Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-07 / 158. szám
5. oldal MtB. Mflns 1, péntek Milyen változásokat javasol? Több időt a honvédelmi ismereteknek Bol tart a honvédelmi Ismeretek oktatása? Melyek az elmúlt négy esztendő legfontosabb tapasztalatai? Hogyan tovább: mint lehetne javítani a munkát? A tanév végén felmérést végzett a Kecskeméti Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya- Ezután fordultunk a fenti kérdésekkel Varjú Lajoshoz, az osztály személyügyi előadójához. Huszonkét általános iskola van Kecskeméten, összesen csaknem 9 ezer tanulóval. A 7—8. osztályosok száma mintegy kétezer. Ennyien vesznek tehát részt a honvédelmi oktatásban. A huszonkettőből tizennégy iskolában működik a honvédelmi század, raj, vagy szakkör. Itt mindenütt jó a munka. Kiemelkedő eredményeket érnek el a leninvárosi, a Zrínyi Ilona, a Czollner téri és a kisfái általános iskolában. Az eredmények annak is köszönhetők, hogy ezeknek az iskoláknak a legjobb a kapcsolatuk az MHSZ-szel- és a néphadsereg alakula- taivaL — Ennyit abból, amit a statisztika mutat — mondta Varjú Lajos. — Bennünket azonban nemcsak ez érdekelt. Ha csak a számokat nézzük, minden a legnagyobb rendben van. Rossz példát, olyan iskolát, ahol hanyagok, ahol nem teljesítik a követelményeket, nem is tudok említeni... Épp ez nyugtalanít bennünket. A nyugtalanság oka pedig a következő: noha mindenütt eleget tesznek az előírásoknak, sehol sem hanyagolják el az oktatást, a honvédelmi ismeretek mégis mindmáig nem sokkal több az általános iskolában — alkalmi szórakozásnál. Vagy ha kevésbé gorombán akarunk fogalmazni : kedvelt elfoglaltság, de nem tantárgy! — Mondjuk ki kereken — folytatja Varjú Lajos—, hogy kevés a hat óra. Ezt már akkor is tudtuk, mondtuk, mikor bevezették a honvédelmi ismeretek oktatását. Azóta négy esztendő telt el. Most ugyanazt mondjuk, de még határozottabban, mert négy esztendő tapasztalatai bizonyítják igazunkat. Íme az érvek: Hogyan lehet megtanítani egy óra alatt — általános iskolás korúaknak — például ezt a témát: a magyar néphadsereg fegyvernemei, szakcsapatai, rendfokozatok. Mert ez egyetlen óra anyaga. Bármennyire is vázlatos, csupán tájékoztató jellegű az oktatás, eny- nyi ismeretet nem lehet bezsúfolni egyetlen órába. Legalább is nem várható el,_ hogy megmaradjon. Még felnőttek sem volnának képesek megjegyezni első hallásra például a rendfokozatokat. Pedig a tanterv szerint ez egyetlen órának csak egy része és nincs idő visszatérni rá később sem, mert a másik óra anyaga a polgári védelem, egyetlen óra arra, amire a felnőttek polgári védelmi tájékoztató oktatása 15 órát szánt a múlt években. A másik figyelmet érdemlő érvelés az óraszám növelése mellett az, hogy az előírt foglalkozások túl messze esnek egymástól a tanév során — hiszen csak hat órát ad a tanterv. Jószerivel nem is igen emlékezlek a tanulók az előző órára és semmiképpen sem érzik úgy, hogy egy ugyanazon tantárggyal foglalkoznak. Varjú Lajos így fogalmazott: az év folyamán mozaikszerűen elő-előjön- nek a honvédelmi ismeretek. Így persze nem kérheti számon a pedagógus a másfél, két hónapja leadott legutóbbi óra ismereteit. A KRESZ-oktatást említi példának. Több időt adnak rá, miáltal sikerült elérni, hogy egész évben „szem előtt van”. Ez meg is látszik az eredményeken. A K R E SZ-oktatás más szempontból is jó pél- da. Amikor bevezették, a minisztérium előírta, hogy mit kell helyette kihagyni az osztályfőnöki órák tématervéből. A honvédelmi ismeretek esetében ez nem történt meg. „Be kell szorítani.” Felesleges is hangsúlyozni, hogy ez lehetetlen követelmény. — Mindeddig nem említette Varjú elvtárs az úttörőszervezetet, holott a minisztérium elképzelései szerint is igen nagy szerepe volna a honvédelmi ismeretek terjesztésében. — Van is! Nélküle meg sem lehetne mozdulni. Ahol az átlagosnál jobb eredményeket érnek el, ott mindenütt az úttörőmozgalom segítségével dolgoznak. De erre ugyanazt mondhatom, amit az imént a tantervről: elő kell írni, hogy mi maradjon ki az úttörő- feladatokból a honvédelmi nevelés kedvéért. Az Országos Üttörő Elnökség vegye be a programjába a honvédelmi oktatás anyagát. Ez nagy segítség lenne. De eddig még a meglevő lehetőségeket sem aknáztuk ki kellőképpen. Ott van például az úttörő honvédelmi próba. Ez kitűnő módja volna annak, hogy a tanulók öntevékenységére építsünk. De a füzetke, amiből felkészülhetnének a gyerekek a próbára, kis példányszámban készült és már régen nem kapható. — Nagyon érdekelne bennünket, hogyan vélekednek a pedagógusok a Magyar Honvédelmi Szövetség segítéséről? — őszintén: a legjobbakat mondhatom. Az MHSZ nagyon sokat dolgozik és nagyon sokat tesz ezért az ügyért. Nélküle nem lehetett volna bevezetni az iskolákban — és nem ilyen viszonylag rövid idő alatt a honvédelmi nevelést. De az MHSZ erőfeszítései sem helyettesíthetik a hiányzó óraszámot és a jobb szervezeti formát. Mit javagoi tehát? — Nem én javaslom, hanem mindannyian, akik a honvédelmi neveléssel foglalkozunk: Több órát, más szervezeti formát. Ehhez tartozik a már elmondottakon kívül az is, hogy ki kell dolgozni és pontosabban körvonalazni az elsajátítandó témát, mert a honvédelmi ismeretek oktatásában is meg kell valósítani azt, amit mi, pedagógusok, így hívunk: belső tantárgyi koncentráció. 4». M. fc. Látogatás a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségén A nyál sem holt idény Előre megbeszéltem, hogy mikor találkozom Mészáros Jánossal, a Kossuth Könyvkiadó Bács-Kiskun megyei kirendeltségének a vezetőjével. A reggeli órákat javasolta. mert — úgymond — olyankor kisebb a forgalom. Csalódtunk. Két vidéki pártszervezet kereste telefonon. három terjesztő személyesen, amíg rám került a sor. Megállapítottam: még ilyen meleg nyári napokon sem apad az érdeklődés, sőt! Erről győződtünk meg a napi posta tanulmányozásakor is. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyárában tevékenykedő alapszervezet például több mint félszáz kötetet igényelt, főként az újabb szállítmányokból: A magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. Engels: Életrajzi vázlatok című kötetéből, Lenin műveinek 35. és 36. kötetéből. Némely olcsóbb könyvből többet is. örömmel közli Mészáros .lános, hogy 1972. első félévében húsz százalékkal több könyv került általuk a vásárlókhoz, mint tavaly, pedig akkor sem kellett szé- gyenkezniök. A forgalom meghaladta az egymillió forintot. Minek köszönhető az érdeklődés növekedése — erről beszélgettünk a továbbiakban. A Kossuth Kiadó megyei kirendeltségének vezetője a javuló könyvkiadást dicséri mindenekelőtt. Izgalmas, színvonalas, fontos alkotások jelennek meg. Figyelembe veszik a beérkezett javaslatokat, kívánságokat. I A politikai kiadványok terjesztését mind hatékonyabban segítik a pártbizottságok, pártszervezetek. Valóságos vetélkedés kezdődött a téli politikai könyvnapok megyei megnyitójának a „jogaiért”. Alapfeltétel: jó helyi eredmények. Az „igénylők” többsége évek óta folyamatosan eleget tesz ennek a követelménynek. Nehezen született meg a döntés: az idén a kalocsai járásban, jövőre Szabadszálláson kerül sor a mind jelentősebbé váló eseményre. Mészáros János felhívja a figyelmemet a drágább könyvek növekvő kelendőségére. Ma már a „brosúra-kivitel”, az olcsó ár nem vonz túlságosan. Dicséri azt a gyakorlatot, hogy újabban nem kell évekig várni egy-egy hiányzó könyv második kiadására. A közeljövőben így újra az üzletekbe, a bizományosokhoz kerül a Pártépítés című könyv. Csupán ebben a megyében további 600—800 példányra van szükség. A szerzői közösség foglalkozik a tömegszervezetekben végzett munkával is. A jó hírek között elsőként említi. hogy nem csökkent a Nők magazinja előfizetőinek száméi, noha az idén tértek át a sűrűbb, havi megjelenésre. Már megkezdték az előkészületeket a Petőfi-évfordulóval kapcsolatos könyvek terjesztésére is. Ma: évadnyitás a gyulai várszínházban Aprily Lajos A bíboros című történelmi drámája idézi a mai napon kilencedik évadját kezdő gyulai várszínház színpadára Bú- thori András erdélyi fejedelmet. A történelmi drámát Miszlay István, Jászai- díjas, a várszínház művészeti vezetője rendezi, címszerepét Szoboszlay Sándor Jászai-díjas alakítja. Neves budapesti, szegedi, békéscsabai, szolnoki és debreceni művészek vállalták a kitűnő dráma többi szerepeit, közöttük Lontay Margit érdemes művész, Bics- key Károly Jászai-díjas, Fülöp Zsigmond Jászai-díjas, Szersén Gyula, Fonyó István és sokan mások. Sass Ervin utasítás, majd fellebbezés, az újságok címei, Borbás, a belügyminiszter elkéri a boncolás eredményeit, a régi stáb átadja az ügyet, ezek mind szándékot, meghatározható szándékot jelölnek, de még mindig nem bizonyítékok!... Szász bekapcsolta a készüléket, visszapergette a Bor- básról szóló részt. ...— Borbás látta a tanúkihallgatások jegyzőkönyvét? — Nem. Azt nem láthatta. Csak érdeklődött azoktól a kollégáktól, akik kint voltak. Lehetségesnek tartotta, hogy Balátaival előbb egy másfajta, töményebb, hirtelen ható gáz végzett, és utána engedték rá a fürdőszobai gázt... Megvan! Ez a lényeges megjegyzés, ez a lehető legélesebb feltételezés. Borbás is lehetségesnek tartotta a gyilkosságot. És a rendőri szimata mindjárt a megvalósítás módját is kutatni kezdte. Hogyan ölhették meg, ha megölték?... Fürdőkád, víz, gázcsapok. Ha Borbásnak egyáltalán eszébe juthatott kételkedni, ez csak azért történhetett, mert kollégái, a nyomozást végzők, akik a helyszínen voltak, kételkedtek. Eszerint Balátal holtteste túlságosan is szabályosan fekhetett a kádban. Arca kisimult, nem tükrözte azt a megdöbbenést, amit a halálra készülés önkéntelenül az ön- gv»’,kosokra feszít. Szász úgy vélte, nem okoskodik jmí... Nem tükrözhette akkor azt sem, hogy valaki, vagy valakik, ismeretlen emberek meglepték. Milyen lehet egy arc, ha gázzal ölik meg? Talán egy ideig rémesen torz, de több óra múlva a halottak vonásai megnyugszanak, kisimulnak, elrendeződnek. Különösen, ha valakit lassan ér a halál, s előbb elkábul, elalszik. tudata kikapcsolódik. Szörnvűség! Szász felpattant