Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

Á Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára ifjú üzem— fiatal munkásokká Önállóan gazdálkodnak — Bérmunkát is vállalnak Még ma is üzemben dol­gozik huszonhat munkás abból a hetvenkettőből, akik együtt kezdtek 1962. július 1-én a Pneumatikus és Hidraulikus Gépek Gyárának kecskeméti tele­pén. Az új kecskeméti lé­tesítmény — az előzetes terveknek megfelelően — a vidéki iparfejlesztés programjába illeszkedett. 160 millió — az ötéves terv végére házást az állam támogatta. A vállalkozás arányait sej­teti, hogy az épület a föl­szerelt gépekkel és a csat­lakozó közművekkel, egyéb járulékos költségekkel együtt nem kevesebb, mint 135 millió forintba 600 személyre főznek, soltvadkerti Petőfi-tó p ján — jórészt társad; munkával — 5 szobás végi ház készült el, a lyet az idén 15 család igénybe a szabadság ic Szakmunkásokat nevelnek A fejlődés fokozódó üte­met vesz fel, aminek na­gyon fontosak az emberi feltételei. A segédmunká­Az idén állították munkába a képen látható félautomata esztergagépeket a modern forgácsolóműhelyben. Az itt készülő hidraulikus munkahengereket a rös Csillag Traktorgyár sz creli be a forgó-rak járműveibe. Egy évre rá a Szerszám- és Gépelemgyárak vállala­tának Gépelemgyára vette át a telepet. Ebben a na­gyobb önállóságot kizáró szervezeti formában tevé­kenykedtek egészen 1968 végéig. Ezt követően kez­dődött meg a magasabb szintet jelentő gyáregység­gé való átalakulás folya­mata, s rövidesen odáig jutottak, hogy önállóan ál­lítottak elő termékeket. került. Ide költöztek át az addigi telepről 1969. utol­só negyedévében, s a kö­vetkező esztendővel kor­szerű feltételek és lénye­gesen jobb körülmények között indulhatott meg a folyamatos termelés. Időközben megkezdődött a megyeszékhelyen, a Szegedi út mellett egy nagy gyárépítés. A beru­Mint ismeretes, a Gaz­dasági Bizottság döntése alapján tavaly több válla­lati átszervezés történt. Az új kecskeméti gyár az ugyancsak átalakult Szer­számgépipari Művekhez került. Ez a pont fordula­tot hozott az üzem életé­ben, mivel a nagyvállala­tervidőszak végére pedig megduplázzák az idei ter­vet. A felfutás döntő ré­sze a közúti járműszerel­vények előállításából adó­dik, amit műszaki fejlesz­téssel alapoznak meg. Emellett korszerűsítik a hagyományos termékeik tí­pusait is, az alkatrész­utánpótlás biztonságosságá­ra törekszenek, megjavíta­nak egyes, tőlük kikerült gépeket. Az új foszfátozó- juk, az edző- valamint a festőműhely — a kapaci­tás teljes kihasználásának érdekében — bérmunkát is vállal. ahol 35 forgácsológépet ál­lítanak fel. Szeptembertől már száz első- és másod­előnyök reményében kilép­tek. Az elmúlt esztendő no­vembere óta heti három alkalommal két-két órás üzemorvosi rendelést rend­szeresítettek. Munkavédel- miőr-hálózatot is létrehoz­tak, aminek a hatására az re. Minden szobához f fülke csatlakozik, s a rendezést hűtőszekréi egészítik ki. Emellet nagyvállalat bélatelepi, latonlellei és az Eszter közelében levő üdülő: rendelkezésükre állnak A munkahely megk A szigorú munkavédelmi követelményeknek eleget tevő, s a modern technológiának is megfelelő vízfüggönyös festőfülkében futószalag­szerűen festik a gyár termékeit. ték már a visszavételüket azok közül, akik a köny- nyebb kereset vagy egyéb dobén szabadulnak fel for­gácsoló szakmunkástanu­lók, akik az utánpótlást adják. A vállalat a képzés színvonalát emeli azzal, hogy — mintegy 800 ezer forintos ráfordítással — saját tanműhelyt épít, ton belül az eddigieknél jóval nagyobb felelőséggel, önállóan gazdálkodhatnak. Míg tavaly összesen 46 millió forintnyi termelési értéket produkáltak, 1972- ben már 81 milliót hoznak létre. A jelenlegi ötéves A jól felszerelt üzemi konyhában készül az ebéd — a dolgozók többségének megelégedésére. éves szakmunkástanuló oldhatja meg a gyakorlati feladatokat ilyen, korsze­rű feltételek között. Az utánpótlásról való gondos­kodás is belejátszik, hogy a gyári dolgozók átlagélet- kora mindössze 26—27 év. Havonta átlagosan 2200 forintos átlagkeresetet nyújt munkásainak a SZIM kecskeméti gyára. A fizi­kai dolgozók egyharmada nő. A lányok és asszonyok a legkülönbözőbb tisztsé­geket töltik be, a fizetésük megközelítően megfelel az átlagnak. Az alapbérek folyamatos rendezésével együtt több olyan intézkedést vezettek be a gyáriak, amelyek a munkahelyi közérzetet ja­vítják, s végeredményben 70 százalékkal csökkentet­ték a vándorlást. Az eddi­giek során is többen kér­első félévben csökkent a balesetek száma. Az öltözők kielégítik az igényeket, mindenkinek külön szekrénye van. Az üzemi konyhán összesen lítését a Volánnal tör megállapodás könnyíti r Az üzemi portát neg; illetve fél óránként inc buszok. kötik össze a voli városközponttal. Alkatrészek csererendszere A jelenlegi gyár elődjét a préslégszerszámok és a különböző hidraulikus munkahengerek gyártásá­nak a bővítésére hozták létre. Ezeknek az alkatré­szeknek az előállítása jel­lemezte a tevékenységüket egészen 1968-ig, majd kész­termékeket is gyártottak. Az átszervezést követően a préslégszerszámok közül az úgynevezett ütőgépek termelése maradt Kecske­méten. Az itt készülő bon­tó, fejtő, véső és szegecse­lő kalapácsokat egyaránt használják az építőipari a bányászatban és a Mr nál. Ilyen bontó és f kalapácsokkal dolgozna] budapesti metró építői Ezekhez ugyanakkor n mennyiségben gyárta munkaszerszámokat és i alkatrészeket. Az időköz elhasználódott gépek ugyanis a generáliavítí is vállalják. A felújítás a gyártás színhelyén szalagszerűen történik. ] nél a szolgáltatási forr nál az idei év tavaszi bevezették a csererei sok továbbképző tanfolya­mokon sajátítják el azokat a fogásokat, ismereteket, amelyek a modem gépek kezeléséhez szükségesek. A csaknem hatszáz dolgozót foglalkoztató gyárban im­már 9. éve minden észtén-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom