Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-13 / 163. szám
4. Oldal 1972. július 13, csütörtök Javult a szolgáltatás a megyeszékhelyen Elsődleges a lakosság érdeke Kecskemét egész lakosságát érintő igen fontos tevékenységet vitatott meg a közelmúltban a városi tanács végrehajtó bizottsága. Ezúttal a szolgáltatás helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit vizsgálták, sokrétű, mélyreható, elemző munka alapján. A fejlődés számai Kecskeméten tíz év alatt 32 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, a belterületi lakosok száma pedig 20 ezerrel emelkedett. Mindezek természetes következménye volt a szolgáltatási igények ugrásszerű növekedése. Kecskeméten 1960-ban az egy lakosra jutó szolgáltatások értéke 454 forint volt, ami alig közelítette meg az országos átlagot (482 forint egy főre). Megyei szinten a legmagasabb Kiskunfélegyházán, a legalacsonyabb pedig Kalocsán volt. Az előbbi 608, az utóbbi 310 forint. Az iparpolitikai tervezés, valamint a szolgáltatást végző szervek részére adott iránymutatások hatására a második ötéves terv végére már 34,3 százalékos fejlődést értünk el. A harmadik ötéves tervben a megyei átlagot jelentősen felülmúlta Kecskeméten az egy főre jutó szolgáltatás értéke. A tízéves fejlődést ösz- szegezve elmondhatjuk, hogy a szolgáltató tevékenység egy főre jutó értéke közel kétszeresére emelkedett. Kecskemét (lakóinak talán nem érdektelen, ha megemlítjük, hogy az 1970-ben elért 950 forinttal szemben 1975 végére — a tervek szerint — 1586 forint lesz a személyenkénti szolgáltatások értéke. fontosabb igényeit kilégí- tő szolgáltatóegységek létesítésének tervét. Ezek megvalósításánál figyelembe veszik a kisiparosok bevonásának lehetőségét is. Színes tv javítás, szaionmosoda Az örvendetes fejlődés mellett a vb megállapította, hogy nem kielégítő a felvevőhelyek területi elhelyezkedése. A szocialista szektor úgyszólván csak a városközpontban található, a munkáslakta peremkerületeken alig. Itt a kisiparosok jelenléte nem elég. A kereskedelmi szolgáltatások Kecskeméten 12 nagy élelmiszerboltban vállalnak házhoz szállítást, 24 üzletben előrendelés alapján csomag-összeállítást. Az igényeket figyelembe- véve, fokozatosan terjed és javul a tartós fogyasztási cikkek házhoz szállítása. Ugyancsak az igényekhez alakult a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat fióküzletének választéka és forgalma. Önki- szolgáló rendszerűvé alakítják a Bizományi Áruházát. Az óra-ékszer boltnál és az OFOTÉRT-nál már hagyományos az ipari javító szolgáltatás. Mindezen túl a vb fontos feladatként jelölte meg a kiemelt szolgáltatási ágazatokban a kapacitás bővítését. Kidolgozzák az egyes lakótelepekre a lakosság legElőrelépés várható a háztartási gépek javításában és a textiltisztításban is. Életszínvonalunk egyik mércéje az elektromos háztartási gépek elterjedése. Hűtőgépet, mosógépet, centrifugát, padlókefélőt és porszívót szinte a televízióval azonos mértékben vásárolt a lakosság. Ezeknek a javításával főként a GEL- KA foglalkozik, és csak részben a szolgáltató vállalat. A fejlesztést a városi tanács a GELKA útján kívánja megvalósítani a szé- chenyivárosi szolgáltató házban. A tervezett 600 négyzetméter alapterületű GELKA-szervizben az egész megyét ellátó, színes televíziójavító részleget is létesítenek. Ez év második felében a GELKA bevezeti a televízióra és hűtőgépre az átalánydíjas javítást. A mosást és vegytisztítást vállaló ruházati szövetkezet telephelye korszerűtlen, kapacitása nem elegendő. A problémát részben a szövetkezet telepeinek rekonstrukciójával és a Luther- udvarban egy szalonmosoda létesítésével kívánják megoldani. Ez a fejlesztés I azonban — figyelembe véve a növekvő igényeket — még nem lesz elegendő. Szabó Ferenc Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról XX. A szülői nyugdíj A termelőszövetkezeti tagsággal összefüggő nyugdíjak közül végül a szülői nyugdíjjal foglalkozunk. Ahhoz azonban — ez természetes — hogy a szülői nyugdíjra valaki jogosult legyen, illetve azt részére megállapítsák, folyósítsák, különböző feltételek megléte szükséges. Ezek ismertetése. előtt azonban minden esetre tisztázzuk: kik lehetnek jogosultak a szülői nyugdíjra? Szülői nyugdíjra jogosult a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíj évek megszerzése után, illetőleg üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében meghalt termelőszövetkezeti tag szülője, illetve nagyszülője, továbbá a meghalt öregségi és rokkantsági nyugdíjas szülője és nagyszülője. Az említettek azonban csak akkor jogosultak a szülői nyugdíjra, ha a következő feltételek megvannak: A hátramaradt szülő, vagy nagyszülő rokkant és őket a termelőszövetkezet tagja, illetőleg a nyugdíjas (aki ugyancsak tsz-tag volt) a halálát megelőző egy éven át egészen, vagy túlnyomó részben eltartotta és a szülőnek, illetve nagyszülőnek más tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Itt is érvényes az az általános szabály, amely a rokkantság mértékét meghatározza: a szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából rokkantnak kell tekinteni azt a szülőt, illetve nagyszülőt, aki munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette, vagy ha ezt nem is, de az öregségi járadéknál feltételként megszabott életkort már betöltötte. Érthető, ha a jogszabály megköveteli, hogy a szülői nyugdíjra vonatkozó és arra jogosító rokkantságnak az igénybejelentés időpontjában meg kell lennie, mint egyik legfontosabb feltételnek. A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíj mértékével. Ugyancsak érvényes az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban korábban említett szabály, amely szerint ha több szülő, illetőleg nagyszülő jogosult nyugdíjra, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg. Ha a szülői nyugdíjra jogosult személyek közül valamelyik akkor jelenti be az igényét, amikor a másiknak már folyósítják a nyugdíjat, akkor a későbbi bejelentő a szülői nyugdíjból a megosztás szerint rá eső hányadra visszamenőlegesen nem tarthat igényt, hanem csak az igénybejelentés hónaoiának első napjától kezdődően. Ha ezek után röviden össze akarjuk foglalni, amit a hozzátartozók nvugdíiáró]. s kííTönliö'7'ő rÚTien rc]~ ható ellátásról a korábbi fzai őriekben rnno^ottii nlr akkor megáll aof+b a fiuV hogy a hozzátartozók igéA jogszabályok mégha tározzák a mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági tevékenységének skáláját. Ezek szerint a közös gazdaságok — az élelmiszer- és fagazdaságon kívül — szolgáltatásnak nem minősülő gép-, vegyi továbbá könnyűipari tevékenységét ez év június 30-át követően kizárólag állami vállalattal vagy intézménnyel kötött szerződés alapján folytathatnak. Más esetben az engedélyezést a megyei tanács ipari osztálya útján kell kérni az illetékes minisztériumtól. A kérelmet a területi szövetség véleményezi. A mezőgazdasági szövetkezetek kiegészítő, szolgáltató, ipari tevékenységével kapcsolatban számos gond jelentkezik. Létrehozásuk szükségszerű, sok esetben szinte létkérdést de ugyanakkor alapos megfontolást kíván. Körültekintő. előzetes számításokkal kell felkészülniök az üzemeknek a vállalkozásokra. Bizonyos idő múlva hasznosak aa utókalkulációk, amelyek tükrözik, hogy érdemes volt-e létrehozni új részleget Nagyobb arányban A téma különösen a kedvezőtlen közgazda- sági körülmények között tevékenykedő gazdaságokban okoz sok gondot. Ezért is határozta el a Petőfi Népe Szerkesztősége, együttműködve a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségével, hogy ankétot rendez a közös gazdaságok ipari szolgáltató tevékenységének eddigi tapasztalatairól. A szövetség körzetében gazdasági okok miatt a megyei átlagnál nagyobb arányú az ebből származó jövedelem. A területi szövetség tanulmányozta a témát és összesítése szerint 51 közös gazdaság végez ipari, 23 építőipari tevékenységet. Az ebből származó jövedelem egjy részét a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordítják. Csak ily módon tudják megteremteni a bővített újratermelés feltételeit Állandó munkalehetőséget nyújtanak a tagoknak amelyet egyébként az alapszabály is megkövetel a vezetőségtől. Az itt dolgozók egyúttal munkaerőtartalékot is képeznek, amikor úgy kívánja a helyzet segítenek a betakarításban, különösen gyümölcs- és szőlőszüret idején. A népgazdaságnak szüksége van a szövetkezetek ilyen tevékenységére, hiszen sok olyan munkát elvégeznek ezekben a kis üzemekben, amelyeket a nagyipar nem tudna gazdaságosan megszervezni. alufóliaüzemben. Amióta ezt a részleget megszervezték nincsenek munkaerőgondjaik szőlő- és gyümölcsszüret idején. Az üzemben csupán tizenöten dolgoznak, a többi asszony és lány hazaviszi a munkát. Ez a bedolgozó rendszer azért is jó, mert összhangba tudják hozni az otthoni tevékenységgel. Szó volt a megbeszélésen arról is, hogy a kiegészítő üzemágak létrehozásánál néha előfordult, hogy a szövetkezeti vezetők nem voltak elég körültekintőek. és szélhámosok, konjuktúralovagok hálójába kerültek. Ezért végződött egy-egy ilyen vállalkozás ügye a rendőrségen, illetve a bíróságon. Kellő megfontoltsággal megelőzhetők a későbbi bajok. Félreértések Tóth Béla. a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet Sikár József a lajos- mizsei Kossuth Szakszövetkezet elnöke és mások szóvá tették, hogy a gazdasági tevékenységek körét meghatározó jogszabályok nem elég világosak. Ez félreértéseket okoz, több esetben nehezíti az engedélyek megszerzését Elmaradtak azok az ajánlások, amelyek tisztázták volna, hogy egyes meghatározások mögött milyen tevékenységeket értenek a jogszabályok. A jelenlegi ösztönzők nem segítik elő eléggé az élelmiszeripari tevékenység fejlesztését. Emiatt ennek részaránya eléggé alacsony. Minden hozzászóló egyetértett azzal a megállapítással, hogy a szolgáltató tevékenységet tovább kell fejleszteni, hiszen a növekvő igények ezt falun is egyre inkább megkövetelik. A közös gazdaságok sokat segíthetnek a lakásépítkezésekben, a szállítási gondol megoldásában, a lakosság részére végzendő javító, szolgáltató tevékenység megszervezésében. Több olyan megállapítás is elhangzott, hogy a területi szövetség elősegítheti a szövetkezetek együttműködését az említett témákban. Erre vonatkozólag még az ankéton született megállapodás. Egyúttal arra is, hogy a jogszabályokkal kapcsolatos észrevételeket a szövetség továbbítja az illetékesekhez. K. S. Saját erőből Az ankéton több közös gazdaság vezetője ismertette a tapasztalatokat. Bódi Ferenc a szanki Petőfi Termelőszövetkezet elnöke beszámolt arról, hogy földjeik átlag aranykorona-értéke nem éri el a négyet. Ilyen gyenge homokterületen csak veszteségesen tudnak gazdálkodni. Mérlegük mégis nyereséget mutat, amióta együttműködnek különböző ipari üzemekkeL Az ipari tevékenységből származó jövedelem segítségével hozzákezdhettek egy 600-as, szakosított szarvasmarhatelep építéséhez. Az istállókat állami hitel igénybevétele nélkül, saját erőből építik. A munka 1974- re fejeződik be. A galvanizáló, csiszoló, lakatos és forgácsoló üzemben 150- en dolgoznak, két mérnök és öt technikus irányításával. A gazdák fiatal családtagjai itt találnak kereseti lehetőséget. Az ifjúság nem vágyik el a szövetkezetből. Szükség esetén segít a mezőgazdasági munkában. Hasonló tapasztalatokról szólt Csábi Dezső a la- dánybenei Erdei Szakszövetkezet, Nagy Béla a jakab- szállási Népfront Termelőszövetkezet elnöke is. A lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezetben, mint azt Sinka Gyula főkönyvelő ismertette. háromszáz nőt foglalkoztatnak az nye a termelőszövetkezeti tag halálával kezdődik. Ehhez tartozik továbbá, hogy amennyiben a személyhez kötött feltétel csak a tag halálát követően alakul ki, természetesen ennek a hozzátartozónak a jogosultsága a jogszabály által előírt meglétével kezdődik. Felvetődik a kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha a hozzátartozók között van olyan, aki özvegyi nyugdíjat, olyan, aki árvaellátást és olyan is, aki szülői nyugdíjat kap — mert erre az esetre, ilyen körülményekre is van rendelkezés. Ennek a háromnak az összege (tehát az özvegyi nyugdíjnak, az árvaellátásnak és a szülői nyugdíjnak az együttes ösz- szege) nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj két és félszeresét. Ha ez mégis meghaladná, a nyugdíjellátásokat megfelelően csökkenteni kell — az özvegyi nyugdíj kivételével. Ha azonban az arányos csökkentés révén az árvaellátás összege (a már említett 190, illetve teljesen árva esetében a 340 forint) alacsonyabb lenne, mint a jogszabályban előírt legkisebb mérték, azokat a megfelelő összegekre ki kell egészíteni. Végül egy kizáró ok a nyugellátásra jogosultak sorából: nem jogosult ugyanis nyugellátásra az a hozzátartozó, aki a termelőszövetkezeti tag, vagy nyugdíjas halálát szándékosan maga okozta. (Következik: A járadékok) Kétszer több szuperbenzin Csúcsforgalom a benzinkutaknál Felkészülten fogadta az országutak csúcsforgalmát az ÁFOR. Felújították, megfiatalították a benzinkutakat és 40 új töltőállomást is üzembe helyeztek. így az országban már 430 helyen mérik a benzint. A 40 új töltőállomást a nagy forgalmú főútvonalak mellett és az idegen- forgalmi centrumokban állították fel. Ugyanezeken a helyeken növelték a szuperbenzinkutak számát is. A szakemberek számításai szerint a téli és tavaszi hónapokhoz viszonyítva 60 százalékkal na- I gyobb lesz a nyári benzinforgalom. sőt meghaladja a tavalyi fogyasztást is, előreláthatólag 25 százalékkal. A mennyiségi növekedés mellett a kiszolgálás színvonala is javult. 220 töltőállomáson már fölszerelték a légkompresz- szort, és árusítják a különböző autóápoló szereket is. Gondoltak az éjszakai utazókra, s 40- nel bővítették az éjjelnappal üzemelő benzinkutak számát Több állomást találnak nyitva az utazók ünnepnapokon, ilyenkor 240 helyen lehet benzint vásárolni az országban. A mezőgazdasági termelést segíti
