Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
sA/apiény - nyár Tíz éve telepedett le Gilbert Jánoséit keceli tanyájának góréjára a gólya, s mivel megtetszett neki, állandó lakhelyül választotta a kukoricatároló tetejét. A tíz év folyamán az is előfordult, hogy megvált párjától, de hamarosan újra nősült. Üj házastársa négy tojással örvendeztette meg Gil- berték állandó albérlőjét, mely tojásokból ugyanannyi fiókgólya bújt elő. Táplálékkal való ellátásuk nem kevés gondot okoz a szülőknek, ennek ellenére — s cáfolva a közhiedelmet — békén hagyják az udvarban levő csirkéket. Gilberték háziállatként tartják számon e két nemes kelepelöt; Hiteles Dózsa-portrét nem hagyott ránk a történelem és a művészettörténet, mégis minden Dézsa- ábrázolásnak históriai és műtörténeti hitele van: hitelesen vall a korszakról, amelyben készült, hűségesen ábrázolja, nem a székely nemes arcvonásait, hanem — a századot, amely a székely nemest ábrázolta. Talán a legkorábbi kompozíció a legőszintébb. Nem biztos, hogy a keresztes parasztok vezére épp olyan busa bajuszt viselt és épp olyan vastag ajkak fölött, ahogyan ezt Tauri- nus István könyvének címlapján látjuk. A leveretés után öt esztendővel Bécs- ben kinyomtatott könyvborítón a középkor szelleme üt meg. Hiszen a rene- szánszosan szimmetrikus kompozíció középtengelyében a fogát vicsorító, tüzes koronától füstölgő fejű Dózsa ül, a szép, szabályos szimmetriát jobbról a vezére húsába harapó paraszt katona, balról a síppal-dobbal gúnyolódó udvari zenész szolgáltatja. Az ábrázolást minden kezdetlegessége ellenére modernnek érezzük: éppen négy évszázadot kellett várnunk a Taurínus-krónika után, míg újra ilyen leplezetlen, elfogulatlan Dózsa-ábrázolásra találtunk. A barokk például — látványos színházias szabályainak megfelelően — mindent idealizált. Egy csaknem két évszázaddal később keletkezett augsburgi rézmetszet láthatóan nagyobb gondot fordított Dózsa pompás-szabályos izmaira, mint magára a kivégzési jelenetre, s ugyanezzel a grafikai bravúrral, de ugyanilyen könnyedén ábrázolta a pribékeket is. Az újabb jelentős kompozícióra, most már egy mesterműre. megint kétszáz esztendőt kellett várni. Madarász Viktor festménye, a Dózsa népe, egy évvel a kiegyezés után, 1868-ban készült. Páncélos, puskás, csapzott hajú vitézek egy kivégzett — társukat? vezérüket? — vágják le a gyalázat akasztófájáról, hogy méltóképpen eltemethessék. Ezek a vitézek inkább nemesek, mint jobbágyok és inkább pusztulásra ítélt földönfutók, mint lázadók. Mégis rendkívüli tett Madarász képe — jellemző, hogy még hatvan esztendő múlva, a harmincas évek közepén is szemére veti egy nagy tekintélyű polgári méltatója, hogy ilyen témát választott. A képzőművészet újabb remeke megint bukott forradalom után, az előzőnél is keményebb elnyomás esztendejében, s megint Síig leplezett forradalmi célzattal jelenik meg. Természetesen Derkovjts Gyula 1514 című fametszetsorozatáról van szó. Századunk emberének, ha Dózsára és a képzőművészetre együtt gondol, elsősorban ezek az iszonyú erejű, feszülő alkotások jutnak eszébe. Általuk vált Dózsa egy egész kultúra számára fenségesen elpusztuló figurává. Az ötvenes évek elején Derkovitsot ferde szemmel nézte a hivatalos művészetpolitika. A sok, kora-1 