Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

Úszó kutatóintézet SZOVJET ÉLET Ifjú csillagászok A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította: Halász Frri>nt ós hajókat az űrkutatási szolgálat számára, és mi« lyen szerepet játszana!? ezek a hajók a tudómé- nyos munkában? Az emberiség életénei? minden egyes periódusa új tudományos problémá- kát vet fel, új kutatási módszereket és technikái teremt. Az expedíciós ha­jók felépítése az óceáni és tengeri kutatások bo­nyolultságára utal. Ma a kutatóhajókat az óceán; vízrétege alatt, a via mé­lyén és a légkörben le-í játszódó folyamatok rög­zítésére egyaránt alkalaaaé műszerekkel és készüJé-j kekkel szerelik fel. Kilenc éve, 1962 máreH us 16-án a szovjet sajtó széleskörű felsőlégköri éa űrkutatási programot is­mertetett. Ezeket a kuta-; tásokat mesterséges hob- dak és űrállomások se­gítségével folytatják. Aj mesterséges holdakat és az űrállomásokat viszont a Föld különböző pontjai­ról kell megfigyelés alatt tartani. A megfigyeléseket végző szárazföldi obszer­vatóriumok szerepét az( óceánon a kutatóhajók ve-; szik át. Az akadémiai flotta egyes hajói ezenkí­vül tengeri irányító és mérőkompléxumok fel-; adatait is elvégzik. Pálya-; bemérő és telemetrikus műszereik, rádióállomása­ik és egyéb technikai esz-- közeik segítségével a kuJ tatóhajók szüntelenül ve-J szik és fel is dolgozzák az űrállomásokról érkező információkat. A legna-í gyobb hajók ezenkívül az űrben repülő objektu­mok pályájának korrigá­lására és szabályozására; is képesek. A szovjet kutatóflottsí új zászlósa is ilyen hajój amelyet a bal oldali felvé-j tel mutat be. i (APN—KS) ] A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozata mellett Novoszibirszkben ifjúsági csillagászati klub működik. A csillagászjelöltek a nyári szünidőben a természet egy érdekes jelenségét, az ezüstfelhőket ta­nulmányozzák. A jelenség sok ország tudósát is fog­lalkoztatja. E finom képződményeket csak nyáron, a horizont északi részén, 80 kilométer magasságban lehet megfigyelni. Novoszibirszktől 150 kilométerre, az egyik szibériai folyó partján vertek sátrat az eddigiek során a fiatal „kutatók”. Itt helyezték el csillagászati műszereiket is. Nappal pihentek, üdültek, esténként pedig tudo­mányos megfigyeléseket folytattak. Sok műszert saját maguk készítettek. A KIJEV-filmfelvevőgéphez pél­dául olyan kiegészítő berendezést szerkesztettek, ame­lyekkel automatikusan filmezhették az ezüstfelhöket. A Ljubityel-fényképezőgépből hármat úgy szereltek össze, hogy valamennyivel azonos időben lehetett fel­vételeket készíteni. A pontosabb munka érdekében egy fénymérőt komplex rádióelektronikus készülékkel is elláttak. Az ezüstfelhők egy hónapon át tartó megfigyelése érdekes eredményeket hozott. Az ifjú csillagászok az idei szünidőben tovább folytatják kutatómunkájukat. Képünkön az ezüstfelhők megfigyelésére készül fel két ifjú csillagász. (APN—KS) Szokatlan hajó keltette fel az európai partok mentén járó tengerészek és utasok figyelmét. A ha­jó nemcsak hatalmas mé­retei, hanem elágazó an­tennahálózata és a magas fedélzeten elhelyezkedő, a vevőkészülékeket befoga­dó nagy félgömb és a magas árbocokon felsze­relt bonyolult automata műszerek miatt is kirívó jelenség volt. A fedélze­ten, a csónakokon és a mentőöveken a világűr el­ső meghódítójának, Jurij Gagarinnak a neve éli. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának új zász­lóshajója a világ legna­gyobb tudományos kuta- tóhajója, valóságos úszó kutatóintézet. A Lenin- grádban épített hajó hosz- sza 231, szélessége 31 mé­ter, vízkiszorítása 45 ezer tonna — sebessége pedig óránként 18 tengeri mér­föld. A korábbi zászlós­hajónak, az Akagyemik Kurcsátovnak a hossza 124, szélessége pedig 17 méter. Miért építenek expedíci-

Next

/
Oldalképek
Tartalom