Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-06 / 157. szám
C olflal 1972. július 6, csütörtök Gázpalack és lé fogat Néhány héttel ezelőtt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékesei — Kiskunmajsán járva és az ottani tapasztalatokból leszűrve a jogi következtetéseket — megtiltották a propán-bután gázt tartalmazó palackok lófogaton történő szállítását. Intézkedésüket a KPM 3/1970. (V. 31.) sz. rendeletére alapozták. Ez a jogszabály ugyanis felsorolja, milyen járművekkel lehet szállítani gázpa lackot. S a felsorolásból hiányzik a lófogat. Mint ahogyan hiányzik a kerékpár, a targonca, sőt a kézben történő szállítás lehetősége is. A nagyközségi tanács szakigazgatási szerve panasszal fordult a felsőbb szervekhez, miszerint az intézkedés nem számol a tanyai viszonyokkal — minthogy a tanyavilágban a teherszállításra legalkalmasabb és legelterjedtebb eszköz máig is a lófogat —, továbbá, amennyiben az intézkedést komolyan veszik, a helyi közintézmények gázellátása is problematikussá válik, hiszen azok legtöbbje nem rendelkezik gápjárművel. Nem ismeretlen a képlet: a mindennapos gyakorlat homlokegyenest szemben áll egy képtelen rendelkezéssel. Ám itt joggal kérdezhetjük, mi szükség volt arra, hogy két évvel ezelőtt hozzanak olyan rendeletet, amely nem számol a jelenlegi szállítási lehetőségekkel. S folytathatnánk a kérdést azzal, hogy a rendelet megszövegezői és aláírói mennyire járnak nyitott szemmel a magyar vidéken ... Nem is szólva az alapkérdésről, amely nagyon egyszerűen Így hangozhatna: mennyivel jelent nagyobb veszélyt a gázpalack a szekérderékban, mint a gép''öcsi rakfelületén, illetve utasterében. Ugye, hogy mennyire abszurd a kérdésfeltevés? Mert tüzetesebb tanulmányozás után kiderül, hogy a gépjárművel való szállítás sem tartozik a túlontúl sima ügyletek közé. Taxin, vagy ismerősöm kocsiján csak a kisebbik, a 11 kilós palackot szállíthatom. Saját kocsimmal elvihetem a 33 kilósat is. önmagamat tehát bármekkora veszélynek kitehetem — ez idáig még logikusnak látszik. Ám ha történetesen egy liftes hás sokadik emeletén lakom, megint lehetetlen helyzetbe kerülök, mert lifttel csak a 11 kilós palack szálltható. Mit teszek hát ez esetben a 33 kilóssal? Szétöntöm háromfelé ... Előállításától a felhasználásáig a palackos gáz három ‘tárca között oszlik meg. gyártja a nehézipar, szállítására felügyel a ká- péem és árusítja a belkereskedelem. Mint oly sok esetben, a szabályozás tárcák közötti szinten sincs összhangban. Ezek után nincs sok csodálkozni valónk azon, hogy a rendeleti szigor rangjára emelt szabályok legkevésbé a fogyasztói szállítás lehetőségeivel vannak szinkronban. —ni —el. ÁLLATTARTÁSI ÉPÜLETEK GÉPI BERENDEZÉSEINEK TERVEZÉSÉRE Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pályázatot írt ki állattartási épületek korszerű és gazdaságos épületgépészeti egységeinek megtervezésére. Elsősorban a szarvas- marha- és a sertéstartási épületek szellőző- és fűtő- berendezéseinek, egységeinek terveit kell kidolgozni. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődök az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s a kész terveket legkésőbb október 30-ig kell beküldeni. A legjobb munkák díjazására összesen 260 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság december 10-ig teszi közzé a pályázat eredményét. A borotai Egyesülés Tsz-' ben 52 milliós költséggel készült el az évi 10 ezer sertést kibocsátó szakosított telep. Az elmúlt évben a tenyészállomány megvásárlása előtt együttműködési szerződést kötöttek a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal. A megállapodás értelmében a vállalat két és fél millió forint támogatást adott a tsz-nek. és ezt a összeget 1975 után kell visszafizetni kamattérítés nélkül Mivel a vállalat így részese lett a tenyésztő munkának, nemcsak a jövedelemben, hanem a veszteségben is ősz tozik. A szakosított telepen felnevelt, meghizlalt — az angol „nagy fehér” és a svéd „lapály” keresztezéséből származó — sertéseket elsősorban külföldre szállítják. A szövetkezet törekszik arra, hogy állatállománya számára a szükséges takarmányféléket maguk termeljék meg. A 730 hektár kukorica zártrendszerű, monokultúrás. A gondos talajerő-utánpótlás eredményeként 5 éves átlagban 70 mázsa májusi morzsolt at adott hektáronként. A BRAUD adapterekkel és a ZMAJ csőtörőkkel betakarított termést — 34 százalékos víztartalommal — I fóliával szigetelt. 150 mázsát tartalmazó ároksilóban tárolják. A 60 hektáros lucerna átlagban 65 mázsás szénahozamát hideglevegős berendezéssel szárítják és lucernaliszt formájában adagolják a tápokhoz. Az alaptakarmányokból és a PHYLAXIÁ-tól vásárolt premixekből, ásványi anyagokból saját berendezéssel állítják elő a takarmánykeverékeket. Sajtótájékoztató a XV. országos biológusnapok programjáról Változatos, gazdag programmal fogadja a résztvevőket az immár hagyományos, tizenötödik alkalommal megtartandó TIT-ren- dezvény: az országos biológusnapok. A Szekszárdon szeptember 8—10 között megrendezésre kerülő tanácskozáson — mint szerdán a Magyar Sajtó házában megtartott sajtótájékoztatón a TIT képviselője bejelentette — mintegy 300 vendég, köztük számos külföldi meghívott részvételére számítanak. Az előzetes elképzelések szerint a konferenciát dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke nyitja meg. A szekszárdi biológusnapok során a népszerű ismeret- terjesztés szakértői megem- 1 lékeznek több jelentős évfordulóról, így Pasteur születésének 150. és Chermel István magyar ornitológus halálának 50. évfordulójáról. Foglalkoznak a szakemberek a daganatképződés legkorszerűbb elméleteivel, a rák biológiai kialakulásának hipotéziseivel, a biológiai folyamatok szabályozásának új útjaival, lehetőségeivel is. (MTI) 26. Szász Dániel elakad. Elképzelte a vizsgálóbíró jelentését, munkáját, talán még a kihallgatás módszerét is. Ám a kérdések és a válaszok újabb, fontos kérdéseket vetnek fel. Posta Rozáliának meg kellett halnia. Posta Rozália dr. Vári Andorék cselédlánya 1939. május 4-én a Margit-hídon egy teherautó elé lépett, s az halálra gázolta. Az ügyiratot Szász nem tudta előkeresni, bírósági levéltárban nem találta. Mindössze annyi bejegyzést az iktatóban: Véletlen baleset történt. Ítéletet nem hoztak, a sofőrt felmentették. Kié lehetett az autó? Ezt sem tudta meg! És a felső lakás Rösslernéé, vagyis Dédié volt. Mind ez véletlen műve ? Miért nem nála lakott Balátai, ha Dédi lakása üresen állt? És mit kérdezhetett a vizsgálóbíró a cselédlánytól, amire Posta Rozália fontosat, sorsdöntőt válaszolt? A cselédlány valamit elmondhatott, amit nem lett volna szabad elmondania, ha még élni akart... Csak egy megjegyzés, apróság lehetett, de az egész ügyet más megvilágításba helyező apróság. Szász újból dr. Dénes Györgyhöz, Balátai jogtanácsosához fordult. Ki kereste a magnószalagot, amelyen ez a felvétel volt: „— Térjünk vissza talán azoknak a napoknak az eseményeihez. Ügyvéd úr említette, Balátai ügyeiben perelték az államkincstárat. — Igen. 1938. március 8-án a Kúria épületében a szobájában találtam dr. Kenessy János tanácsvezető bírót. Méltóságos uram — léptem hozzá —, az ügy, melyet eddig képviseltem, befejeztetett. Felesleges minden további tárgyalás. Nem tudom, méltóztattál-e olvasni az újságokat?... Nem tudok semmiről — válaszolt a bíró úr. Egyébként is eléggé szórakozott ember volt. Minden tárgyaláson az volt az érzésem, nem is az anyagra figyel, hanem gondolatai valahol mesz- sze, máshol járnak. De bíztam benne, mert a méltóságos úr, annak ellenére, hogy régi vágású, nemesi származású volt, eléggé radikális nézeteket vallott. Kossuth-párti volt. Utálta a németeket, a monarchiát, a folyosókon azt rebesgették, valanÄyik őse a Marti- novics-ügyben is szerepet játszott... — Hogyan kezelte ő a Balátai-féle pert ? — Kellő unalommal. A tárgyalás még nem volt kitűzve, de mivel jó viszonyban voltam vele, érdeklődtem, átolvasta-e a beadványt, a fellebbezést. Tudniillik az alsófokon már elutasították Balátai kérelmét. Én nem láttam sok értelmét fellebbezni a Kúriához, de Balátai ragaszkodott hozzá. Államkincstárt perelni? Nem a legszerencsésebb ötlet. A méltóságos úr azt mondta: Olvastam — s elhúzta a száját. Kérlek — benyúlt a tárcájába és szivarral kínált. — Szereted a Virgíniát? — Ebből a teljesen nem idevaló kérdésből, ami válasznak is beillett, már gondoltam: Veszett fejsze ... Az ügyet nem tartja érdemesnek. De amikor én a tárgyalás feleslegességéről beszéltem, szemében az érdeklődés fényét láttam felgyűlni. — Én kérlek a legritkább esetben olvasok újságot — mosoly féle játszott az arcán. Elővettem a lapokat és eléje raktam. Közben a titkárnője hozott egy aktát aláíratni, egy kézlegyintéssel elutasította, és az olvasmányba mé- lyedt. Az első oldalakon feltűnő címmel közölték az újságok a hírt: ...Balátai Jenő rejtélyes halála... öngyilkos lett-e a magyar bauxittelepek felfedezője?... Holtan találták Balátai Jenőt... Meghalt a nagy felfedező, az Európa-hírű geológus. Hozzánk lépett dr. Űjfalussy Géza főügyész is. Az urak tágra meredt szemmel, szájukat szinte nyitva tartva olvasták a tudósításokat. — Kérlek, ami manapság ... — ennyit mondott a méltóságos úr, és elhallgatott, majd hozzátette: — Ha kívánod, ügyvéd uram, hogy pro form a tárgyalást mégis megtartsuk... Tagadólag ráztam a fejemet. Engem is úgy ért a haláleset, mintha szélütést kaptam volna. Politikailag, anyagilag, erkölcsileg már amúgyis ez az ügy ... — A törvényszékről ön hová ment? — A főkapitányságra. Hosszú praxisom alatt ott is sok ismerőst szereztem. Az embereket azonban kicserélték, a belügyminiszter utasítására tisztogatást hajtottak végre. Minden fontos helyre németbarát elemek kerültek. Azelőtt sem lehetett volna kommunista, vagy akár szociáldemokrata szimpátiával vádolni a rendőrségi tisztviselőket, de a harmincas évek közepétől egyre jobban a politikai és nem a szakmai rátermettséget nézték. Borbás József azonban alacsonyabb beosztásban még egy