Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-09 / 134. szám
6. oldal 1972. lőni os 9, péntek A nemzeti egység erősítéséért Több évre szóló programot adó, nagy jelentőségű esemény volt a Hazafias Népfront V. kongresszusa. Községünkben a kongresszusi élménybeszámolót, nagy érdeklődés mellett, dr. Havasi László, a HNF járási elnöke tartotta. A kongresszusi küldöttekről jogosan vélekedtek úgy a szabadszállásiak, hogy az egész országot képviselik. Megelégedéssel vették tudomásul, hogy a tanácskozás padsoraiban a gyári munkás mellett helyet foglalt a kisiparos, a tsz-tag mellett a mérnök, a kommunista gazdasági vezető mellett az egyházi ember... Bács-Kiskun megye küldötteinek összetétele is ezt a széles körű nemzeti egységet tükrözte. Pártunk helyes politikája mellett szól az a tény is, hogy a szocializmus felépítése az egész nép személyes ügyévé vált. Azokévá, akik világnézet, foglalkozás életkor tekintetében ha különböznek is egymástól, de akarnak és tudnak az emberi haladás érdekében dolgozni, s ehhez jó lehetőséget találnak a tömegeket átfogó népfrontmozgalomban. A közelmúltban lezajlott választási gyűlésen és alakuló ülésen a lakosság jóleső érzéssel állapította meg, hogy Szabadszálláson is állandóan bővül a mozgalom hatóköre. Népfrontbizottságunk elhatározott szándéka, hogy a mozgalom közéleti szerepét, politikai fórum jellegét tovább növeli. A nemrég megtartott községi bizottsági választáson mintegy négyszázan vettek részt, s ez a részvételi arány 40 százalékkal magasabb, mint volt 1968-ban. Az országos kongresszus útmutatásai alapján községünk népfrontbizottságának is eleget kell tennie megbízatásának, jól kell szén ezni és irányítani a mozgalomban dolgozó kommunistákat és párton- kívülieket, a fiatalokat és a nőket, hívőket és nem hívőket egyaránt. A népfront januári kongresszusi levele, majd a kongresszusi határozat értelmében még pontosabbá kell tenni a községi népfrontmunka céljait, tovább finomítani a módszereket, tartalmilag is gazdagítani a tevékenységet. Hozzá kell igazítani a munkát az olyan társadalmi és gazdasági változásokhoz, mint az új választójogi törvény, a tanácsok nagyobb önállósága, a nők és az ifjúság fokozottabb érdekvédelme, az urbanizáció meggyorsítása. Szükségesnek tartjuk, hogy még többet és hatékonyabban foglalkozzunk gazdaságpolitikai, művelődéspolitikai, községfejlesztési kérdésekkel, a szocialista hazafisággal stb. Községünkben számos új aktivista került a mozgalom vezető testületéibe. Az ő cselekvő munkába állításuk természetesen új munka- módszert, rendszeres szervezeti életet, sok-sok új kezdeményezést, ötletgazdagságot is kíván. A Zöldmező Tsz-ben tanyai népfrontcsoportot hoztunk létre, amely sokaknak lehetőséget nyújt a közéleti szereplésre Az említett élménybeszámolón felszólalók példákkal illusztrálták: egyre több állampolgár érzi szükségét annak, hogy a népfrontmunkához saját elképzeléseit, véleményét is hozzátegye, segítve ezzel a feladatok végrehajtását. Kitűnt Havasi elvtárs szavaiból, hogy a kongresszus a munkamódszerek bő tárházának is bizonyult. Azt a célt, hogy a népfrontmozgalom a jövőben még magasabb szinten tölthesse be hivatását — a párt szövetségi politikájának szolgálatát, a nemzeti egység erősítését, a szocialista haza iránti szeretet elmélyítését —, a községi pártbizottság és a tanács egyaránt sokoldalúan, célratörően segíti és támogatja. Csorba János, a községi pártbizottság titkára, Szabadszállás A szövetkezeti dolgozókat várják 60 ezer vendég a COOPTOURIST-nál A statisztika tükrében II. Helyünk a megyeszékhelyek között TÖBB MINT 40 EZER, hazánkba látogató külföldről, illetőleg külországba utazó magyarról, továbbá 20 ezer országjáróról és belföldi üdülővendégről gondoskodott tavaly a COOPTOURIST szövetkezeti utazási iroda. S az, hogy az alig három éve működő turisztikai intézmény tavaly már több mint 100 ezer vendégnap jó megszervezéséről gondoskodott, gyors fejlődésről, a szövetkezeti utazási iroda hép- szerűsödéséről tanúskodik. Egyik legfontosabb törekvésük, hogy hasznos szakmai utazásokat, tanul- mányutakat szervezzenek a mezőgazdasági és a falusi fogyasztási szövetkezetek vezetői, dolgozói számára. Ennek eredményeként tavaly már a szervezésükben érkező külföldi vendégsereg egyharmada, a kiutazó magyar csoportoknak pedig több mint a fele szakmai látnivalók, tapasztalatszerzési lehetőségek miatt kelt útra. Bőséges alkalom nyílt is erre, hiszen a COOPTOURIST — a legkülönbözőbb szakmai érdeklődés kielégítése érdekében — 30 országgal épített ki kapcsolatokat. EZEKET az idén még fokozottabban kamatoztatni szeretnék azzal is, hogy a tavalyinál csaknem 40 százalékkal több vendég be- és kiutazását szervezik. Változatos programjuk — az egyéb szórakoztató és üdülési jellegű utazás mellett — több mint 60 szakmai utazási lehetőséget kínál a magyar mezőgazdasági, szövetkezeti szakemberek számára. A szakmai tanulmányutak összeállításánál figyelembe vették a hazai gazdaságfejlesztési törekvéseket. mint például a szarvasmarha-programot, zöldségprogramot, tejgazdálkodás fejlesztésének feladatait. Hiszen a szervezésükben kiutazó szakemberek a környező szocialista és európai tőkés országok legjobb gazdaságait tekinthetik meg. De hasonlóan jó tapasztalatszerzési lehetőségeket kínálnak a legjelentősebb külföldi kiállításokra, vásárokra szervezett utazásaik is. Jól szervezett külföldi kapcsolataik révén vendégeik számára egyre zavartalanabb. kényelmesebb elhelyezésről, ellátásról tudnak gondoskodni. AZ IDEN mintegy 40 ezer külföldi vendég fogadására készültek fel. A külföldi utazási irodák jelzései alapján különösen a skandináv országokból érkezik a tavalyinál sokkal több turista, de sok vendégre számítanak Spanyol- országból és az arab országokból is. A környező országokban mind népszerűbbé válik az úgynevezett hétvégi magyarországi kirándulás. E vendégek zöme a tavaszi—nyári hónapok hétvégein az év folyamán többször is hazánkba látogatnak 2—3 napra. A COOPTOURIST valamennyi vendég részére érdekes. szórakoztató programokról gondoskodik. Ezek sorában különösen kedveltek a balatoni strandutazások, folklórbemutatók, magyaros ételkóstolók. Nagy gondot fordít az iroda a vendégek színvonalas ellátására, elhelyezésére. Keszthelven. Hévízen és más jelentős balatoni és egyéb üdülőhelyeken ennek érdekében nyaralóházakat, teljes lakosztályokat bérelnek ki az idényre. Az idén már mintegy 1000 vendéget tudnak ezekben egyszerre elhelyezni, ami körülbelül három átlagos méretű szálloda összes férőhelyének felel meg. A kényelmes, jól berendezett, pihenésre igen alkalmas nyaralóházak kibérelése révén az egy vendégre jutó átlagos vendégnapok számát is növelni akarják. SZERVEZÉSI feladataik között fontos helyet foglal el a belföldi utaztatás, üdültetés. Tavaly mintegy 15 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget, az idén pedig 25 ezer vendégre számítanak. Egyre népszerűbbé válik a COOPTOURIST előszezoni és utószezoni akciója. Ennek