Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! J ÁT SZÓTÉREN ¥7 • ' 1 1 ' ^ 1 r «• n lliallifasra készül férőn XXVII. évf. 172. szám 1972. július 23., VASÁRNAP w Ara: I f orint A'&ÁCS KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA a háziipar Kézimunka — a virágholtban Hazatalálnak a tájjellegű cikkek? \ r „Az jó hírért, névért”, amelyért egykor a végvári vitézek verekedtek a törökkel, ma legalább akkora erőfeszítéssel küzdenek a különféle árucikkek. A jó hírnévre ugyanakkor azok a tájegységek is igényt tartanak, amelyek rászolgálnak az adottságaikkal valamiféle, az átlagtól megkülönböztető rangra. Lényegében jó dolog az, hogy a világ sok országában tudnak az emberek Kalocsáról vagy Kiskunhalasról — még akkor is, ha történetesen csupán a pompás díszítésű hímzések vagy a finom mívű csipkék idézik fel a magyar városokat a képzeletben. Igazán meglepő viszont, hogy annál könnyebb hozzájutni sok hasonló nép- művészeti. iparművészeti vagy háziipari cikkhez, eüíndékrárgyhoz. minél messzebb keresi az ember, az előállítási helyétől. A termékek zömét — érthető módon — külföldre vonzza a kereslet. Az országhatárokon belül pedig bővebb a választék a Balaton mellett, a fővárosban, vagy akár Harkányfürdőben a jellegzetes kalocsai, halasi dolgokból, mint Kalocsán, Kiskunhalason, illetve a megyeszékhelyen, Kecskeméten. Holott a turisták és a belföldi pihenni vágyók is kezdik fölfedezni a szűkebb környezet csodálatos természeti adottságait, mint például a természeti leg védetté nyilvánított tőserdői területet a Tisza holt ágának a partján; sokan pihennek a soltvadkerti Pe- tőfi-tő mellett; s Kalocsától mindössze tizenöt kilométerre található a Szelidi-tó. ahol már a török időkben — a végvári harcok idején — is felismerték a víz gyógyító hatását. Aki ide látogat, az nyilván szeretne magával vinni valami emlékeztető dísztárgyat is, ami a tájegységhez kapcsolódik. Csak éppen alig-alig találkozik ilyesmivel. A Bács-Kiskun megyei KISZÖV egyszer már megrendezte Kecskeméten a háziipari újdonságok kiállítását, de a várt hatás elmaradt, a kereskedelem (Folytatás a 3. oldalon) Igaz, hogy csak homokból készül a pogácsa, de épp olyan meleg, mint a valódi. Ügy látszik azonban, Kecskeméten a széchenyivárosi új óvoda lakói milsem törődne}£ a kánikulával. A két házsor közötti játszótéren vidáman homokoznak, hintáznak. (Tó{h Sándor felvétele) _____________________________ ------ ■ ................... .... .....— B emutatkozik a házgyári technológia Szegedről érkeznek az elemek A negyedik ötéves tervre szóló lakásprogram keretében a megyében 20 ezer A sárga kombájnok Ahol reggel még dús kalászokat ringatott a júliusi szellő, már csak a végtelen tarlókat látni. Aiig találjuk meg a két sárga kombájnt, szinte egybeolvadKodáiy-szeminárium SJétfön, a nyári szünet ellenére, ismét kinyitják a Katona József Színház kapuit. A nézőtérén a kecskeméti zenekedvelők mellett négy földrészről érkezett zenepedagógusok hallgatják a városi tanács elnökének szavait. Még az optimisták sem számítottak arra, hogy a holnapi nappal kezdődő második Kodály-szeminárium rendezőinek éppen a jelentkezők nagy száma okozza a legnagyobb gondot. Kétszer annyian vó.llalták a zsúfolt program fáradalmait, a részvétel költségeit, mint 1970-ben. A szemináriumok, előadások hallgatói közül mintegy húszán másodszor ismerkednek ennek a nyári tanfolyamnak a segítségével a magyar zeneoktatással. Minek tulajdonítható a megnövekedett érdeklődés, a vendégek fokozott várakozása? lyilágszerte kezdik felismerni, hogy a civilizáció ' térhódítása, a technikai-tudományos forradalom csak akkor válhat maradéktalanul az emberiség hasznára, ha mindenki fejleszti képességeit, gazdagítja érzelmi szféráját. Ha nem veszti el egyéniségét, birtokába veszi az évezredek alatt felhalmozott szellemi, kincseket. A szellemi és testkultúrára, a művészetek „vitaminjaira” soha nem volt akkora szükség, mint éppen napjainkban. Kecskemét nagy szülötte az elsők között ismerte fel, hogy a zene. a rendszeres éneklés felvicKt, kibon.akozta t ja a képességeket. Ö írta le, hogy a közös éneklés a harmóniához vezet. „...Egyéni felelősség közös munkában, mi nevelhet jobban a szocializmusra?” A Kodály Zoltán állal megfogalmazott elveken . ^ alapuló magyar zenei — és zenével történő — nevelés kivívta a szakemberek túlnyomó többségének elismerését. S ebben része van a kecskeméti ének-zenei iskola példás munkájának, szemmal-füllsl érzékelhető eredni nyelnek. A tanár úr 15 esztendeje még feltételes módot használva mutatott rá az itteni példaadás jelentőségére. „Van itt egy iskel a, .amely úgy működik, már. mint hogyha magam itt éltem volna és tettle:: segítettem volna a létrejöttén. Ez az iskola és ami ebből kinő, az még lehelne olyasmi, ami Kecskemétnek a hírnevét szellemi térén is kiemeli.” Így történt; ennek a folyamatnak tanúi és részesei •* vagyunk. Az idő ismét azokat igazolta, akik igényesen, megalkuvás nélkül vállalták az újat, á mást. a jobbat. Az átgondolt programot, az európai hírű elördóka az előkészítők áldozatos munkáját ismerve, bízu- benne, hogy a 11. Kodály-szemínirium tovább hör hazánk, a magyar kultúra jó hírét. Sok sikert kívá nunk minden résztvevőnek. H.N. nak a környezettel. Falják a búzatengert. A tartály közepén levő csőből szökőkútként ömlik a termés. Napi teljesítmény 5—600 mázsa tisztított szem,' a teherautók alig győzik a fordulókat. Az ötletes szerkezet pillanatok alatt tölti a kocsikat. Peszmed István kombáj- nos egy-két percre megáll. Felmegyek hozzá a fülkébe. — Nincs melege? — kérdezem. Mosolyog. Bekapcsolja a ventillátorokat. — Kellemes itt az idő, jobb mint odakint. Csak a por eszi eléggé az embert. Az ülés kényelmes. — Úgy érzem, mintha teherautóban ülnék. Ha.iagós Dezsővel, >a másik kombájn vezető vei néhány napos tanfolyamon ismerkedtek meg a gépekkel. Nem volt túlságosan nehéz megtanulni a kezelésüket. hiszen mindketten régen traktorosok. Kicsit fáradtak. Naponta 10 órát 'dolgoznak, de a karbantartás is az ő feladatuk. — Nem sokáig tart már ez a munka, néhány nap, és az utolsó szem is magtárba kerül. — bizakodik Hajagos Dezső. A két kombájnra és kezelőikre még nagy feladatok várnak az idén. Bővfebbet erről Makai István, a Városföldi ÁllaKiskun megyei Állami Építőipari Vállalatra hárul, amely az idén is több mint 500 „otthont” ad át. A vállalat e nagyszabású feladathoz alkalmazkodva dolgozta ki a fejlesztési elképzeléseit is. Elsősorban a gépesítést, valamint a korszerű építési módszerek meghonosítását tűzték ki célul. Ennek jegyében tavaly Kiskunfélegyházán megkezdték az alagútzsalus eljárással készülő lakások építését. Az idén a fejlesztés újabb fontos állomásához érkezett el az üzem: a házgyári elemek felhasználásának premierjéhez. A megyében először Kecskeméten. a széchenyivárosi lakótelepen alkalmazzák az eljárást. A szükséges termékeket a szegedi házgyártól vásárolják. Ugyancsak újdonság a résalapozás, amelyet Kiskunfélegyházán próbáltak ki. Előnye a hagyományossal szemben, hogy lényegesen kevesebb munkaerő szükséges hozzá, emellett a talajvízszint süllyesztése nélkül alkalmazható. A házgyári elemekből történő építkezés gyorsabb, termelékenyebb, kevesebb élőmunkát igényel, mint a most . uralkodó blokkos módszer. Egy szint összeállításához például mindössze egy hét szükséges, ugyanis a helyszínre érkező alkatrészek szinte azonnal beilleszthetők. A házgyári technológiával emelt épületekben egyszerű a szakipari munka is, mert a . fürdőszobát. konyhát összeszerelve, tartozékaival együtt emelik a helyére, a szerelőknek mindössze az egyes szintek között kell összekapcsolni a vezetékeket. Kecskeméten egyelőre 4 tízemeletes házgyári töm- I bőt emelnek. amelyek I egyenként 60 kétszobás la- ! kést foglalnak magukba, í Augusztusban., két épület I alapjait rakják le a már t említett résalapozásos eljárással. Az első, úgynevezett fogadószint elkészítése után októberben kezdik, meg a házgyári elemed '"-zeszerelését. A másik két . épületet pedig jövőre I adják át. 1■ e. u. mi Gazdaság kiskunfélegyházi kerületének vezetője tud mondani. — Ez a két kombájn takarítja be ősszel a kukoricát, ugyanis részei a CPS rövidítésű, amerikai rendszerű kukoricatermesztési gépsornak. A csaknem ezer hold búzát is ezekkel takarítjuk be. Az eddigi eredmények szerint termésátlagunk meghaladja a holdanként! 20 mázsát. A gazdaság többi kombájnja most a rozsot aratja — ha szükség lesz rá, segítséget nyújtanak a szomszédos üzemeket^: is. Az arató-cséplők nyomán megjelennek az ekék. Nagy területen zöldell már a másodvetésű kukorica. Ahová nem kerül újabb mag, ott is felhántják a tarlót. K. S. Munkában a sárga kombájnok. lakás készítését határozták el. A terv megvalósítása legnagyobb részt a Bács-
