Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-05 / 156. szám
Mangos eljárás A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Nagy Ottó Az általános mezőgazdasági összeírás adatai szerint ez év március 31-én Bács-Kiskun megyében több mint 225 ezer számosállat volt. Majdnem azonos az előző esztendeivel, és 6 százalékkal több az 1970-es állománynál. Ez év tavaszán itt volt az ország szarvasmarha-állományának hét, sertésállományának mintegy tíz százaléka 1971-ben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megye után Bács-Kiskun rendelkezett a legnagyobb szarvasmarha-állománnyal. Békés megyét követően pedig a legnagyobb sertésállománynyal. Száz hektáronként 34,4 számosállat A fenti állatfajok jelentőségét mutatja, hogy Bács- Kiskun megyében az állattenyésztés termelési értekének 65—68 százaléka, a szarvasmarha- és sertéstenyésztésből származott. Megyénk azonban a terület- egységre jutó állatállomány tekintetében elmarad mind a környező, mind a fejlettebb állattenyésztéssel rendelkező dunántúli megyéktől. Nálunk a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó számosállat 34,4 darab, az első helyen álló Zala megyében pedig 50,9. A tavasszal lezajlott állatszámlálás adatai szerint Bács-Kiskun megye gazdaságaiban tartott négy fő állatfajra az alábbiak a jellemzőek. A sertéstenyésztés hároméves ciklussága eltolódott. A szarvasmarhaállomány a korábbi három évvel szemben nem csökkent tovább, míg a ló- és a juhállomány csökkenése folytatódott. Az állattenyésztés fejlődési ütemének gyorsítására foganatosított intézkedések a szarvasmarha-tenyésztésben döntő változást nem eredményeztek, s ennek fő oka az ágazat gazdaságtalansága. A mezőgazdasági összeírás adatai szerint Bács-Kiskun megyében március 31-én 133 ezer szarvasmarhát tartottak és ez valamelyest meghaladta az 1971-es létszámot. Bács-Kiskun megye állami gazdaságaiban kisebb, Mit mutatnak a számok Az állatállomány alakulása a háztáji és kisegítő gazdaságaiban pedig valamivel nagyobb mértékben emelkedett a szarvasmarha-állomány, a tehenek száma pedig 55 ezer volt, s ez ötszázzal kevesebb, mint 1971 hasonló időszakában. Az elmúlt évtizedben lényegesen megváltozott Bács- Kiskun megyében a szarvasmarha-állomány összetétele. Főként a húshozamú állatok aránya emelkedett, mivel az állománynak 13 százaléka hízómarha. A tehenek aránya viszont az 1958. évi 50 százalékról 41 százalékra csökkent. A szarvasmarhát tartó kisüzemi gazdaságok száma március 31-én mintegy 23 ezer volt a megyében. Egy év alatt 460 gazdaság hagyott fel a szarvasmarha-tenyésztéssel, ezen belül a tehenet és előhasú üszőt tartó gazdaságok száma 360-nal csökkent. Még több sertés A sertésállomány az 1971. évi tetőpont után ebben az esztendőben is tovább emelkedett, március 31-én meghaladta a 704 ezret. Ez 28 ezerrel több, mint egy esztendővel ezelőtt. A sertésállomány ingadozása és az azt követő egyenetlen termelés korábban húsellátási gondokat okozott. A tenyésztési kedv ösztönzése azonban elősegítette az állomány tekintélyes növekedését. Ennek eredményeként 1971-ben 80 ezer tonna vágósertést és sertéshúst exportálhatott népgazdaságunk. Bács-Kiskun megyében a nagyüzemi gazdaságokban tartott sertések száma gyarapodott az előző évhez képest, míg a háztáji és kisegítő gazdaságokban 3 százalékkal kevesebb lett. Az anya- és előhasú kocaállomány a megye gazdaságaiban 61 ezer volt, háromszázzal kevesebb, mint 1971-ben. Ezen belül csupán a nagyüzemi gazdaságokban mutatkozott emelkedés, a háztáji- és kisegítő gazdaságokban nagyobb arányú csökkenés volt tapasztalható. A sertést tartó kisüzemi gazdaságok száma ugyanis 4600-zal, a kocát tartóké pedig 2500-zal volt kevesebb március 31-én, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Tovább csökkent a gazdaságokban a lovak száma. A március 31-i állatszámláláskor 26 ezret találtak, 900-zal kevesebbet, mint egy esztendővel korábban. 1971-ben az ország lóállományának 12 százaléka volt Bács-Kiskun megyében, s ez az arány tovább csökkent. Kevesebb juh 1971-ben az ország juhállományának 11 százaléka volt a megyében. A tavaszi állatszámláláskor az ösz- szeírók 252 ezer juhot találtak, vagyis 41 ezerfel kevesebbet, mint 1971-ben. Mivel a tejes- és pecJfcnye- bárány jó exportcikk, igen kedvezőtlen jelenség a juhállomány gyors csökkenése. Az anyajuhok száma például a megye gazdaságaiban 7 százalékkal volt kevesebb tavasszal, mint 1971-ben. A fejlesztési előirányzat szerint a IV. ötéves terv időszakában a juhtenyésztésben bizonyos szerkezet- változás várható. Az eddigi, főként gyapjúhozamra irányuló tenyésztés helyett a tartós, gazdaságos értékesítés következtében a húsfajták tenyésztése lesz a döntő. Március 31-én 4 millió 839 ezer baromfit számoltak össze a megyében, s ennek az ágazatnak az utóbbi években történt gyors ütemű fejlődése kedvezően befolyásolta a lakosság húsellátását. Kristóf Arpádné a KSH közgazdásza A háztáji kertek új kistraktora Az Izsáki Állami Gazdaságban közelmúltban megrendezett mezőgazdasági gépbemutatón a Bács- Kiskun megyei szakemberek előtt jól vizsgázott a csehszlovák gyártmányú T-4K-14 típusú kertitraktor. Az ott kialakult vélemény szerint ez a gép lehet zöldség-, gyümölcsös szőlőtermesztő gazdaságok egyik legfontosabb munkaeszköze. A szakszövetkezeti gazdák és a kertész szakemberek már régóta dolgoznak a most bemutatott géptípus elődjével a közismert T-4K-10 típusú kis- traktorral, amelynek négy lóerővel kisebb a teljesítménye. Az a jól bevált, rendkívül gazdaságos kisgép két éve szinte besze- rezhetetlen. Az új továbbfejlesztett kistraktorból azonban a csehszlovák Mo- tokov külkereskedelmi vállalat tájékoztatása szerint a harmadik negyedévtől kezdve még az idén 280 darab érkezik hazánkba. A korábbi típus alkalmazásának tapasztalatai alapján szerkesztett új traktor négykerék meghajtású és ízelt megoldású. Vagyis a traktor első része a középen elhelyezett csukló körül bizonyos szögben elmozdítható és így kormányozható. A kistrak- tor 14 lóerős Diesel motorral van felszerelve, amelynek fogyasztása maximális terhelés esetén óránként 2,8 kilogramm üzemanyag. Négy sebességfokozattal előre-hátra halad. A traktor hidraulikus függesztő berendezéssel, valamint kardántengellyel van ellátva a kapcsolható munkagépek függesztése, illetve meghajtása számára. Kerekeinek nyomtávolsága 70 centiméter és 1 méter között változtatható. A gyártó vállalat az erőgéphez kapcsolható munkagépek egész sorozatát fejlesztette ki. így a kis- traktor egész évben gazdaságosan kihasználható. A tartozékaiként forgalomba ségkiemelő eszköz, ezenkíkerülő munkagépei: egy vül fűkasza, tolólap és söp- ezer kilogramm teherbíró- rűgép. A gyár most dolgoKépünkön a kerti traktor billenthető pótkocsijával (Baksa Gyula felvétele) A kistraktor elsősorban szakszövetkezeti gazdák számára jelentős, mivel a tagsági kezelésben levő földek művelése ezzel a géppel gazdaságosan végezhető. Az erőgép egyben megoldja a háztáji gazdaságban szükséges különböző szállítási feladatokat is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium úgy rendelkezett, hogy a T-4K-14 típusú traktor és tartozékai ártámogatásban részesülnek. így várható, hogy a közeljövőben megjelenő végrehajtási utasítás a szakszövetkezeti tagok és egyéni termelők számára is lehetővé teszi, hogy az AGROKER által forgalomba hozott munkaeszközt kedvezményes áron vásárolhassák meg. Göblös Gábor A veszteségek rendezése A megye veszteséges szövetkezeti gazdaságaiban néhány új jelenség tapasztalható. Ezek összefüggnek, a gazdálkodás szélsőséges esetein kívül, a szanálási eljárások rendeleti előírásaival, az anyagi rendezéssel és egyéb pénzügyi szabályokkal. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az utóbbi években növekedést mutatnak az alaphíányok, hasonlóképpen emelkedik az egy szövetkezetre jutó veszteségek mértéke. A veszteséges üzemek között akadnak olyan gazdaságok, amelyek korábban a jó, vagy közepes minősítésnek feleltek meg. Egyes szövetkezetekben másodszor, illetve harmadszor történik szanálás. Az alaphiány szintjének emelkedése szervesen kapcsolódik a gazdálkodási körülmények állandó változásához. A beruházások egy-egy ágazatban történő koncentrálása, a magas összegek, a kivitelezési költségeknek’ az előirányzattól eltérő, emelkedő jellege, a magas hitelesedékességek, mind okai lehetnek az alaphiánynak. Ehhez járul egyes gazdaságokban az üzem alacsony jövedelmezősége. Előfordul részesedési alaphiány is, ami annak a következménye, hogy a magas beruházási összeg miatt a szövetkezet nem képes tagjainak ugyanolyan jövedelmet biztosítani. Ennek ellenére megkísérlik a béreket az előző évek szintjén tartani. Nem könnyű feladat a tagsággal közölni, hogy alacsonyabb jövedelemért ugyanazt a munkavégzést kívánják tőlük. A közepes és jó gazdasági körülmények között tevékenykedő szövetkezetek vesztesége az esetek többségében a nagy beruházások következménye. Egyes közös gazdaságokban az új köz- gazdasági körülményekhez nem tud alkalmazkodni a vezetés, emiatt az irányítás nem felel meg a mai követelményeknek. Azokat a gazdaságokat, amelyeket már évek óta szanálni kell, külön meg kellene vizsgálni. Nem lehet megelégedni egy-egy év veszteségeinek elemzésével. Az üzemi terhek egyes helyeken már olyan körülményeket teremtettek, hogy nem lehet megvalósítani a jövedelmező Gazdálkodást. Emiatt évről évre állami tó riogatásban szükséges részesíteni a szövetkezetei. Nálunk a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezet Területi Szövetségének körzetében működő közös gazdaságok eredményes munkáját tükrözi, hogy a kedvezőtlen adottságok ellenére nem alakult ki rosszabb pénzügyi helyzet, mint a megye többi területein. Körzetünk szövetkezeteinek veszteségrendezése az utóbbi három év alatt 47 százalékban hitelből és 28 százalékban dotációból történt. Ez nagyjából megfelel a megyei átlagnak. Hatását tekintve jobb volt, mint más körzetekben, amit bizonyít, hogy egyre csökken a veszteség mennyisége. Néhány szövetkezetünkben azonban gondok jelentkeznek. A kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezetnek 6 millió forint középlejáratú hitelt kell visszafizetnie három év alatt. Az éves átlagban minden katasztrális holdra 560 forint terhet, ha a szántóterületet nézzük, akkor 780 forintot jelent. Ez kamatterhekkel még 6 százalékkal magasabb. A közös gazdaság évi munkadíj alapjának átlagosan 116 százalékát teszi ki a szanálási hitel. A szövetkezet állandóan a veszteség határán mozog. A kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetnél hasonló helyzet alakult ki. Itt 11,5 millió forint szanálási hiteltartozás van, amelynek olyan kényszerítő hatása volt, hogy nemcsak a tavalyi veszteséget kellett tavalyi dotációból rendezni, hanem a tervben már előre szereplő 1,3 millió veszteséget is. Az elmúlt három év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a felszín alatt gyakran ellentmondások, belső üzemi feszültségek lappanganak. Ezeknek számos oka van. Néhány rendelkezést finomítani kellene. A szanálási hitel kamatlába magas. Már említettük a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezetet, ahol a szanálási hitel után 360 ezer forint kamatot kell fizetni, ezzel szemben a gazdaság, mint kedvezőtlen adottságú üzem, egy év alatt mintegy 400 ezer forint árkiegészítést kap. Ez utóbbi tehát alig több, mint a kamatteher. A saját források bevonása, az amortizációs kötelezettség teljes vagy részleges átmeneti elengedése később; veszteségeket hordoz magában, mert nemcsak a fejlesztést, de a termelési eszközök szinten tartását is gátolja. Számos gond jelentkezik a szanálások során. Nem vitatható, hogy gyakran a rendelkezésre álló pénz is korlátozza a hatékonyabb segítséget. A szanálási eljárásnak az a célja, hogy az üzem gazdálkodása rendbe jöjjön. Ezért helyes gyakorlat, ha nemcsak a veszteséges évet, hanem az azt következő esztendőt is pénzügyileg egyensúlyba hozzák. Ellenkező esetben ijmét jelentkezik a veszteség. BARVICH IVÁN a területi szövetség munkatársa A sertésszalonna és a karaj vastagságának mérését évek óta üzemszerűen végzik az ultrahangos készülék segítségével a tenyésztéssel nagy tömegben foglalkozó államokban. Magyarországon még csak néhány készülék található, elsősorban kutatóintézeteknél. A gyakorlatban a tenyésztésben való alkalmazásának gazdasági jelentősége a hús- és zsírarány pontos megállapítása anélkül, hogy próbavágásokat kellene végezni. Az ultrahangos vizsgálat során alkalmazott Echolot-teszt megkönnyíti a szelekciót, a továbbtenyész- tésre alkalmas egyedek kiválasztását. Biztonságossá, gazdaságosabbá teszi a hizlalást, mivel állandóan és könnyen ellenőrizhető a szalonnavastagság és az izomátmérő, így az exportelőírások könnyen betarthatók. A készülék teljesítménye nagy, Németországban 300 sertést vizsgáltak meg vele egy délelőtt. sú pótkocsi, váltva forgató, állítható munkaszélességű takaró- és nyitóeke, talajlazító és sorművelő kulti- vátor, talajmaró és zöldzik a traktorhoz kapcsolódó permetezőgép és tárcsa kialakításán. Ez utóbbiak 1973-ban jelennek meg a kereskedelemben.
