Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám

T~ ms. JfiHtM W, péntek 5. oldal folyóirat­szesmle Több figyelműt érdemlő frást olvashattunk a TISZATÄ.J júliusi számában, A szép­irodalmi anyagot kitűnő költők művei gazdagítják. (Fodor András, Csoóri Sán­dor, Weöres Sándor, Ta­kács Imre). Közli a lap Mocsár Gábor kisregényé­nek folytatását is. melynek címe: Sziklából víz. Pünkösti Árpád a tőle megszokott szenvedéllyel és lényeglátással írt tanul­mánynak beillő szociográfi­át az öngyilkosságról. Hang­súlyozza, hogy világviszony­latban átlagosan hazánkban fordul elő legtöbbször a ha­lálnak ez a szomorúan elgon­dolkoztató neme. fajtája. (S az országon belül Csong- rád — s mellette Bács-Kis- kun megye „vezet” ebben az iszonyatos „verseny­ben”.) A szerző azt állítja, hogy a nemzeti sajátosságokat nem szabad túlhangsúlyoz­ni az okok keresésében, mint ahogyan arra még sok szociológus hajlamos. (Ezek az okok sokkal bo­nyolultabbak, rejtettebbek és mélyebbek) .Érdekes, hogy az öngyil­kossági „világcsúcsot” a kis Szeged környéki For­ráskút nevű falucska tart­ja, ahol az utóbbi tíz év­ben az öngyilkossági arány- szám háromszorosa az amúgy is magas országos átlagnak. (A városok közül Makón a legrosszabb a helyzet.) A sajnálatos gyakori ön- gyilkosság ellen Pünkösti Árpád többek között a csa­lád, a családi kultúra erő­sítését szorgalmazza. Ugyanitt említi az alkoho­lizmus elleni küzdelmet. A szokásosnál kevesebb izgalmat igér már első lá­tásra is az ÜJ ÍRÁS legfrissebb száma. Ebben elsősorban Juhász Ferenc öt szép versére hívjuk fel a figyelmet. Közülük is ta­lán a legszebbre, amely ezt a furcsa és hosszú cí­met viseli: „Egy régi ba­ka-nóta ütemére, amikor részeg voltam, a Rózsa­dombon”. Varga Mihály II. nemzetközi Kodály-szeminárium Hetente három hangverseny Grafikonok a megyei könyvtár munkájáról Két évvel ezelőtt az I. Kodály-szeminárium gaz­dag programja fellendítet­te a megyeszékhely zenei életét. A város kulturális életéből mindaddig hiá­nyoztak a színvonalas nyá­ri zenei események. Ezt pó­tolták a szeminárium ke­retében megrendezett „nyil­vános” hangversenyek; nem csupán a tanfolyam hall­gatói, hanem a város zenei érdeklődésű közönsége is látogathatta. Idén a máso­dik szeminárium ismét számos, érdekesnek Ígérke­ző zenei eseményt kínál. A tanfolyam négy hete alatt — július 24-e és augusztus 19-e között — ti­zenkét hangversenyre kerül sor. A műsorok középpont­jában Kodály Zoltán zene­szerzői életműve áll — mintegy a pedagógiai fog­lalkozások, előadások ki­egészítéseképpen. Ezt a sze­minárium jellege és alap­vető célkitűzései mellett az idei Kcdály-emlékév is in­dokolja. Mivel Kodály sze­mélyes indítékból és neve­lési meggondolásokból egyaránt a vokális zene, ezen belül az énekkari mű­vészet felé vonzódott első­sorban, a program gerin­cét is a kórushangverse­nyek alkotják. A sort a fővárosi ta­nács Kodály Zoltán női ka­ra nyitja meg a szemi­nárium első napján. Az együttest, mint a magyar egyneműkari irodalom egyik legkitűnőbb tolmá- csolóját tartják számon. Vezetője Andor Ilona az idén kapta meg a Magyar Népköztársaság kiváló mű­vésze kitüntető címet. A megnyitó után két nappal a kecskeméti gyermekkó­rus-tábor résztvevői közül dunaújvárosi, szegedi és kecskeméti gyermekkar ad hangversenyt. Először halljuk me­gyénk székhelyén a Győri Zeneművészeti Szakközép- iskola leánykarát Szabó Miklós vezényletével. Az együttes kiváló hanglemez- felvételei is bizonyítják vállalkozó kedvét a rit­kábban hallott régi és a mai művek bemutatásában, s egyszersmind vezetőjük kimagasló zenei felkészült­ségét és sokoldalú stílusis­meretét. A HVDSZ Szilágyi Er­zsébet női kamarakórusa — vezetőjük Mohayné Ka- tanics Mária — a Nagy­templomban lép fel közös hangversenyen Gergely Fe­renc orgonaművésszel. Is­mét vendégünk lesz az 1970-es szemináriumon igen nagy sikert aratott Ifjú Ze­nebarátok Központi Kórusa Ugrin Gábor vezényletével. Ugyancsak ismerősünk a Szegedi Tanárképző Főis­kola női kara, mely Kardos Pál nagyszerű kórusnevelő- és előadóművészetéről győ­zött meg a tavaszi idény­ben lezajlott vendégszerep­lése alkalmával. Végül a Vasas Központi Művészegyüttes énekkara képviseli a hazai felnőtt amatőr kórusmozgalom leg­magasabb szintjét a szemi­nárium záró hangverse­nyén. A kórust Vass Lajos és Vásárhelyi Zoltán ve­zényli. A műsor érdekessé­ge, hogy — Bcn.de Zsolt operaénekes szólójával — megszólal Kodály egyik ritkán hallható hatalmas vegyeskari műve, a Zrínyi szózata is. Két hangversenyen Ko­dály Zoltán kamaraműveit Film Petőfiről A Budapesti Filmstúdió Vállalat Petőfi Sándor szü­letésének 150. évfordulójára filmet készített, amelynek forgatását Kardos István forgatókönyve alapján Kar­dos Ferenc rendező vezetésével a napokban kezdték meg Pápán, a költő egykori diákéveinek színhelyén. A film Végigkíséri Petőfi életét, pályafutását, és ezzel szinkronban mai diákok elmondják Petőfiről alkotott véleményüket A filmet 1973. január első napjaiban a felvételek színhelyén. Pápán mutatják be először. mutatják be többek között olyan neves művészek, mint Andor Éva (ének), Tusa Erzsébet és Lantos István (zongora). A Kodály nevét viselő vonósnégyes önálló estet ad a szeminárium utolsó napjainak egyikén. Érdekesnek ígérkezik a galgamácsai népi együttes bemutatkozása, mely a ma­gyar folklór hiteles előadói hagyományaival ismerteti majd meg a tanfolyam — főleg külföldi — résztve­vőit. Emlékezünk még az Ál­lami Bábszínház két év előtti nagy sikerű estjére, most érdeklődéssel várjuk a Háry János bábszínpadi követelményekhez igazított előadását. Az idén sajnos kima­radtak a programból a kor­társ magyar zenét bemuta­tó koncertek. Ezeket hiva­tott pótolni az a három előadás, melyeken — a hangversenysorozaton kívül — új műveiket fogják ze­neszerzőink ismertetni élő zenei, illetve hangfelvétel­illusztrációkkal. E vázlatos ismertetés után az egyes hangverse­nyek végleges és pontos műsoráról az eseményeket megelőzően fogjuk majd tájékoztatni a nyári idény­ben is értékes zenei él­ményekre vágyó olvasóin­kat. K. T. KÖNYVÁLLOMÁNY: 4o968o 1952 1950 989.998 1970 Számvetésre készül a Katona József könyvtár. Ok­tóberben lesz húsz esztendeje, hogy a hajdani városi gyűjtemény felhasználásával megszervezték a megyei könyvtárat. Eredményeiket, fejlődésüket grafikonon mutatják be. Ezekből most kettőt közlünk. Mint lát­ható, 18 esztendő alatt a