helyéről, és berohant a saját szállodai fürdőszobájukba. A bojler fölötti falat vizsgálta, a gázvezetéknek a falba nyomuló részét. Mindenütt kürtőket használnak, a kályháknál is, hogy az égési termékek eltávozzanak. De még ezen felül is, így szól a szabvány, szellőzőlyuknak kell lennie. Rácscsal borított szellőző lyuknak. Ha Borbás feltételezése jó, akkor az erősebb gázt a szeliőzőnyfláson keresztül fújhatták be a fürdőszobába, miközben a többi nyílást eltömték, vagy azon keresztül pottyantottak be olyan fiolát, ami összetörött, a gáz kifolyt, és megbénította a mérnököt?... Nincs igaza Borbásnak! Nem erősebb, hanem éppen gyengébb gázt alkalmazhattak. Csak olyat, amitől a fürdőkádban ülő mérnök elszédülhetett, elaludt, elkábult. De meg lehet-e az ilyen gyenge gákt találni az ember szervezetében a halála után? Biztosan, mert a boncolásnál ez kiderül. Mit mondtak a hivatalos szervek az újságíróknak? „A boncolás adatai kétségtelenül bebizonyították, hogy Balátai Jenő geológus-felfedező gázmérgezés áldozata lett, életének saját maga szántából vetett vé get.” De miért nem csúszott bele teste a vízbe, a kád ba?... Az EST című lap pontosan így fogalmazott „Feje oldalra billenve, a kád szélén feküdt, a gáz pe dig a csöveken át halk nesszel szivárgott.” Ami an' nyit jelentett, hogy a rendőrség vagy az ügyészség, a hivatalos, a halál okáról szóló iratban ilyen megfogni mazással élt.., Szász képtelen volt továbbjutni. A gyilkosok miért várták meg, amíg fürdik? Miért fürdött? Készülődött valahová? Át akart öltözni? Hány ruhája volt? Nyomorgóit, tehát alig lehetett több öltönye. Mit is írt Abzinger dr. Pávai Vájnának egyik levelében, amikor Balátai az amerikaiakkal való találkozásra ment a Gell ért-szállóba? „Sajnálom ezt a szerencsétlen Jenőt, képzeld, még ruhája sincs, mert tőlem kért. Nem tudja, mit akarhatnak tőle az amerikaiak, de külön miatta jöttek Pestre, és találkozót kértek tőle. Jenő nem akart elmenni a kikönyökölt zakójában, a kitérdesedett nadrágjában. Nekem elhiheted .. Balátai Jenő lehetett öngyilkos is. Pillanatnyi elkeseredésében is elkövethette tgjtét, s lehet, hogy a kormányzat csak azért igyekezett gyorsan napirendre térni fölötte, mert kínos volt neki az ügy szellőztetése. Már maga az a tény is, hogy egy ember, aki hazájának milliárdos kincseket tár fel, ilyen nyomorultul él és lakik abszurditás. A halál pedig az újságok számára újabb alkalmat kínált szellőztetni a bauxitügyet, a felfedező ügyét, az egész közélet romlottságát, hálátlanságát, korrupcióját... Ez a nyom is téves — állapította meg Szász. — ö •em hihet az öngyilkosságban. De hogy ebben száz- ’.ázalékig biztos legyen, ahhoz meg kell győződnie alátai szándékáról, elképzeléseiről. Az embert kell eglsmernie, sokkal, de sokkal alaposabban, mint rogyan eddig tette, mert a kulcs nála rejtőzik. Ha be- 'zonyosodik, hogy Balátai semmiképpen sem gondol- ntott öngyilkosságra, akkor nyilvánvalóvá válik, csakis '/ilkosság történhetett. A következő lépés megkeres- ri azokat, vagy azt a személyt, aki elkövethette a gyil- k ;ságot. Kinek állt érdekében megszabadulni tőle? — az a k’ dés. Balátai útjában állt a német követelések teljesítésének. Ezért félre kellett állítani. De vajon nem lehetett-e ehhez elég az is, ha elvették tőle újabban feltárt területeit? Áz embert is meg kellett semmisíteni? (Folytatjuk)