beli sikeres-sikertelen ábrázolásból, szoborból, képből, grafikából egyet emeljünk ki: Szabó Vladimir mesés, nyugtalanítóan költői festményeit, amelyek 1953-ban minden szigornak fittyet hányva, népköltészeti szépséget, középkori titokzatosságot varázsoltak a műbe. Kondor Béla, a mai mai gyár művészet kiemelkec mestere főiskolai diplomi munkaként, s ugvancs: középkori és koraren szánsz mesterek példájár de modern válságok győzelmek érzésével alkc ta meg rézkarcsorozat Dózsáról. Ennek kifejez je más-más formába más-más anyagban az szobrász, aki a legtöbb legkitűnőbb Dózsa-szobr kát alkotta a magyar m vészét történetében: Som gyi József. Somogyi 1953-ban ál tóttá ki első Dózsa-fej első egész alakos komjo: cióját 1955-ben mintáz 1958-ban állította fel Ce léden. Az 1965-ben 1971-ben mintázott alaki ugyanazt a végtelen közé kori elszántságot, s ugva azt a végtelen középk< kegyetlenséget fo£ta fc mába, amit a Taurinus-J le fametszeten megismt tünk. Az újabb, hatalrr méretű bronzszobor a V rábbi ceglédi emlékmű Y lyére készül, s kettős fig rájával, fenyegető kasz; val és nyers formatörési vei monumentálissá fokc za ugyanezt a Dózsái szóló mai gondolatot. R. Gy. Veszélyben az „Én”? Egyre kevesebb ember éli a saját Én-jét, mondják a biológusok, orvosok. Az altatók, nyugtatok és az időközönként serkentőszerek teljesen áthangolják a szervezetet, túlfűtött, ingerlékeny embereket produkálnak. Ez a sokszor indok nélküli beavatkozás óriási veszedelme korunknak. Ezzel a veszedelemmel nagyon sokan felelőtlenül játszanak is. Számos nyugati államban például a Seduxent automaták adagolják és sokan ezt a kiváló gyógyító hatású szert arra használják, hogy segítségével nyolc-tízszeresére növelik az alkohol hatását. Az új gyógyszerek életmentő hatásuk mellett mindig újabb és újabb veszedelmet is hoznak. Annak idején az LSD-t például a tudathasadás mélyreható vizsgálataihoz állították elő, s nem gondoltak arra, hogy röviddel a szintézis után kiszabadul a lombikból és pusztít, mesterséges tudathasadást okozva a fejek százezreiben. Napjaink egyik izgalmas témája, miként lehet fokozni a felfogóképességet, növelni a memóriát? Erre a kérdésre keresnek választ a Gyógyszerkutató Intézet szakemberei is. Alapkutatásaik során már előállítottak olyan anyagot, amely úgy avatkozik be a nukleinsav anyagcserébe, hogy megnöveli a ribonukleinsav-tartalmat, amely feltehetően a tárolást elősegítő anyag. Ez még nem gyógyszer, sok év telik el addig, amíg tartalmasabbá, szebbé tehetik vele az idős emberek életét, akik a különböző memóriazavaroktól igen sokat szenvednek. Az állatkísérletek már nagyon biztatóak. Patkányokba adagolva ezt a szert rájöttek, hogy a kezelt állatok sokkal gyorsabban sajátítanak el bizonyos teendőket, így például egy gomb megnyomását, mint a kontrollállatok. A sikerek mellett azonban felvetődik a kérdés, hogy mire lehet még jó ez a szer, elképzelhető-e, hogy vizsgák előtt az egyetemisták ezzel serkentik felfogóképességüket, vagy mások rendkívüli szellemi teljesítmények eléréséhez szedik. A gyógyszerkutatás szakemberei hangsúlyozzák, hogy ez a szer csak akkor jó, ha a beteg emberek gyógyulását szolgálja. Minden más esetben megbosszulja magát, s egészséges szervezetben csak kárt okozhat, mint minden más, a központi idegrendszerre ható gyógyszer. Górébérlők Dózsa alakja a képzőművészeiben A piszkei „márvány" reneszánsza Kevesen tudják, hogy a piszkei „márvány” tulajdonképpen nem igazi márvány. Anyaga a hazánkat mintegy 170 millió éve elöntő jura őstenger üledékéből keletkezett, de „kővé válása” folyamán nem érték olyan hő- és mechanikai hatások, hogy belső szerkezete a valódi márványéhoz hasonlóan átkristályosodjék. A ráeső fény így nem hatolhat belsejébe, nem adhatja a nemesebb fajták sajátos derengő csillogását. Egyéb kitűnő tulajdonságai miatt azonban tökéletesen megfelel a legkényesebb követelményeknek is. Könnyen faragható, szépen csiszolható, s akárcsak előkelő „rokonát”, a carrarai igazi nemesmárványt évszázadokon át Európa-szerte szívesen alkalmazták a szobrászok és az építőmesterek. Piszkei márványból készültek például Krakkóban a kései gótika és a kora reneszánsz legszebb síremlékei. Díszítőelem, vagy szobor anyagaként rábukkanhatunk a Rajna mentén csakúgy, mint Itália műemlékei között. Díszkutak. kőkorlátok, párkányok, domborművek nyersanyaga volt a messze földön keresett vörös mészkő. Szinte reménytelen vállalkozás lenne felsorolni, hogy hazánkban hány templomban, kastélyban használták fel a szép, meleg színű piszkei márványt. Ebből készült a visegrádi királyi palota ma is meglevő vörösmárvány diszkótj a. Piszkei márvány díszíti Esztergom egyik páratlan értékű látnivalóját, a reneszánsz Bakócz-kápolnát Az utóbbi években ismét kapós termék a piszkei márvány. A Moszkvában felépített KGST-palota díszítéséhez nagy mennyiséget szállítottak belőle. Az osztrák főváros műemlékeit is ezzel újították fel nemrégiben. Ausztrián kívül főleg Svájcban, Dániában, Belgiumban és Olaszországban keresett cikk. Szűkebb hazánkban is szinte új reneszánszát éli a piszkei vörös mészkő. Piszkei mesterek készítették el az Operaház díszfaragványait, s ez a márvány vörösük az Intercontinentál Szállodában, a tihanyi motelben, a metró folyosóin és az újjáépített budai várkompí iexum számos épületén. Ma is kedvelt nyersanyaga ez a márvány a szobrászoknak. A Kis-Duna- parti üzemben még sohasem volt olyan nagy forgalom, mint az utóbbi években, a szobrászművészek bőségesen ellátják munkával a kőfaragókat. Júniusi hanglemezújdonság Lendvai Kamilló Orogenesis című oratóriuma két évvel ezelőtt Lenin születésének 100. évfordulóján hangzott el a Magyar Rádióban. Orogenesis fogalma — a görög kifejezés magyar megfelelője: hegyszületés — a mű egészéhez úgy kapcsolódik, hogy tulajdonképpen egy emberhez méltó világ megszületésének drámai nagyságát jelenti. Lenin szellemének, munkásságának zenei szintézisét ebben ragadta meg a kétszeres Erkel-díjas zeneszerző. Ezt csak fokozza a fiatal költő, Urbán Gyula verse, amelynek képei a kor és az ember égető konfliktusait villantják fel hitet adva az embernek. „Ezek a csavar- rá-kerekké váltak / Ezek az én testvéreim. Ahova este hazamennek / ott van az én országom”. A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat a két évvel ezelőtti bemutatót rögzítette hanglemezre. Közreműködnek: Andor Éva, Szirmai Márta. Réti József, Palcsó Sándor. Deme József és Kozák László, valamint a Magyar Rádió- és Televízió Ének- és Zenekara, Lehel György vezényletével. Cs. K.
