Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-09 / 134. szám

«. oldal 19«. Június », pint«* A moszkvai tanácskozás Impozáns erődemonstráció n vasút és a posta tegnap sem működött PÁRIZS évfordulója A Pravda csütörtöki szá­ma terjedelmes szerkesztő­ségi cikket közöl „A béke és a szocializmus ügyéért” címmel abból az alkalom­ból, hogy három évvel ez­előtt. 1969 júniusában tar­tották Moszkvában a kom­munista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását. A szerkesztőségi cikk az elmúlt három év esemé­nyeinek fényénél elemzi, hogyan bizonyosodott be a tanácskozáson lefektetett tételek helyessége és való­sultak meg az értekezleten kitűzött célok. — Az utóbbi három év számos új bizonyítékot ho­zott arra, hogy az embe­riség fejlődésének fő vona­lát a szocialista világrend- szer, a nemzetközi munkás- osztály, a forradalmi erők határozzák meg. A Pravda szerkesztőségi cikke megállapítja, hogy a moszkvai tanácskozás óta eltelt három év alatt a szo­cializmushoz újabb erők csatlakoztak, erősödött és bővült az imperializmus el­len világszerte folyó küz­delem bázisa. Dobsa János, az MTI tu­dósítója jelenti: Több millió dolgozó vett részt szerdán a CGT által kezdeményezett 24 órás sztrájkban, amely a leg­nagyobb méretű megmoz­dulás volt Franciaország­ban 1968 óta. A sztrájk nemcsak a fontosabb ipar­vidékeken éreztette hatá­sát, hanem az ország vala­mennyi részén évek óta nem tapasztalt nagy szám­ban vett részt benne a francia dolgozók valameny- nyi rétege. Bár a CGT csak 24 órás sztrájkra szó­lított fel, a mozdonyveze­tők és a postások csütörtö­kön is tovább folytatták a sztrájkot és a vasúti köz­lekedésben csütörtökön is csaknem teljesen szünetelt a távolsági forgalom. Különösen impozáns erő­vel jutott kifejezésre a milliós tömegek harci aka­rata azokon a nagyszabású tüntetéseken, amelyet. 150 francia városban ta tottak, s amelyeken ossz sen több mint egymillió sztrájkoló vett részt. A CGT vezetősége a sztrájk befejezése után le­velet intézett a miniszter- elnökhöz és a munkáltatók szövetségének elnökéhez, javasolta: azonnal kezdje­nek a szakszervezetekkel komoly tárgyalásokat a dolgozók legfontosabb kö­veteléseiről. Humphrey még a pártgépezetben bízik — A moszkvai tanácsko­zás feladata volt olyan ak­cióprogram kidolgozása, amely egyesíti az antiimpe- rialista mozgalom vala­mennyi résztvevőjét, vilá­gos távlatokat ad a béke demokratikus és haladó erői számára — írja a Pravda. — A tanácskozás sikeresen megoldotta ezt a feladatot. Az elmúlt három évet a kommunisták követ­kezetes. céltudatos harca jellemezte az akcióprogram gyakorlati megvalósításáért. Ez a harc eredményes volt. A cikk ezután kitér az indokínai, a közel-keleti helyzet elemzésére, majd megállapítja: — Az enyhüléssel szem­benálló erőkkel vívott megfeszített küzdelemben új, fontos lépés történt afelé, hogy Európa a béke és az együttműködés világ­része legyen: hatályba lép­tek a Német Szövetségi Köztársaságnak a Szovjet-! unióval és Lengyelországgal kötött szerződései. Ez sza­baddá teszi az utat az euró­pai országok és népek szá­mára életbevágóan fontos egyéb kérdések megoldásá­ra is. — Nemzetközi szempont­ból nagyfontosságúak vol­tak a szovjet vezetők nem­rég lezajlott tárgyalásai Nixon amerikai elnökkel, a megbeszélések során aláírt okmányok, amelyek elő­mozdítják a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elvének érvényesülését, á béke ügyét és a népek biz­tonságát. A külföldi kom­munisták megelégedéssel állapítják meg, hogy a Szovjetunió e tárgyalásokon elvi. internacionalista osz­tályálláspontra helyezke­dett. — A világtörténelmi ese­mények igazolják a kom­munistáknak azt a követ­keztetését, hogy az impe­rializmus már nem képes visszaszerezni az elveszett kezdeményezést, visszafor­dítani a világ fejlődésének menetét — írja a Pravda. A Pravda hangsúlyozza, hogy az 1969. évi moszkvai tanácskozás fontos ösztön­zést adott a kommunista mozgalom és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak to­vábbi politikai közeledésé­re és ideológiai kapcsola­taik fejlesztésére. — A kommunisták ideo­lógiai összefogása a jelen­legi szakaszban különösen nagy jelentőségű, mert erő­sen kiéleződött a harc az ideológiai fronton — írja a Pravda szerkesztőségi cik­ke. — A nemzetközi erővi­szonyok a szocializmus, a demokrácia és a nemzeti függetlenség javára változ­nak. Az imperjalisták és segítőtársaik ilyen körül­mények között egyre job­ban az ideológiai eszkö­zökbe helyezik reményü­ket, ezek segítségével ipar­kodnak széthúzást támasz­tani ,a kommunista mozga­lomban. a szocialista kö­zösségben. Különösen nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy fel tudják szítani a nacionalizmust a kommu­nista mozgalom soraiban. — A testvérpártok helye­sen hangsúlyozzák, hogy a nacionalizmus kétszeresen veszedelmes, amikor szov­jetellenes színezetet ölt — írja a Pravda. — A nacio­nalizmus ellen, az oppor­tunizmus minden válfaja ellen vívott harc napjaink­ban fontos helyet foglal el a kommunista mozgalom­ban. Több testvérpárt ki­űzte soraiból azokat, akik a kommunistákat a jobb­oldali és a „balos” opportu­nizmus, az osztálymegalku­vás, a szovjetellenesség és az antikommunizmus útjá­ra próbálták csábítani. — Az 1969. évi moszkvai tanácskozás eszméivel fel­vértezve. a kommunista és munkáspártok biztos lép­tekkel vezetik a munkás- osztály, a néptömegek har­cát a békéért, a demokrá­ciáért. a nemzeti függet­lenségért, a társadalmi ha­ladásért. a szocializmusért és a kommunizmusért — írja befejezésül a Pravda szerkesztőségi cikke. Barnard professzor tiltakozott FOKVÁROS A Dél-afrikai Köztársa­ság rendőrsége szerdán es­te Fokvárosban és egyide­jűleg Johannesburgban több száz fős diáktüntetést vert szét gumibotokkal. A diákok az igazságügy-mi­nisztérium pgy hónapra szóló tüntetési tilalma el­lenére gyűlésen tiltakoztak az egyetemen alkalmazott faji megkülönböztetés és a kormány diákellenes rend­szabályai miatt. A hírügy­nökségek értesülése szerint 'dr. Marius Barnard — a világhírű szívsebész, dy. Christian Barnard öccse — is rendőri figyelmeztetés­ben részesült, mert felszó­lalt az egyik tiltakozó gyű­lésen. Dr. Christian Bar­nard kijelentette, ameny- nyiben a rendőrség nem szünteti be eljárását öccse ellen „bezárja a boltot és öccsével együtt elhagyja az országot”. Dr. Marius Barnard nélkülözhetetlen tagja a Groote Schuur kór­házban szívátültetéseket végző orvoscsoportnak. JJJ£I, Reuter, AFP* Már az első menetben győzőé! McOevern A keddi amerikai próba­választások után, amelye­ken a liberális háborúelle­nes programmal fellépő McGovern szenátor impo­záns győzelmet aratott négy államban — Kalifor­niában, Üj-Mexikóban, New Jerseyben és Dél-Da­kotában — tisztázódni kezd a helyzet a Demokrata Pártban. Az eddigi próba­választások alapján vilá­gossá vált, hogy az elnök­jelöltségre már csak McGo­vern és Humphrey pályáz­hat eséllyel. A párt többi jelentős személyisége és erői között megindult az átcsoportosulás a két pólus felé. Nagyon készül a júniusi konvencióra Humphrey is, a Demokrata Párt hagyo­mányos centrumának kép­viselője, aki a próbaválasz­tásokon mind jobban le­marad McGovern mögött. Humphrey a jelek szerint most már a pártgépezet tá­mogatásába veti minden reményét. A keddi próbaválasztá­sok után mindenesetre na­gyon megnőttek McGovern jelölésének az esélyei, hi­szen a miami konvencióig akár 1200—1300 elkötele­zett elektor szavazatára is számíthat és ha Muskie valóban mellé áll, akkor az első szavazási menet­ben megszerezheti az el­nökjelöltséghez szükséges 1509 szavazatot. (AP, UPI) Máris magyarázkodás is kibúvók WASHINGTON Nixon elnök előkészítette a kongresszushoz intézen­dő különleges üzenetét, amelyben felkéri a törvény­hozókat, hogy minél gyor­sabban ratifikálják a hadá­szati fegy vex'rendszerek kor­látozásáról a Szovjetunió­val aláírt szerződést. Miközben az amerikai kormányzat az első nukleá­ris korlátozási egyezmény életbe léptetését készíti elő, más vonalon teljes erővel megkezdte kampányát I újabb fegyverkezési prog­ramok elindítására. Laird hadügyminiszter szerdán a haditengerészeti akadémia végzős hallgatói előtt mondta el. de nyilván a törvényhozóknak szánta azt az okfejtését, hogy a SALT- megállapodást csak azért sikerült elérni, mert az Egyesült Államok az el­múlt években fenntartotta katonai erejének színvona­lát. Ezután sokatmondóan hozzátette, hogy az elnök, a vezérkari főnökök egyesí­tett bizottsága és személy szerint ő maga is teljesen meg van győződve arról, hogy az egyezmények nem jelenthetnek védelmet „sú­lyos kockázat” ellen az Egyesült Államoknak, ha a következő években nem folytatja „elrettentő” erejé­nek fejlesztését.,!-.-^ .» A Pentagon máris beje­lentette, hogy 1,3 milliárd dollár megajánlását fogja kérni a kongresszustól egy új fajta, nagy hatósugarú rakétákkal felszerelt tenger­alattjáró és egy új bom­bázógép kifejlesztéséhez. Waüeiiü a feszültség enyhítéséért Nicosia ovriT) Az ENSZ békefenntartó erőinek nicosíai főhadi­szállásán tegnap délelőtt — a világszervezet főtitká­rának kezdeményezésére — kibővített közösségközi tár­gyalások kezdődtek a szi­getköztársaság alkotmány- jogi problémáiról. A tárgyalásokat maga Waldheim főtitkár nyitot­ta meg. Szerdán este, a békefenn­tartó erők Waldheim tisz­teletére rendezett fogadá­sán négy év óta első íz­ben találkozott Makariosz elnök és Kücsük alelnök. Á főtitkár a fogadás után kijelentette: „Nagyon örü­lök a találkozónak, nagyon baráti összejövetel volt. Remélem, hozzájárul majd a problémák rendezésé­hez ... Kurt Waldheim csütör­tökön elhagyta Nicosiát és Ankarába repült. A török fővárosból a másik érde­kelt félhez, Athénba visz az útja, ahol a görög ve­zetőkkel tárgyal. Athén­ból Rabatba, Marokkó fő­városába utazik, hogy — a jövő hétfőn — részt ve­gyen az Afrikai Egység­szervezet csúcsértekezleté­nek megnyitásán. Szigorítások várhatók Sengáiiában Mudzsibur Rahman sejk bengáli miniszterelnök egy daccai tömeggyűlésen éle­sen elítélte az ország ne­héz helyzetéből hasznot hú­zó csempészeket, feketéző­ket és más antiszociális elemeket, s kilátásba he­lyezte, hogy a törvény tel­jes szigorával, adott eset­ben halálbüntetéssel fog­nak lesújtani rájuk. Azt is közölte, hogy átmenetileg és felváltva kijárási tilal­mat fognak bevezetni az ország különböző részei­ben. Más kérdésekről szólva Mudzsibur Rahman meg­erősítette, hogy a bengáli kormány háborús bűnök vádjával bíróság elé fog állítani 1500 pakisztáni ha­difoglyot. Hozzátette, szó sem lehet arról, hogy eze­ket a hadifoglyokat szaba­don bocsássák 400 000, Pa­kisztánban rekedt bengáli nemzetiségű lakos repatriá­lásáért. Már nincs remény WANKIE (MTI) A rhodesiai Wankie szénbányában folyó men­tési munkálatok során csü­törtökön újabb négy holt­testet hoztak a felszínre. A három napja tartó kutatá­sok alatt a súlyos kataszt­rófa hét áldozatát sikerült jnegtalálni és az a nyolc bányász, aki életben ma­radt, továbbra is kórházi ápolásra szorul. Az omlás mögött még mindig el van zárva azonban több mint négyszáz bányász, akik minden valószínűség sze-1 rint a sújtólégrobbanás i után azonnal életüket vesz­tetté^ 1 A szerencsétlenül járt bányászok feltehetőleg legalább két kilométerre vannak az akna bejáratá­tól. A törmelék eltakarítá­sát és a tárnák megnyitását továbbra is akadályozza a sűrű metángáz, amit csak lassan tudnak kiszivattyúz­ni. (Reuter) légkörért. Neiweanillid dollár légkir- mergezésre Mostanában nagyon sok szó esik a levegő, a kör­nyezet szennyeződéséről, a légkört mérgező jelen­ségek visszaszorításáról. Ez nemcsak tudomá­nyos, hanem politikai ér­telemben is igaz: komoly és eredményesnek tűnő erőfeszítések történtek a közélmúltban egy tisztább európai és nemzetközi Annál furcsább az a hír, amelyet a csütörtök esti órákban továbbítot­tak az amerikai főváros­ból a hírügynökségek. Eszerint a washingtoni szenátus külügyi bizott­sága szótöbbséggel elfo­gadta azt a törvényjavas­latot, amelynek értelmé­ben az 1972—73-as pénz­ügyi évben újabb 38,5 millió dollárt irányoznak elő a Szabad Európa Rá­dió és a „Szabadság” rá­dióállomás további mű­ködtetésére. Ezeknek a stúdióknak a szerepe közismert. Mind­kettő Európa szívében te­vékenykedik, amerikai pénzen, és még azt sem lehet állítani, hogy ame­rikai érdekek jegyében. Az Egyesült Államokban is csak egy szűk, szélső­séges kisebbség száll sík­ra nyíltan amellett, hogy a jelenlegi enyhülési fo­lyamatot vissza kell vetni és Európát, valamint a világot vissza kell vezetni a Dulles-féle hideghábo­rús idők viszonyaihoz. Már pedig a Szabad Európa és a „Szabadság” rádióállomások ezeknek az időknek, ezeknek a kö­rülményeknek jellegzetes produktumai. Kifejezetten azért kreálták mindket­tőt, hogy ultrareakciós propagandát folytasson a szocialista országok ellen és a két stúdió pontosan ezt is tette. Sőt, ami még sokkal nagyobb baj, ezt teszi ma is. Ez pedig több, mint anakronizmus: ve­szélyes ellentmondás bi­zonyos szavak és bizonyos tettek között. Évtizedek óta felteszi a kérdést sok közéleti sze­mélyiség, sőt vezető nyu­gati politikus is, mit szól­na Washington, ha mond­juk Moszkva hatalmas rádióállomásokat finan­szírozna kifejezetten az­zal a feladattal, hogy ■uszítson az USA kormá­nya, népe és társadalmi berendezkedése ellen? Mindez most, közvetlenül az európai fejlemények és Nixon moszkvai útja után a szokásosnál is képtelenebb döntés és erre többek között Ful- bright szenátor, a kül­ügyi bizottság elnöke is rámutatott. Túl nagy a szakadék a légkör javításáról szóló beszédek és a légkör mér­gezésére most megszava­zott csaknem negyven- millió dollár között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom