Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-29 / 177. szám

Heti műsorajánlatimk Mazsola mamája Bálint Ágnes nevét jól ismeri a magyar televízió- nézők tábora. Kicsit össze­forrott a Cicavízióval.-7- Hogyan került kap­csolatba a meseírással? — Hatéves korom óta írok meséket. Azt hiszem hamarabb költöttem törté­neteket, mint ahogy írni Mnultam meg. Amint ol­vasni tudtam, magam is jaltam a mesekönyveket. 18 éves koromban jelent meg az első mesés-kötetem. — A kisgyerekeknek ír­ja a meséket vagy az isko­lás korosztálynak? — Talán furcsán hang­zik, de én elsősorban sa- , át magamnak írom a me­séket, még ma is. Olyan némteket írok meg, amik ■ igém érdekelnek, s bár ■var nagymama vagyok még mindig rajongok a nesékért. Nem a tündére­dért vagy a boszorkányo­dért, hanem azokért a csak mesékben megvalósuló vá­gyakért, amikért a kisgye­rekek is rajonganak. — Tulajdonképpen mi­lyen a televízió ideális meseműfaja? — Csak a saját vélemé­nyemet mondhatom el las­san 15 éves tapasztalataim alapján. A gyerekek na­gyon szeretik a rajzfilme­ket, a papírkivágásokat, de szívesen nézik a mozgatha­tó figurákat a bábműsort is. Leköti a kisebbeket az egyszemélyes mesélő is. "Tehát ez a felsorolás is bi­zonyítja, hogy nincs tipi­kus tévé-mesemüfaj, csak jó, vagy rossz mese. — Milyen nagy műsor­sorozataira emlékszik leg­szívesebben vissza? — Talán megemlíthetem a Böbe baba sorozatot, vagy a Mazsola és a Ma- nócska meséit. Sokan em­lékeznek még ezekre a fi­gurákra, különösen sok örömet hozott számomra a Havas Gertrud által meg­személyesített kis pajkos Mazsola figurája és a Kuc­kó-sorozat. (regös) KRAKKÓI GRAFIKAI BIENNALE Az idén negyedik alkalom­mal rendezik meg Krakkóban a grafikai bienrtálét, ami a képzőművészet e legfrissebb és legmozgékonyabb ágának vi­lágméretű szemléje. A kiállítás egész nyáron át nyitva tart, és nemzetközi méretű összehason­lítást enged ebben a műfajban. A kétévente megrendezésre ke­rülő seregszemlére 18 tagú ma­gyar delegáció Is utazott, s művészeink részt vesznek a szakmai vitákban is. (Szerda, 18.25) TANYA A SZTYEPPÉN Magyarul beszélő szovjet film. Valtentyin Katajev világ­hírű művének, A távolban egy fehér vitorla című regénynek mintegy folytatása- ez a szov­jet film, amire igen sok szim­bolikus értelmű kép is utal. Az 1969-ben készült filmet Bo­risz Bunyejev rendezte. A sze­replők magyar hangja Benkő Gyula, Kovács Nóra. Czeitler Zoli, ősz Robi és Stein Feri. (Szerda, 20.00) KORDA KAPITÁNY Magyarul beszélő csehszlovák film. Egy kisfiú sorséról, ka­landjairól szól ez a csehszlo­vák film, de mégsem egészen gyerekekhez szóló. A történet azzal kezdődik, hogy egy szim­patikus házaspár magához vesz egy árvaházban nevelkedő va- dóc, rakoncátlan kisfiút. .. A Marle Kubátová elbeszéléséből Josef Pinkává által rendezett filmben a szereplőik magyar hangja: Pálffi Gabi, Bujtor István és Rohonczy Viktor. (Szombat, 15.35) „AZ ECSET POÉTÁJA” Portréfilm Egry Józsefről. Egcy József nagyon színesen festett, mondhatni a színekben élt. Ezért a Televízió fekete- fehérben készült és sugárzott portréfilmje éppen a művész e legfontosabb tulajdonságát kép­telen érzékeltetni. A műsorban dokumentumok, levelek, a kor­társak viszaemlékezései révén és természetesen a képek fel­vonulásával igyekeztek az al­kotók sokoldalúan bemutatni a művész életét, alkotásait. — (Szombat, 18.50) A ÍY'„kábífószer” rabságában Görcsös ragaszkodás a „napi képadaghos,r A müncheni pszichológusok^ nak egy csoportja, 184, egyhar- madában csupán általános is­kolai végzettséggel rendelkező tv-nézőt vett vizsgálat alá. A vizsgálati alanyok hozzájárul­tak ahhoz, hogy tv-készülékü- ■ket bizonyos időre kikapcsol-, ják. A vizsgálat eredménye min-, den kétséget kizáróan kimutat­ta, hogy napjainkban a televí­zió egyfajta kábítószerré vált: a kísérleti alanyok 58 század - ka nem bírta öt hónapnál to­vább a tv hiányát. Elsőként egy Ruhr vidéki agglegény ,.esett vissza”, aki három hét után nem tudott ellenállni — egy futball-mérkőzésnek. Utol­sóként egy hamburgi qcalád adta fel a harcot, akiket egy folytatásos krimi kísértett meg. Minden második ember úgy nyilatkozott, hogy televízió nélkül unatkozik esténként. Egyesek véleménye szerint a televízió jelenti az utolsó le­hetséges kapcsolatot olyan há­zaspárok között, akiknek mái nincs mit mondaniuk egymás számára. A müncheni kísérlet azt is bebizonyította, hogy a képer­nyő segít elsimítani a konflik­tusokat. Elég, ha kikapcsolják a készüléket, és a gyp~mekek máris nyugtalanabbá vfInak, a szülő felpofozza gyermekét. Jámbor férjek fellázadnak és házon kívül Keresnek valami­féle szórakozást. A televíziónézők annyira hoz­zátapadnak készülékükhöz — jelentette ki Értei doktor, a kísérlet vezető’e, hogy .a kábí­tószerfogyasztókra ieli r-iző agw resszivitással reagálnak, ami­kor a maguk kis világából ki­vonják a televíziót. A jelenség nemcsak a néme­tekre érvényes. A franc‘s te­levízió dolgozóinak háryn na­pos sztrájkjával k??ocso*latb?n a televízió közvéleménykutatá­si hivatala «Vtal megkérdezett párizsiak háromnegyede úgy válaszolt, hogy fáidalmasa n érintette az adáscV- felfüggesz­tése. A megkérdezett tv-nézők 33 százaléka jelentette ki. hogyha készülékük elromlik, -elveszett­nek érzik magukat, nem tud­nak mihez kezdeni. A sztráik idején több ezer tv-néző hagyta nyitva készü­lékét, abban a reményben, hogy valamiféle csoda folytán mégis megkaphatják a raagulö napi képadagját. A Karlovy Varyban megtartott nemzetközi filmfeszti­vál magyar küldöttségének résztvevői: Szilvássy Anna­mária, Ferenczi István és Torday Teri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom