Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
A szántóföldön Az istállókban Felsoroltuk az előzőekben, hogy a gazdaság az első években milyen sok fajta növényt termesztett. A gondosan tervezett szakosítás után jelenleg csak azokkal a kultúrákkal foglalkoznak, melyek termesztéséhez minden lehetőségük adott. Ezek közé tartozik elsősorban a búza. Az 1091 hold kenyérgabonát teljesen gépesítve termesztik. A szántó-, vetőgépek karmánynövény, s csak a múlt évben 70 vagon májusi morzsoltnak megfelelő mennyiséget — mintegy 2 millió forint értékben — adtak ki a művelőknek. Nos, a közös gazdaság ebben az évben 1681 holdon, a legkorszerűbb módszerekkel már saját maga termeszti a kukoricát. A megfelelő talajelőkészítés után nagy teljesítményű vetőgépek szemenként jutNövekednek a szénakazlak után betakarítás idején hét kombájn forgolódik a földeken. (Két régi típusú kombájnt már esak kuko- ricamorzsolásra használnak.) Most készült el egy 200 vagonos terménytároló, ide hordják a gabonát a három tisztító gépbe, s ha szükséges, a két nagy teljesítményű szárítógépet is üzembe helyezik. A búza- termesztést az évről évre növekvő eredmények jellemzik. A múlt évben érték el a legjobb — 20,5 mázsás — eredményt, de ha a termésbecslésekben nem csalódnak, a közeli hetekben még ennél is többet takarítanak be. A másik fontos kalászos az őszi árpa, 435 holdon termelik az idén. A múlt évben ebből is elérték a 20,5 mázsás átlagot, s ezen a nyáron is hasonló, jó termésre számítanak. A kukorica termesztésével kapcsolatban jelentős fordulópontot jelent ez az esztendő. A korábbi években százalékos művelésre volt kiadva ez a fontos tatatták a földbe a vetőmagot. Vegyszeres gyomirtás helyettesíti a kapálást, s a nyár folyamán egyszer lesz szükség a sorközművelés- re kultivátorokkal. Az idén már nem lesz ezen a területen kukoricatörés és szárvágás. Hét adapterrel felszerelt kombájn végzi a betakarítást, a szár egy részét juhokkal etetik meg, illetve beszántják. Az előzőekben említett 200 vagonos magtárban tisztítják és szárítják a kukoricát és erre használják fel azt a 100 vagonos nyitott színt, amely a kukorica-betakarítás idejére teljesen elkészül. A szomszédos állami gazdasággal már régen jó kapcsolatban állnak és a kooperáció egyik jelentős haszna lesz, hogy a gazdaság nagy teljesítményű szárító- berendezése is részt vesz a termelőszövetkezet kukoricájának szárításában. Négyszáz vagon kukoricára számítanak az idén és a saját szükségletre szánt nyolcvan vagonon túli mennyiséget értékesítik. Az állattenyésztés szempontjából igen jelentős takarmánynövény a lucerna, a termelőszövetkezet évről évre 307 hold termését takarítja be. A múlt évi átlaguk 27 mázsa volt, ezt hideglevegős , módszerrel szárították. Az idén tovább lépnek, még gazdaságosabbá teszik a lucerna fel- használását. Az állami gazdasággal kooperálva, a gazdaság forrólevegős szárítóüzemébe a termelőszövetkezet egy granuláló berendezést vásárolt mintegy 1 millió forintért. A granulált lucemaliszt etetésénél minimálisra csökkenthető a veszteség és ennek a takarmánynak a tárolása is könnyebben megoldható. A 41 hold rét és 888 hold legelő hasznosításáról bővebben szólunk az állattenyésztésnél. Harminc hold erdő és harminc hold takarmányrépa, valamint 270 hold szőlő tartozik a gazdasághoz. A szőlőt — amelyet 1963-ban telepítettek — a nyárlőrinci Petőfi Termelőszövetkezet hozta a közösbe. A gondosan művelt területről a múlt évben 7,5 ezer mázsa borszőlőt szüreteltek. A termést a Szikrai Állami Gazdaság dolgozta fel, ebből 400 mázsa szőlő borát az Erdő csárdában és saját boltjukban értékesítettek. Eleinte évek teltek el, mire két G—35-ös traktort tudtak vásárolni; ma már 83 traktoregységnek megfelelő 39 traktor dolgozik a földeken, szinte megszámlálhatatlan munkagéppel. Ezek, valamint a kilenc kombájn és két tehergépkocsi javításán tizenhárom szerelő dolgozik, a múlt év óta gépészmérnök irányítása mellett. Eltűntek már a bivalyfogatok a mezőkről, a fiatalabbak már nem is emlékeznek arra, hogy nem olyan régen még milyen kezdetleges módszerekkel művelték a földet. Ma már a korszerűbbnél korszerűbb traktorok is mindennapivá váltak. Különösen akkor, amikor már a földek felett alig néhány méterre hatalmas „sárga szitakötő” surran feneketlen gyomrából vegyszert szórva a növényi kártevőkre. Ebben az évben már a városföldi Dózsa Termelő- szövetkezetben is bevezették a repülőgépes növény- védelmet. Eddig 630 holdon szórta ki a vegyszert, de sok munka vár még r& a szőlőkben is. A termelőszövetkezet nagyon mélyről indult, nagyon sok pénzük még eddig nem volt a beruházásokra. Állatállományuk ma is régi félig korszerű istállókban van elhelyezve. A vezetőség nagyon vigyázott minden fillérre, azt tartotta, hogy inkább kevésbé mutatós körülmények között legyen jól jövedelmező állatállomány, mint sok millió forintos istállókban csenevész állatok. A megvalósítás eddig sikerült. Jelenleg 743 számosállattal rendelkeznek, ezek jövedelme, minősége egyre növekszik. Az 554 szarvasmarhából 159 a tehén, kétharmada tbcmentesített. Két istállóban már bevezették a gépi fe- jést és egy-két év múlva, mire a mentesített fiatal állatok „felnőnek” egész biztosan meghálálják a róluk való gondoskodást a várhatóan jó tejtermeléssel. A hizlalással máris szép eredményeket érnek el az évente átlag 400 hízott marha nyolcvan százalékos extrém minőségben exportra kerül. A sertéstelepeken dolgozók 1450 magyar fehér fajta sertést gondoznak. Mégpedig nem is rossz eredménnyel. A 163 koca fialási átlaga 13, a malacok 7— 7,5 hónapos korukban kerülnek hízóként szállításra. Az évi 2—2,2 ezer hízó jelentős jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetnek. A juhászok 1050-es létszámú anya juhállományt, tős számú hízott állattal 36 kost és 112 hízóbirkát járul hozzá a közellátás- gondoznak. Az idén 1100 hoz, de meg kell még emSzállítás előtt a hízók egyik csoportja tejesbárányt szállítottak olasz exportra. Igen jó a gyapjútermelés, 5,5 kilogramm volt az átlag, ösz- szesen 74 mázsa gyapjút értékesítettek. Az állatállomány takarmányellátásában, a belső szállítások elvégzésében és a háztáji gazdaságokban még szerepet kapnak a lovak. Jelenleg 47 igásló dolgozik a gazdaságban, de számuk egyre csökken ... idejük lejárt. Vázoltuk, hogy a termelőszövetkezet milyen jelenítenünk a háztáji gazdaságokat is. A tsz-en keresztül7 évente átlag 30—40 hízómarhát és mintegy 1000 hízott sertést értékesítenek a tagok. A gondozás egyre színvonalasabb, a brigád vezetők általában szaktechnikusok, a gondozók pedig sok évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. Tavaly óta saját üzemi állatorvos végzi a szükséges gyógyítást és őrködik az egészségügyi szabályok szigorú betartása felett. « ' "H. idiÜÉÜ Jól tápláltak, egészségesek a növendékmarhák Megalakulástól a megerősödésig a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben Egyik legrégibb közös gazdaságunk a városföldi Dózsa Tsz, története nagy vonalakban hasonló a többi termelőszövetkezetéhez, de egynémely sajátos vonása azonban nagyon nehézzé tette a fejlődést, erősödést, A Kecskeméttől alig tíz egynéhány kilométerre fekvő területen a felszabadulás előtt 50—200 holdas birtokok voltak, tulajdonosaik nagy része a városban élt. Voltak közöttük hivatalnokok, kereskedők, iparosok, akik földjeiket bérlőkkel műveltették. Szinte évente váltogatták egymást a bérlők, s nem lehet csodálkozni azon, hogy a felszabadulás után a különben jó minőségű földek termőképessége már a minimális volt. Ezen a területen kért 1948-ban huszonöt napszámos, földnélküli parasztember kétszázhúsz hold állami tartalék földet. Megkapták, s kezdetleges kézi- szerszámaikkal, néhány ekével, vetőgéppel megkezdték a gazdálkodást. A négy tagból álló földterület műveléséhez alig néhány pár rissz-rossz lovuk volt, így azután búzából például egy hold alig termett öt mázsát ... Az első két év után a helybeli Törekvés Termelő- szövetkezettel egyesülve létszámban és földterületben megnövekedett a gazdaság. Ettől kezdve 549 holdon ötvenötén gazdálkodtak. Korábbi állatállományuk — harminc tehén, harminc növendékmarha, húsz anyakoca én négy ló — létszáma is megnövekedett. A közös vagyonuk értéke ekkorra már elérte a 600 ezer forintot. Ennyit értek a gazdaság területén szerteszét levő gazdasági épületek, valamint a 40 tehén, 60 növendékmarha, 20 anyakoca, 100 süldő, 300 juh és a 12 ló. Ekkor még hagyományosan kenyér- és takarmány- gabonát, kukoricát, napraforgót, olajlent, cukorrépái, dohányt, ricinust, mákot és gyapotot termeltek. Próbálkoztak a szántóföldi kertészkedéssel is, zöldborsó, paradicsom, hagyma, és paprika volt itt a fő termény. Hiába volt azonban minden jóakarat, az év végére 270 ezer forint mérleghiány keletkezett. A tagok egy munkaegységre jutó jövedelme alig érte el a 11 forintot. Hosszú évekig újabb és újabb gondok jellemezték a közös gazdaságot. A mostani erős, szép eredményeket felmutató, tagjainak megfelelő, jó jövedelmet biztosító termelőszövetkezet kialakulása 1960-ban kezdődött meg. Nagyon nehéz dolga volt az új vezetőségnek, hiszen az előbbiekben már részletesen írtunk arról, hogy milyen mélyponton levő gazdaság rendbehozása várt rá. Elhanyagolt 6 ezer 186 holdra növekedett föld, a korábbi vezetőségek iránt bizalmatlan 523 tag, eléggé leromlott állatállomány, adósságok, néhány lovas- és bivalyos fogat, két G 35-ös traktor — ez volt az akkori Dózsa Termelőszövetkezet. Engedtessék meg a krónikásnak, hogy ne részletezze az első öt év gondjait, ne elemezze az intézkedéseket, a módszereket, csak arról adjon számot, hogy 1965-ben már milyen adatok szerepeltek a mérlegben. Nos, 1965-re a termelőszövetkezet közös beruházott vagyona elérte a 36 millió 497 ezer forintot a forgó vagyon pedig 13 millió 85 ezer forintra, a tiszta vagyon értéke 21 millió 74 ezer forintra nőtt. A bruttó termelési érték 31 millió 268 ezer, a bruttó jövedelem 14 millió 214 ezer forint volt ebben az évben. A tagoknak részesedésként kifizettek 7 millió 98 ezer forintot és az egy tagra jutó részesedés összege 18 ezer 733 ezer forintra emelkedett. Még mielőtt a közös gazdaság jelenlegi helyzetét vennénk részletesen szemügyre, ismerkedjünk meg az 1970-es esztendő néhány adatával, melyek a töretlen fejlődést, előrehaladást bizonyítják A beruházott vagyon értéke 1970-re elérte a 46 millió 987 ezer forintot, a forgó vagyon 32 millió 291 ezer, a közös vagyon 60 millió 194 ezer, a tiszta vagyon pedig 42 millió 906 ezer forintra növekedett. Az állatállomány értéke 8 millió 474 ezer forint. A bruttó termelési érték 66 millió 182 ezer, a bruttó jövedelem 23 millió 828 ezer forint. A tagok részére már ebben az évben 11 millió 346 ezer forintot fizettek ki és az egy tagra jutó részesedés elérte a 20 ezer 560 forintot. A számok után nézzük a termelőszövetkezet jelenlegi helyzetét. A 6458 holdon 640-en gazdálkodnak. Rajtuk kívül 300 alkalmazottnak nyújtanak jó kereseti lehetőséget.
