Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

«. oldal 1972. iúUiw SÍ, péntek Tísesernél több CSÉB-tag Az Állami Biztosító du- navecsei fiókjának műkö­dési körzete megegyezik a megszűnt dunavecsei járás területével, vagyis bizto­sítási ügyben Kunadacstól Hartáig a fiók dolgozói az illetékesek. Munkájukról annyit: a megye ÁB-fiók- jainak tavalyi versenyé­ben első helyezést értek el. Az idén sem alakulnak kedvezőtlenül az eredmé­nyek. A sokfajta tevékeny­séget felsorolni, vagy csak egy részét is bemutatni annak a munkának, amit végeznek, nem könnyű és nem is célunk. Helyette né­hány kiragadott adat segít­ségével, pillantsunk be egyetlen ágazat, a csoportos élet- és balesetbiztosítás tevékenységébe, fejlődésé­be. Tízezernél több tagot számlál ez a közösség. Tag­jainak csaknem 70 szá­EZT a kecskemétiek írják LEGYEN REND A GÁZ KÖRÜL Még az elmúlt decem­berben járt nálunk a ké­ményseprő, aki megvizsgál­ta gáztűzhelyemet, s meg­állapította, hogy hibás az egyik égőfej. Kitöltötte a munkaigénylési lapot, majd elkért 10 forintot, s közölte, hogy 1 hónap múlva jön a szerelő. Türelmesen vártam, nem egy de csaknem öt hóna­pig, amikor ismét megje­lent a kéményseprő. Újra kideríette a hibát, zsebre- vágta a 10-est és eltávozott. A történtek miatt bosz- szús lettem, hiszen a gáz­tűzhely még mindig rossz. Nem tudom, hogy a Bács- Kiskun megyei Kéménysep­rő és Cserépkályhaépítő Vállalatnak, illetve a DÉ- GÁZ-nak mi a véleménye a dolgokról? Szerintem a minden ellenszolgáltatás nélküli pénzbeszedés meg engedhetetlen. Ideje lenne már az illetékeseknek ren det teremteni, hogy a be­rendezések ellenőrzésével egyidejűleg az esetleges ja­vításokat is végezzék el a szakemberek. Faragó Sándorné Szolnokihegy, 10. ép. II/’ll. SZEMÉTHEGY A RENDÖRFALUBAN Mostanában sokat olva­sunk a Petőfi Népében ar­ról, hogy Kecskemét szeb­bé, virágosabbá tétele ér­dekében egyre szélesebb körű társadalmi akció bon­takozik ki. Sok helyütt parkosítanak, csinosítják az utcákat, tereket. Ez a moz­galom nem nyert „polgárjo­got” a Rendőrfaluban, ahol eddig keveset tettek azért, hogy rendezetté váljon a környék. Például a zöldségbolt és a cukrászda mögötti terüle­ten kőtörmelékek, szemét­hegyek és giz-gazok talál­hatók. Szomszédságukban a játszótér, ahová — talán érthető ez — nem szívesen engedjük gyermekeinket. Pedig nem lenne ördön- gős munka elszállítani a törmeléket és hulladékot, melynek helyén füvesíthet­nének, fásíthatnának is. Az itt lakók — köztük az is­koláskorúak — szívesen se­gítenének a térség parko­sításában. Másik gondunk, hogy so­kan az utcára eresztik a tyúkot, kacsát, libát, stb., amelynek nemcsak az utcai virágos kerteket teázik tönkre, de akadályozzák a gépjármű-forgalmat is. Az állatok tulajdonosai figyel­meztetést, sőt szabálysértési eljárást is megérdemelné­nek. Többek nevében: Tóth Péterné FOLYIK A SZENNYVÍZ Esős időben kellemetlen látványban van részük mindazoknak, ' akiket az az Expressz étterem kör­nyékére vezérel a sorsuk. Itt, pontosabban a Horváth Döme utca mintegy 20 mé­teres szakaszán, ha esik az eső, felszínre tör a szenny­víz. Mindez nemcsak min­ket bosszant, de — meg­ítélésem szerint — sérti a közegészségügyi előíráso­kat is. Horváth János Katona József tér 14. UDVARIASSÁGOT IS ELVÁRUNK Rendszeresen járok a DÉGÁZ városi telepére pa­lackot cserélni. Ez mind­össze néhány percet venne igénybe, de nem ilyen egy­szerű a dolog. Többször előfordult már, hogy egy órai várakozás után kap­tam meg a palackot, mert áruátvétel volt. Kissé furcsának találom, hogy a palackok cseréjét felfüggesztik, amíg az új szállítmányt átveszik. De ha már így van, akkor csupán annyit kérünk, hogy udva­riasabban közöljék velünk a várakozás okát. Jó né­hányszor ugyanis gorom­bán, foghegyről intettek tü­relemre bennünket a telep dolgozói, akik nemegyszer megtagadták a panaszkönyv kiadását is. Baksa Miklós Tinódi út 9. RAGACSOS ASZFALT Utcánk hosszú időn át csatornázások színhelye volt. A munkák befejezté­vel azonnal megjelentek az építők és aszfaltszőnyeggel borították be az úttestet, örültünk a gyors intézke­désnek, de sajnos csak ad­dig, amig nem köszöntött be a kánikula. Azóta ugvams naponta olvad az aszfalt. A lágy anyagon pedig balesetveszélyes a közlekedés. Sérelmünkkel nemrég felkerestük az út­építőket, akik pár lapátnyi homokot szórtak az asz­faltra, de az nem kemé­nyedéit meg. Mi úgy vél­jük. nem elegendő az ilven javítás, az úttestet újra kell burkolni. A Szegedi Lajos utca lakói zaléka termelőszövetkezeti tag, a többiek ipari üze­mekben, egészségügyi és művelődési intézmények­ben, hivatalokban alkotnak önálló csoportokat. Tavaly mintegy 150-en üdültek az Állami Biztosí­tó költségén, most a félév végéig már százan vették igénybe ezt a szolgáltatást. Az év végéig még további nyolcvan személy kap be­utalót Hévízre, Debrecen­be, Harkányba. A szabad- szállási Lenin Tsz-ből né­gyen, a kunszentmiklósi VBKM és TEMAFORG vállalatoktól ugyancsak négyen éppen e napokban töltik szabadságukat az említett üdülőhelyeken. Röviden érdemes szólni még a kártérítésről. 1971- ben 1 millió 37 ezer forin­tot fizettek ki. A kimuta­tások szerint az idén, 413 káreseményre eddig több mint 800 ezer forint ju­tott. A számok sejteni en­gedik, hogy 1972-ben jóval nagyobb összegű kifizetésre kerül sor. Egy példa e nem kis je­lentőségű tevékenységről. Június 13-án Hartáról Sza­badszállásig terjedő térség­ben heves erejű jégverés pusztított. A mezőgazdasá­gi terület helyenként 80— 90 százalékos kárt szenve­dett. Az egyik károsult kö­zös gazdaság előrelátható­lag mintegy kétmillió fo­rintos kártérítésre számít­hat. A közös gazdaságban ez az összeg a növényter­mesztési ágazat tervezett összes hozamának csaknem húsz százalékát jelenti. A segítség mértéke nem le­becsülendő. Sz. A. Adócsalás nagyban... Leleplezett pálinkafőzők A vám- és Pénzügyőr­ség munkatársai az év el­ső felében nem kevesebb, mint 147 tiltott pálinkafő­ző készüléket foglaltak le, s 2718 liter pálinkát koboz­tak el. A statisztika szerint a kecskeméti járásban mű­ködött a legtöbb zug pá­linkafőző, hiszen az ellen­őrzések során 71 házban találtak működésben levő, vagy eldugott szeszlepárló készüléket. Igaz, hogy Kis­kőrösön csak 58 ilyen be­rendezést semmisítettek meg, ám ebben a járásban több mint 2 ezer liter tilo­sán készített szesz került a hatóságok birtokába. Mi kotyog az ászokhordóban ? Császártöltésen a Baj- társ utca 4. szám alatti házban tartottak ellenőr­zést a pénzügyőrök. A gaz­da Angeli Tamás, a vizs­gálat ellen nem tiltakozott, azonban kijelentette: nem rendelkezik sem pálinká­val, sem főzőkészülékkel. Ezt nem is vitatták a pénz­ügyőrök, ám a kamrában egy 50 literes ászokhordó­ban kotyogott valami. A házilag főzött pálinka koz- más illata rácáfolt Angeli Tamás állításaira. Némi keresgélés után még egy 20 literes üveg is előkerült, teli pálinkával. A tények makacs dolgok, s Angeli Tamásnak már csak ilyen­féle hivatkozásra tellett: „Szegény nyugdíjas vagyok, így akartam segíteni ma­gamon.” Amikor a pénzügyőrök megjelentek Szlanka Lász­ló, Kiskőrös, Rákóczi út 18. szám alatti házában, a gazda már tudta miről van szó. Bevezette őket a kam­rába, önként előadta a szeszlepárló készüléket. Utána a fürdőszobába kí­sérte a pénzügyőröket, ahol 120 liter pálinkát tárolt három műanyag kannában. Szlanka nem kevesebb, mint 9259 forinttal akarta megkárosítani az államot, s őt is akár csak Angeli Tamást adócsalásért jelen­tették fel. Rejtekhely a galambdúc alatt A zug pálinkafőzők nem minden esetben adják elő önként rejtett „kincsüket”, legtöbbjük megpróbálja félrevezetni a hatóságot, s különböző helyeken addig rejtegetik a pálinkát, amíg sikerül elszállítani. B. Ko­vács tagadta, hogy szeszt főzött. A pénzügyőrök kénytelenek voltak körül­nézni, no nem a lakásban, hanem az udvaron. A ga­lambdúc alatti puha ho­mok alól néhány ásónyom után előkerültek a fehér műanyag kannák, amelyek­ben 148 liter pálinkát du­gott el B. Kovács Sándor. A közutakon is ellenőrzik a Vám- és Pénzügyőrség dolgozói a zug pálinkafő­zőket, s hogy nem hatás­talanul, azt a következő eset is bizonyítja. A duna- földvári közúti híd előtt állították le az TB—64—62 forgalmi rendszámú sze­mélygépkocsit. Agárdi Mit határozott az ICOMOS? Elismerés a hazai műemlékvédelemnek - Velence sorsa A KÖZELMÚLTBAN hazánkban tartották az UNESCO nemzetközi mű­emléki szervezetének, az ICOMOS-nak harmadik közgyűlsét és kongresszu­sát. Több mint négyszáz külföldi és száz hazai szakember részvételével zajlottak a kollokviumok és rendezvények. A jelentős tudományos tanácskozás után dr. Der- csényi Dezsőt az Országos Műemlékvédelmi Felügye­lőség igazgatóhelyettesét, az ICOMOS Magyar Nem­zeti Bizottságának elnökét kértük arra, hogy adjon tájékoztatást a megállapo­dásokról. — A nemzetközi tanács­kozás fő témája az volt, hogyan építkezzünk napja­inkban a műemléki kör­nyezetben — mondotta —. Ezzel a kérdéssel szinte minden ország műemlék- védelme találkozik. Konti­nensünkön a második vi­lágháború alatt számtalan műemlék elpusztult, sőt egész műemlék-városré­szek omlottak porba. Má­sutt meg egyszerűen a rossz állapotuk miatt le­bontásra került épületek helyén vannak „foghíjak” a régi patinás házak kö­zött. Most arról folyt vi­ta, hogyan történjék ezek­nek az üresen maradt te­rületeknek a beéoítése. HÁROM IRÁNYZAT képviselői szólaltak fel. Lengyel barátaink azt val­lották, fel kell építeni az elpusztult műemlékeket ugyanúgy, ahogyan ko­rábban ásottak. Példaként hozták fel, hogy nem kis l erőfeszítésekkel ugyan, sokszor még XVII—XVIII. századi metszetek, rajzok és későbbi fényképfelvé­telek alapján építették fel újból a fasiszták által föl­dig rombolt Varsót, Gdans­kot és más, műemlékekben gazdag városokat. — Er­re elementáris erejű nem­zeti igény mutatkozott — vallották. Az OLASZ kollégák azt vallották, a megüresedett házhelyeken jellegtelen mindenhez simuló épüle­teket kell húzni, így el­kerülhető a stíluszavar, a disszonancia. De ebben az esetben felvetődik: vajon a mai építészeknek nin­csen beleszólása a város­kép kialakítsd ba? Végül a harmadik állás­pont, a mi álláspontunk talált a legnagyobb tet­szésre. Mi azt mondjuk: mai épületet kell állítani a műemléki környezetbe, korunk ízlése szerint de természetesen úgy, hogy azok tömegükben, alapve­tő stílusukban illeszked­jenek a régiek közé. A felszólalók, s végül a kö­zösen megfogalmazott ha­tározat sorai ki is mond­ták: a történeti környezet­be mai épületeket kell emelni, de a mai épületek alatt modern épület érten­dő, amely tudatosan alkal­mazza a- mai szerkezete­ket és anyagokat. A bu­dapesti kongresszus tehát végre elfogadott egy olyan általános irányelvet, amely nagyon fontos va'ameny- nyi ország műemlékvédel­mének további munkájá­hoz. Érdekes témában kellett határozatot hoznia a köz­gyűlésnek akkor is, ami­kor Velence sorsa került napirendre. Közismert, a várost körülölelő Adria évente másfél, két milli­métert emelkedik. Ez ön­magában nem is tűnik ri­asztónak, hanem ez a szintnövekedés immár másfél ezer év óta tart, s a tenger elnyeléssel fenye­geti a várost. Most már a keleti irányú szél be­kergeti a sós habokat a lagunakba, a víz elönti a tereket, utcákat, s ez ha­talmas károkat okoz a mű­kincsekben. EZT A VESZÉLYT úgy háríthatnánk el, ha védő­gátat építenénk a város köré. Csakhogy a második világháború után Velence elővárosában olajfinomí­tót építettek, amely egyre terjeszkedik, s hogy za­vartalanul kapja a tenge­ren érkező tankhajókból az olajat, nyitva kell hagyni a kikötőt. Mindezek figye­lembevételével és mérle­gelésével a közgyűlés ki­mondta, soron kívül meg kell oldani a város védel­mét annál is inkább, mert ennek anyagi és műszaki feltételei rendelkezésre ál­lanak. — Nagy jelentősége volt annak is, hogy külföldi kollégáink százai ismer­kedhettek hazánkkal, leg­fontosabb műemlékeinkkel, s különösen nagy örö­münkre szolgál, hogy a legteljesebb elismeréssel szóltak munkánkról — mondotta végül dr. Der- esAmri Dezső. E. L. Nagy István, Csengőd, Pe­tőfi utca 40. szám alatti la­kos egyáltalán nem visel­kedett zavartan, amikor a szállítmányról érdeklődtek. Csupán akkor komorodott el az arca, amikor a 66 li­ter pálinka származására volták kiváncsiak. A pén- ügyőrök végighallgatták a kitalált történetet, de Csen­gődön megtalálták a pálin­kafőző készüléket is. Egymillió forinton fel . Kétségtelen, hogy a 1.,, nagyobb visszaélést a i. Kossuth Tsz-ben lep.c __ l e a pénzügyőrök. i _. . nyik József, a tsz-e, ... és Fischer József, a szeszfőzdéjének vezet. , két éven keresztül nagyo.. j mennyiségű pálinkát ti.- költ el az adófizetés aioi. Pecznyik utasítására Fi­scher a szeszfőzdében egy görbe cső segítségével a szeszmérő gépet kikerülve nyert pálinkát, amelyet ér­tékesítettek. A vizsgálat szerint 16 ezer 684 liter pá­linka került így ki a közös gazdaságból, amelynek árát jórészt magáncélra fordí­tották. A termelőszövetke­zet elnöke és a szeszfőzde vezetője több mint 1 mil­lió 300 ezer forintos adó­csalást követett el. Jelen­leg mindketten előzetes le­tartóztatásban vannak, mer ügyükben a vizsgálat még tart. A Bács-Kiskun megyei Szesz- és Szikvízipari Vál­lalat kiskőrösi szeszfőzdé­jének Gágány Tibor, buda- pest lakos volt a vezetője. Gágány nem ment a szom­szédba tanácsért, mert ér­tett ahhoz, hogyan lehet különböző fondorlatos mó - dón elvonni az adófizetés elől a pálinkát. A volt szeszfőzdevezető nem túl­zottan hosszú idő alatt 1412 liter pálinkát értékesíted, illetve ajándékozott el kü - lönböző személyeknek, mintegy 113 ezer forint kárt okozva a népgazda­ságnak. Mondani sem kell, hogy csalásért jelentették fel... Sokan még ma is bocsá­natos bűnnek tartják a pálinkafőzést, s a zugfőző- nél készült pálinka értéke­sítését. Mint a fenti pél­dákból is kitűnik, ezek az emberek sok tíz-, százezer forinttal károsítják meg a népgazdaságot, emellett le­hetőséget teremtenek arra, hogy az alkohol rabjai nem törődve családjukkal, meg­élhetésükkel, náluk költsék el keresetüket. Az adócsa­lók, a zug pálinkafőzők rö­videsen elnverik bünteté­süket. A Vám- és Pénz­ügyőrség dolgozói azn"'1"” ezután sem maradnak - lenek, tovább folvtaU-’- nálinkafőzők feld°r’!' leleplezését, amel’’hn- rik a lakosság sesR**"'' Gémes G " Hasira együftműke i' Szocialista együtt” ködési szerződést kötő a szabadszállási malom helyi József Attila Terme­lőszövetkezettel. Technikai segítségen kívül a malom laboratóriumi vizsgálatokat végez a tsz-nek, és tisztító berendezéseket kölcsönöz. A termelőszövetkezet pe­dig esetenként szárítóbe­rendezést bocsát a malom rendelkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom