Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-25 / 173. szám
8. «Ida! 1972. július 25, kedd A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Óvatos kereskedő — hoppon maradt vevők Ésszerűbb szervezés: jobb áruválaszték Együtt a fiatármenti lakossággal megvizsgálta Négy évvel ezelőtt feloldódtak azok a kötöttségek, amelyek az áru útját — a termelőktől a kereskedelmen át a fogyasztókig — központi rendelkezésekkel szabták meg. Ügy fogalmaztuk ezt akkoriban, hogy a termelők és a fogyasztók piaci kapcsolatának közvetlenebbé tételével rövidítjük az áru útját, elősegítjük a lakosság szükségleteinek jobban megfelelő árukínálat kialakulását. Ma már tényekkel igazolható az elgondolás helyessége. összehasonlítható árakon számolva, a múlt évben is 7 százalékkal növedekett a kiskereskedelem áruforgalma; ezen belül a tartós fogyasztási cikkek eladása jóval nagyobb mértékben, 12 százalékkal nőtt. A kereskedelem árukínálata mind mennyiségben, mind ösz- szetételében jelentősen fejlődött; különösen a korszerű, új cikkek kínálata bővült. Bő raktárkészletek Elgondolkoztató, hogy ilyen tények ellenére — a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint — a készletek a múlt évben mintegy 18 —20 milliárd forinttal emelkedtek. Ez az adat ugyan nem csupán a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítésére szánt termékekre vonatkozik, s tartalmazza a növekvő forgalomhoz szükséges készletnövekedést is, mégis arra figyelmeztet, hogy a kínálat még most sem igazodik eléggé a fogyasztók, felhasználók igényeihez. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság éppen ezért vizsgálta meg a közelmúltban, hogy az élelmiszer-, a ruházati és a vas-, edény-, valamint műszaki cikk kereskedelem árurendelése és készletezése mennyire veszi figyelembe a lakosság igényeit; a kereskedelem által kínált választék megfelel-e a keresletnek. A népi ellenőrök ezúttal nem az ún. „hiánycikkeket” vizsgálták, hanem azokat a közhasználatú cikkeket, amelyeknek előállításához kielégítő termelő kapacitásaink vannak. Elégtelen választék Többé-kevésbé általános, hogy a javuló árukínálat és bő választék ellenére a vásárlók az esetek egy részében nem, vagy csak hosszas utánjárással találják meg a keresett árut. Az élelmiszerboltok árukínálata például — az alapvető élelmiszercikkek kivételével — kisebb a nagykereskedelmi vállalatok meglevő választékánál. A ruházati kiskereskedelmi boltokban még azokból az j árukból is hiányos a méret-, szín és fazonválaszték, amelyekből az iparban és a nagykereskedelemben nincs hiány. A vas-, edény- és műszaki cikkek kínálatát a nagyértékű árucikkek készletezési gondjai korlátozzák: emellett a drágább áruk beszerzése gyakran háttérbe szorítja a kisebb értékű. de gyakrabban keresett áruk kínálatát. Pedig kiskereskedelmi boltjaink bő lehetőséget kaptak üzleti kapcsolataik szélesítésére. Vezetőiktől függ: egy-egy bolt hány szállítóval, hol működő vállalattal, üzemmel kerül kapcsolatba. Kevés kiskereskedelmi vállalat korlátozza boltjai megrendeléseit. Amilyen nagy a boltok önállósága e tekintetben, olyan kicsi, viszont árukészleteik forint értékének meghatározásában. A kiskereskedelmi vállalatok — lévén eredményességük, fontos pénzügyi ösz- szetevője a készletek értéke — szigorúan előírják boltjaik számára a lehetséges készletek forint értékét. Az üzletek önállósága így tehát csak látszólagos. Kései megrendelés Számos hátrányos következménnyel jár ez a lakosság áruellátására. A boltok — a környékbeli lakosság igényeire épülő beszerzési terv hiányában — áruikat az előző évi forgalom tényszámai és a bolt (forintban számolt) értékesítési te-rve alapján rendelik meg. E felelősség- teljes, a kereskedelmi munka legtöbb információt követelő tevékenységét a boltvezető személyes ízlése, egyéni kapcsolata, a pillanatnyi helyzethez igazodó döntése határozza meg. A vállalati központ által kilátásba helyezett szankciók sem a folyamatos áruellátásra, hanem az előirt készletnagyság hó-, vagy negyedév végi betartására ösztönzik a boltokat. Ezért fordul elő, hogy a boltok nem az idényt megelőzően, hanem csak az igény jelentkezésének időpontjában adják fel megrendeléseiket. Mire az áru megérkezik, vége a nyárnak, vagy a télnek, s marad a szezonvégi kiárusítás. A kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi iráhyító munkájában a bolti készletek forint összegének meghatározása és a készletnagyság ellenőrzése foglalja el a központi helyet. Ez sok esetben elvonja figyelmünket a tényleges kereskedelmi munkától. A kiskereskedelmi vállalatok például' csak nagy általánosságban fogalmazzák meg üzletpolitikai programjukat, s azok nem tükrözik a helyi lakosság igényeit. A KNEB tapasztalatai szerint még áruforgalmi főosztályaik sem ismerik megfelelő részletességgel a kéresletet; sőt, alkalmas nyilvántartás híján — saját, meglevő készleteiket sem! A kereskedelem kapcsolata Fontos állomás az árunak a termelőtől a fogyasztóig vezető útján a kis- és nagykereskedelmi vállalatok kapcsolata. Elsősorban ugyanis a nagykereskedelem hivatott az ipar termelői választékának a fogyasztói igényeknek megfelelő kiskereskedelmi választékká alakítására, az ún., „keverésre”. Ehhez a nagykereskedelemnek a kiskereskedelmi vállalatok lakossági igényeken nyúgvó. hosszabb távú üzletpolitikájának ismeretére, tervszerű rende- 1 őseire volna szük°éee. A kiskereskedelmi vállalatok jó része azonban vonakodik a számára átvételi kötelezettséget jelentő, hosz- szabb távú szállítási szerződések kötésétől. A nagykereskedelemnek már 90—180 nappal a kiskereskedelem igényeinek jelentkezése előtt meg kell kötni a szerződést az iparral. Emiatt a nagykereskedelem kockázata igen nagy, s ezt csak növeli, hogy a kis- és nagykereskedelmi vállalatok nem informálják egymást szándékaikról; emiatt sokszor párhuzamosan rendelnek ugyanabból az áruból az ipartól. A népi ellenőrzés javaslatai ezért utalnak arra, hogy a pénzügyi szabályozók továbbfejlesztése — bár jobb feltételeket teremthet — önmagában nem elegendő a kereskedelmi megrendelések jobb megalapozásához, az áruválaszték és a lakosság keresletének a mainál megnyugtatóbb egyensúlyi helyzetének megteremtéséhez. Mint életünk, gazdaságunk annyi más területén, úgy a kereskedelemben is léteznek elavult szervezési elvek; a korszerűbb termék, a nagyobb forgalom alapvetően új szervezési és szervezeti feladatok megoldását teszi szükségessé. A magyar embertani kutatások az utóbbi időben — jelentős hanyatlás után — ismét fellendültek. Antropológusaink az ország különböző részein, így Szeged és Debrecen környékén több irányú vizsgálódásokat folytatnak. Ezenkívül Badacsonyban és környékén is különböző, komplex etnikai jellegű embertani megfigyeléseket végeztek. Vizsgálódásaik széles skálát ölelnek fel. az antropológiai összetevőkön kívül regisztrálják például a vizsgálandó alanyok fejméreteit, arcberendezését. Vércsoportvizsgálatok beiktatásával folytatott elemzéseik egészen az ujjakon található apró bőrredők tanulmányozásáig kiterjednek. — Mive! ezek a vizsgálatok éppen a variációs kutatás jegyében történnek, az összegyűlt adathalmaz a gyakorlat számára is jól használható lenne — mondja dr. Eiben Ottó, az ELTE embertani tanszékének adjunktusa. — Megfelelő együttműködés kiépítésével különösen a konfekcióipar láthatná hasznát tevékenységünknek: a tőlünk kapott tényszámok alkalmazásával az eddiginél sokkal nagyobb hatásfokkal elégíthetné ki a lakosság ruházati igényeit. — Az antropológia köztudottan csoporttudomány — azaz embercsoportokat vizsgál. Olyan adatokkal rendelkezik tehát, amelyeket a tömegigényeket maA Magyar Népköztársaság államhatárának őrizete politikcü feladat. Az államhatár — még ha szocialista országgal való közös határról van is szó — mindig egy ország, egy nép egységének, függetlenségének jelképe. Az államhatár őrzése a határőrség egyik alapvető feladata. Ennek a politikai követelménynek azonban a határőrség csakj a területi párt-, állami és tömegszervezetek segítségével és a határmenti lakosság aktív támogatásával tud eredményesen eleget tenni. Az utóbbi évtized tapasztalata, hogy a határőrizeti munka javítása érdekében — Bács-Kiskun megyében — mind a megyei, járási és községi államhatalmi szervek, mind a lakosság részéről a legnagyobb segítő szándék tapasztalható. A vezetők személyesen is megjelennek a határőrök között. A bajai és a kiskunhalasi járásban például a párt, a tanács, a KISZ, a munkásőrség, a rendőrség és ügyészség vezetői valamennyi határőr alegységnél látogatást tettek és a helyszínen tájékozódtak a határőrök szolgálatáról, s többek között arról is, hogy a megyéből bevonult fiatalok miként teljesítik a haza iránti kötelességüket. A határőrség és a lakosság jó kapcsolatának számni, többek között, hogy hazánk jelenlegi népességére milyen testméretek a jellemzők. Arról is tudnánk megbízható tájékoztatást adni, hogy a testmagasság, a vállszélesség, a has-, vagy tomporkerület nemek szerint hogyan alakul. Olyan kutatásokat is tudnánk végezni, amelyek megmutatnák, hogy a különböző korosztályú férfiak vagy nők között milyen gyakorisággal fordulnak elő magas termetűek, közepes és alacsony növé- sűek. — Meggyőződésem, hogy méréseink jelentős részét a ruhaipar minden változtatás nélkül átvehetné és felhasználhatná. Van viszont egy sereg olyan méret is, amelyet minimális munkával „transzporaim” lehetne az ipar igényei szerint. Sőt, az antropológusok adataira támaszkodva, a konfekcióipar olyan komputerprogramot is készíthet, amely számos munkafolyamatot megrövidítene és egyszerűsítene. A megfelelő testméretek betáplálásával el lehetne érni azt, hogy a komputer már eleve kész szabásmintákat rajzolhatna. — Az embertan tudósainak és a készruhaellátás gyakorlati kivitelezőinek kézfogása feltétlenül a lakosság optimálisabb kielé- zítését szolgálná. Ugyanakkor a felesleges méretek ’.'mák megszünteté- ’elentős népgazdasá- is lehetőtalan jelét tapasztalhatjuk. A határőrök minden érintett községi tanácsban képviselve vannak. Tanácsüléseken évente általában egyszer (vb-ülésen többször is) napirendre kerül a határrend, a lakosság határőrzésben való részvételének, a határőrökkel meglevő kapcsolatának az értékelése és a közös feladatok kidolgozása. Erről a témáról két-három évenként járási és évenként községi aktívaértekezleten is szó esik. A helyi vezetők tájékoztatják a határőröket községük politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, az eredményekről és a gondokról. A határőrök pedig a község rendezvényeinek aktív előkészítői, szereplői vagy résztvevői. Az őrsökön működő párt- és KlSZ-alap- szervezetek segítik a falvakban és a tanyavilágban folyó politikai munkát, a fiatalok nevelését. A bajai járásban például 14, a kiskunhalasi járásban pedig 15 úttörő határőr szakaszt patronálnak a határőrök,. Az elmúlt évek egyik legszomorúbb statisztikáját készíthették el a balesetvizsgáló járőrök szombaton és vasárnap. Ezalatt a 48 óra alatt hatan vesztették életüket az országutakon. Vasárnap délután 3 órakor Lajosmizse határában, az 5-ös számú főútvonalon nagy sebességgel vezette Wartburg személy- gépkocsiját Szabó István kunszentmártoni lakos. A jármű a vizes úttesten megcsúszott, ettől áttért a bal oldalra, s ott összeütközött Raclika Kolev bolgár állampolgár vezette tehergépkocsival. A baleset következtében Szabó István és utasa Mirt János budapesti lakos, olyan súlyosan megsérültek, hogy a helyszínen meghaltak. A tehergépkocsi vezetője súlyosan megsérült. A két járműben több mint 100 ezer forint anyagi kár keletkezett. Szombaton a kora esti órákban Bácsalmás külterületén Fülöp József Nagyrév, Ady Endre utca 2. szám alatti lakos szintén nagy sebességgel vezette motorkerékpárját. Az egyik útkereszteződésnél nem adta meg az elsőbbséget Gi- licze László lovas kocsijának, s nekiütközött. Fülöp József olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt, utasa, Keresztes Mária könnyebb sérülést szenvedett. Szombaton délután 3 óra tájban a Sükösd határában átvonuló vihar elől Morvái Andrásné 50 éves, Sükösd, Petőfi utca 8 szám alatti lakos, aki ■ a határban kukoricát kapált, a Szent Tamás kápolnában keresett menedéket. A villám a ká polnába csapott, s Morvái- nét halálra sújtotta. Villámcsapás következtében kigyulladt Tamási János, Kiskunfélegyháza IX. kerület, Tanya 50.! szám alatti lakos lakóépületének nádteteje. A szaka-1 elméleti és gyakorlati foglalkozásokat vezetnek. A párt végrehajtó bizottságának állásfoglalása szerint a kiskunhalasi járásban még ebben az évben, a bajai járásban pedig jövőre kerül sor az úttörő határőr zászlóalj megalakulására. A határvidék lakói helyesen értelmezik az államhatár őrzésének szükségességét és tájékozottak arról is, hogy a határsértők többsége már büntetett előéletű, vagy bűncselekmény elkövetése miatt, a bírói felelősségrevonás elől akar menekülni. Ezért a határőrség munkáját közvetlenül is segítik. Való igazság tehát, hogy a fiatalok, az idősebbek körében népszerűvé vált a határőrizet segítése, de a határvidék dolgozói a határőr község mozgalomban való részvételt is igénylik. A megyében eddig Katy- már, Gara és Kelebia nyerte el a megtisztelő címet és november 7-én kerül sor Csikéria határőr községgé való avatására. Gazsó Béla radéktalanul kielégíte’" akaró ruházati farnak f tétlenül ismernie kell. Pon tosan meg tudjuk mondaegtakarítást tenne. (MTP Tragikus hét vége az országutakon Hat halálos áldozatot követelt a gyorshajtás, a tigyelnieilenség Halálos villámcsapás, tűz Ugyancsak szombaton történt halálos szerencsétlenség Dunapataj belterületén. A' MÁVAUT megállóba érkező autóbuszról szállt le Békés Ignácné, 46 éves háztartásbeli, Szak- már, Felsőerek 66. szám alatti lakos. Az asszony körültekintés nélkül ment át az úttesten, s a féktávolságon belül levő Sulyok József 22 éves tompái motoros az ütközést már nem tudta elkerülni. Be- kesnét a kalocsai kórházba szállították, ahol sérüléseibe egy óra múlva meghalt. Kiskunhalas és Tompa között az egyik útkereszteződésben szabálytalanul kanyarodott segédmotoros kerékpárjával Mezei Pál Kisszállás, V. kerület 31 szám alatti lakos A sza- bálytaianság miatt összeütközött Márkus László komlói motorkerékpárossal. Mindkét jármű vezetőjét a kórházba szállították, ám Mezei a kórházba- szállítás közben meghalt. Kunszentmiklós határában, a Burjányi tanya közelében Eper Ferenc Kunszentmiklós, Baross utca 5 szám alatti lakos a Kiskunsági Tsz személygépkocsiját vezette. A 43 éves férfi szívrohamot kapott, járművét megpróbálta mégállítani, de eközben a szívroham végzett vele. A gépkocsi még 20 métert gurult, s megállt. dó esőben a tüzet a kiskunfélegyházi állami tűzoldók oltották el. Az anyagi kár 5 ezer forint. Szombaton — ma még ismeretlen körülmények miatt — a mélykúti Béke Tsz-ben kigyulladt egy szalmakazal. Három község önkéntes tűzoltói karöltve a kiskun- halasi és a bajai állami tűzoltósággal csak fáradtságos munkával tudták a tüzet eloltanj. Az anyagi kár 20 ezer forint. A tűz keletkezési okát vizsgálják. Fábián Gábor Az antropológusok ajánlata Szabásminta-komputerrel?
