Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám

Hogyan keletkezett a sport? Bármilyen furcsának is hat, de a sport egyidős magával az emberiséggel. Vannak olyan elméletek a keletkezés körül, amelyek nem tisztázottak. Ezek sze­rint a munka és a játszó­kedv hozta létre. A tudo­mány újabb kutatásai kö­vetkeztében azonban egyre szélesedik a sportról alko­tott kép. A reneszánsz napvilágra hozta az antik görög és római kultúra emlékeit. Ennek nyomán ismerte meg a világ a görög k magas színvonalú sportéletét, s ennek máig is élő részét, az olimpiai mozgalmat. Az etnológia, archeológia és a népművészet újabb kori kutatásai bebizonyí­tották, hogy minden élő és létezett kultúrnép ismerte 4s űzte a sport különféle formáit. Az eszkimók mos­toha körülmények között élnek a Sarkvidék tájain, de nyaranként ők is nép­ünnepélyek keretében bir­kózó-, futó-, íjászversenye­ket, sőt Alaszkában még Eszkimó-Olimpiát is ren­deznek. Ősidők óta ismerik a labdarúgást, a sízést, a nyújtó- és talajtornaszerű gyakorlatokat, mint ezeket a csontokba vésett rajzok és a sziklákra festett ősi képek bizonyítják Nunival szigetén. A legutóbbi időkig szin­te ismeretlen volt az afri­kai néraek régi sportélete. A nemrégen feltárt barlangi pziklaraizok azonban. -érda-_ kés adatokat hoztak napvi­lágra. A Szaharában felfe­dezett rajzok íjászatot áb­rázolnak. A líbiai Auenat- hegyekben és Gilf Kebir- b°n loag-ban két hatalmas, I* festett barlangot talál­tak. A fai-festménvek vilá- ro"" felismerhetően pil- ]'möóúczást. sőt kesztyűs- ökölvívást ábrázolnak, nem beszélve a szaltózást, bika szarvai fölötti átugrást jel­képező rajzokról, amelyek pontosan olyanok, amilye­neket Kréta szigetén és a szicíliai Monte Pellegrino- hegy oldalán fedeztek fel. Az ismert, egyiptomi sport és a játék sírrajzokon kí­vül, nemrég a kőkorszak kezdetétől származó rajzo­kat is találtak a líbiai si­vatagban, Vado Szovánál, Nyugat- és Dél-Afrikában, Kinderamnál a Tanganyika tónál és Becsuán-földön. A felszabadult afrikai országok az olimpiákon igazolják a vatusi négerek 1903. óta ismert, de nem hitt magasugró tudását. Ugyanis senki sem vette komolyan Frigyes, meck- lenburgi herceg 1908-ban készített fényképét, ame­lyen egy vatusi törzsbeli 2,53 cm-t ugrik át. „A va- tusiaknál a gyerekek já­ték közben könnyedén vi­szik át a 200 cm-t és egy 150 cm hosszú gerelyhez hasonló rudat 300 méterre hajítanak el” írta akkor a herceg. Nincs új a nap alatt. Ügy látszik sok olimpiának kell eljönnie, míg magunk is elhisszük, hogy a sport minden nép öröme és szó­rakozása. Van már négy aranyérmünk az úttörőolimpián Paprika Jenő nagy sikere Az úttörőolimpia orszá­gos döntője előtt kellemes érzésekkel gondoltunk visz- sza a múlt év nyarán Mis­kolcon rendezett verseny- sorozatra. Fevetődött a kérdés, vajon sikerül-e az 1971-es eredményeket meg­ismételni az idén is? Józan megfontolás sze- í.nt azt mondjuk: aligha Az első napokban kevés hírt kaptunk Debrecenből, s azok is gyér sikerekről adtak számot. Most azon­Ökölvívók mestere teljesit­egyensülyozotí menyre. Gondok néha megnehe­zítik a munkáját. De azért nem keseredik el. Nem olyan ember. Inkább a megoldáson töri a fejét. S legtöbbször nem hiába... 361 játszott az MTK MTK—KISKUNHALASI MEDOSZ 4:0 (2:0) Kiskunhalas, 2800 néző. Vezette: Dobra. MTK■ Hajdú (Briinyi) — Török, Kanász, Csetényi — Strasszer. Csorna — Obor- zil (Berecz), Kovács, Du­nai (Rab), Kiss T. (Borsó), Becsei (Kunszt). Kiskunhalasi MEDOSZ: Döménv (Szalontai) — Ju­hász, Vass, Tóth IV. — Lé­vai, Tüske (Vaszari) — Ko- rsis (Szabó), Mészáros, Karsai (Kiss L.), Csányi. Oláh. Edző: Virágh István. Az első tíz percben a MEDOSZ több formás tá­madást vezetett, mégis a 11. nercben Kiss T. a jobb oldalra keveredve azMTK- nak szerzett vezetést. 1:0. k másik oldalon néhány­szor Oláh keverte meg az MTK védelmét, de Hajdú oiztos kézzel hárított. A 25. percben Kovács növelte a gólok számát. 2:0. A szünet utáni cserék felgyorsították az MTK já­tékát. A csatársorba előre- noent Török a 65. és a 87. percben lőtt gólokkal ál­lította be a végeredményt, fők: Brünyi, Török, Cseté­nyi. Kovács, illetve: Sza­lontai, Juhász. Vass. Oláh. Vékony arcú fiatalember ül a szorító sarkában. Hallgatja az edző utasítá­sait. „Beugrassz, megsoro­zod, ellépsz!” Kövér iz- zadságcsepp fut le a mes­ter deresedő fejéről, s el­akad a homlok ráncai kö­zött. Letörli, s visszadobja a törölközőt a félvállára. „Bent ne ragadj, mert vé- p** ged van!” Megszólal a í gong. A harmadik menet f következik. A bokszoló o mégegyszer visszanéz. Ke- i meny, határozott tekintet­tel találkozik. Ez megerő­síti hitében, Gyuri bácsi­nak igaza van; beugrók, megsorozom... Az ökölvívással kapcso- r latos események mindig ÍJ’";''" peregnek Tóth György fe- \ lében. Az alkalomtól füg- iuaiß&M? ' göen. Az a kérdés, hogy a ' múltból kell-e megelevení­teni valamelyik mérkő­zést, vagy korszerű taktika kidolgozására van-e szük­ség. Az életét tette fel az ökölvívásra, s nincs olyan nap, óra, hogy a sportág­gal kapcsolatos gondolatok ne foglalkoztatnák. — 1931-től tizenegy éven keresztül voltam ökölvívó — mondja. — Középsúlyú versenyzőként lettem kerü­leti bajnok, vidékbajnok­ság ezüstérmese, területi válogatott... 1942 óta edző. Először a Kiskunfélegyházi MÁV-nál kezdett tanítani, nevelni, majd a Kun Béla SE-ben folytatta munkáját. Jelen­leg is ott tevékenykedik. — Szeretem, becsülöm a küzdősportot. Az ökölvívás az egyik legjobb nevelő hatású sportág. Aki az ez­zel járó munkát; az izza- dást, az ütésekkel járó fáj­dalmakat el tudja viselni, úrrá tud lenni az indula­tain, abból embert formál. Több száz versenyző ke­rült ki a keze alól és kö­zülük sokan váltak bajnok­ká, megbecsült dolgozókká a ringen kívül is. (Kovács, Badacsonyi, dr. Molnár, Farkas, Kézai, Szabó, dr. Bálint, Pócsik, Surján, Papp, Harangozó, Görög, a Víghek...) — Mindig arra töreked­tem, hogy először embert neveljek, aztán sportolót. Ezt az elvet követtem an­nak ellenére, hogy rendkí­vül nagy a lemorzsolódás. Száz jelentkezőből csak öt marad meg ... De azokért tűzbe merem tenni a ke­zemet. A többiek vándo­rolnak, m.ert a munkahe­lyükön nem állják meg a he- Inüket. s a sportszerűtlen életmód következtében a ringben sem képesek kU Tóth György — Most nagyobbak a le­hetőségek, mint korábban voltak. A hozzáállás mégis akkor volt jobb. Szorgalma­sabbak voltak a versenyzők. Most jobb adottságokkal rendelkező ökölvívók is hamarább megadják ma­gukat. A küzdőmodort kel­lene megváltoztatni, mert ennek hiányában nem tud­juk felvenni a versenyt a szovjetekkel, a románok­kal, bolgárokkal __ Vívni t udnak a mieink, de küz­deni nem. Csak kevesen képesek egyenletes telje­sítményre. Varga László, Mészáros Sándor és Somlai Ferenc személyében olyan segítő­társakra talált, akikkel öröm dolgozni. Közös mun­kájuk eredménye, hogy NB I. B-be került a Kun Béla SE. Nagyon jó ifjú­sági és serdülő utánpótlá­suk van. — Jó csapat lesz a Kun Béla SE. A Kecskeméti Fémmunkás kivételével bármelyik együttessel fel­vesszük a versenyt az NB I B-ben. Az eredményes munka hátterét kutatom; hogyan lehet ma élvonalbeli ver­senyzőket nevelni? — Következetesnek kell lenni. Állandóan képezem magam; olvasom a szakiro­dalmat, előadásokra járok, megnézem a mérkőzéseket, meghallgatom a külföldről érkezőket... Elvem a biz­tonságos erőnlét, utána jö­het a technika és a takti­kai képzés. Az utóbbit természetesen mindig a versenyző egyéniségének megfelelően kell kialakíta­ni. Ritka, manapság az olyan bokszoló, aki széles taktikai skálán dolgozik. A jó ökölvívó formálásának az a legszerencsésebb meg­oldása, ha a született te­hetség szorgalmas is. Ez az a „rostán” fennmaradó 5 százalék, akikért érdemes dolgozni. S ilyenekben nincs hiány Kiskunfélegyházán. Erre Tóth György szava garan­cia. Banczik István MA: Pénteken délután 17.30- kor az Építők versenyter­mében (Rákócziváros 23.) kezdődik Kecskemét város egyéni sakk-villámverse- nyének hatodik fordulója. ban egyszerre 4 arany­éremről is beszámolhatunk. Paprika Jenő, a Kiskunha­lasi Felsővárosi Általános Iskola és a MÁV MTE tor­nászreménysége a fiú II. korcsoport egyéni tornász­versenyén mindent meg­nyert, ami nyerhető volt. Három szeren és az össze­tettben nyert olimpiai baj­nokságot. Az úttörőolimpia évről évre rangosabb versenyso­rozatnak számít. Debrecen­ben sorrendben már nyol­cadszor rendezték meg és a város — hűen a hagyo­mányaihoz — kitett ma­gáért. Az ünnepélyesség, s a rendezés mintaszerű. A tornászversenyek kü­lön figyelmet érdemelnek. A jövő bajnokai itt bonto­gatják szárnyukat, sőt, a lányok között igazi olim­pikon, Medveczki Kriszti­na, a müncheni csapat tag­ja is ott volt az indulók között. A tornaversenyek színhelyén, az egyetem díszudvarán számos válo­gatott és világhírű tornász is megfordult. A a torna­versenyt nagy várakozás előzte meg, hisz köztudo­mású, hogy a kitűnő felké­szültségű budapestiek már néhány vidéki városban fé­lelmetes ellenfeleket talál­tak. A dunaújvárosi fiúk, vagy a derecskéi lányok mellett a megyénket kép­viselő kiskunhalasiak is az élmezőnyhöz tartoznak. Az első napon a Felsővárosi Iskola csapata csak mini­mális különbséggel végzett az 5. helyen. — Akkor tört ki aztán az izgalom, amikor kide­rült, hogy a II. krcs. egyé­ni versenyben a kötelező gyakorlatok után Paprika Jenő az első helyen állt. úgy, hogy két szeren is el­ső lett — mesélte Paczolay Gyula edző —, hiszen a szabadon választott gya­korlatoknál még sok min­den történhet. Ebben az erős mezőnyben már a nemzetközi „C”-elemeket is felvonultatják a ver­senyzők. Jenőt persze, er­ről az oldaláról nem kel­lett félteni, mert sokat tud. A talajgyakorlattal kez­dődött. Paprika Jenő olyan szép és erős gyakorlatot mutatott be, hogy behozta hátrányát és első lett. A gyűrű következett. Bizony nehéz szer és a végén azt a duplaszaltót könnyen el lehet rontani. A halasi fiú nem rontott. Ügy állt meg mint a cövek, s itt is a legmagasabb pontszámot kapta. Az ugrást már el is ronthatta volna, de mi­ért hibázott volna éppen a kedvenc szerén? Itt is első lett és ezzel összetettben is országos bajnok. Paprika Jenő, a fiatal halasi tor­nászfiú meghatottan vette át a négy aranyérmet és a tiszteletdíjat Boros Péter­től és a debreceni Tóth Lajostól. A tornaverseny eredmé­nyei: Fiú I. krcs. csapat. 1. Dunaújváros 138,15 2. Bp. Zalka M. 136,80, 3. Debre­cen 133,85, 5. Kiskunhalasi Felsővárosi Ált. Isk. 131.15. II. krcs egyéni összetett: 1. Paprika Jenő (Kiskun­halas) 56,80, 2. Kovács (Heves) 55,95, 3. Szihalmi (Bp.) 55,20. Talaj: 1. Papri­ka J. (Kiskunhalas) 18.65, 2. Kovács 18,45, 3. Mészá­ros (Bp.) 18,40. Gyűrű: 1. Paprika J. (Kiskunhalas) 19.05, 2. Kramorics (Bp.) 19.05, 3. Szihalmi (Bp) 18,85. Ugrás: 1. Paprika Jenő 19,25, 2. Kovács 18,75. 3. Varga (Bp.) 18,70. Kézilabdában: Bp. Bocs­kai—Gara 13:7. Leány kosárlabdában: Eger—Kecskemét 34:23, Székesfehérvár—Kecske­mét 34:25. Köszöntjük a ZTE-t! Zalaegerszeg a 24. A magyar labdarúgás ős­korában a bajnok címért csak fővárosi csapatok har­coltak. A vidék első je­lentős képviselője a Kassai AC gárdája volt, 1909-ben elnyerte a vidék bajnoka címet, s Budapest legjobb­jával, az FTC-vei is mér­kőzhetett. A hivatalos ada­tok szerint a Kassai AC az FTC mögött az MTK társaságában holtverseny­ben a második helyet ér­demelte ki. A vidéki csapatok nem jutottak egykönnyen a pes­tiek házi versenyébe. Az MLSZ 1904-ben vidéki ke­rületeket állított fel, de csak három esztendővel ké­sőbb lett a tervekből való­ság. A Sportvilág 1907. ok­tóber 13-i cikkében jelen­tette, hogy megkezdődnek a vidéki kerületi bajnoksá­gok, s hangsúlyozta: .. .„A mai napon fordulóponthoz ért a magyar labdarúgás... Ez a nap aranybetűkkel lészen beírva a magyar testnevelés évkönyvébe ... A testnevelésügy térfogla­lását látjuk ebben ...” Az első kerületi bajno­kok 1907—1908-ban: Dél: Kaposvári AC. Észak: Eper­jesi TVE. Nyugat: Győri ETO. Erdély: Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia SE. Kassa, Győr, Tatabánya, Szeged, Szombathely, Mis­kolc, Debrecen, Kaposvár, Pécs, Salgótarján, Szolnok, Diósgyőr, Tokod, Nagyvá­rad, Üjvidék, Kolozsvár, Dorog, Pereces, Nagykani­zsa, Dunaújváros, Komló, Özd, Eger és Székesfehér­vár adott nem is egy, ha­nem több klub révén is NB I-es csapatot. Az 1972—1973. évi NB I-ben új terület kap szerep­lési lehetőséget: Zalaeger­szeg, Zala fővárosa a 24.. vidéki város, amely NB I-es csapattal büszkélked­het. Zalaegerszeg csapata elő­ször játszik az NB I-ben, ettől függetlenül Zalaeger­szegen már volt NB I-es mérkőzés. Az 1958—1959. évi bajnokságban április 12-én félbeszakadt Szom­bathelyen a Szombathely— Bp. Honvéd mérkőzés, a vasutas csapat pályáját be­tiltották, s így 1959. május 10-én az Ü. Dózsa elleni találkozóját Zalaegerszegen rendezte meg, zsúfolt né­zőtér előtt. CSALÄDI- ÉS TÁRSASHAZÉPÍTÖK, FIGYELEM! Építkezéshez bányakavicsai bármilyen mennyiségben rövid határidőül szál! a VOLÁN 9. sz. VÁLLALAT. Érdeklődni: Kecskemét, Csáktornyái u. 4—6. sz. Fuvarvállalás. Tel.: 13-910T33. 4153

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom