én elkezdődhet. Eddig tehát minden az eredeti terv szerint megy. Ami az eddigi s jelen­legi munka részleteit illeti, előadta Tánczos József, hogy a házgyári építkezés jelentősen gépesített mun­kahely. A különböző mun­kafolyamatok nehéz fizikai erőfeszítést jelentő része gépesített. A földmunkát 2 — univerzális földgép vég­zi a hozzá tartozó szállító­géplánccal — szállító döm­perek és tömörítő gépsor. Emberek és gépek több ezer köbméter földet moz­gattak meg eddig is. A csarnok- és beton­gyári részbe, amelynek együttes területe 20 000 négyzetméter, mintegy 3000 köbméter alapbetont dol­goztak be. Vele 300 tonna vasat. A közreműködőkkel együtt a gépek mellett mintegy száz ember dolgozott az alapozás csúcsraunkáinál. Most már azonban, ahogy kevesbedik a kézi bedol­gozás. úgy veszik át meg­növekedett szerepüket a gépek. A betonozási mun­káknál úgy egyötödére csökkent a kézierős lét­szám. A betonelőállitást a helyszínen felállított, nagy teljesítményű — napi 150 köbmétert produkáló — be­tontelepen végzik. Két lánctalpas emelőgép és két gumikerekes autó­daru emeli, továbbítja az eiőgyártásban készült vas­armatúrákat, zsaluszerke­zeteket. Ugyancsak a sze­relőmunka gyorsulását se­gíti elő a Pontex rendszerű fém zsaluzati elemeik al­kalmazása. T. I. Szabó István, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke vitaindító beszédet mond ‘(Pásztor Zoltán felvétele) tanácstagok megbízatása négy évig tart, így a teg­napi ülés az 1968-ban meg­alakult Országos Szövetke­zeti Tanács első négyéves ciklusának záróülése volt. Az ülésen — a tanács zottsagöt Erdélyi Ignác tit­kár képviselté, a megyei tanács részéről pedig dr. Glied Károly elnökhelyet­tes volt jelen. Az OSZT ülését Rácz Gyula nyugdí­jas, a munkásmozgalom Irodagépek orvosai A vállalati ügyvitel ro­hamos gépesítésével kap­csolatban keresett szolgál­tatás lett. az író-, számoló- és könyvelőgépek javítása, karbantartása. Jelzi ezt, hogy az Irodagéptechnikai Vállalat kecskeméti kiren­deltsége mindössze húsz dolgozóval, körülbelül egy­millió forintos forgalmat bonyolított le az eltelt fél év alatt. A garanciális és esetenkénti jav'fások mel­lett a tizennégy szak- és hat betanított munkás látja el a Bács-Kiskuri megye mellett Pest, Szolnok és Csongrád megye egy részét is felölelő körzetben több mint négyezer különféle irodagép rendszeres kar­bantartását. A gépek szá­mának gyors növekedése gondokat is okoz: különö­sen a könyvelőgépeké, amelyek száma rövid idő alatt m ? ak ítszereződött. Ja­vításukat, kezelésüket vi­szont mindössze két műsze­rész végzi. A szakember- hiányt részben a szakmai továbbképzés ösztönzésével hidalják át: minden újabb géptípus megismerése óra­béremeléssel jár. A másik módszer az utánpótlás ne­velése. A képünk jobb ol­dalán látható két fiatal: Varga Mária és Barna An­na, akik az idén szereztek szakim inkás-bizonyítványt, már önállóan javítják a számológépeket hogy számoljon be az OSZT négyéves munkájáról, an­nak tapasztalatairól, a szö­vetkezeti mozgalom hely-; zetéről és feladatairól. — Önmagában már az a tény is, hogy a párt és a kormány kidolgozta a szö­vetkezetpolitikai koncepci­ót nagy eredményt jelent Hol tartunk ennek a való­ra váltásában? Elmondha­tom, hogy az Országos Szövetkezeti Tanácsban megtörténtek a koncepció­nak megfelelő lényeges változtatások, legfeljebb a következetes végrehajtás egyes részleteivel vagyunk elmaradva — mondotta többek között Szabó Ist­ván. Beszélt a továbbiak­ban az elmúlt évek szö­vetkezeti jogalkotásáról, a szövetkezetekben dolgozó kommunisták felelősségé­ről. Az elnöki beszámolót kö­vető vitában elsőként dr. Molnár Frigyes a SZÖ- VOSZ elnöke szólalt fel Molnár elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy mind a fogyasztá­si, mind a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetek a párt és a kormány élet­színvonal-politikájának megvalósításán dolgoznak. Beszélt a lakásszövetkeze­tekről, kiemelve, hogy kezdik megtalálni szerepü­ket, kialakítani munka­rendjüket. A fogyasztási szövetkezeteknek arról a feladatáról is szólott, amelynek megfelelően tu­datosan és következetesen dolgoznak a falu és a vá­ros közötti különbségek csökkentésén, illetve ki- cgvenlítésén. Felhívta a fi­gyelmet a munkásszövet­kezetekre, majd ’felszólalá­IFolytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom