Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

S. oldal VLCtop A Washington —Waldheim konfliktus Érdemes szószerint idéz­ni még egyszer Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kárának a hétfői sajtóér­tekezleten elmondott sza­vait. Arról beszélt, hogy „a rendelkezésére álló adatok szerint” az ameri­kai légierő bombázza Eszak-Vietnam öntözőbe­rendezéseit és gátjait a gátak megrongálása pedig áradással fenyegeti az or­szág jelentős területeit és óriási áldozatokat követel­het a polgári lakosság köréből. Szószerint ezt mondta ezután: „Elítéltem és most is elítélem ezeket a bombá­zásokat és újból felhívás­sal fordulok az Egyesült Államokhoz, hogy hala­déktalanul szüntesse meg azokat”. Micsoda felháborodás tört ki Waldheim szavai nyomdán! 1 Szinte természetes és főként jellemző nagyon, hogy éppen azok háborod­tak fel, akiknek nincs rendben a szénájuk. Wil­liam Rogers, az USA külügyminisztere már ked­den reggel elutasította Bush amerikai ENSZ- nagykövetet: azonnal kér­jen kihallgatást Wald- heimtől és a főtitkárnak „fejtse ki nyomatékosan” az Egyesült Államok ál­láspontját. De ugyan miféle állás­pontot fejtheti ki Bush Waldheimnek? Az Egye­sült Államok ugyan állan­dóan tagadja a VDK gát­rendszerének bombázását, — de nem következetesen. Múltkor maga Laird had­ügyminiszter ismerte be, hogy volt ilyen bombázás. Ez csak eléggé hivatalos? Idézhetnénk két másik amerikai véleményt is. Nem hivatalosak ugyan „csak” éppen az igazság aranyfedezete áll mögöt­tük, mert ■ szemtanúk mondták. Jane Fonda, a világhírű színésznő az egyik, aki a napokban tért vissza a VDK-ból, s ott a saját szemével látta a bombázásokat, polgári célpontok megtámadását, a gátakra mért csapáso­kat. A másik tanú az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb publicis­tája, Joseph Kraft. Ö is nemrég tért haza a Viet­nami Demokratikus Köz­társaságból. Áz újságíró a Chicago Daily News- ban kifejti: „Az a véleményem, hogy az Egyesült Államok na­gyon szerencsétlenül jár el, amikor tagadja a gá­takra mért csapásokat. Előttem teljesen világos, hogy bombázzuk a gát­rendszert”. Ezékután mit mondhat Rogers nevében Bush Waldheimnek? Az ENSZ főtitkára nem süket és nem vak, ő is olvassa a világsajtót, látja a sajtó- és televíziós fotókat. Ilyen­formán, bár közvetve, szemtanú ö is: arról be­szélt, azt ítélte el, amiről tudomása van. r Újabb heves harci cselekmények SAIGON. (MTI) Továbbra is igen heves harcok folynak Quang Tri dél-vietnami tartományi | székhely körül. A dél-viet­nami kormánycsapatok amerikai tüzérségi és légi­támogatással elkeseredett támadásokat hajtanak vég­re, hogy elfoglalják a fon­tos tartományi székhelyet, amelyet a szabadságharco­sok több hónapja tartanak ellenőrzésük alatt. A táma­dást most a város fellegvá­ra ellen indították. B—52-es amerikai óriás­bombázók tömeges táma­dásokat hajtottak végre kedden a szabadságharco­sok feltételezett állásai el-' len Quang Tri térségében. Mint az amerikai pa­rancsnokság szóvivője kö­zölte, folytatódik a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság területének bombázá­sa is. A dél-vietnami szabad­ságharcosok hétfőn rakéta­tűz alá vették a kormány­csapatok egyik állását Quang Tri közvetlen köze­lében. Hűé, a volt ^császári fő­város körzetében is élénk katonai tevékenység folyik, a harcok a Bastogne nevű támaszpont körül összpon­tosulnak. Dokkmunkássztrájk Nincsenek újságok, süllyed a font Egyre növekszik a zűr­zavar az angol iparban a munkások tízezreinek sztrájkja miatt. A sztrájk­ká) öt dokkmunkás letar­tóztatása és az ipari viszo­nyok törvénye ellen tilta­koznak a kikötőkben, a bá­nyákban és a gyárakban. Keddre már minden, brit kikötőben szünetelt a ra­kodás, bányászok százai csatlakoztak a sztrájkhoz és beszüntették a munkát több autógyár, repülőgép- gyár futószalagjai mellett. Sok cég teherautó-vezetői is sztrájkolnak és a vásár- csarnokokban nem hord­ják ki az árut. ezért a romlandó élelmiszert árve­résen értékesítik a kikö­tőkben. Londonban a nyomdai dolgozók szolida­ritási sztrájkja miatt ked­den harmadik napja nem jelentek meg a napilapok és sztrájkjuk most átter­jedt Skóciára is. Edward Heath minisz­terelnök a mélyülő válság miatt hétfő este magához kérette Victor Feather-t, a szakszervezeti főtanács, a TUC főtitkárát és a szak­tanács belső kabinetjének tagjait. A legtöbb angol szakszervezetet tömörítő TUC felszólította a kor­mányt arra, hogy bocsássa szabadon a dokkmunkáso­kat. Heath azonban maka­csul kitartott amellett, hogy a kormánynak „nincs al­kotmányos joga” a bíró­ságot rábírni egy döntés megmásítására. Angliában hat héten be­lül másodszor bontakozott ki politikai sztrájkmozga­lom a tavaly keresztülhaj­szolt ipartörvény ellen, amely korlátozza a szak- szervezetek • akciószabadsá­gát és sztrájkjogát. Az angol kormány kény­telen számolni azzal, hogy az országos sztrájkmozga­lom következtében a font tovább süllyed — amint ezt a tőrzsdei fejlemények már jelezték is —, és fél évvel a közös piaci csatlakozás kijelölt időpontja előtt is­mét romlik az ország fi­zetési mérlegének helyzete. Bonn-Peking tengely?! A Dziennik Ludowy cí­mű lengyel lap kommen­tálja Gerhard Schrődernek, a Bundestag külügyi bi­zottsága elnökének, a nyu­gatnémet keresztény de­mokrata párt alelnökének kínai útját. A Német Szövetségi Köz­társaság Japán után Kína második kereskedelmi part­nere. A két ország között azonban nincs diplomáciai viszony, bár bizonyos idő óta mindkét fél fokozódó érdeklődést tanúsít annak megteremtése iránt. Bár a normalizálásra irányuló tö­rekvést természetesnek le­hetne tartani a nemzetközi feszültség enyhülésének ál­talános folyamatában, mégis Schröder látogatása támaszt bizonyos enyhe ké­telyeket — írja a lap. Mindenekelőtt miért ép­pen Schröder az, aki meg­tisztítja az utat Peking fe­lé és miért nem valaki a kormánykoalícióból? — te­szi fel a kérdést a Dzien­nik Ludowy. Mint a jap írja: Bonnban erre a kér­désre azt a választ adják, hogy Pekingben szíveseb­ben fogadják annak a párt­nak a képviselőjét, amely elutasítja a szovjet—nyu­gatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződést és nem híye az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet összehívásának, amellyel szemben Kína el­lenséges magatartást tanú­sít. Bonnban emlékeztetnek arra a tényre is, hogy Strauss, a CSU egyik ve­zetője már évek óta azt harsogja, hogy szovjetelle­nes alapon létre kell hozni valami fajta Bonn—Peking tengelyt. E nézetek hangot, kaptak a Die Welt című hamburgi lap hasábjain is. A Die Welt arra a követ­keztetésre jut, hogy Kína — tekintettel szovjetellenes politikájára — érdekelt „egy erős Németország” létezé­sében és ebből a szempont­ból „az egyetlen világhata­lom, amely érdekelt lehet az egyesült szovjetellenes Németország megteremtésé­ben is”. Mindez feltétlenül olyan gyanút ébreszt, hogy Schrö­der pekingi látogatása nem tekinthető „reálpolitikának” és hogy a bonni keresz­ténydemokraták olyan vi­szonyokat akarnak terem­teni, amelyekben a nemzet­közi feszültséggel szemben álló kínai politika hosszú árnya rávetődik Európára és megakadályozza az itt végbemenő normalizálási folyamatot. (PAP) A moncadai roham T adósok vád alatt NEW YOFK (MTI) Hosszantartó előkészítő tárgyalások és az esküd­tek kiválasztása után hét­főn Los Angelesben meg­kezdődött Dániel Ellsberg és Anthony Russo bírósági tárgyalása. Mint ismeretes, a két amerikai tudóst az­zal vádolják, hogy az Egyesült Államok délkelet­ázsiai agressziójáról szóló titkos Pentagon dokumen­tumokat bocsátottak a saj­tó rendelkezésére. Ellsberg és Russo ügy­védei azonban kérték a tárgyalás felfüggesztését. Arra hivatkoztak, hogy a vád képviselői az FBI ügy­nökeinek segítségével le­hallgatták azokat a tele­fonbeszélgetéseket, amelye­ket az ügyvédek a vádlot­takkal folytattak. A véde­lem képviselői a vád „becs­telen eljárásának” kivizs­gálását követelte'­Aligha van még lakta­nya a világon, amelynek neve oly ismert lenne, mint a santiagói Moncada. 1953. július 26-án kubai forradalmárok rohamot in­téztek a zsarnok Batista uralmának e nemcsak jel­képes, de tényleges erődje "ellen. A forradalmárok maroknyi csapata nem a laktanyában levő, tízszeres többségű, jól kiképzett zsoldossereg erejét mérle­gelte, hanem jeladásnak szánta: a nép nem törő­dött bele Batista diktatú­rájába, hanem fegyveres harcot hirdet annak meg­döntésére. A Moncada elleni roham nem sikerült, a bátor tá­madók egy része elesett másokat Batista katonái elfogtak és szörnyű kínzá. sok után kivégeztek. A nép forradalma azonban továbbterjedt, s öt és fél évvel később diadalmasko­dott. Fidel Castro, aki a moncadai rohamot vezette. 1959. január 8-án katonái élén, a főváros lakóinak újjongó sorfala közt bevo­nult Havannába. Ezzel vé­get ért Batista rémuralma, amelynek húszezer kubai hazafi esett áldozatául és megkezdődött az ország történetének új szakasza amely a szocialista társa­dalom felépítését tűzte cé­lul. Kuba a forradalom előtt az amerikai milliomosok paradicsoma volt. Az or­szág népe azonban, még latin-amerikai mértékkel mérve is, a legsúlyosabb nyomorban élt. Éhség, be­tegségek tizedelték, félel­metesen magas gyermek- halandóság, írástudatlan­ság jellemezte. Batista el­űzése a kubai nép számá­ra egyben azt is jelentet­te. hogy megszűnt az ame­rikai tőke mindenható uralma; a nép saját kezé­be vette nemzeti kincseit, államosította a hazai és külföldi tulajdonban levő 19TÍ. július 2Ú, szerda Üdvözlő táviratok Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének, DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, HAVANNA Tisztelt Elvtársak! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a nemzeti felkelés 19. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forrón köszöntjük önöket, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottságát, a Kubai Köztársa­ság forradalmi kormányát, Kuba egész népét. Kuba történelmének e nagy napján tiszteletünket és őszinte baráti érzelmeinket fejezzük ki a testvéri kubai nép iránt, amely a Kubai Kommunista Párt vezetésével nagyszerű 'eredményeket ért el hazája füg­getlenségének és szuverenitásának megvédésében, La- tin-Amerika első szocialista állama építésében. örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a szocializmus építésének kubai sikerei, a gazdaság át­alakításában, a közoktaiás, az egészségügy, a nép kul­túrájának fejlesztésére tett erőfeszítések szerte a vilá­gon nagy elismerést és tiszteletet váltottak ki. Kuba a szocialista közösség országaival együtt következete­sen küzd az imperializmus, a neokolonializmus min­dennemű megnyilvánulása ellen. Harca, internaciona­lista politikája egyre növekvő szerepet biztosít szá­mára a nemzetközi életben. Népünk számára emlékezetesek maradnak azok a napok, amikor Fidel Castro elvtársat körünkben üdvö­zölhettük. Népeink testvéri barátságát és széles körű együttműködését az önök párt- és kormányküldöttsé­gének látogatása még inkább elmélyítette. Országaink kapcsolatai a proletár internacionalizmus, a marxiz­mus—lepinizmus elvei alapján egyre szorosabbá vál­nak a két nép, a szocializmus, az egész haladó emberi­ség javára. Nagy nemzeti ünnepükön szívből kívánunk Önök­nek sok sikert és jó egészséget. Kívánjuk, hogy a testvéri kubai nép érjen el újabb kimagasló eredmé­nyeket az ország függetlenségéért, a szocialista tár­sadalom felépítéséért vívott nagyszerű küzdelembep.., Budapest, 1972. július 25. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt 1 Központi Bizottságának első titkára, LOSONCÉI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * * * A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Péter János külügyminiszter, dr. Raul Roa Gardát, a Kubai Köztársaság külügyminiszterét, Czinege Lajos honvédelmi miniszter Raul Castro Ruzt, a Kubai Fegyveres Erők miniszterét üdvözölte táviratban'. Ugyancsak táviratban fejezték ki jókívánságaikat a kubai ünnep alkalmából kubai testvérszervezeteiknek a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a KISZ, a Nőtanács és a Munkásőrség. (MTI) bankokat, üzemeket, ültet­vényeket. A Föld nyugati féltekéjén megszületett az első szocialista állam. Az amerikai imperializ­mus kezdetben megdöb- benten figyelte a közvetlen szomszédságában lezajló eseményeket, amikor azon­ban megértette, hogy Ku­bában szocialista fordulat megy végbe, mindent el­követett az új rend meg­döntésére. A szocialista Kubában emberfeletti tennivalók vártak az új vezetőkre: egyszerre kellett megplda- niok a népélelmezést, a betegségek leküzdését, a szellemi elmaradottság felszámolását. A kubai nép erőfeszítései a legnagyobb megértésre találtak a Szov­jetunió és a többi szocia­lista ország népeinél és ez a megértés gazdasági, po­litikai, erkölcsi támogatás­ban realizálódott. Kuba gazdaságának kulcsa a cu­kornád, amelyet a forrada­lom előtt embertelen kö­rülmények között, az ültet­vények rabszolgahajcsárai- nak felügyelete mellett, kézzel műveltek meg. A' forradalom után a Szov­jetunió gépekkel, sőt spe­ciálisan kubai használatra tervezett berendezésekkel látta el az ültetvényeket. Nem utolsósorban ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi években az ország cukortermelése egyik re­kordot a másik után dönti meg, A szocialista orszá­gok gazdasági és egyéb se­gítségére a jövőben is szá­míthat a kubai nép. En­nek egyijc biztosítéka, hogy néhány hete, a KGST 26. ülésszakán Kubát felvet­ték a szocialista országok gazdasági integrációjába. A moncadai roham év­fordulóján a magyar nép nagy szeretettel és elisme­réssel emlékezik meg a testvéri kubai nép harcai­ról, munkájáról. Szívből kívánjuk, hogy szocialista építő tevékenységük ala­pozza meg a jövendő nem­zedékek még boldogabb, gazdagabb életét, hősi pél­dájuk pedig mutasson fé­nyes utat Latin-Amerika és más kontinensek ma is elnyomott népeinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom