Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
*. oldal 1972. június 29, csütörtök •• ülést tartott Bács-Kiskun megye Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) 67,7 millió forinttal emelkedett. Tanácsaink költség- vetési kiadásaikat összességében 95,4 százalékra teljesítették. Az egyes ágazatok közül külön is érdemes szólni a gazdasági, a szociális, egészségügyi és kulturális ágazatokról, amelyek érzékeltetik, hogy milyen jelentősebb lakossági szolgáltatást valósítottunk meg a költségvetésből. A gazdasági ágazaton belül például 29 ezer 400 közvilágítási lámpa 2 millió 837 ezer négyzetméter park fenntartását, a tanácsi kezelésben levő utak, hidak karbantartását végezték el. — A szociális és egészségügyi ágazaton belül többek között gondoskodtunk 3077 kórházi ágy fenntartásáról, s ez 1 millió 29 ezer 684 ápolási napnak felelt meg. A szakorvosi rendelés 160 órával volt több 1971-ben, mint az előző évben, vagyis összesen 2046 óra. Az általános orvosi körzetek száma öttel emelkedett a múlt esztendőben. De ebből az ágazatból jelentős összegeket fordítottunk a gyermekorvosi körzetekre, a szülőotthonokra, bölcsődékre és a szociális otthonokra is. Ügy érzem — mondotta dr. Kőrös Gáspár—, utalnunk kell arra, hogy a kórházi ágyak számának elégtelensége nagyon súlyos gondokat okoz. Nem tudjuk kielégíteni a megye lakosságának a kórházi ellátással kapcsolatos igényeit. Zsúfoltság van a megye valamennyi kórházéban és rendelő intézetében, s ez a tény változatlanul megerősíti fejlesztési igényünket. Zsúfoltak a szociális otthonok is, a jogosultak százai várnak elhelyezésre. A kulturális ágazat kiadásairól szólva a megyei tanács általános elnökhelyettese a következőket mondta: Ez az ágazat gondoskodik 11 eteer 393 óvodai hely fönntartójáról, 3 ezer 411 általános iskolai tanulócsoportról, 1184 általános iskolai diákotthoni helyről, 217 gimnáziumi és szakközépiskolai osztály működéséről és 286 általános iskolai napközis csoportról, amely 12-vel több, mint 1970-ben. Széles körű társadalmi összefogással 1971-ben 595-tel növekedett az óvodai helyek száma, de városainkban még így is gond az elhelyezés. — Kedvezően hatott a szociális, egészségügyi és kulturális ágazatokban dolgozókra az 1971-ben végrehajtott bérfejlesztés. Ennek során az egészségügyben dolgozók 8 millió 441 ezer forintot, a kulturális ágazatban dolgozók 15 millió 331 ezer forintot, az igazgatási ágazatban dolgozók bérfejlesztésére pedig 4 millió 239 ezer forintot fordítottunk — mondotta többek között dr. Kőrös Gásnár. majd a tanácsok múlt évi fejlesztési alap gazdálkodásáról szólott. A lakásénítés ütemének gyorsítása — A múlt évi fejlesztési célkitűzések ismét megegyeztek a lakosság igényeivel és így vált lehetővé. hogy az egy főre jutó társadalmi munka értéke elérte a 188 forintot. A lakásépítés területén — a célcsoportos beruházások között — a megye tanácsai 31,7 százalékkal túlteljesítették az Országos Tervhivatal által meghatározott célcsoportos lakásszámot. Megépült 740 tanácsi lakás. Az összes lakások száma 3956 volt, melyből a családi házak száma 2 ezer 674. Az 1971-ben megépült lakások száma megfelel a tervidőszak arányos teljesítésének. Mégis hozzá kell tenni, hogy különösen a telepszerű, többszintes lakásépítési tevékenységet szükséges javítani és az OTP megyei igazgatóságának, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti főosztályának a tanácsokkal együtt erőteljesebb munkát kell kifejteniük a beruházási programok készítésében, a kivitelezői szerződések megkötésénél, hogy a többszintes lakások építésének üteme már 1972- ben meggyorsuljon. A megyei tanács végrehajtó bi- i zottsága ismeri azokat a I feszültségeket, amelyek a telepszerű lakóházak közművesítése, a járulékos és kapcsolódó beruházások terén vannak. Erről a közelKőrös elvtárs beszéde után a témával összefüggésben felszólalt Benei Sándor és Oláh Károly. A kát megy© tanácstag által feltett kérdésekre dr. Kőrös Gáspár válaszolt, a napirendi ponttal kapcsolatos elvi és gyakorlati tapasztalatokat dr. Gajdócsi István foglalta össze, majd szünet következett. A szünet után dr. Csenki Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára mondott vitaindítót a második napirendi pont — a nagyközségek helyzete és feladatai — tárgyalása előtt. Elmondta, hogy a megyében 1970-ben összesen 21 település kapott nagyközségi rangot. Az azóta eltelt közel két esztendő igazolta ennek az intézkedésnek a helyességét, mert a települések megfeleltek a várakozásnak, betöltik a nagyközségi funkciót. Ez a megállapítás Miben különbözik a baleseti rokkantsági nyugdíjas a baleseti járadékostól. Azzal már tisztában vagyunk, hogy ki, milyen feltételek mellett jogosult baleseti rokkantsági nyugdíjra. Idézzük most a jogszabályból a baleseti járadék jobb megértése céljából: Baleseti járadékra jomúltban is tájékoztatta az Országos Tervhivatal, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőit. De a problémák ellenére is céltudatosabb, a megye lakásépítési tervének teljesítését biztosító, operatív szervező munkára van szükség — hangsúlyozta dr. Kőrös Gáspár. A megyei tanács általános elnökhelyettese ezután a fejlesztési alap kiadásait részletezte, beszélt a tanyai iskolák villamosítására indult mozgalomról. Elmondta ezzel kapcsolatban, hogy a 81 iskola közül május 31-ig már 40 helyen gyulladt ki a villany, s ez év szeptember 1-ig valamennyi helyen bekötik az áramot. A továbbiakban a tanyai általános iskolások részére építendő kollégiumokról beszélt, kifejezést adva annak a meggyőződésnek, hogy a nagy társadalmi összefogás révén — amely kiegészül a kormány támogatásával — az akciót az V. ötéves terv végére sikeresen befejez- l zük. azonban csak általában érvényes, hiszen több nagyközség még nem talált bele teljesen új szerepkörébe. nem tölti be azt a feladatát maradéktalanul, hogy ne csak saját területe, de a vonzáskörzet ellátási, kulturális, egészség- ügyi központja is legyen. Hiányosságok tapasztalhatók még néhány nagyközségben a szol gáltatások színvonalánál is, de e fogyatékosságok kétségtelenül rriégszűnőbén' vannak. A nagyközségi rang odaítélésétől eltelt alig két esztendő egyébként eem elegendő ahhoz, hagy e települések minden tekintetben betöltsék hivatásukat, eleget tegyenek funkciójuknak minden tekintetben. Természetesen, bőséggel lehet említeni olyan nagyközségeket — példáért Jánoshalma, Kiskőrös, Bácsalmás —, amelyek jól elgosult az a termelőszövetkezeti tag, akinek munka- képessége üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de az illető nem rokkant. Abban az esetben, ha munkaképessége csökkenésének mértéke nem haladja meg a 25 százalékot, a látják nagyközségi funkciójukból eredő feladataikat, már-már városi szervezettségi színvonalon — mondotta többek között a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. A továbbiakban a nagyközségek tanácsainak munkáját, szervező, irányító és mozgósító tevékenységét elemezte, majd az ott dolgozók szakmai-politikai képzettségét, s ezzel összefüggésben a szakigazgatási munka színvonalát elemezte. összességében megállapíthatjuk — mondotta —, hogy nagyközségi tanácsaink jól ellátják feladataikat. A megyei tanács vb-tit- kára a továbbiakban az utánpótlásról, a munkahelyi légkörről, körülményekről beszélt, majd néhány szóban elemezve a nagyközségi tanácsok és a területükön működő politikai és társadalmi szervek kapcsolatát, azt jónak, kielégítőnek és gyümölcsözőnek minősítette. Végül érintette a megyei tanács, annak járási hivatalai, valamint a nagyközségi tanácsok kapcsolatát A napirendi pont vftSJá- ra meghívták a nagyközségi tanácsok elnökeit is. A baleseti járadék legfeljebb két évig folyósítható, illetve addig jár. Ha a csökkenés meghaladja a 25 százalékot, időbeli korlátozás nincs. Ha az említett két év lejárta után a munkaképesség csökkenésének mértéke három egymást követő hónapon át meghaladja a 25 százalékot újra feléled a baleseti járadékra való jogosultság. Ebben az esetben a baleseti járadék az állapot rosszabbodásának orvosilag megállapítható időpontjától, de legkorábban az igény bejelentését követő hónap első napjától jár. Ha a munkaképesség csökkenése ismét a 26 százalék alá száll — tehát nem haladja meg a 25 százalékot — a 15 százaléknál azonban magasabb, a baleseti járdák újból legfeljebb két évig folyosíthtó. Űjabb üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés esetén valamennyi baleset, illetőleg foglalkozási betegség következményét együttesen kell figyelembe venni. A baleseti járadék mértékének meghatározása szempontjából négy fokozatot ismer a jogszabály. Az első fokozat a 16—25 százalékos munkaképesség vitában a tanácstagok, illetve meghívottak közül felszólalt: dr. Posváncz László, Pétiké János, dr. Nagy István, dr. Kolozsi R. Gyula, Tohai László, Kovács Sándor és Papp István. A vitában elhangzottakat dr. Gajdócsi István A tanácstagok egy csoportja. foglalta össze, egyben válaszolt a felvetett kérdésekre is. A megyei tanács ülése azzal a kiegészítéssel fogadta el a beszámolót, hogy a témára rendszeresen visszatér. írásban kapták meg a megyei tanács tagjai az ülés harmadik témájaként szereplő két tájékoztatót: A termelési és ellátási bizottság munkájáról, amelynek előadója dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese és a művelődési bizottság munkájáról, amelynek nek előadója Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese volt. A tájékoztatókkal a megyei tanács egyetértett, s azokat egyhangúlag jóváhagyta, illetve tudomásul vette. Ugyancsak egyetértéssel vette tudomásul a tanácsülés az írásban kézhez? kapott bejelentéseket ék a korábban elhangzott inter- pelláctókro adott válaaeo- kat is. csökkenés, amikor a járadék a havi átlagos jövedelemnek öt százaléka, de legalább havi 75 forint; a második fokozat a. 26—35 százalékos csökkenés, amikor a havi átlagos jövedelemnek 8 százaléka, de legalább 90 forint), a harmadik fokozat a 36—49 százalékos csökkenés, amikor a havi átlagos jövedelemnek 12 százaléka, de legalább 135 forint; és végül a negyedik fokozat, amelybe a 50—'66 százalékban csökkent munkaképességűek tartoznak, s amikor a havi átlagos jövedelemnek a 25 százaléka, de legalább havi 270 forint a baleseti járadék; összege. Itt is érvényes, hogy a baleseti járadék összegét arra a nyujjdíjosztályra meghatározott jövedelem havi átlaga alapján kell kiszámítani, amelybe az igénylő a balesetet megelőző 12 hónap alatt be volt sorolva. Ha ennél rövidebb ideig volt besorolva, s rövidebb időre eső jövedelem havi átlagát kell számításba venni. Természetesen itt is hangsúlyozni kell, hogy baleseti járadékra nem tarthat igényt és arra nem is jogosult az aki sérülését szándékosan maga okozta) v Ezután dr. Csenki Ferenc szóbeli bejelentést tett: ismertette a megyei tanács tagjaival azt a levelet. amelyet dr. Borbély Lajos, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője, a végrehajtó bizottság tagja írt a megyei tanácsnak, s amelyben lemond osztályvezetői beosztásáról és végrehajtó bizottsági tagságáról is. A megyei tanács dr. Borbély Lajos lemondásával egyetértett és hozzájárult ahhoz, hogy 1972. július 16- tól a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalatnál igazgatóhelyettesi beosztást töltsön be. A megyei tanács tegnapi ülésén egy interpelláció hangzott el: Perczel János Üjsolt és Apostag községek útjaival kapcsolatban az úgynevezett átmenő utak állapotával, illetve azok javításával foglalkozott, kérve a megyei tanácsot a gyors segítségre. A megyei tanács illetékes szakosztálya 30 napon belül írásban válaszol az interpellálónak. Bács-Kiskun megye Tanácsának tegnapi ülése dr. Gajdóesí latráé zárszavával Sírt vásg&t. G. S. Szóljunk még röviden egy úgynevezett közbeeső intézkedésről, a nyugdíj- törvény egy szó szerinti hézagpótló intézkedéséről: a kártalanítási segélyről. Kártalanítási segélyre az a termelőszövetkezeti tag jogosult, aki üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében keresőképtelenné vált. Kártalanítási segély — a keresőképtelenség tartamára, idejére — addig jár valakinek, amig az orvos megállapítása szerint a tsz- tag állapota ki nem alakult, tehát amig el nem dől, hogy baleseti rokkantsági nyugdíjat, baleseti járadékot fog e kapni stb. (ez az előbb említett „hézagpótlás”). Ha a kereső- képtelenség tartamának lejárta után a tag állanota az orvos szerint kialakult, de munkaképesség-csökkenése a 15 százalékot meghaladja, a baleseti járadék szabályai szerint jogosult ellátásra. A kártalanítási segélyre a jogosultság azon a napon kezdődik, amelyen az orvos szerint a tsz-tag üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség miatt keresőképtelenné vált. (Következik: Az özvegyi nyugdíj.) Huszonegy nagyközség a megyében Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról XV. Baleseti járadék