keretében a legszebb új, balatoni szállodákban kitűnő ellátással 30—40 százalékos árkedvezményt nyújtanak vendégeiknek. Az idén például csupán márciusban és áprilisban is több ezren éltek e kedvező alkalommal. Vendégeiket valamennyi utazási lehetőségre elsősorban a szövetkezeti dolgozók köréből várják. Irodahálózatuk átfogja az egész országot, a zökkenőmentes lebonyolítás érdekében új irodákat és kirendeltségeket is nyitottak a közelmúltban Debrecenben, Székesfehérváron. Hévízen, Budapesten. Békéscsabán, Szekszárdon. MINDEN JEL arra mutat, hogy a szövetkezetek megkedvelték, magukénak vallják a COOPTOURIST Szövetkezeti Utazási Irodát és mind többen igényűé veszik szolgáltatásait. Egy kisváros kereskedelmének helyzetére, fejlődésére igen sok tényező van hatással, például a lakosság jövedelmi színvonala, az üzlethálózat, a kereskedelmi kultúra, a vonzás- körzetek nagysága és erőssége, a fogyasztási szokások stb. Nem utolsósorban befolyásolja azt az ipari foglalkoztatottság, amely sok tekintetben meghatározója a jövedelmi tényezőknek és a fogyasztási szokásoknak^ Bács-Kiskun megye székhelyén 1970-ben több mint 17 ezerre volt tehető az iparban foglalkoztatottak száma, amely mintegy másfélszerese a tíz év előttinek. A forgalom alakulása Kecskemét a megyeszékhelyek között a lakónépesség alapján a hatodik, a tízezer lakosra jutó iparban foglalkoztatottak száma szerint pedig a 15. helyen áll. A második ötéves tervidőszak alatt évenként átlagosan 6,8 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom, eszerint a megyeszékhelyek között Kecskemét az első volt. A harmadik ötéves tervidőszakban a forgalom növekedésének üteme jelentősen fokozódott, évi átlagban 10,9 százalék volt, ezzel azonban már csak a 8 —9. helyen állt a megye- székhelyek között. A megyeszékhelyek né- pességszém-növekedése az elmúlt tíz évben meglehetősen kiegyenlített volt. Kecskeméten a jelenlevő népesség 1960 óta évenként átlagosan 1.6 százalékkal növekedett, a megyeszékhelyeken együttesen pedig 2 százalékkal. Így Kecskemét ebben a vonatkozásban a 15—17. a megyeszékhelyek között. Miután Kecskeméten a lakosság száma kisebb ütemben, a kiskereskedelmi forgalom pedig igen számottevően nőtt az elmúlt évtizedben, az egy lakosra jutó forgalomnövekedés itt volt a legintenzívebb, amit döntően az első öt év alapozott meg. 1960 és 1970 között 7,2 százalékos volt az évenkénti és lakosonkénti forgalomfelfutás, míg a megyeszékhelyeken átlagosan 5,8 százalék. Mennyi jut egy lakosra A jelentős fejlődés ellenére azonban Kecskeméten még 1970-ben is igen alacsony volt az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom. A 17 241 forinfos évi átlagnál csak Debrecenben és Tatabányán volt kisebb a forgalom. Kecskemét elmaradását feltehetően az indokolja, hogy a túlnyomóan mezőgazdasági lakosság saját termésű fogyasztása — főként a környéken — még ma is jelentős. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom értéke 1970-ben Kecskemétéi} közel 12 százalékkal volt kevesebb, mint a megyeszékhelyeken átlagosan. Ezzel a sorrendben csak a 16. helyet foglalja el. Az elmaradás valamennyi árufőcsoportban, de nem azonos mértékben jelentkezett. Különösen számottevő a vendéglátás és a ruházati forgalom egy lakosra jutó értékének 17—18 százalékos lemaradása. A hálózat fejlődése Kecskemét az 1970. évi egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom alapján a megyeszékhelyek között kedvezőtlen helyet foglal el. Ebben nemcsak a lakosság összetétele, jövedelme, igénye, egyszóval kereslete játszik szerepet, hanem befolyásolja a város üzlethálózattal való ellátottsága is, amely — különösen a bolti kiskereskedelem vonatkozásában — több fő mutató alapján szintén elmarad a megye- székhelyek átlagától. 1970-ben Kecskeméten egy bolt ellátási körzete 112 hektár volt, míg a megyeszékhelyeken átlagosan csak 53 hektár. Egy boltra 356 lakos jutott, amely 18 százalékkal több, mint a megyeszékhelyeken átlagosan. Ezzel Kecskemét a sorrendben a 16. helyen van. A boltok nagysága viszont kedvezőbb a megye- székhelyek átlagánál és ezen a téren Bács-Kiskun megye székhelye a 3. helyen van. összefoglalva: Kecskeméten viszonylag kevés, de tágas bolt van, amelyek termelékenysége meghaladja a megyeszékhelyek átlagos szintjét. Bács-Kiskun megye székhelyén a vendéglátó hálózat is sok kívánnivalót hagy maga után. Kevés és kis alapterületű egység található itt. Egy vendéglátóhelyre 1970-ben 866 lakos jutott, 8 százalékkal több, mint a megyeszékhelyeken átlagosan. Az egységek átlagos alapterülete 153 négyzetméter, alig több mint háromnegyede a megyeszékhelyek együttes átlagának. Így ezer lakosra csak 176 négyzetméter vendéglátóhelyi alapterület jutott, míg valamenyi megyeszékhelyen együttesen 248 négyzetméter. Az egységek népességhez viszonyított aránya szerint Kecskemét a 12. a sorrendben, de mivel az átlagos alapterület itt a legkisebb, az összes alapterület népességhez viszonyított aránya szerint csak a 16. helyen van. Egy-egy egység viszonylag alacsony évi forgalmat bonyolít le. Egy kereskedelmi vendéglátóhelyre 1970-ben 1,4 millió forint árbevétel jutott, 13 százalékkal kevesebb, mint a megyeszékhelyeken, átlagosan. Ennél kisebb megye- székhelyi átlag csak Zalaegerszegen és Szekszárdon volt. Dr. Sántha Józsefné Zárlatok — pénteken A vizsgaidőszak — ritmus. A visz- sza-visszatérő mozzanatot, ami az érdemjegynek az indexbe történő bevezetését előzi meg a kollokviumokon, szigorlatokon még az sem nevezi az oktató és a hallgató közt lefolytatott kedélyes társalgásnak, aki aranygyűrűvel végez. Ilyen körülmények között az ember hajlamos azt hinni, hogy minden kihagyott perc végzetes veszteség. Az előzetes hajsza viszont rövidzárlatokat hozhat épp a sorsdöntő pillanatokban. S ekkor megkezdődik — jó esetben — a voltaképpen közös szándékú mérkőzés a vizsgáztató és a vizsgázó között. Az oktató — mivel ő is ült a széken valamikor — igyekszik segíteni a jelöltön, aki pedig — érthető módon — igyekszik megkapaszkodni. Az alany például világirodalomból vizsgázik, pénteki nap van. A tétel Daniel Defoe, s a tanár különösen arra kíváncsi, hogy a diákja elolvasta-e a Robinsont. S miután igenlő választ kap, megkérdezi, hogy ki volt a főhős szolgája. S miután várat magára a név, nagylelkűen azt ajánlja, hogy nézze meg a hallgató kolléga az as tali naptáron, m: lyen nap is van m Mire a jelölt tus' már, hogy is ner. jutott az eszébe hát persze, hog: Jenőnek hívták > színesbőrű, hűséges bennszülöttet. Ebben az esetben nem nehéz kitalál- ni, hogy a „rövidzárlatot” egy hosz- szabb követte, ami — sajna, így szokott lenni — egészen az utóvizsgaidőszakig eltartott. BOLT ElELMh SZEREK 1SG0 I3G5 I3G2 4369 13?0 LÁrAS w RUHÁZATI CIKKEK VE6YCS IPARCIKKEK. iiiiiiiiiimi <3 <3 <30 >>C>> <1 O <3 <3 O O C=> OOOIO C> OOO o o oo t>- P» O- c> <J '<H o'o >>>> ‘<3 <J <)' <1 > t> o- o c>- >t> o OOO > o kir<!] t> t> c> <r<j" O O l> HO O O -jt> P P A kiskereskedelmi forgalom megoszlása áru-főcsoportonként
