Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám
9. oldal 1972. július 18, kedd 1 ns'f- - rr • r _ Júliusi orj arat a „Tiszta, virágos Kecskemétért" Vé Tárosnéző körúton vagyunk ismét. Ezúttal két gépkocsin. Budai kapu: ha valami közútforgalmi csomópont, ez az. Pedig még mindig alakul. Dr. Mező Mihály, a Kecskeméti Városi Tanács elnökhelyettese, s Pólyák Péter, a Kommunális Költségvetési üzem vezetője magyarázza: — Itt kiemelt gondozá- sú parkot akarunk. Az van a szemünk előtt, hogy a Budapest felől érkezőt itt éri az első benyomás városunkról... Széchenyi körút, — a híres E—5-ös része, ahol a Budai kaputól az 52-es útig, a Katona József Gimnázium sarkáig mindkét oldalon pázsitkiképzés folyik, ősszel pedig díszcserjesort kap. Nézegetjük a házakat, vajon ehhez idomul-e homlokzatuk. „Munkamegosztással diktálják: — A negyvenkilences számú ház szép... A negyvenötös elhanyagolt. A szám „ismerős” volta teszi-e? — önkéntelenül kipillantok. Már el is szólom magam: — Hű, a betyárját! Ebben lakom albérletben ... Jót nevetnek a többiek. Mit tehetnék mást, velük tartok. Ha már ilyen szépen „csőbejöttem”. A 39/c-nél szintén szó éri a ház elejét, de annál több dicséretet kap a többi 39-es ház; lakói szépen kimeszelték, festették, — még a kaput is... A kis bazáros épület is frissen meszelve, de aztán ismét rossz osztályzat következik. Majd: — A tizenhe- tes meszelt, a tizenötös fütyült rá ... A tizenhár- mas megint rendes. Széchényi körúti összegezés: — Egészében azért elismerés illeti a lakosokat: a házaknak legalább 80 százalékát rendbe hozták, kicsinosították. Nem így a Puskin körúton, ahol alig lehet vonzóbb homlokzatú, gondozott házat találni... A Kisker., is pofozhatna jócskán annak a sarki boltnak az épületén. Az Ady Endre utcán át vesszük célba Széchenyi- várost. Az „Ady”-n üdezöld az új pázsit, a padokat a járda mellé helyezték. Elvárjuk, hogy a gépkocsivezetők ne gázolják le az új gyepet. Ozéchenyi város: azV- ^ ös tömb felé menet pavilonváz az út mellett. Hamarosan elkészül a MÉK és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz közös zöldségboltja. Elmegyünk a „préri” mellett, ahová a Szegedi Házgyárban készülő elemekből az első háztömb épül. A munka már afféle tréning is, az épülő kecskeméti házgyár üzemelési idejéig, a technológia begyakorlására. A már lakott épületek közötti parkokat járjuk. Üdék, egészségesek, gondozottak. Cserjék, kisebb- nagyobb fák a pázsitokon. Játszóterecske. Rend, szépség. Az itt lakó azonban a részleteket is ismeri Polvák Péter olyan facsemeték felé mutat, amelyeket a törzsnél talán ötször vastagabb védőkarókkai láttak el az ott lakók — Sajnos, sok csemetét kitördelnek Az V-ös és VII-es épülettömbök között széles, szabályos térség. — Focipálya legyen itt, ilyen óhajokról hallani közvetít Pólyák Péter. Sere Tibor, a városi KISZ- bizottság titkára megtoldja. — A foci a minden. De nehogy azt higgyük, csak a gyerekek játszanak. Állandó a futballverseny Le- ninváros és Széchenyivá- ros között, Dr. Mező Mihály kimutat a térségről. Alig hají- tásnyira, a házak mentén húzódó út túlsó felén tágas, nagy mező. — Ott az ideális hely a focira. Nincs kétfelől háztömb, nem kell ablakot, parkot félteni. Itt azért túl sokan laknak ahhoz, hogy a nyugalmat ne veszélyeztetné a lárma, rohangálás ... Ez a tömbök közötti hely fás, füves, virágos sétáló, szökőkutas pihenő tér lesz. Biztos, hogy egyetértenek velünk az itteniek. A Leninvároson áthaladóban szemmellátható, hogy a parkfelület, s a tömbök közei generál-nagytakarítást kaptak ezen a tavaszon. Változatlanul előfordul azonban, hogy gépjárművek parkíroznak füves területeken. Dr. Csűri Ferencné városi népfronttitkár ötlete: — Szót kellene érteni tanácstagokkal, népfrontak- tivistákkal, nem vállalná-e körzetükben egy-egy lakó- közösség például a pázsitok, virágágyások gondozását, ha gondos kezelés, megóvás feltételével rendelkezésükre bocsátanák az öntözőberendezést. A Róbert Károly út még mindig — vagy újra — meglevő kátyúin döcögünk a Szegedi utat keresztezve. Bal oldalon feltöltve, sőt bekerítve az a jókora terület, amely nemrég még szeméttől éktelenkedett. ősszel márfá- sítják. Az út jobb oldalától kifelé még „vicsorít” a tarka terep. — Itt még „elviseljük” egy darabig a szemétlerakást — int oda a tanácselnök-helyettes. A kommunális üzem vezetője hozzáteszi. — De fokozatosan takarjuk, toljuk befelé. — Újságolja, hogy 5 eves restanciát — elmaradást, adósságot, mulasztást pótoltak a még használatban levő, de feltöltés előtt álló szeméttelep dózerolásával, betakarásával. Elismeréssel említi a Mezőgép V., segítőkészségét, a gép rendelkezésre bocsátásáért, s Pólyák András dozeros szorgalmát, aki a bűzös, egészségtelen területet rendbe hozta.f A mun- kás csak névrokona.) De ha bűzről van szó. Nem ártana hasonló körsétára invitálni — de gyalog — azokat sem, akik a hivatalos reklamációk, s a környékbeliek tiltakozása ellenere sem intézkedtek meg hogy a mosodából szerte ömlő förtelmes büdös lé ne keserítse a Juhasz utcán lakók életét. , Nézz csak be azon a résén! — hívják fel a fi- gvelmemet az út „gyári” oldalán, a sűrű lombok közt elénk táruló látványra. Mintha egy papírgyár „indult volna világgá”, annyi a kerítésen kibukott papírszemét az új Petőfi Nyomda hátsó traktusán. — Ti mégis közelebb álltok a nyomdához... — hangzik a célzás, hogy ezt is szóvátehetnénk. M egfordultunk másfelé is. A tanácsi, népfrontos vezetőknek egyöntetű a véleménye, hogy szemlátomást sokat szépült május óta is Kecskemét. A tanácselnökhelyettes találóan jellemezte: — Valamikor több volt az erre a célra különböző címeken kivetett pótadó, mint a helyt adó, — mégse látszott meg ennyire a városon. Igen, most a lakosság természetben — társadalmi munkában — is kifejezi szerétét városa iránt. Tóth István Magyar zöldség-gyiimacs 20 országban 103 600 tonna zöldségfélét és gyümölcsöt értékesített külföldön az év első hat hónapjában a Hunga- rofruct, — 13 százalékkal többet, mint a múlt év első felében. A szállítmányok 70 százalékát a szocialista, 30 százalékát pedig a tőkés országokban vásárolták meg. A Hun- garofruct körülbelül 20 országba exportál, amelyek közül — óriási mennyiségű alma átvételével — a legnagyobb vásárló a Szovjetunió, a tőkés országok közül pedig az NSZK. A fékek hatásosságáról Sokan még jól emlékeznek arra a szörnyű közúti tragédiára, amikor egy teherautó hátulról egy személygépkocsinak ütközött, s két ember a helyszínen meghalt. Az akkori közlemény röviden így summázta a baleset okát: a tehergépkocsi vezetője nem tartotta be a követési távolságot. A fékezésről, féktávul- ságról, követési távolságról mint balesetmegelőzési összetevőkről, és úgy is, mint műszaki problémákról beszélni kell, hiszen ezek ismerete nemcsak a járművezetők, de a gyalogosok, tehát minden ember számára fontos. Köztudomású, hogy egy mozgó testnek — jelen esetben nagy sebességgel haladó gépkocsinak — meghatározott idő kell a megállásig. Ezalatt a sebességtől függően valamennyi utat, távolságot is megtesz. Lényegében a KRESZ az akadály megpillantásától a megállásig megtett utat nevezi féktávolságnak. Bontsuk alkotórészeire a féktávolságot. A volán mellett ember ül, s ezért feli kell tételezni — mindenkinél más a reflextevékenység — bizonyos szubjektivitást. Mit értünk ez alatt? Ha a gépkocsivezető észreveszi, hegy az előtte haladó gépkocsi féklámpája kigyullad, biológiai jelzőrendszerén cselekvési érzet halad keresztül, vagyis rálép a fékpedálra. Szerencsére ez rendkívül gyors, lassúbb esetben is egy másodperc. Amikor a fékpedált lenyomjuk, a gépkocsi nem áll meg azonnal, hanem csupán a súrlódás következtében — a fékpofák a kerekekre fejtenek ki hatást — lassul. Tulajdonképpen az előbb említett egy másodperc, valamint a fékezett kerekek ál£al megtett út az, amit a gépkocsi féktávolságának nevezünk. Ez nyilván a sebességtől, az út állapotától, a fék hatásosságától, s még néhány műszaki berendezés állapotától függ. Ez a távolság lehet néhány méter, de néhány tíz méter is. Maradjunk az előbbi példánál. Amennyiben az előttünk haladó gépkocsi féklámpája nem működik, vagy a gépkocsivezető úgy csökkenti járműve sebességét — mert erre is van mód —, hogy nem lép a fékpedálra, a lassulás tényét nem észleljük, s előfordulhat, hogy már hiába fékezünk, az összeütközést nem tudjuk elkerülni, mert nincs elegendő távolság a két jármű között a megállásig. Az is sűrűn előforduló baleseti forrás, hogy járművünkkel túlságosan közel merészkedünk az előttünk haladóhoz, s az hirtelen „blokkol”, nincs tehát sem időnk, sem helyünk, hogy a fékezés műveletét a biztonságos megállásig végrehajtsuk. Korábban említést tettünk a fékek hatásosságáról. A modern közlekedés, a nagy sebesség szükségszerűen megkívánta olyan fékberendezések megkonstruálását, amelyek olyan erőt fejtenek ki a forgó kerekekre, hogy azok fékezését, lassulását optimálisan megvalósítsák. Ilyenek a tehergépkocsiknál a légfékek, a személy- gépkocsiknál pedig a tárcsafékek. A légfék, illetve a tárcsafék olyan erővel tapadnak a forgó keréktárcsákra, hogy a nagy sebességgel haladó járműveket gyorsabban, a korábbi féktávolság felén képesek megállítani. Ha a járművezető nem tudja, hogy milyen fékberendezéssel felszerelt gépkocsi megy előtte, s nem tartja be a szükséges követési távolságot, képtelen elkerülni egy hirtelen fékezés alkalmával az összeütközést. Miért mondtuk el mindezt? Azért, mert a modern gépkocsik már ilyen fék- berendezéssel kerülnek forgalomba, tehát a járművezetőknek a baleset elkerülése érdekében a követési távolságot növelni kell. (Szeretnénk megjegyezni, hogy nem volna éppen rossz megoldás, ha a teherautók példáját követve — amelyeken feltüntetik, hogy légi ékkel van ellátva — a személy- gépkocsin is elhelyeznének valamifajta jelzést, s ezzel is felhívnák a másik járművezető figyelmét, hogy tárcsafékes, tehát, képes a gyors megállásra.) Végezetül — bár e témát még nem merítettük ki teljesen — néhány szót a gyalogosokról. Sok gyalogjáró, amikor az úttesten átmegy, s jármű közeledik feléje, magában ezt gondolja: fékezzen le, adjon szabad utat. Nos, az elmondottak alapján a gyalogosoknak is gondol- niok kell arra: a gépkocsi — annak ellenére, hogy ember ül a volán mögött — egy mechanikus szerkezet, amely a fizikai törvények szerint működik. Hiába a gyors reflex, a hatásos fékberendezés, idő és távolság kel1 a megállásig, még akkor is, ha a gépkocsi lassan megy. Gémes Gábor Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról XXII. A pótlékok A termelőszövetkezeti tén özvegyi nyugdíjra lennyugdíjtörvény háromféle ne jogosult. Az öregségi pótlékot ismer: a házastár- és a rokkantsági nyugdíjast si pótlék, a családi pótlék megillető házastársi pótlék és a tagsági pótlék. Vegyük havi összege száz forint. Ha sorra ezeket. azonban a nyugdíj havi Házastársi pótlékra az az összege meghaladja a 900 öregségi és rokkantsági forintot, házastársi pótlék nyugdíjas, valamint öreg- címén csak annyi jár, ségi és munkaképtelensé- amennyivel a nyugdíj ezer gi járadékos jogosult, aki- forintra egészül ki. Ha pélnek havi nyugdíja az ezer dául az öregségi, vagy rok- forintot nem éri el. Az kantsági nyugdíjas havonta öregségi és a rokkantsági 955 forintot kap, akkor a nyugdíjast csak azután a házastársi pótlék csak 45 házastársa, illetve élettársa forint lehet, után illeti meg házastársi Más a helyzet az öregségi pótlék, aki együtt él a és a munkaképtelenségi já- nyugdíjassal, akinek havi radékos házastársi pótléká- 360 forintot meghaladó nál. Erre csak akkor jogo- nyugdíja, keresete, vagy sült, ha házastársával egyéb jövedelme nincs, az együtt él (élettárssal él öregségi nyugdíjra jogo- együtt) és ha a házastárs sító életkort betöltőt- vagy élettárs 65., illetve 70. te, vagy rokkant és aki életévét betöltötte vagy az a nyugdíjas halála ese- első, illetve a második csoportba tartozó rokkant. Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos házastársi pótléka havi 40 forint. A házastársi pótlékra való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben valamennyi feltétel megvalósul. Családi pótlék: Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjas gyermeke, valamint unokája után családi pótlékra jogosult. A családi pótlék összege tsz-tag részére két gyermek után havi 200 forint, három gyermek után havi 660 forint és minden további gyermek után fejenként 220 forint. A termelőszövetkezet egyedül álló tagjának és annak a vak termelőszövetkezeti tagnak, akinek házastársa is vak (ez az élettársra is vonatkozik) egy gyermek után is jár havi 220 forint, két gyermek után havi 440 forint. Minden további gyermek után havonta 220 forint jár. Nem jogosult családi pótlékra az, aki öregségi, munkaképtelenségi járadékban. baleseti járadékban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban, vagy árvaellátásban részesül. Tagsági pótlék: A termelőszövetkezet úgy rendelkezhet alapszabályában, hogy tagjai részére a rendszeresen közös munkában töltött minden öt év után a munkadíj három százalékát meg nem haladó összeget tagsági pótlékként fizet. A tagsági pótlék munkadíjnak minősül és azzal egy időben kell kifizetni. A tagsági pótlék az öregségi, rokkantsági nyugdíjast is megilleti, természetesen a nyugdíj összege után, tehát annak a három százalékát meg nem haladó összegben. Végül még néhány szót egy érdekes szabályról. Annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki két, vagy több gyermeke után jogosult családi pótlékra, de a jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekek száma egyre csökken (például betöltik a meghatározott életkort), nem vonják meg teljesen a családi pótlékot, hanem minden ilyen „csökkenést” eredményező gyerek után havi száz forintot kap. Ezzel tulajdonképpen be is fejeztük a termelőszövetkezetek tagjaira, azok hozzátartozóira vonatkozó nyugdíjtörvény ismertetését. Ha figyelmesen végigolvastuk, tapasztalhatjuk azt a rendkívül sokoldalú támogatást, amelyben a tsz-tagok, hozzátartozóik részesülnek, részesülhetnek. Talán bonyolultnak, sokoldalúnak találhatja az olvasó, de a jogszabályok éppen azért pontosan — és »’ gyakran együtt jár 37711 hogy körülírtan — kell fo- galmazniok ahhoz, hogv ak’ teljesítette a feltételeké ne maradjon ki a juttatá- sokból, a lehetőségekből. A további feiezetekb^n rátérünk a szakszövetkezeti tagokra érvényes nvugdíi- szabálvok ismertetésére. Ez úgyszólván mindenben megegyezik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó szabályokkal. így mhát csupán az eltéréseket fogalmazzuk meg. (Következik: A szakszövetkezeti tagok 1.)
