Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-29 / 151. szám

A szántóföldön Az istállókban Felsoroltuk az előzőek­ben, hogy a gazdaság az első években milyen sok fajta növényt termesztett. A gondosan tervezett sza­kosítás után jelenleg csak azokkal a kultúrákkal fog­lalkoznak, melyek termesz­téséhez minden lehetősé­gük adott. Ezek közé tar­tozik elsősorban a búza. Az 1091 hold kenyérgabonát teljesen gépesítve termesz­tik. A szántó-, vetőgépek karmánynövény, s csak a múlt évben 70 vagon má­jusi morzsoltnak megfelelő mennyiséget — mintegy 2 millió forint értékben — adtak ki a művelőknek. Nos, a közös gazdaság eb­ben az évben 1681 holdon, a legkorszerűbb módsze­rekkel már saját maga termeszti a kukoricát. A megfelelő talajelőkészítés után nagy teljesítményű vetőgépek szemenként jut­Növekednek a szénakazlak után betakarítás idején hét kombájn forgolódik a föl­deken. (Két régi típusú kombájnt már esak kuko- ricamorzsolásra használ­nak.) Most készült el egy 200 vagonos terménytároló, ide hordják a gabonát a három tisztító gépbe, s ha szükséges, a két nagy tel­jesítményű szárítógépet is üzembe helyezik. A búza- termesztést az évről évre növekvő eredmények jel­lemzik. A múlt évben ér­ték el a legjobb — 20,5 mázsás — eredményt, de ha a termésbecslésekben nem csalódnak, a közeli hetekben még ennél is töb­bet takarítanak be. A másik fontos kalászos az őszi árpa, 435 holdon termelik az idén. A múlt évben ebből is elérték a 20,5 mázsás átlagot, s ezen a nyáron is hasonló, jó ter­mésre számítanak. A kukorica termesztésé­vel kapcsolatban jelentős fordulópontot jelent ez az esztendő. A korábbi évek­ben százalékos művelésre volt kiadva ez a fontos ta­tatták a földbe a vetőma­got. Vegyszeres gyomirtás helyettesíti a kapálást, s a nyár folyamán egyszer lesz szükség a sorközművelés- re kultivátorokkal. Az idén már nem lesz ezen a terü­leten kukoricatörés és szár­vágás. Hét adapterrel fel­szerelt kombájn végzi a betakarítást, a szár egy ré­szét juhokkal etetik meg, illetve beszántják. Az előző­ekben említett 200 vagonos magtárban tisztítják és szárítják a kukoricát és er­re használják fel azt a 100 vagonos nyitott színt, amely a kukorica-betakarítás ide­jére teljesen elkészül. A szomszédos állami gazda­sággal már régen jó kap­csolatban állnak és a koo­peráció egyik jelentős hasz­na lesz, hogy a gazdaság nagy teljesítményű szárító- berendezése is részt vesz a termelőszövetkezet kukori­cájának szárításában. Négyszáz vagon kukoricára számítanak az idén és a saját szükségletre szánt nyolcvan vagonon túli mennyiséget értékesítik. Az állattenyésztés szem­pontjából igen jelentős ta­karmánynövény a lucerna, a termelőszövetkezet évről évre 307 hold termését ta­karítja be. A múlt évi át­laguk 27 mázsa volt, ezt hideglevegős , módszerrel szárították. Az idén tovább lépnek, még gazdaságosab­bá teszik a lucerna fel- használását. Az állami gaz­dasággal kooperálva, a gaz­daság forrólevegős szárító­üzemébe a termelőszövet­kezet egy granuláló beren­dezést vásárolt mintegy 1 millió forintért. A granu­lált lucemaliszt etetésénél minimálisra csökkenthető a veszteség és ennek a ta­karmánynak a tárolása is könnyebben megoldható. A 41 hold rét és 888 hold le­gelő hasznosításáról bőveb­ben szólunk az állatte­nyésztésnél. Harminc hold erdő és harminc hold ta­karmányrépa, valamint 270 hold szőlő tartozik a gaz­dasághoz. A szőlőt — ame­lyet 1963-ban telepítettek — a nyárlőrinci Petőfi Ter­melőszövetkezet hozta a közösbe. A gondosan mű­velt területről a múlt év­ben 7,5 ezer mázsa borsző­lőt szüreteltek. A termést a Szikrai Állami Gazdaság dolgozta fel, ebből 400 má­zsa szőlő borát az Erdő csárdában és saját bolt­jukban értékesítettek. Eleinte évek teltek el, mire két G—35-ös traktort tudtak vásárolni; ma már 83 traktoregységnek meg­felelő 39 traktor dolgozik a földeken, szinte megszám­lálhatatlan munkagéppel. Ezek, valamint a kilenc kombájn és két tehergép­kocsi javításán tizenhárom szerelő dolgozik, a múlt év óta gépészmérnök irányí­tása mellett. Eltűntek már a bivalyfo­gatok a mezőkről, a fiata­labbak már nem is emlé­keznek arra, hogy nem olyan régen még milyen kezdetleges módszerekkel művelték a földet. Ma már a korszerűbbnél korsze­rűbb traktorok is minden­napivá váltak. Különösen akkor, amikor már a föl­dek felett alig néhány mé­terre hatalmas „sárga szi­takötő” surran feneketlen gyomrából vegyszert szór­va a növényi kártevőkre. Ebben az évben már a vá­rosföldi Dózsa Termelő- szövetkezetben is bevezet­ték a repülőgépes növény- védelmet. Eddig 630 hol­don szórta ki a vegyszert, de sok munka vár még r& a szőlőkben is. A termelőszövetkezet na­gyon mélyről indult, na­gyon sok pénzük még ed­dig nem volt a beruházá­sokra. Állatállományuk ma is régi félig korszerű istállókban van elhelyez­ve. A vezetőség nagyon vi­gyázott minden fillérre, azt tartotta, hogy inkább kevésbé mutatós körülmé­nyek között legyen jól jö­vedelmező állatállomány, mint sok millió forintos is­tállókban csenevész álla­tok. A megvalósítás eddig sikerült. Jelenleg 743 szá­mosállattal rendelkeznek, ezek jövedelme, minősége egyre növekszik. Az 554 szarvasmarhából 159 a te­hén, kétharmada tbc­mentesített. Két istállóban már bevezették a gépi fe- jést és egy-két év múlva, mire a mentesített fiatal állatok „felnőnek” egész biztosan meghálálják a ró­luk való gondoskodást a várhatóan jó tejtermelés­sel. A hizlalással máris szép eredményeket érnek el az évente átlag 400 hí­zott marha nyolcvan szá­zalékos extrém minőség­ben exportra kerül. A sertéstelepeken dolgo­zók 1450 magyar fehér faj­ta sertést gondoznak. Még­pedig nem is rossz ered­ménnyel. A 163 koca fialási átlaga 13, a malacok 7— 7,5 hónapos korukban ke­rülnek hízóként szállításra. Az évi 2—2,2 ezer hízó je­lentős jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetnek. A juhászok 1050-es lét­számú anya juhállományt, tős számú hízott állattal 36 kost és 112 hízóbirkát járul hozzá a közellátás- gondoznak. Az idén 1100 hoz, de meg kell még em­Szállítás előtt a hízók egyik csoportja tejesbárányt szállítottak olasz exportra. Igen jó a gyapjútermelés, 5,5 kilo­gramm volt az átlag, ösz- szesen 74 mázsa gyapjút értékesítettek. Az állatállomány takar­mányellátásában, a belső szállítások elvégzésében és a háztáji gazdaságokban még szerepet kapnak a lo­vak. Jelenleg 47 igásló dol­gozik a gazdaságban, de számuk egyre csökken ... idejük lejárt. Vázoltuk, hogy a terme­lőszövetkezet milyen jelen­ítenünk a háztáji gazda­ságokat is. A tsz-en keresz­tül7 évente átlag 30—40 hí­zómarhát és mintegy 1000 hízott sertést értékesítenek a tagok. A gondozás egyre szín­vonalasabb, a brigád veze­tők általában szaktechni­kusok, a gondozók pedig sok évtizedes tapasztala­tokkal rendelkeznek. Ta­valy óta saját üzemi állat­orvos végzi a szükséges gyógyítást és őrködik az egészségügyi szabályok szi­gorú betartása felett. « ' "H. idiÜÉÜ Jól tápláltak, egészségesek a növendékmarhák Megalakulástól a megerősödésig a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben Egyik legrégibb közös gazdaságunk a városföldi Dózsa Tsz, története nagy vonalakban hasonló a töb­bi termelőszövetkezetéhez, de egynémely sajátos vo­nása azonban nagyon nehézzé tette a fejlődést, erő­södést, A Kecskeméttől alig tíz egynéhány kilomé­terre fekvő területen a felszabadulás előtt 50—200 holdas birtokok voltak, tulajdonosaik nagy része a városban élt. Voltak közöttük hivatalnokok, kereske­dők, iparosok, akik földjeiket bérlőkkel műveltették. Szinte évente váltogatták egymást a bérlők, s nem lehet csodálkozni azon, hogy a felszabadulás után a különben jó minőségű földek termőképessége már a minimális volt. Ezen a területen kért 1948-ban huszonöt napszá­mos, földnélküli parasztember kétszázhúsz hold álla­mi tartalék földet. Megkapták, s kezdetleges kézi- szerszámaikkal, néhány ekével, vetőgéppel megkezd­ték a gazdálkodást. A négy tagból álló földterület mű­veléséhez alig néhány pár rissz-rossz lovuk volt, így azután búzából például egy hold alig termett öt má­zsát ... Az első két év után a helybeli Törekvés Termelő- szövetkezettel egyesülve létszámban és földterület­ben megnövekedett a gazdaság. Ettől kezdve 549 hol­don ötvenötén gazdálkodtak. Korábbi állatállományuk — harminc tehén, harminc növendékmarha, húsz anyakoca én négy ló — létszáma is megnövekedett. A közös vagyonuk értéke ekkorra már elérte a 600 ezer forintot. Ennyit értek a gazdaság területén szer­teszét levő gazdasági épületek, valamint a 40 tehén, 60 növendékmarha, 20 anyakoca, 100 süldő, 300 juh és a 12 ló. Ekkor még hagyományosan kenyér- és takarmány- gabonát, kukoricát, napraforgót, olajlent, cukorrépái, dohányt, ricinust, mákot és gyapotot termeltek. Pró­bálkoztak a szántóföldi kertészkedéssel is, zöldborsó, paradicsom, hagyma, és paprika volt itt a fő ter­mény. Hiába volt azonban minden jóakarat, az év végére 270 ezer forint mérleghiány keletkezett. A ta­gok egy munkaegységre jutó jövedelme alig érte el a 11 forintot. Hosszú évekig újabb és újabb gondok jel­lemezték a közös gazdaságot. A mostani erős, szép eredményeket felmutató, tag­jainak megfelelő, jó jövedelmet biztosító termelőszö­vetkezet kialakulása 1960-ban kezdődött meg. Nagyon nehéz dolga volt az új vezetőségnek, hiszen az előb­biekben már részletesen írtunk arról, hogy milyen mélyponton levő gazdaság rendbehozása várt rá. El­hanyagolt 6 ezer 186 holdra növekedett föld, a ko­rábbi vezetőségek iránt bizalmatlan 523 tag, eléggé leromlott állatállomány, adósságok, néhány lovas- és bivalyos fogat, két G 35-ös traktor — ez volt az ak­kori Dózsa Termelőszövetkezet. Engedtessék meg a krónikásnak, hogy ne részletez­ze az első öt év gondjait, ne elemezze az intézkedé­seket, a módszereket, csak arról adjon számot, hogy 1965-ben már milyen adatok szerepeltek a mérlegben. Nos, 1965-re a termelőszövetkezet közös beruházott vagyona elérte a 36 millió 497 ezer forintot a forgó vagyon pedig 13 millió 85 ezer forintra, a tiszta va­gyon értéke 21 millió 74 ezer forintra nőtt. A bruttó termelési érték 31 millió 268 ezer, a bruttó jövedelem 14 millió 214 ezer forint volt ebben az évben. A ta­goknak részesedésként kifizettek 7 millió 98 ezer fo­rintot és az egy tagra jutó részesedés összege 18 ezer 733 ezer forintra emelkedett. Még mielőtt a közös gazdaság jelenlegi helyzetét vennénk részletesen szemügyre, ismerkedjünk meg az 1970-es esztendő néhány adatával, melyek a töretlen fejlődést, előrehaladást bizonyítják A beruházott vagyon értéke 1970-re elérte a 46 mil­lió 987 ezer forintot, a forgó vagyon 32 millió 291 ezer, a közös vagyon 60 millió 194 ezer, a tiszta va­gyon pedig 42 millió 906 ezer forintra növekedett. Az állatállomány értéke 8 millió 474 ezer forint. A bruttó termelési érték 66 millió 182 ezer, a bruttó jövedelem 23 millió 828 ezer forint. A tagok részére már ebben az évben 11 millió 346 ezer forintot fizet­tek ki és az egy tagra jutó részesedés elérte a 20 ezer 560 forintot. A számok után nézzük a termelőszövetkezet jelen­legi helyzetét. A 6458 holdon 640-en gazdálkodnak. Rajtuk kívül 300 alkalmazottnak nyújtanak jó kere­seti lehetőséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom