Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
Olimpiai furcsaságok Közeleg augusztus 26-a, mikor a müncheni olimpiai stadionban felgyullad az olimpiai láng, s megkezdődnek a nemes vetélkedők, melyekre négy esztendő óta készülnek a világ legkiválóbb sportolói. Az olimpiai és világrekordokon, az érmeken túl van egy másik — és nem kevésbé érdekes — olim- piatörténet, mely arról tanúskodik, hogy számos olyan história esett meg 1896 óta, melyen szívből derülhetünk. Kevesen tudják, ki alkalmazta először és melyik olimpián a vágtaszámokban a TÉRDELŐ RAJTOT. 1896-ban Athénban, az első újkori olimpián, az amerikai Thomas Burke indult először térdelő rajttal. Mikor meglátta a közönség, hogyan készül neki a legrövidebb és leggyorsabb futószámnak, né- hányan azt kiabálták feléje: — örült! mire feláll, a többiek már messze lesznek! Burke azonban 12 másodperces idővel győzött, és szerezte meg az újkori olimpiák első aranyérmét. Hadd jegyezzük meg: a térdelő rajtot nem ő, hanem honfitársa, Charles Sherill alkalmazta először 1888-ban. Az sem érdektelen, ha eláruljuk: kinek a nevéhez fűződik a modern olimpiák ELSŐ MEGLEPETÉSE Az első modern olimpiát rendező görögök szinte holtbiztosra vették, hegy nemzeti sportáguk- . ba a, a diszkoszvetésben megszerzik a bajnoki címet. Valahol hiba csúszott azonban számításukba, mert az amerikai Robert Garret, aki életében okkor vett először kézbe diszkoszt — ókori mintára helyből — forgás nélkül —, 29,15 méteres dobással az első helyen végzett Bizonyára sokan kíváncsiak arra: melyik újkori olimpián VER 3ENYEZHETTEK ELŐSZÖR A NŐK, és milyen sportágban? A nők első alkalommal a második modern olimpián, Párizsban versenyeztek. A női résztvevők száma akkor meglehetősen szerény volt: összesen hat tenisz- és golf játékos. Semmi több! Egyes sporttörténészek, olimpiai kutatók úgy vélik, hogy a párizsi tenisz- és golfversenyek nem szerepeltek a hivatalos olimpiai műsorban. Szerintük 1908-ban a londoni olimpiai játékok alkalmával vetélkedtek először hivatalos verseny- számban — teniszben és műkorcsolyázásban — női sportolók. Ide kívánkozik egy régi jellegzetesen MAGYAR OLIMPIAI FURCSASÁG Az 1904-es St. Louis-i olimpián a magyar olimpiai gárda a magasugrás egyik esélyesének, Gönczy Lajost tartotta. A magyar atléta egyébként arról is híres volt, hogy igencsak szereti a jó tüzes borokat. S tudva azt, hogy Amerikában nehezen lehet borhoz jutni, tekintélyes mennyiségű hazai palackot vitt magával, s biztosításképpen vitetett sporttársaival is, Igen ám. de a vezetőség tudomást szerzett erről, és elszedte Gönczytől a bort, mondván, hogy a sportembernek tartózkodnia kell a szeszes ital fogyasztásától. A szigorú intézkedés miatt a magyar atléta mélyen a formája alatt szerepelt és csak negyedik lett. Később azonban indult egy előversenyen. Társai csak akkor figyeltek fel rá, amikor a közönség lelkesen ünnepelte. Gönczy 188 cm-es ugrással megnyerte az előversenyt. Teljesítménye két centiméterrel meghaladta az olimpiai bajnokét. Amikor sporttársai gratuláltak neki. észrevették, hogy feltűnően jó kedve van. Borgőzös leheletéből arra lehetett következtetni, hogy valahol megtalálta az eldugott palackokat ... Azután ide kívánkozik az olimpiai furcsaságok egyik „világcsúcsa”: az olimpiai KUTYAKERGETÉS Az 1920-as antwerpeni olimpián történt, hogy nem hivatalos versenyszámként jegyezték fel az ominózus kutyakergetést Az történt ugyanis, hogy amikor javában folytak az atlétikai versenyek, egy éktelenül csaholó rövid szőrű foxi jelent meg a pályán. A rendezők előbb kiabálással próbálták visz- szavonulásra késztetni a játékokba bekapcsolódó kutyust, de amikor látták, hogy ez nem vezet eredményre, néhányan üldözőbe vették. Nemsokára a rendezők egész hadserege vonult fel a foxi ellen. Valóságos hajtóvadászat indult meg, s az izgalmas versenyt látva, ’-bekapcsolódott a közönség is — a kutyát biztatva! A kétségbeesett rendezőket a játékos kedvű kutya végül is megsajnálta, s elegánsan távozott a kerítés egyik hasadélcán. Persze nem kis bonyodalmat okozott, hogy újra kellett kezdeni a versenyt. A jelenlegi atlétikai dobószámokban még soha senki nem jutott túl a „bűvös” 100 méteres távolságon. Sőt még meg sem közelítették. Hiszen a gerelyhajítás jelenleg fennálló 92,70 méteres világcsúcsa is elég messze van a 100 métertől, pontosabban: 7,30 méterre van a 100 métertől. És mégis... A stockholmi 1912-es olimpiai játékok alkalmával a győztes Saaristo finn versenyző VILÁGCSÚCSOT ÁLLÍTOTT FEL 109.42 MÉTERES teljesítményével. Eláruljuk, hogy Saaristo itt említett világcsúcsa 61 méteres jobb — és 48,42 méteres balkezes dobása eredményéből tevődött ösz- sze. Ilyen versenyeket viszont már régóta nem rendeznek. Az 1948-as londoni olimpián Forrai Árpád, a magyar ökölvívó szövetség ügyvezetője fogadalmat tett: ha Papp Laci megnyeri az olimpiai bajnokságot, RUHÁSTÓL BEUGRIK A MEDENCÉBE A furcsa fogadalomra azért kerülhetett sor, mert az ökölvívást az uszodában rendezték. A magyar szakvezető beváltotta fogadalmát. Másnap, az angol lapok tele voltak a vízbeugrás képeivel. Azt írták, hogy az angol és a magyar szakvezető arra fogadott, hogy aki-’ nek győz a versenyzője, az mérkőzés után rúhastS' vízbe veti magát, s ezért mélységesen sajnálták, hogy az angol szakvezető, Joe Godey szárazon megúszta ... Böngészte: Révész Tibor Mikor indul a bajnokság? A kérdésre Fehér László, a megyei labdarúgó-szövetség főtitkára válaszol. — A megyei I. o.-ban az NB I. B-vel párhuzamosan, tehát augusztus 6-án lesz a rajt. A megyei II. osztályban augusztus 20-án kezdenek a csapatok. Már végleges, hogy az I. o-ból kiesett Városföld nem indul a II. osztályban. Több játékosuk eltávozott vagy katonai szolgálatra vonul be, s így csak a járási bajnokságra küldtek nevezést. Helyettük az Északi csoportban a He- tényegyháza maradt bent. Mi hír a sorsolásokról? — Irányított sorsolás van. Amíg az NB-s sorsolásokat nem kapjuk meg, addig a megyeit sem tudjuk elkészíteni. Az idő azonban sürget a megyei I. osztálynál. Ha a magasabb osztályú bajnokságok sorsolása továbbra is késik, akkor csak az 1—2. forduló sorsolását készítjük el. Mikor kerül erre sor? — Néhány napon belül, mert tovább nem várhatunk. Sz. Z. MA: Kiemelkedőbb sportesemények Kecskeméten: Délelőtt 11 órakor a fedett uszodában K. Vízmű— Ceglédi VSE OB II. B osztályú vízilabda-mérkőzés. Délután 17 órakor Kecskeméti Dózsa—Várpalota Nyári Totó Kupa mérkőzés. Előtte K. Dózsa II.— Mezőfi SE. Czollner téri lőtéren 8 órától a Kecskeméti Dózsa „Hírős Kupa” lövészversenye. NDE-s és osztrák labdarúgócsapat Kecskeméten Nemzetközi labdarúgó- tornán vesz részt augusztus elején a Kecskeméti Dózsa labdarúgócsapata. A Dunaújvárosi Kohász vendégeként Magyarországra érkezik a BGSS Zwickau, NDK I. osztályú és a Phönix M. Königsberg osztrák NB Il-es osztályú együttes. A terv szerint augusztus 8-án Kecskeméten, a Széktói Stadionban 15.45-kor a Dunaújváros—Phönix M. Königsberg 17.30-kor a BGSS Zwickau—Kecskeméti Dózsa mérkőzés kezdődik. A második fordulóra augusztus 10-én, csütörtökön Dunaújvárosban kerül sor fordított ellenfelekkel. ADAMIK Nincs egyedül; fia ser-, Modora kibírhatatlan, dűlő csúcstartó magasug- j mégis milyen sokan büsz- rásban, leánya jó kezű ko- j kék rá; „az Adamik taní- sárlabdázónak indult, mé- \ gis mindenki tudja Kecs- | keméten, a megyében, az országban kit takar a név. Nem Feri és nem Fe-1 re ne.,,. Ujyjen;,kpzvet len közelségébe még csak kevesen keriíuelt. Adamik egy bástya. Letörheietlen erő. Érzelmi húrjai rejtettek. Ha valakinek ki is csúszik a száján a keresztneve, a tudatában az Adamik regisztrálódik. Kemény jellem, mint a vas — csak melegítve hajlik. Bölcs tanács VÍZSZINTES: 1. Idézet Berzsenyi Dániel egyik verséből (az első rész). 13. Hanyatló, ernyedt. 14. Csodálat. 15. Becézett női név. 16. Jegyezd papírra! IS. Riadó, 19. Német helyeslés. 20. A. E. L. 22. Ismeret elavult kifejezéssel (pl. kör.. .) 2,3. Oxigén és gallium vegyjele. 25. A Berzsenyi-idézet harmadik része. 27. ... -zug. 28. Íz, aroma. 30. Köziség Baranya megyében. 32. L. T. 33. Becézett Adél. 34. I. U. 36. A füst elvezetésére való építmény. 37. N. D. 38. Felhörpintette. 40. Jő akarat, pártfogás. 41. B. G. 42. Szörnyű. 44. L. N. 45. Beatrix rövidebben. 46. S. L. 48. A régivel szemben az újért harcoló. 50. Tartsd, magasra! 51. Árpáié (régiesen). 54. Ipari növény. 55. Ha macska van benne, altkor nem lehet tudni, hogy mi van benne. 57. O. O. G. 58 Római 6. 59. Ne ússzál az ár... 61. Mű — régiesen 63. Főzelékféle. 65. Mayer Sándor (1839—98) magyar festő. 67. Az I. világháború hírhedt német toémnője volt. FÜGGŐLEGES: 1. ttsmerd be! 2. Villamosipari üzemünk röv. 3. A jelenlegi napon. 4. Becézett női név. 5. Szürke madár. 6. Rövidítés menetrendekben. 7. L. S. 8. A liba hangját utánzó szó. 9. Fohász. 10. Női név, vidékies rövidséggel. 11. Európai nép. 12. Mészkő hegyvonulat a Közel-Keleten, északi csúcsán van a karmeliták híres kolostora. 13. A Berzsenyi-idézet második része. 17. Villás- farkú madarak (a 3. négyzet „CS”). 20. Nyílás a jégen (névelővel). 21. A magasból levesz. 24. Az ott levő. 26. Azok a személyek. 29. A Berzsenyi-idézet negyedik része. 31. Délnyugat röv. 35. A leghátul levő. 38. I. O. H. 39. Férfinév. 41. ... a fejébe (nagy nehezen megtanítja^, 43. Az ingerületük vezető ÍüVUn\ pályája a testben. 45. Kórházi osztály. 47. Howard, a híres angol színész keresztneve. 49. Állat lakja. 52. Rátalál, rábukkan. 53. Ezen a helyen,. 56. Enyves . . . (hajlamos a lopásra). 60. Részes rag, -mák párja. 61. Jelenlegi. 62. A kutya hangját utánzó sző. 63. A sertés hímje. 64. Római 5L 65. A meglepetés szava. 67. Egymásutáni betűk. 68. Az aiaphangsor 7., és 2. hangja. Beküldendő: A vízszintes 1., függőleges 13., vízszintes 25. és függőleges 29. számú sorok megfejtése. B. J. A július 16-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: (Vízszintes y A természet alt kotta az embert, (Függőleges 1.:) az ember újjáalkotja a természetet. A július 16-án közölt kereszt- rejtvény helyes megfejtéséért könyvjutalmat nyertek: Tax Imréné, Baja, Galamb u. 6., Virágh András, Kecskemét, Hold u. 4., Csenkí Pálné, He- tényegyháza, Ürihegy 20/b, Juhász Mátyás Kecskemét, Szé- chenyiváros XV. épület, 1. lépcsőház, III. emelet II., Mészáros Agnes, Kiskunhalas, Alkotmány u. 43., László István őr- vezető, Szabadszállás, PF 8/h., Nagy József, Kecskemét, Kisfaludy u. 17., Ocskő Katalin, Kalocsa, Tömöri utca 68/B., Branyiczki jőzsefné, Kunszent- miklös, Szalvai Mihály u. 5., Somogyi Lajos, Szabadszállás; Fürst Sándor u. M» Adamik Ferenc i tottl” Nála nincs rossz, vagy tehetségtelen kosárlabdázó. Csak volt... De, aki egyszer ottragadt — tehetségénél vagy szorgalmánál fogva, abból ember és ! portoló lesz, „ha fene-fenét eszik is ...” Ez a szavajárása. Így buzdít, lelkesít, s szava parancs. Nem szakít meg senkit, nem kíván lehetetlent. Mindig pontosan tudja kiben mennyi rejlik. S azt ki is veszi. Annak ellenértékeként, amit befektetett. Adamik — ennek a névnek bűvköre van. Lusták gyűlölete, szorgalmasak verejtéke, tehetségesek alkotásvágya veszi körül. Mert aki konyít a kosárlabdához, az megérzi, hogy ennek az embernek a kisujjában van a szakma. Tanul és tanít, miközben figyeli a „világ” mozgását maga körül. S kesereg, amiért az MTS saját költségén sem teszi lehetővé számára a külföldi továbbképzést, tapasztalatcserét. Szeretne többet látni a „világból”. , hogy többet tudjon tovább adni. Kesereg, mert taktikai megvalósításainak határt szab a játékosok élet- körülménye. Ok nem a kosárlabdán keresztül illeszkednek társadalmunkba. A sport másodlagos. Ha meg is téved néha valaki, s felcseréli az élet rendjében a fontossági sorrendet, neki kell állj-t kiáltani. Pedig ez ütközik igazi énjével. Mégis megteszi, mert nevelő is. A volt ifjúsági válogatott atléta, a cselgáncs nehézsúlyú magyar bajnoka, előtt egyszer elhúzták a „mézesmadzagot”. Ez a valami egy olyan gyenge kosárlabdacsapat képében jelentkezett, amelyet . már senki sem mert elvállalni. Elvállalta, ö, aki annál jobban szerette a sportot, hogy valamelyik ágával is elkötelezze magát. Amit tett kíváncsiságból tette. Bild Kati, Túri Éva, Kiss Mari válogatottak lettek, abból a rossz csapatból ... A történet már ismert: az NB I-ig nem volt megállás. S most az NB I-ben sincs. Éz a folyamatos fejlődést igazolja. Kérdés, hogy ez a fejlődés, hogy viszonyul a külföldi élvonaléhoz? Nem arányosan — s ez aggasztja. Játékosaival szemben alapvető normákat állít fel — pályán és azon kívül. Nem ellenőriz, mégis mindent tud. A játéktéren osztályoz, mert ott mindenki elárulja, hogy betartotta-e a követelményeket — önmagával, s egyesületével szemben. Utasítássá, szakmai tanácsa törvény. Meg- fellebezhetetlen. Szilárd, kemény — ilyen a jelleme. Küzd, kiabál, módszert érvényesít. Korhol és dicsé*- Szava olyan, mint a villám és a napsütés. Ember aki a cél érdekében tesz' nevel és nevelt — már eo*' bajnokcsapatra valót: C?*- pai, Koroknál, Szabó É. D. Kovács, Szabó y., jijo- ayar, Kövest. Nemes, Szelei. Dömötör, Domokos Volni. Rigó... — mert ilyen is Adam!'jf Banczik István
