Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

8. «Ida! 1972. július 25, kedd A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Óvatos kereskedő — hoppon maradt vevők Ésszerűbb szervezés: jobb áruválaszték Együtt a fiatármenti lakossággal megvizsgálta Négy évvel ezelőtt fel­oldódtak azok a kötöttsé­gek, amelyek az áru út­ját — a termelőktől a ke­reskedelmen át a fogyasz­tókig — központi rendel­kezésekkel szabták meg. Ügy fogalmaztuk ezt ak­koriban, hogy a termelők és a fogyasztók piaci kap­csolatának közvetlenebbé tételével rövidítjük az áru útját, elősegítjük a lakos­ság szükségleteinek job­ban megfelelő árukínálat kialakulását. Ma már tényekkel iga­zolható az elgondolás he­lyessége. összehasonlítha­tó árakon számolva, a múlt évben is 7 százalék­kal növedekett a kiskeres­kedelem áruforgalma; ezen belül a tartós fogyasztási cikkek eladása jóval na­gyobb mértékben, 12 szá­zalékkal nőtt. A kereske­delem árukínálata mind mennyiségben, mind ösz- szetételében jelentősen fej­lődött; különösen a kor­szerű, új cikkek kínálata bővült. Bő raktárkészletek Elgondolkoztató, hogy ilyen tények ellenére — a Magyar Nemzeti Bank ada­tai szerint — a készletek a múlt évben mintegy 18 —20 milliárd forinttal emelkedtek. Ez az adat ugyan nem csupán a la­kosság közvetlen szükség­leteinek kielégítésére szánt termékekre vonatkozik, s tartalmazza a növekvő for­galomhoz szükséges kész­letnövekedést is, mégis ar­ra figyelmeztet, hogy a kí­nálat még most sem iga­zodik eléggé a fogyasztók, felhasználók igényeihez. A Központi Népi Elle­nőrzési Bizottság éppen ezért vizsgálta meg a kö­zelmúltban, hogy az élel­miszer-, a ruházati és a vas-, edény-, valamint mű­szaki cikk kereskedelem árurendelése és készlete­zése mennyire veszi figye­lembe a lakosság igénye­it; a kereskedelem által kínált választék megfelel-e a keresletnek. A népi el­lenőrök ezúttal nem az ún. „hiánycikkeket” vizsgálták, hanem azokat a közhasz­nálatú cikkeket, amelyek­nek előállításához kielégí­tő termelő kapacitásaink vannak. Elégtelen választék Többé-kevésbé általános, hogy a javuló árukínálat és bő választék ellenére a vásárlók az esetek egy ré­szében nem, vagy csak hosszas utánjárással talál­ják meg a keresett árut. Az élelmiszerboltok árukí­nálata például — az alap­vető élelmiszercikkek ki­vételével — kisebb a nagy­kereskedelmi vállalatok meglevő választékánál. A ruházati kiskereskedelmi boltokban még azokból az j árukból is hiányos a mé­ret-, szín és fazonválasz­ték, amelyekből az ipar­ban és a nagykereskede­lemben nincs hiány. A vas-, edény- és műszaki cikkek kínálatát a nagy­értékű árucikkek készlete­zési gondjai korlátozzák: emellett a drágább áruk beszerzése gyakran háttér­be szorítja a kisebb érté­kű. de gyakrabban kere­sett áruk kínálatát. Pedig kiskereskedelmi boltjaink bő lehetőséget kaptak üzleti kapcsolataik szélesítésére. Vezetőiktől függ: egy-egy bolt hány szállítóval, hol működő vállalattal, üzemmel kerül kapcsolatba. Kevés kiske­reskedelmi vállalat korlá­tozza boltjai megrendelé­seit. Amilyen nagy a bol­tok önállósága e tekintet­ben, olyan kicsi, viszont árukészleteik forint érté­kének meghatározásában. A kiskereskedelmi vállala­tok — lévén eredményes­ségük, fontos pénzügyi ösz- szetevője a készletek érté­ke — szigorúan előírják boltjaik számára a lehet­séges készletek forint érté­két. Az üzletek önállósága így tehát csak látszólagos. Kései megrendelés Számos hátrányos követ­kezménnyel jár ez a la­kosság áruellátására. A boltok — a környékbeli lakosság igényeire épülő beszerzési terv hiányában — áruikat az előző évi forgalom tényszámai és a bolt (forintban számolt) értékesítési te-rve alapján rendelik meg. E felelősség- teljes, a kereskedelmi mun­ka legtöbb információt kö­vetelő tevékenységét a bolt­vezető személyes ízlése, egyéni kapcsolata, a pilla­natnyi helyzethez igazodó döntése határozza meg. A vállalati központ által ki­látásba helyezett szankci­ók sem a folyamatos áru­ellátásra, hanem az előirt készletnagyság hó-, vagy negyedév végi betartására ösztönzik a boltokat. Ezért fordul elő, hogy a boltok nem az idényt megelőzően, hanem csak az igény je­lentkezésének időpontjá­ban adják fel megrendelé­seiket. Mire az áru meg­érkezik, vége a nyárnak, vagy a télnek, s marad a szezonvégi kiárusítás. A kiskereskedelmi válla­lat áruforgalmi iráhyító munkájában a bolti kész­letek forint összegének meghatározása és a kész­letnagyság ellenőrzése fog­lalja el a központi helyet. Ez sok esetben elvonja fi­gyelmünket a tényleges kereskedelmi munkától. A kiskereskedelmi vállalatok például' csak nagy általá­nosságban fogalmazzák meg üzletpolitikai prog­ramjukat, s azok nem tük­rözik a helyi lakosság igé­nyeit. A KNEB tapaszta­latai szerint még árufor­galmi főosztályaik sem is­merik megfelelő részletes­séggel a kéresletet; sőt, al­kalmas nyilvántartás híján — saját, meglevő készletei­ket sem! A kereskedelem kapcsolata Fontos állomás az áru­nak a termelőtől a fo­gyasztóig vezető útján a kis- és nagykereskedelmi vállalatok kapcsolata. El­sősorban ugyanis a nagy­kereskedelem hivatott az ipar termelői választéká­nak a fogyasztói igények­nek megfelelő kiskereske­delmi választékká alakítá­sára, az ún., „keverésre”. Ehhez a nagykereskede­lemnek a kiskereskedelmi vállalatok lakossági igé­nyeken nyúgvó. hosszabb távú üzletpolitikájának is­meretére, tervszerű rende- 1 őseire volna szük°éee. A kiskereskedelmi vállalatok jó része azonban vonako­dik a számára átvételi kö­telezettséget jelentő, hosz- szabb távú szállítási szer­ződések kötésétől. A nagykereskedelemnek már 90—180 nappal a kis­kereskedelem igényeinek jelentkezése előtt meg kell kötni a szerződést az ipar­ral. Emiatt a nagykereske­delem kockázata igen nagy, s ezt csak növeli, hogy a kis- és nagykereskedelmi vállalatok nem informál­ják egymást szándékaik­ról; emiatt sokszor párhu­zamosan rendelnek ugyan­abból az áruból az ipartól. A népi ellenőrzés javas­latai ezért utalnak arra, hogy a pénzügyi szabályo­zók továbbfejlesztése — bár jobb feltételeket teremt­het — önmagában nem elegendő a kereskedelmi megrendelések jobb meg­alapozásához, az áruvá­laszték és a lakosság ke­resletének a mainál meg­nyugtatóbb egyensúlyi helyzetének megteremtésé­hez. Mint életünk, gazda­ságunk annyi más terüle­tén, úgy a kereskedelem­ben is léteznek elavult szervezési elvek; a korsze­rűbb termék, a nagyobb forgalom alapvetően új szervezési és szervezeti feladatok megoldását teszi szükségessé. A magyar embertani ku­tatások az utóbbi időben — jelentős hanyatlás után — ismét fellendültek. Antro­pológusaink az ország kü­lönböző részein, így Szeged és Debrecen környékén több irányú vizsgálódáso­kat folytatnak. Ezenkívül Badacsonyban és környé­kén is különböző, komplex etnikai jellegű embertani megfigyeléseket végeztek. Vizsgálódásaik széles ská­lát ölelnek fel. az antropo­lógiai összetevőkön kívül regisztrálják például a vizsgálandó alanyok fejmé­reteit, arcberendezését. Vércsoportvizsgálatok be­iktatásával folytatott elem­zéseik egészen az ujjakon található apró bőrredők tanulmányozásáig kiterjed­nek. — Mive! ezek a vizsgála­tok éppen a variációs ku­tatás jegyében történnek, az összegyűlt adathalmaz a gyakorlat számára is jól használható lenne — mondja dr. Eiben Ottó, az ELTE embertani tanszéké­nek adjunktusa. — Megfe­lelő együttműködés kiépí­tésével különösen a kon­fekcióipar láthatná hasznát tevékenységünknek: a tő­lünk kapott tényszámok al­kalmazásával az eddiginél sokkal nagyobb hatásfok­kal elégíthetné ki a lakos­ság ruházati igényeit. — Az antropológia köz­tudottan csoporttudomány — azaz embercsoportokat vizsgál. Olyan adatokkal rendelkezik tehát, amelye­ket a tömegigényeket ma­A Magyar Népköztársa­ság államhatárának őrize­te politikcü feladat. Az ál­lamhatár — még ha szo­cialista országgal való kö­zös határról van is szó — mindig egy ország, egy nép egységének, függetlenségé­nek jelképe. Az államhatár őrzése a határőrség egyik alapvető feladata. Ennek a politikai követelménynek azonban a határőrség csakj a területi párt-, állami és tömegszervezetek segítsé­gével és a határmenti la­kosság aktív támogatásá­val tud eredményesen ele­get tenni. Az utóbbi évtized ta­pasztalata, hogy a határ­őrizeti munka javítása ér­dekében — Bács-Kiskun megyében — mind a me­gyei, járási és községi ál­lamhatalmi szervek, mind a lakosság részéről a leg­nagyobb segítő szándék ta­pasztalható. A vezetők sze­mélyesen is megjelennek a határőrök között. A bajai és a kiskunhalasi járás­ban például a párt, a ta­nács, a KISZ, a munkás­őrség, a rendőrség és ügyészség vezetői vala­mennyi határőr alegység­nél látogatást tettek és a helyszínen tájékozódtak a határőrök szolgálatáról, s többek között arról is, hogy a megyéből bevonult fia­talok miként teljesítik a haza iránti kötelességüket. A határőrség és a lakos­ság jó kapcsolatának szám­ni, többek között, hogy ha­zánk jelenlegi népességére milyen testméretek a jel­lemzők. Arról is tudnánk megbízható tájékoztatást adni, hogy a testmagasság, a vállszélesség, a has-, vagy tomporkerület nemek szerint hogyan alakul. Olyan kutatásokat is tud­nánk végezni, amelyek megmutatnák, hogy a kü­lönböző korosztályú fér­fiak vagy nők között mi­lyen gyakorisággal fordul­nak elő magas termetűek, közepes és alacsony növé- sűek. — Meggyőződésem, hogy méréseink jelentős részét a ruhaipar minden változta­tás nélkül átvehetné és fel­használhatná. Van viszont egy sereg olyan méret is, amelyet minimális munká­val „transzporaim” lehet­ne az ipar igényei szerint. Sőt, az antropológusok adataira támaszkodva, a konfekcióipar olyan kom­puterprogramot is készíthet, amely számos munkafolya­matot megrövidítene és egyszerűsítene. A megfele­lő testméretek betáplálásá­val el lehetne érni azt, hogy a komputer már ele­ve kész szabásmintákat rajzolhatna. — Az embertan tudósai­nak és a készruhaellátás gyakorlati kivitelezőinek kézfogása feltétlenül a la­kosság optimálisabb kielé- zítését szolgálná. Ugyan­akkor a felesleges méretek ’.'mák megszünteté- ’elentős népgazdasá- is lehető­talan jelét tapasztalhatjuk. A határőrök minden érin­tett községi tanácsban kép­viselve vannak. Tanácsülé­seken évente általában egyszer (vb-ülésen több­ször is) napirendre kerül a határrend, a lakosság ha­tárőrzésben való részvéte­lének, a határőrökkel meg­levő kapcsolatának az ér­tékelése és a közös felada­tok kidolgozása. Erről a témáról két-három éven­ként járási és évenként községi aktívaértekezleten is szó esik. A helyi veze­tők tájékoztatják a határ­őröket községük politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, az eredmé­nyekről és a gondokról. A határőrök pedig a község rendezvényeinek aktív elő­készítői, szereplői vagy résztvevői. Az őrsökön mű­ködő párt- és KlSZ-alap- szervezetek segítik a fal­vakban és a tanyavilágban folyó politikai munkát, a fiatalok nevelését. A bajai járásban például 14, a kis­kunhalasi járásban pedig 15 úttörő határőr szakaszt patronálnak a határőrök,. Az elmúlt évek egyik legszomorúbb statisztikáját készíthették el a baleset­vizsgáló járőrök szomba­ton és vasárnap. Ezalatt a 48 óra alatt hatan vesztet­ték életüket az országuta­kon. Vasárnap délután 3 órakor Lajosmizse határá­ban, az 5-ös számú főút­vonalon nagy sebességgel vezette Wartburg személy- gépkocsiját Szabó István kunszentmártoni lakos. A jármű a vizes úttesten megcsúszott, ettől áttért a bal oldalra, s ott összeüt­között Raclika Kolev bol­gár állampolgár vezette tehergépkocsival. A bal­eset következtében Szabó István és utasa Mirt János budapesti lakos, olyan sú­lyosan megsérültek, hogy a helyszínen meghaltak. A tehergépkocsi vezetője sú­lyosan megsérült. A két járműben több mint 100 ezer forint anyagi kár ke­letkezett. Szombaton a kora esti órákban Bácsalmás külte­rületén Fülöp József Nagy­rév, Ady Endre utca 2. szám alatti lakos szintén nagy sebességgel vezette motorkerékpárját. Az egyik útkereszteződésnél nem ad­ta meg az elsőbbséget Gi- licze László lovas kocsijá­nak, s nekiütközött. Fülöp József olyan súlyosan meg­sérült, hogy a helyszínen meghalt, utasa, Keresztes Mária könnyebb sérülést szenvedett. Szombaton délután 3 óra tájban a Sükösd határában átvonuló vihar elől Morvái Andrásné 50 éves, Sükösd, Petőfi utca 8 szám alatti lakos, aki ■ a határban ku­koricát kapált, a Szent Ta­más kápolnában keresett menedéket. A villám a ká polnába csapott, s Morvái- nét halálra sújtotta. Villámcsapás következ­tében kigyulladt Tamási János, Kiskunfélegyháza IX. kerület, Tanya 50.! szám alatti lakos lakóépü­letének nádteteje. A szaka-1 elméleti és gyakorlati fog­lalkozásokat vezetnek. A párt végrehajtó bizottságá­nak állásfoglalása szerint a kiskunhalasi járásban még ebben az évben, a ba­jai járásban pedig jövőre kerül sor az úttörő határőr zászlóalj megalakulására. A határvidék lakói he­lyesen értelmezik az állam­határ őrzésének szükséges­ségét és tájékozottak ar­ról is, hogy a határsértők többsége már büntetett előéletű, vagy bűncselek­mény elkövetése miatt, a bírói felelősségrevonás elől akar menekülni. Ezért a határőrség munkáját köz­vetlenül is segítik. Való igazság tehát, hogy a fiatalok, az idősebbek körében népszerűvé vált a határőrizet segítése, de a határvidék dolgozói a ha­tárőr község mozgalomban való részvételt is igénylik. A megyében eddig Katy- már, Gara és Kelebia nyerte el a megtisztelő cí­met és november 7-én ke­rül sor Csikéria határőr községgé való avatására. Gazsó Béla radéktalanul kielégíte’" akaró ruházati farnak f tétlenül ismernie kell. Pon tosan meg tudjuk monda­egtakarítást tenne. (MTP Tragikus hét vége az országutakon Hat halálos áldozatot követelt a gyorshajtás, a tigyelnieilenség Halálos villámcsapás, tűz Ugyancsak szombaton történt halálos szerencsét­lenség Dunapataj belterü­letén. A' MÁVAUT megál­lóba érkező autóbuszról szállt le Békés Ignácné, 46 éves háztartásbeli, Szak- már, Felsőerek 66. szám alatti lakos. Az asszony körültekintés nélkül ment át az úttesten, s a féktá­volságon belül levő Sulyok József 22 éves tompái mo­toros az ütközést már nem tudta elkerülni. Be- kesnét a kalocsai kórházba szállították, ahol sérülései­be egy óra múlva meghalt. Kiskunhalas és Tompa között az egyik útkeresz­teződésben szabálytalanul kanyarodott segédmotoros kerékpárjával Mezei Pál Kisszállás, V. kerület 31 szám alatti lakos A sza- bálytaianság miatt össze­ütközött Márkus László komlói motorkerékpáros­sal. Mindkét jármű veze­tőjét a kórházba szállítot­ták, ám Mezei a kórházba- szállítás közben meghalt. Kunszentmiklós határá­ban, a Burjányi tanya kö­zelében Eper Ferenc Kun­szentmiklós, Baross utca 5 szám alatti lakos a Kis­kunsági Tsz személygépko­csiját vezette. A 43 éves férfi szívrohamot kapott, járművét megpróbálta mégállítani, de eközben a szívroham végzett vele. A gépkocsi még 20 métert gurult, s megállt. dó esőben a tüzet a kis­kunfélegyházi állami tűz­oldók oltották el. Az anyagi kár 5 ezer forint. Szomba­ton — ma még ismeretlen körülmények miatt — a mélykúti Béke Tsz-ben ki­gyulladt egy szalmakazal. Három község önkéntes tűzoltói karöltve a kiskun- halasi és a bajai állami tűzoltósággal csak fáradt­ságos munkával tudták a tüzet eloltanj. Az anyagi kár 20 ezer forint. A tűz keletkezési okát vizsgál­ják. Fábián Gábor Az antropológusok ajánlata Szabásminta-komputerrel?

Next

/
Oldalképek
Tartalom