könyvállomány tízszeresére, az olvasók létszáma kilencszeresére növekedett. BEIRATKOZOTT OLVASÓK SZAMA: 1952 Tudományosan egyszerűen Kiváló propagandisták A szakszervezeti tömeg- politikai oktatás fel­adata, hogy társadalmunk időszerű kérdéseiben, a szo­cialista demokratizmus gya­korlásában minél járatosab- bá tegye a munkásokat. A Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsa 22 propagandistát jutalmazott meg és tüntetett ki Lenin- emlékplakettel, most, a ti­zedik oktatási év végén. M észáros István, a LAMPART Zománc­ipari Művek kecskeméti gyárának dolgozója, egyike a 22 kitüntetett propagan­distának. Minőségi ellenőr a kész­áruraktárban. Rövid élet­rajza: 1945-ben, 17 éves korában felveszik Békés­csabán az V. kerületi MKP alapszervezetbe. 1949-ben bevonul katonának, egy év múlva már a politikai tisz­tiiskola hallgatója. 1954- ben Kecskemétre kerül, itt a Fegyveres Erők Klubjá­nak könyvtárosa. 1956 óta dolgozik a ZIM-ben, s itt három év múlva bekapcso­lódik a vállalaton belüli politikai oktatásba. Tizen­két éve munkásőr, tagja a megyei pártbizottság fe­gyelmi bizottságának. nek viszonyát, az ifjúsági törvény megalkotásának okait. — Melyik téma váltotta ki a legnagyobb érdeklő­dést, vitát? — Magától értetődik, hogy a vállalati bérpoliti­ka. Az előadónak olykor nehéz a dolga, ha meg akarja láttatni az egyéni, a vállalati és a társadalmi érdek összefüggéseit — amelyek közül az egyéni érdek jelentkezik legkézzel­foghatóbban: a fizetési bo­rítékban. — Hogyan készül fel az előadásokra? — Dédi kérem? Tettek a németek ajánlatot Balátai- nak, hogy ha átadja a területet, akkor megfelelő ösz- szeget bocsátanak a rendelkezésére? — Igen, tettek. — Milyen összegről van szó, és ki tette név szerint az ajánlatot? — Nem tudom. Én Éva édesapjától hallottam bizo­nyos összegről... — Mikor volt ez? — Nagyon nehezen jegyzem meg a dátumokat. Az utcaneveket, telefonszámokat is gyorsan elfelejtem. Ezért készítek mindenről feljegyzést. Drága kis Évám, hogy nevetett, amikor megtalálta a szekrényemben Pesten a hentesszám Iáka t. — A Balátainak szánt összegről mégsem készített feljegyzést? Hogyan lehet ez? — Lehet, hogy készítettem, de tudnod kellene, az én házamat bombatalálat érte 1944-ben. Mindenünk ott veszett. Én a pincében voltam Évával. Képzelhe­ted, mi mindenen mentünk keresztül. Ügy ástak ki bennünket. Olyan nagy megrázkódtatás ért, néha el­felejtek dolgokat. Kihagy az emlékezetem. — Valószínű, a lelőhelyek értékét figyelembe véve, több millió pengőről lehetett szó. — Igen, de ez engem nem nagyon érdekelt — a bárónő nyugalma alól feltört az erőszak. Hangja leg­alábbis ezt sejttette. — Az okkultizmus kérdését ta­nulmányoztam, Österreichernél jártam is Bécsben. Helen Schmidt a legjobb médium ... Szász félbeszakította felesége nagyanyját. — Elképzelhetetlen, hogy ön, akinek Balátai tetemes összeggel tartozott, ne érdeklődjék veje anyagi viszo­nyairól. — Ez az ő magánügye volt. Különben is, tudtam én már, hogy fütyültek a pénzemnek. — Szóval tartozott önnek Balátai. — Igen. Adtam neki bizonyos összeget. — Mit kezdett ő ezzel? — Nem emlékszem. ] — Vásárolt ön bauxitrészvéoyeket a tőzsdén? — Én nem. A titkárom. — Hogyan hívták a titkárát, Dédi? — Werner, Otto Werner. — Német ember volt? — Hát nem egészen. Idevalósi ember volt, de né­met származású. — Meddig volt a szolgálatában? — Nem emlékszem pontosan. Azt hiszem 1944-ig. A vegyigyáramat is lebombázták, és már nem volt miből tartanom, össze kellett húznunk magunkat, sze­gények lettünk. — Értem. Szóval azt sem tudja, ki tette az ajánla­tot és mennyiről szólt? — Nem. Én csak arról tudok, az amerikaiak ki akarták vinni az USA-ba. Legalább azt elfogadhatta volna. — ön ellenezte a német ajánlat elfogadását, vagy mellette volt? Szász emlékezett, ennél a kérdésnél a bárónő na­gyon izgatott lett. Elpirult. — őrültség nem elfogadni. Ezt mondtam Jenőnek. Alice is bizonygatta: egyetlen lehetőség. A németek tisztességes Összeget kínáltak. — Hogyan került oda a lánya? Hiszen már évek óta különváltan éltek. Nem? A bárónő észrevette, hogy elszólta magát. Sietett a hibát helyrehozni. — Véletlenül találkoztunk a Gellértben, és Balátai dicsel.^lett, ha akarná, rengeteg pénze lehetne. Alice- zal voltunk. Később együtt is mentek ők el. Alice ké­sőn jött haza. Nagyon megviselte férjének a makacs­sága. Szeme kisírva, arca beesett, sápadt volt, egész testében reszketett... Az a csökönyös szamár apósod akkora csalódást okozott a pártfogóinak (értsd, a nácibarát trösztvezetőknek), hogy rám is neheztelni kezdtek. Ezt anyagilag is súlyosan megéreztem. És most, mint a villám cikázott Szász agyába egy gondolat. (Folytatjuk) -— IX ét éven át a marxista filozófia alapjait magyaráztam a rámbízott munkásoknak — mondja Mészáros István. — Nehéz feladat volt. Tudományo­san, ugyanakkor egyszerűen kellett a marxizmusról be­szélnem. A szakszervezeti oktatás kezdetén őt is felkészítik tanfolyam vezetésére. 1963- ban elvégezte az öthónapos pártiskolát, azóta alapszer­vezeti oktatási felelős. — Kiknek tartott előadá­sokat ebben az évben? — Hallgatóim a Szalvai Mihály szocialista brigád tagjai és néhányan a kész­áruraktárból. összesen ti­zennégy munkás volt a csoportomban. Sok érdekes dolgot megbeszéltünk a hét foglalkozás alatt. Szó esett a vállalati élet alkotmá­nyáról, a bér- és jövede­lempolitikáról, a munka- szervezésről, a szocialista brigádmozgalomról és álta­lánosabb kérdéseket is fel­vetettünk : a szakmai mű­veltség és a ma emberé­— Van a gyárban két ve­zető propagandista, akik az SZMT felkészítő előadásain hallottakat nekünk tovább­adják. Jó segédanyagok ta­lálhatók a Munka című folyóiratban is. Persze, az elméleti dolgokat mindig igyekszem párhuzamba ál­lítani üzemünk gyakorlatá­val — ettől lesznek leg­jobban érthetők, haszno­síthatók. — Van-e látható, mér­hető eredménye oktató­munkájának? — Nehéz ezt megállapí­tani. A folyamatos munka bizonyosan jó eredménnyel jár, de csak közvetve, az üzemi termelés eredmé­nyein keresztül lehet mér­ni. B efejezésül, amikor terveiről érdeklőd­tem, tömören így fogalma­zott: — A tartalmi munkát kell fejleszteni. Tehát: el­sősorban nem többet, ha­nem jobban. Lakatos Attila KITŰNŐ FEKVÉSŰ üdülőtelkek vásárolhatók a tiszakécskei Tisza-parti üdülőterületen. Keresse meg mielőbb az OTP tiszakécskei fiókját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom