Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

8. oldal 1972. Június 27, kedd A kecskeméti IKV-nak roíóüoyken Az a kecskeméti járás, amelynek 8—10 évvel ez előtt szinte nem is volt ipara, ahol a lakosság ke­nyerét r ikne-n kizárólag a mezőgazdaságban végzett munka adta, ahonnan ipari munkaalkalom híján, s jobb megélhetés reményé- I o tömeges volt az elván­dorlás (pár év leforgása ílatt hétezer ember költö- ■ el az ország más terű ire), napjainkban 64 .pari üzemmel, illetve te lephellyel rendelkezik. Az <tt foglalkoztatott munká­sok száma meghaladja a tízezret. Ma a járás kereső­képes lakosságának 63 szá- aléka a mezőgazdaságban, ,3,6 százaléka pedig az parban dolgdzik. És említ­sük meg: tavaly a mező- tazdaságban előállított ter- nelési érték megközelítette íz 1 milliárd 800 millió fo­rintot, az iparban ugyanek­kor elérte a 910 milliót, (melyből 73 milliós hánya- iot az export képviselt. Vé­től még egyetlen adat: a lárás iparában tavaly előál- ított termelési érték meg- tétszereződött az 1969. évi­téz képest, miközben a fog- alkoztatottak száma 52 százalékkal nőtt. Az ipari üzemekben dol- Jozó munkások helyzetéről, ) a közöttük végzett párt- fe tömegszervezeti munká­tól tárgyalva, a kecskeméti tárási pártbizottság ülésén Hangzottak el az imént vá­rait tények, amelyek önma- fukban is sokatmondóak. Méginkább azok. ha végig­gondoljuk: a létrejött ipari üzemek tekintélyes sora minőségileg jelent újat a járás életében. Miért? Mert i termelési struktúrában Jekövetkczett átalakulás­iak sokféle kihatása van. Változott például a lakos­tág élete, nincs már elván­dorlás, mert megteremtő­jött helyben a családok já­ruló kereseti lehetősége. És változtak általában is a la­tosság életkörülményei. Fő- tént a nagyközségek veze­tői a megmondhatói, mi­iyen jelentős dolog az ipar jelenléte a település kom­munális. kereskedelmi, szo- siális, vagy éppen kulturá­lis fejlődése szempontjából. A változás lényege mégis abban van, hogy az ipar­ral együtt létrejött a járás munkástársadalma. amely — ha ma még a kétlakiság lellemzi is — számbeli nö­vekedésével, politikai fejlő­désével arányosan egyre hatékonyabb tényező a já­rás gazdasági, politikai, tár­sadalmi és kulturális éle­tében. .. ebben az átalakulás­ban hatalmas volt a párt- szervezetek szerepe” — ál­lapította meg a járási párt- oizottság a munkások hely­zetéről szóló. 1969. júniusi megyei pártbizottsági hatá­rozat eddigi végrehajtásá­nak összegezéséhez. S ami­kor a további feladatokról döntött, ugyancsak hangsú­lyosan fogalmazódtak meg a párt- és tömegszerveze­tekben dolgozó kommunis­ták tennivalói. Az életformaváltozás, a a munkássá válás folyama­ta nem zajlik le egyik nap­ról a másikra. Épp ezért rendkívül fontos e folyamat tudatos, következetes segí­tése. Nem utolsósorban e fo­lyamat tudatos, köv^keze­tes segítésinek c-? a tavai mondja ki a pártbizottság dlásfoglalása: Alapkövetel­mény a politikai munka, a pártirányítás üzemi szintű érvényesítése, a pártmunka színvonalának emelése, a a termelést ellenőrző tevé­kenység sokoldalú alkalma­zása. Igenám, de akadnak a já­rásban szép számmal üze­mek, ahol nincs pártszer­vezet, nem működik párt­csoport, tehát hiányoznak a pártirányítás érvényesülé­sének szervezeti feltételei. Nos, a pártbizottság egyik legfontosabb feladataként éppen e hiány pótlását tűzi ki célul, amikor az érintett üzemekben, telephelyeken a pártszervezet, vagy pártcso­port megalakulása feltéte­leinek megvizsgálásáról, il­letve létrehozásáról hatá­roz, hozzátéve: a tudatos pártépítő munkára megkü­lönböztetett gondot fordíta­nak. A párt szava a munká­sokhoz, az alapszervezetek révén jut el közvetlenül. A pártalapszervezetek dolga a munkások életével össze­függő problémák rendsze­res tanulmányozása, az őket foglalkoztató kérdések őszinte, nyílt, a párt állás­pontjának megfelelő meg­válaszolása. A pártszerve­zetek hivatottak a munkás öntudat és felelősségérzet elmélyítésére, a munkások politikai tudatának, tulaj­donosi szemléletének erősí­tésére, általános és szak­mai műveltségük növelésé­nek elősegítésére és így to­vább. Nem kevés szó esett a pártbizottsági ülésen pél­dául a szakszervezetben te­vékenykedő munkások, kommunisták teendőiről. Annál is inkább, mert a szakmai szervezet az eddi­giekben is figyelemre mél­tó eredményeket elért, je­lentős bázisa a párt után­pótlásának. Nem is szólva a szocialista építőmunkára mozgósító és a dolgozókat nevelő sajátos szerepéről. A járás ipari üzemeinek együttes munkáslétszámát nézve, mindössze 25 száza­lékos a szakmunkások ará­nya — e megállapítás köré csoportosította a pártbizott­ság a tennivalók ugyancsak széles körét. Milyen nagy- jelentőségű feladatról van szó. Elegendő csupán a fel­adat jelentőségének érzé­keltetése céljából utalni a szakmunkásképzésnek a ter­melés hatékonysága növelé­sével való összefüggésére. Nemcsak olyan nehézség leküzdésével kell szembe­nézniük az üzemi oártszer­v ceteknek és gz; ...... rveze­t i alapszervezeteknek, mint a javakorabeli nemzedék­hez tartozó munkások álta­lános műveltségének, a hiányzó általános iskolai osztályok elvégzésének pót­lása és a sokoldalú szakmai képzés. Nem kisebb gond a szakmai utánpótlás nevelé­se sem. Meglehetősen sok a járásban az olyan fiatal, aki nem jutott el az álta­lános iskola nyolcadik osz­tályának elvégzéséig, hol­ott ez mindennek az alapja. Menet közben tehát ezzel is kell törődni. Íme, néhány kiragadott gondolat a járási pártbi­zottság célkitűzéseiből, ame­lyek az ülést követően már eljutottak a gyakorlati élet műhelyeibe. Azóta a köz­ségi pártbizottságok, csúcs­vezetőségek mellett megis­merték őket az üzemek párttitkárai, gazdasági ve­zetői. A tennivalók pártna­pokon való ismertetését pe­dig nemcsak az üzemi párt­szervezeti 'vezetőknek, ha­nem a tömegszervezeti és gazdasági vezetőknek is fel­adatává tette a pártbizott­ság. És tovább folytatódik a kommunisták mindennapos szívós és tegyük hozzá: lát­ványosságok nélküli mun­kája. Következnek tehát az oly gyakran szürkének el­könyvelt hétköznapok, ame­lyeken egymással kölcsön­hatásban továbbfejlődik, erősödik a járás sok tekin­tetben, így műszakilag is alapos fejlesztésre szoruló ipara, és a munkássá válás folyamatában erősödik, ön­tudatosodik a járás formá­lódó munkástársadalma. P. L Egyik olvasónk a követ­kező levelet juttatta el szer­kesztőségünkhöz: „A roló két hónap alatt című cikk kapcsán jutottam arra az elhatározása, hogy meg­írom saját tapasztalatomat a vászonredőnyökkel kap­csolatban, amely sajnos, nem egyedi eset a Kecske­mét, Trombita utca 1—7. szám alatti bérházban. Ajánlott levélben 1! l-ben kértem a lakásunkban levő négy vászonredőny kicse­rélését. Ezt követőé., az 1KV megbízottja két eset­ben — 1970 január és 1971 február hónapban — volt kint a szükséges méréseket elvégezni. (Szeretném meg­jegyezni, hogy 1971 január­jában az IKV a házfelügye­lővel is összeíratta, hogy melyik lalcásban milyen cserére, javításra van szük­ség, s akkor ismét jeleztük igényünket.) A csere nem, történt meg, ezért 1971. má­jus 25-én írásban kértem az Ingatlankezelő Vállala­tot kérésem teljesítésére. Nagyon udvarias értesítést kaptam 1971. július 6-i kel­tezéssel. mely szerint a vá­szonredőnyök cseréje folya­matban van. elkészüléséig szíves türelmemet kérik. Ez év március 1-én már a vállalat igazgatójának küldtem a levelet. Választ a mai napig sem kaptam." Bármennyire is szégyen­lem. be kell vallanom té­vedésemet, ugyanis én hit­tem az Ingatlankezelő Vál­lalatnak. már ami a két­hónapos határidőt illeti. Ez a levél azonban dús fantá­ziámat is felülmúlta, bebi­zonyítva azt, hogy az In­gatlankezelő Vállalat nem két hónap, de három év alatt sem képes négy vá­szonredőnyt kicserélni. Szeretnénk felhúzni az Ingatlankezelő Vállalat fel­ügyeleti szervét, a városi tanács illetékes osztályát, tegyen lépéseket annak ér­dekében, hogy a vállalat a bejelentésekre, a bírálatok­ra válaszoljon, sőt felada­tának megfelelően segítsen a lakók gondjainak megol­dásában. G. G. »WfExM Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról XIV. Baleseti rokkantsági nyugdíj Záróra után... Alkoholmámoros motorozás A napokban késő este történt. Horváth István rendőr őrmester Kerekegy­háza és Lajosmizse között teljesített szolgálatot Ba­logh József rendőr őrmes­terrel. Feladatuk az volt, hogy ellenőrizzék a jármű­vek kivilágítását, vezetőik esetleges alkoholos befolyá­soltságát. Néhány perccel múlt 11 óra. amikor Kerek­egyháza felől egy motorke­rékpár lámpája tűnt fel. Horváth István rendőr őr mester szolgálati zseblái p ' ' — a szabályokn . n /lően — körbe for­gatta, Állj! jelzést adva a jármű vezetőjének. A mo­toros azonban nem csök­kentette sebességét, nem is próbált kerülni, egyenesen a rendőrnek irányította az egyre sebessebben haladó motorkerékpárt. Az őrmes­ter, amikor a motor mint­egy 5—6 méterre megköze­lítette, kénytelen volt félre- ugrani... Balogh József rendőr őr­mester — aki tanúja volt a motoros szándékának — szintén körözni kezdett zseblámpájával, ám a sö­tétség leple alatt száguldó nem csökkentette sebessé­gét, sőt járművet most már a másik rendőrnek irányí­totta. A távolság olyan rö­vid volt, hogy Balogh Jó­zsef felugrott a szolgálati gépkocsi motorházának te­tejére, mert különben őt gázolja el az ámokfutó. A motoros nyomába szegődni csupán egy pillanat műve volt. Legalább 12 kilomé­tert üldözte Balogh József rendőr őrmester a motorke­rékpárost, amely a sebesség növelésével, vagy az út kö­zepére való kihajlással aka­dályozta az előzést... FELTŰNTEK már La­josmizse fényei, amikor a motorkerékpáros hirtelen jobbra egy földes dűlőútra tért, s ez megpecsételte sor­sát. A motor lánca leesett, s a motor eldőlt. A motor- kerékpár vezetője és utasa a közelben levő búzatáblá­ba szaladt. Ott mindketten elrejtőztek. A két rendőr a búzatáblában elfogta K. Mátyás 15 éves tanulót, ám a másiknak nyoma veszett. Nem sokáig maradt azon­ban inkognitóban, ugyanis már másnap reggel előállí­tották V. Mihály gépkeze­lőt, s megkezdődött kihall­gatásuk. Kiderült, hogy a két fiú záróráig italozott Kerekegyházán, s bár egyi­kük sem rendelkezik veze­tői engedéllyel, felültek K. Mátyás motorkerékpárjára. Először V. Mihály próbálta a motort, majd átadta Mátyásnak, aki nem állt ..eg a rendőrök jelzésére, sőt megpróbált előlük meg­szökni. A két fiatalkorú el­len szándékos veszélyezte­tés miatt indítottak eljá­rást VEZETŐI igazolvány nél­kül, ittas állapotban ültek motorra. Sajnos, egyre több olyan meggondolatlan fiatal jut motorkerékpárhoz, oly­kor személygépkocsihoz — a szülők, vagy barátok jó­voltából —. akik nemcsak fiatal életük megóvására, de a szabályosan közlekedő emberekre sem gondolnak. A fiatalkorú K. Mátyás és V. Mihály könnyen kettős szerencsétlenséget is okoz­hatott volna, halálra gá­zolva a kötelességüket tel­jesítő rendőröket. Nem olyan régen történt, hogy két fiatalkorú kalandvágy­ból kioltotta egy becsületes ember életét. Ezek a moto­rosok szerencsére nem ju­tottak el idáig, de mondjuk meg nyíltan, nem rajtuk múlott. Távol álljon tőlünk, tiogy a bűnüldöző szervek­nek, Vagy a bíróságnak ta­nácsot adjunk. Felemeljük azonban a szavunkat az ilyen és hasonló bűncselek­mények megelőzése érdeké­ben. A szándékosság akár fiatalkorúról van szó akár nem, mindenképpen súlyos­bító körülmény, s ezért pél­dás ítélettel kellene elven­ni ezeknek az országúti hu­ligánoknak a kedvét becsü­letes emberek életének ve­szélyeztetésétől. Gémes Gábor Az előző részben beszél­tünk már arról, hogy az a termelőszövetkezeti tag, akinek megrokkanását üze­mi baleset, vagy foglal­kozási betegség oKozta, akkor is jogosult rokkant­sági nyugdíjra, ha nyug­díjévét egyáltalán nem szerzett. Láthatjuk, hogy ebben az esetben nem fel­tétel a nyugdíjév, vagy évék megszerzése, az azonban alapvetően fon­tos, hogy az illető a meg­rokkanás, á munkaképes­ség csökkenés bekövetkezé­sekor tagja legyen a ter­melőszövetkezetnek. A jogszabály részletesen fel­sorolja, hogy mi tekinthe­tő üzemi balesetnek. En­nek megfelelően: Üzemi baleset az, amely a termelőszövetkezet tag­ját a közös munka végzése közben, azzal összefüg­gésben, vagy a közös mun­kával előállított termé­nyek, termékek feldolgo­zásával és értékesítésével járó tevékenység, vala­mint a szövetkezet része­re illetőleg részéről tör­ténő szállítások során végzett munkája során éri. Üzemi baleset még az is, amely a termelőszövetke­zeti tagot munkába me­net, vagy onnan szállásá­ra, lakására menet éri. Üzemi balesetnek minő­sül még az a baleset is, amely a termelőszövetke­zeti tagot társadalmi mun­kája, a tagságnak az ar­ra illetékes szervek által irányított tömegmegmoz­dulásaiban (felvonulás) történt részvétele során éri, továbbá az a baleset is, amely a tagot a tsz va­lamely munkahelyén nem munkavégzés miatt szük­ségessé vált megjelenés során éri (például köz­gyűlés, természetbeni jut­tatás hazaszállítása stb.). Szintén meghatározza a jogszabály a foglalkozási betegséget s az ebből eredő megrokkanást is. így fog­lalkozási betegség a közös munka végzése során, vagy azzal összefüggésben kelet­kezett szénkéneg által oko­zott mérgezés, a bőrnek kátrány, szurok, bitumen, ásványolajok, paraffin és vegyületei, illetőleg az em­lített anyagok vegyületei által történő megbetegedé­sei. Ugyancsak foglalkozási betegségnek számít az ál­latról emberre közvetlenül, vagy közvetve átvitt meg­betegedések, továbbá a te­tanusz, bacilus által oko­zott merevgörcs, és a gom­bás szőrtüsző gyulladás. És természetesen foglalkozá­si betegség a növényvédő szerek által okozott mérge­zés és károsodás is. Az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség alap­ján járó rokkantsági nyug­díjat egy évnél rövidebb időre is meg lehet állapíta­ni. A rokkantsági nyugdí­jasokéhoz hasonlóan a bal­eseti rokkantaknak és a fog­lalkozási betegségből ere­dően megrokkantaknak is három csoportját ismeri a törvény. Az első csoportba tartozók a havi átlagjöve­delem hatvan százalékát kapják, de legalább 750 fo­rintot; a második csoport­ba tartozók a havi jövede­lem ötvenöt százalékát, de legalább 700 forintot s a harmadik csoportban a ha­vi átlagos jövedelem ötven százalékát, de legalább 650 forintot. Általában nem lehet rokantsági nyugdíjat meg­állapítani azoknak, akik el­érték a nyugdíjkorhatárt. De annak a férfinak, aki 65. életévét és annak a nő­nek, aki 60. életévét betöl­tötte, rokkantsági nyugdí­jat meg lehet állapítani — üzemi baleset, vagy foglal­kozási betegség címén (eh­hez ugyanis az öregségi nyugdíjjal ellentétben nem szükséges a 10 nyugdíjév elérése, amint azt elmond­tuk). Nem jogosult viszont rokkantsági nyugdíjra _ az. aki rokkantságát szándéko­san önmaga okozta. Az üzemi baleset, vagy foglal­kozási betegség címén já­ró nyugdíj összegét arra a nyugdíjosztályra meghatá­rozott jövedelem havi át­laga alapján kell ««*>»'- tani, amely osztáW—. — igénylő a baleset előtti ti zenkét hónapban be volt sorolva. (Következik: Baleseti já­radék) Tízezer munkás felelőseként

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom