Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

fl. oldal I97Í. Június fl kedd Megjegyzés Kill - sem ott, sem itt... Mindeddig csak megyei lapjainkban találkoztam — saját lapomat is beleértve — a Sellyéi AGROKÉ­MIAI Szövetkezet jókorá­ra méretezett hirdetésével, amely az Univerzális Autójavító KITT-ct ajánl­ja (így, jóformán csupa nagy betűvel! minden honpolgárnak, azaz közü­lük az autótulajdonosoknak a figyelmébe. A héten ez­után a rádió reggeli rek­lám műsorában is felbuk­kant. Nem akarok zsákba­macskát árulni, csigázniaz olvasó idegeit, s már most elárulom: sajnos, csakis a lapok hasábjain és az éter hullámain randevúzhat­tunk, én és a KITT. Ez utóbbinak ugyanis jellem­ző tulajdonsága, hogy ha létezik is, senki sem tud­ja, hol... Erre a szokatlan jelen­ségre figyelt fel Kiss Já­nos, Kecskemét, Mátyás ki­rály körút 45. sz. alatt la­kó olvasónk is, aki jogos elkeseredéssel panaszolta, hogy a reklám szerint ren­geteget tudó KITT-et Kecskemét valamennyi háztartási boltjában, ben­zinkutaknál, sőt Lajosmi- zsén és Nagykőrösön is két hc.e hasztalan keresi. A KITT ezek szerint — ki­zárólag a rotációs papíron éli gazdag és tartalmas életét. A hirdetést újfent átbo­garásztam. Aszongya, hogy a KITT nem is csak gép­kocsi karosszériák, hanem „kerámia, esőcsatorna, por­celán, fajansz, víztartály, fémtárgyak, stb.” javításá­ra alkalmas. Hát ki az a könnyelmű ember, aki ilyen előnyös tulajdonsá­gok ecsetelése után ne igyekezne hanyatt-homlok beszerezni? De hol? „Kap­ható: háztartási boltok, motor- és kerékpárszaküz- letek, benzinkutaknál, AUTÖKER, ÁFÉSZ, vas- és műszaki boltok szaküz­leteiben stb.” — tájékoz­tat a közlemény. Hát gye­rünk! „Ráültem a telefonra, majd nyakamba vettem a várost. Kálváriám ered­ménye: Füszért: Valaha volt, de pillanatnyilag nincs raktá­ron. — Szabadság téri vas­bolt: nincs. — Rákóczi úti háztartási bolt: nincs. — Rákóczi úti motorszak- üzlet: nincs. — Benzinkút: soha nem is volt. — Al­föld Szövetkezeti Aruház: sem a vegyi-, sem a mű­szaki osztályon nem kap­ható. Mindezek után, gondo­lom, megbocsátja a Sellyéi AGROKÉMIA az alábbi kérdéseket: Miért hirdetnek, propa­gálnak olyan terméket, amely a felsorolt boltok, üzletek, kutak egyikében sem kapható? Miért nem teremtenek előzőleg ke­reskedelmi kapcsolatot mindazon szervekkel, ame­lyek ennek hiányában kénytelenek ártatlanul el­szenvedni a kielégítetlen — mert félrevezetett — vá­sárlók ostromát? A papír türelmes, s a hirdetés a megszabott ta­rifa lefizetése után akkor is napvilágot lát, ha tör­ténetesen perpetuum mobi- le-t, vagy univerzális ten­geri herkentyűt kínál. De azért mégiscsak jobb len­ne, ha a lakokban keve­sebb hangzatos hirdetés je­lenne meg, a boltokban pedig — reklám ide, rek­lám oda — valóban kap­hatnánk KITT-et! — a — S _ Műkertyárosi göröngyök 11. Vélemények és ellenvélemények ■— Igen, sokminden fele­más, rendezetlen még a műkertvárosi építkezésnél — ezzel kezdi Sándor Mik­lós, lakásszövetkezeti elnök, miután az István király körút 3. számú házban el­hangzott panaszokkal elő­hozakodunk. — Az egyik ilyen fonák­ság, hogy a lakásszövetke­zet, mint jogi személy lé­nyegében nem avatkozhat ezeknek a házaknak —me­lyeket 1969-ben kezdtek építeni — az ügyeibe. Min­den 12 lakásos épületnek van egy úgynevezett tömb­megbízottja, akit az ügyvi­tel bonyolításában — ugyancsak társadalmi meg­bízatásként — még két la­kótárs segít. Az OTP-hitel folyósításakor ők voltak az aláírók, helyettük ma sem léphet fel, avatkozhat köz­be a szövetkezet. E házak lakóit tehát társasházi kö­zösségként kezeli az OTP, a tömb felelősökre hagyat­kozva. Mire elég? A szóban forgó ház gond­jainak egyik forrása alig­hanem ebben kereshető. A 12 lakásos épületenként ugyanis 2 millió 190 ezer forint bekerülési költséggel számoltak. Sándor Miklós megítélése szerint ez az összeg — gondos gazdálko­dás és a közösség tagjai­nak munkája mellett — elegendő. Bizonyító példa­ként az István király krt. 1. számú ház — ahol Bar- kóczi Endre, a tömbelnök példáját említi. Az össz­költségből 272 ezer forintot, az épület külső gépészeti munkáira (derítőrendszer, vízbekötés, csapadékvíz- csatorna stb.l eleve tartalé­kolni kellett Majd azt fejtegeti a la­kásszövetkezet elnöke, hogy a közösség OTP-hitelét alighanem azért zárolták, mert túllépte a különböző munkálatokra a költségve­tésben megjelölt tételeket, s már csak a külső gépé­szeti munkákra maradt pénze. És kitért arra is, hogy az épület költségveté­se nem számolt nikkelezett vízcsapokkal, színes csem­pékkel, s e lakások között nem egyben ilyen van. Meg, hogy a garázs sem volt költségvetési tétel, ha­nem melléképületként sze­repelt, s a 12 lakó mégis garázst épített... A tárgyilagosság ked­véért szükséges megjegyez­ni: a formálódó telep szin- te_ valamennyi házának tar­tozéka a melléképületnek indult, de végül is kétszár- nyas ajtókkal ellátott, tehát — nyilván előreláthatóan — garázsként is használható, összefüggő melléképület. Ugyanilyet épít az a közös­ség is, melynek Sándor Miklós lakásszövetkezeti el­nök a tagja. E kérdés tehát nyitva marad, hiszen nehe­zen képzelhető el, hogy csupán a hármas számú ház közösségének pénzét vitte el” a garázs. E vo­natkozásban tehát hasznos lesz az OTP hitelosztályát is megkérdezni. számolás. De vajon hogyan produkál az a 12 tagú kö­zösség a 15 ezer forintból 100 ezret, amennyivel — a kötbér felszámolásával együtt — a külső vakolási munkálatok fejében a vá­rosföldi Dózsa Tsz-nek tar­tozik? — Sajnos —, jegyzi meg Buzogány Lajos —, ez nem­csak ennek a háznak a problémája. Hasonló pél­dák sorát tudnám felhoz­ni... Szerintünk az alap­vető baj a költségvetésnél való „alátervezés”. Kispén­zű emberekről lévén szó, a hitelfedezet alapját ké­pező alacsony összegű, az ő esetükben 28 ezer forin­tos belépő, s a lakásonként kalkulált 14 500 forint érté­kű társadalmi munka mel­lett nyilvánvaló, hogy a költségvetés minden tételé­nél a tényleges összegnél kevesebbet kellett tervez­niük. A ház külső vakolá­sánál maradva: 18 forint­ból, ami ennek négyzetmé­terére tervezve volt, egy­szerűen nem lehet megcsi­nálni. Ilyen célra összesen 45 ezret tartalmazott a költ­ségvetésük. s közben még az árak is változtak... Perny Irén (Következik: Hatékonyabb segítséget várnak.) Egy hasznos ankét nyomán A véleménykutatás, a vevők óhajáról, pa­naszairól, elismerő vagy elmarasztaló Ítéletéről va­ló közvetlen tudomásszer­zés bevált módszereként évek óta rendez vevőanké- tokat a Bács-Kiskun me­gyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat. Hol egyik, hol másik boltjuk­ban, áruházukban várják az ezzel megbízottak az észrevételek szóbeli meg­tételét, vagy pedig a ko­rábban már kézbe adott röpcédulákon a vevők írá­sos megjegyzéseit. Monda­nunk sem kell, hogy meg­felelő propaganda, a vevő­ankét időpontjának közlé­se előzi meg az ilyen alkal­makat. A legutóbbi ankétot az elmúlt héten tartották Kecskeméten, a BÉK1165. sz. leninvárosi ABC-áru- házában. A jobb kereske­delmi munkát elősegítő vevőknek — hiszen az an­kétok végső célja ez — mindössze az egytized ré­sze tett észrevételt írás­ban. A többiek személye­sen, szóbelileg nyilatkoz­tak. Tanulságos és amennyire elgondolkozta­tó, épp annyira cselekvés­re késztető vélemények tárházának bizonyult ez a kétórás ankét. S most idézzünk néhány megálla­pítást, amelyekből jól ki­tűnik: mit dicsér és mit hiányol az áruház vevő­közönsége. —Általában bőséges és Sándor Miklósnak azon­ban maradt még mondani­valója: — Azon érdemes elgon­dolkozni, ami a műkertvá­rosi szövetkezeti házak te­lekárát illeti. Egy-egy ház 12 tagú közössége 240 fo­rintos négyszögölenkénti áron jutott a telekhez. A közművesítésébe a csapa­dékvíz-levezető csatorna, a villany és az út volt be­számítva. Az út megvan. A közvilágítás azonban na­gyon rossz, csak itt-ott pis­lákol egy kis körte és ot­rombák az oszlopok is. Hiányzik az esővízcsatorna, a házak előtti egyköbméte- res gödör gyűjti a csapadé­kot, s ez alámossa a falat. Ez ügyben még tavaly ír­tunk a tanácsnak, de a vá­lasz mindmáig késik. Szót emelt emiatt az érdekkép­viseleti szervünk, a MÉ­SZÖV is.;: Az eredetileg helyi derí­tővel tervezett szennyvíz-el­vezetés helyett csatorna­építésre ajánlott fel együtt­működést a városi tanács. Ez a megoldás főként azért jó, mert végleges megoldást jelent, ellentétben a helyi derítővel. A hitel tartaléko­lására tehát a csatorna miatt van szükség, ami a mostani számításók szerint 162 ezer forintot jelent. Ám az sem mellékes, hogy vár­hatóan 50 ezer forintba ke­rül majd a bekötés. Ily mó­don tehát 574 forint körüli összegre növekszik a telek négyzetméterének ára. S ha majd járda is épül: újabb hozzájárulást kell fizetni lakásonként. Ha pedig az ígért gázvezetékre is sor kerül, megint csak nyúlhat­nak a zsebbe. Bizony, a telekár négy­szögöle végül is — megíté­lésünk szerint — méltány­talanul magas összegre rúg. Kiváltképpen ha például a széchenyivárosi célcsopor­tos lakásberuházásnak a szövetkezeti lakókat érintő anyagi vonatkozásaival te­szünk összehasonlítást. A méltánytalanságot főleg azért érezzük, mert mint az előzőekben említettük is, a Műkertváros lakóinak 88 százaléka munkás! Halljuk azonban, milyen felvilágosítással szolgál Borsos Jánosék közösségé­nek gondjaival kapcsolat­ban az OTP hitelosztályá­nak illetékese, Buzogány Lajos. Veszélyes biciklisták Az „alátervezés” következményei — A mi bizonylataink szerint a főépület elkészült, hátra vannak még a külső gépészeti munkák, ez eset­ben elsősorban a csatorna- építés. Az összesen 247 261 forintot jelent. A ház belső berendezéseiből, illetve fel­szereléséből is hiányoznak még különböző apróságok, ezekre 1824 forintra van szükség. A közösség szám­láján 263 955 forint van, tehát mindössze 15 ezer fo­rint a fennmaradó, pén­zük. Ezzel nyomban szaba­don rendelkezhetnek, ha a végszámla kiegyenlítése céljából benyújtják hoz­zánk a lakhatási enge­délyt .!. — Igen ám — vetjük közbe —. tegyük fel, meg­lesz a lakhatási engedé­lyük, megtörténik a végéig Közérdekű probléma mi­előbbi megoldását sürgető levél érkezett a minap szerkesztőségünkbe. Nyug­díjas' kecskeméti olvasónk, CefffháZi József írta a pa­naszos sorokat, amelyekben az alábbiakat idézzük: „Mi, a Széchenyiváros lakói már régóta nem tu­dunk . biztonságban gyalo- : golni. a járdán. Hogy mi­ért? Mert. a terepet a ke­rékpározók vették birto­kukba, akik szinte verseny­szerűen száguldoznak. Ez utóbbi miatt sérült meg nemrég feleségem is. Ha­zafelé jövet éppen a IV-es számú háztömb sarkához ért, amikor hirtelen ka­nyarodott egy biciklis a járdára. Az összeütközés során nejem a betonra zu­hant és — mint az orvos megállapította — zúzódást szenvedett Még annyit erről, hogy a baleset oko­zója, egy ifjú ember se­gítségnyújtás, illetve bo­csánatkérés nélkül pattant kerékpárjára, s elviharzott a tett színhelyéről. Egyéb­ként másokat is rettegés­ben tartanak nap mint nap ezek a felelőtlenül és ve­szélyesen cikázó kerékpá­rosok, akik fittyet hánynak a KRESZ-szabályokra. Egyelőre büntetlenül teszik ezt. De vajon meddig?” íme a panasz, amely fi­gyelmeztetően bizonyítja, hova is vezethet az, ha a közlekedésrendészet ritkáb­ban látogatja a forgalmi gócponttól távol eső vá­rosrészeket, útvonalakat. Dehát kik is voltakép­pen a szabály ellen vé­tők? Tapasztalataim sze­rint főleg a 15 éven aluli­ak. Néhány iskolás fiúval magunk -is - -beszéltünk. Őszintén bevallották, hogy nem saját elhatározásból, hanem szülői biztatásra „bringáznak” a járdán. Mint megtudtuk, számos apuka és anyuka óva in­ti kisfiát az úttesten tör­ténő kerékpározástól, mond­ván hogy ott könnyen el­ütheti a gépkocsi, nem így azonban a járdán, ahol „csak” gyalogosok járnak. Azt hiszem nem szüksé­ges részletekbe menően in­dokolni, mennyire helyte­len és káros az ilyen ta­nács. Elég, ha csak arra utalunk, hogy merőben el­lentétes a forgalmi szabá­lyokkal. Ezentúl pedig le­hetőséget teremt ahhoz, hogy a gyerek akaratlanul is előidézze a balesetet. Le­velében pontosan egy ilyen szituációt tett szóvá olva­sónk. A fiatalokat kioktató mó­don, udvarias, de határo­zott fellépéssel kényszerí­teni lehet arra, hogy többé ne használják a járdát bi­ciklizésre. Kissé szigorúb­ban kell eljárni viszont azokkal szemben, akik is­merik ugyan a KRESZ-t, az abban foglaltakat még­is megszegik. És most hadd közöljük, hogy nincs szándákunkban vészharangot kongatni a szóban forgó eset, illetve bejelentés kapcsán, s még csak nem is óhajtjuk „fel­fújni” az ügyet. Végtére is százak, ezrek élnek már a Széchenyivárosban, tehát a gyalogosok nagy tábo­rának kérése, hogy meg­szűnjön a testi épségüket veszélyeztető jelenlegi álla­pot, hogy a járdáról vég­legesen viszavonuljanak a kerékpárosok az eredeti felségterületükre, az út­testre. Telkei Árpád kielégítő az áruválaszték, — szögezi le egyik, napon­kénti vásárló. — Sőt néhol túlontúl is. Hiszen mégis­csak az élelmiszerellátás lenne az áruház elsődleges feladata, s ehhez képest kissé túlteng a tartós fo­gyasztási cikkek, játékáruk, stb. kínálata. Ami az ital­készletet illeti, széles ugyan a skála; az olcsóbb borok azonban eléggé el­dugott helyen találhatók meg. Még több olcsó hen­tesárura is igényt tart a vevők jórésze. (Bár hal­lottunk olyan vélemény* is, hogy az utóbbi hónapok­ban különösen a töltelék áru-ellátásra igazán nem lehet panasz.) A bolt tisztaságát em: li ki egy másik vevő, szá monkéri azonban a szellőz tető-berendezés tökéletes* - tését, meft a levegő — fő ként a csúcsforgalmi idő ■ ben — fülledt, meleg. Számos bírálat érte a gyümölcsosztályt, amelynek férfi eladója néha bizony egy-két hibás citromot is a zacskóba csúsztat. Sokan panaszolták azt is, hogy a kenyér olykor sületlen. Az írásban nyilatko­zók egyike csöppet sem fukarkodott a szavakkal, jócskán teleírta a papírt. Megnyugtatóan örvendetes ez, hiszen azt bizonyítja, hogy a vevő nyitott szem­mel jár, ' sokat észrevesz; szívesen dicsér, de oda ±s mond, ha kell. „Az áruk elrendezése tetszetős. Az áru nemcsak friss, de a zöldség-gyü­mölcs olykor olcsóbb is, mint a MEZÖTERMÉK boltjaiban. — Itt rendsze­rint a város időszakos hiánycikkei is kaphatók. — A dolgozók értenek a tárolás szakszerű techno­lógiájához. Az áruház más kerületekből is vonzza a vásárlókat. Az is dicséret re méltó, hogy a gépgyár* fizetések idejére a pultoka' teljesen feltöltik. Primőr­cikkekkel elsőként jelent­keznek. Alkalmi ünnepe­ken a virágok frissek ás megfizethetők! — Az el­adógárda emberséges és jó kedélyű. Igaz, sok a fiatal. Jólesik, hogy a rendszere­sen vásárlók ízlését isme­rik, s ha a keresett cikk pillanatnyilag nincs is rak­táron, később felhívják a figyelmet: már kapható! Ezután pedig következik a bírálat, amely egyúttal jórészt javaslat is: „Bár a szifonpatron ái- talában országos hiánycikk — ha van, azért ne csak egyesek jussanak hozzá,' pult alól! — Figyelmez­tetni kelléne a kenyérgyá­rat, hogy alaposabban süs­sék meg a kenyeret. — A ünnepek előtti nem lehetne a tőkehús-kiszolgálást dina­mikusabban szervezni7 Vagy a vágóhíd szállít ké­sőn?” A BÉK gondosan rend­szerezi, csoportosítja a be­érkezett — akár írásos, akár szóbeli — véleménye­ket. Nem puszta adminiszt­ráció ez, és utána a fel­jegyzések nem kerülnek „ad acta”.j Azt a célt szol­gálják, hogy az igények is­meretében! közmegelége­désre — s lehetőleg minél szélesebb körben — ja­víthassák az ellátást. Kezd­ve ott, ahol „legjobban szorít a cipő”, s folytatva rendszeresén, alaposan, minden sérelem fokozatos orvoslásán. £ T. hétvégi, hajrában Csillagászati telekár

Next

/
Oldalképek
Tartalom