ideig maradhatott. Öt kértem meg, nézzen utána Balátai ügyének. — Mit tudott meg Borbástól? — A helyszínelők és a vizsgálatot vezető kezéből máris kivették az ügyet — mondta Borbás. — A boncolási jegyzőkönyvet a belügyminiszter kérette magához. Annyi azonban kiszivárgott, hogy a nyomozók sem látják tisztán a halál körülményeit. Kételkednek az öngyilkosságban. Állítólag a fürdőkád vize szappanos volt. Balátai fürdött... Szóval, mintha nem akart volna öngyilkos lenni még akkor, amikor a kádba lépett. Nem hatolhatott annyi gáz sem a szervezetébe, ami elegendő lett volna a halálhoz. (Folytatjuk) A szakosított telepen svéd lapályokkal keresztezik az angol nagy fehér hússertés kocákat. (Pásztor Zoltán felvétele) Ősi mesterségek nyomában A kékfestő Apja Horvátországból telepedett Dunaföldvárra, az j elmúlt század utolsó har- I madábap. Gyerekei tőle tanulták meg a kékfestést és szétszéledtek az egész országban. Velics József Kalocsára került, évtizedekig végszámra készítette a fényes-kék, fehérmintás textilt. A környékbeli asszonyok vitték, vásárolták szoknyának, emberüknek köténynek. Rendelték a piacon, vagy vásárokon Velics nénitől az ismert, megszokott minőséget. Mert ez a foglalkozás sok piacozással járt, a kész árut Veli- csék is közvetlenül értékesítették. öt fiút neveltek fel. A megrokkant Velics József helyett most a negyedik fiú dolgozik. A többiek? Mindegyik szakmát választott, apjuk -ragaszkodott hozzá. Pompás virágoskertben kis széken üldögélve figyeli most fia munkáját a mester. Halkan, suttogva beszél — agyvérzés érte néhány éve. — Húsz kékfestő dolgozik Magyarországon. Itt a megyében öten, úgy tudom. Béla fiam szobafestő, de tőlem ezt is megtanulta, most ő dolgozik. Egyszerre 150—200 méter fehér sifonnal kezd munkához. Először kifőzi, majd egyszer, vagy kétszer mintázza. Azután három méter mély kútba, vasgáli- cos, meszes festékbe helyezi. Órákig kezeli, felhúzza a kútból, a redőket kibontja, aztán újból festi, míg az eredetileg sötét minta a mélykék anvagon fehéren megmutatkozik. összesen huszonhárom- szor kell kézbevenni míg elkészül és a piacozó ládába kerül. Olyan tartós, hálás anyag lesz belőle, hogy csuda. A múlt héten itt járt egy asszony, szoknyára valót vásárolt. Azt mondta, a másik elszakadt, igaz, a „front” előtt vette... A rendkívül szépen gondozott virágoskertből kitaposott út vezet a ház végébe, a műhelybe. Itt a festőkút, a mintázó asztal, itt őrzik a 100—150 éves mintázófákat is, a négyzetes, körtefalapokat, benne a sárgaréz lemezekből kialakított mintával. Remekmű valamennyi. Fogója mellett szám is látható, de a fiatal mesternek ez nem jelent segítséget, hiszen valamennyinek találó virágneve is van. Szerdán és szombaton a kalocsai piacra indul az áruval Velics Józsefné. Még nem jutott ideje arra, hogy megszámolja, hányszor árusított vásáron, piacon, hány méter kelmét mért meg ... Felnevelt öt fiút, most ha ideje és ereje engedi hat kislányunokája egyikét keresi fel, vagy hozza el magukhoz. .Búcsúzóul, hogy az itt festett kelme sokoldalú felhasználhatóságát is bizonyítsák, megmutatják az utcai nagyszobát. A modern, világos bútorok mellett szellemes ellentét itt a habos nylonfüggönyt védő, szobát sötétítő, kalocsai moljívum felhasználásával készült, kékfestő elsötétítő kárpit. S. K. Pályázat Sikeres vállalkozás
