Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

1972. június 3, szombat 3. oldal Mi legyen a jövő évad műsorában? Együtt a közönséggel Közvélemény-kutatásba fo­gott a Kecskeméti Katona József Színház. Tegnap az Ellopták a vőlegényem cí­mű színdarab bemutatójá­nak közönsége már kézhez vehette a színház által ki­adott műsortotót, melyen nyolc prózai és nyolc zenés mű címe olvasható. E ti­zenhat darabból válogathat a színházlátogató közönség, illetve saját ötletével, kí­vánságával is hozzájárul­hat a műsorterv kialakítá­sához az erre a célra kiha­gyott helyen. A közelgő pedagógusnap alkalmából pénteken llku Pál művelődésügyi minisz­ter — eredményes oktató­nevelő munkásságuk elis­meréseként — hetvenkét pedagógusnak adott át ki­tüntetést. Negyvenketten Kiváló tanár, huszonketten Kiváló tanító, nyolcán pe­dig Kiváló óvónő kitünte­tést kaptak. A kitüntetések átadásánál jelen volt Aczél György, a Politikai Bízott- { ság tagja, a Központi Bi- j zottság titkára, ár. Koro- \ nidesz Mihály, az MSZMF Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, to­vábbá a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a városi ta­nács több vezető beosztású munkatársa. Illcu Pál köszöntötte a kitüntetett nevelőket, ok­tatásügyünk érdemekben gazdag, szorgalmas munká­sait, pedagógustársadal­munk kiemelkedő képvise­lőit. Ezt követően llku Pál átnyújtotta a kitüntetése­ket, majd fogadáson látta vendégül a kitüntetett ta­nárokat, tanítókat, óvónő­ket. A Bács-Kiskun megyei pedagógusok közül Kiváló tanár kitüntető címet He­gedűs Józsefnek, a Bajai III. Béla Gimnázium taná­rának, Kiváló tanító ki­tüntető címet Fehér Gyiliá­nénak, a szakmári általá­nos iskola tanítónőjének, Kiváló óvónő kitüntető cí­met pedig Pirisi Andrásné szakfelügyelőnek, a kalo­A jövő évadban tehát az a tizenkét mű kerül szín­padra, amelyik a legtöbb szavazatot kapja. A játékos közvélemény-kutatás célja az, hogy a színház népsze­rű, színvonalas programot alakítson ki, s lehetőleg olyat, amely megyezik a közönség kívánságaival is. Az sem titkolt szándék, hogy a jó műsortervvel szeretnék növelni a bérlők, az állandó színházlátogatók számát Kecskeméten, s per­sze a város környékéről be­járók között is. csai III. számú napközi­otthonos óvoda vezető óvó­nőjének adta át. A műsortotólapokat meg­kapja mindenki, aki meg­tekinti az Ellopták a vőle­gényem előadását, de né­hány szórakozóhelyre és a mozikba is jut belőlük. A kitöltött lapokat az emlí­tett színdarab előadásának idején lehet bedobni a színház előcsarnokában el­helyezett gyűjtőládába. A telitalálatosok között jutal­makat oszt ki a színház. Turián György főrende­ző megemlítette még, hogy az őszi évad kezdete előtt, szeptemberben a színészek ellátogatnak kecskeméti üzemekbe, vállalatokhoz, lakóhelyi klubokba, hogy ezzel is segítsék a város la­kossága és a színház kap­csolatának erősödését. A látogatások alkalmával rög­tönzött műsort mutatnak majd be, s alkalom nyílik a közvetlen beszélgetések­re is. L. A. Házitészta Hajósról A Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat hajósi üzem­egysége eddig a kézi tarhonya készítéséről volt ismert. A múlt hónap közepe óta azonban újabb terméküket találhatják a pultokon a házi ízek kedvelői, a négy­tojásos nagykockatésztát. A túróscsusza, a krumplis­tészta, káposztástészta alapanyagát, a tésztanyújtást kivéve, ugyancsak kézzel állítják elő. Az új tészta- féleség bemutatkozása olyan jól sikerült, hogy a ren­delések alapján máris kevésnek látszik az 5 mázsa, ami jelenleg napi két műszak alatt kerül csomagba. Képünkön az asszonyok készítik az új terméket. (Pásztor Zoltán felvétele) Pedagógusok kitüntetése Ki mit tud? Néhány „leg” bevezetés­ként az eddigi elődöntők­ről. Az első, miskolci be­mutató keltette a legna­gyobb örömet. (Néhány, maradandó értékű teljesít­ményre emlékezhetünk.) Legkevésbé a május 18-i közvetítés tetszett. A leg­váratlanabb döntés: amikor a bíráló bizottság mindkét prózamondót „továbben­gedte”. A leghosszabb — és íeghosszadalmasabb — mű­sort tegnapelőtt nézhettük. A legtöbb szavazatot a táncdalénekesek kapták, vitathatatlanul a tánczene­karok okozták a legnagyobb csalódást. Volt jobb? A Ki mit tud? műsortól eredetileg körülbelül azt vártam, amit kaptunk. Jó átlagot, néhány eredeti te­hetséget és olykor-olykor gyenge teljesítményt, üres rutint. (Bármilyen furcsán hangzik: fiataloknál is ta­pasztaljuk, hogy megszo­kott sablonokkal, beidegzett gesztusokkal, megoldások­kal szeretnének hatást el­érni.) A csalódottság azért ér­ződik soraimból, mert — mint szóltam róla — ama bizonyos miskolci első elő­döntő után ígéretes folyta­tásban reménykedtem. Az effajta vetélkedők színvonalát döntően a be­mutatott „produkciók” ér­téke, minősége határozza meg. A Televízió szakem­berei a válogatást csak ke­véssé befolyásolhatják, az­zal az anyaggal gazdálkod­nak, amit a területi bemu­tatókon kapnak. A rendezésről A műsor szerkezete jó, gazdaságos. Az egyes elő­döntők felépítése, a számok egymásutánja is gyakorlott rendezőre vall. Sajnos, Me­gyeri Károly, a kitűnő, művelt főszerkesztő ezúttal nemigen találja helyét. Amit csinál, általában jó, pontos munka. De, sajnos, néha szertartásosan körül­ményes. Kérdéseivel, meg­jegyzéseivel — tegnapelőtt különösképpen — más ízt, hangulatot ad a műsornak, mint ahogyan ezt eredeti­leg tervezték. Bács-Kiskun megyei szereplők Megyénket eddig három „szám” képviselte. A tisza- újfalusi Bársony-kislány te­kerőlanttal muzsikált, stílu­sosan, továbbjutott. Az ér- sekcsanádi Király Ilonka — az elmúlt héten — pompás műsort állított össze helyi népdalokból. Tehetséges, ügyes, jó hangú éneke" ...................... - - • 'l--------------------------------­A lapítványok, kitüntető címek, díjak létesítése és adományozása A megyei tanács határozata BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA legutóbbi ülé­sén — az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága kez­deményezésére — felülvizs­gálta a megyei és a helyi alapítványok, kitüntető cí­mek és díjak alapításával, adományozásával kapcsola­tos gyakorlatot és az aláb­biak szerint határozott újabb alapítványok létesí­téséről, illetve megerősítet­te a korábban alapított dí­jakat: A megyei tanács megerő­síti a végrehajtó bizottság 366/1959. sz. határozatát, amellyel „Településfejlesztésért” elnevezésű emlékérmet és oklevelet alapított. Ezt az emlékérmet, az oklevéllel a megyei tanács azoknak a természetes és jogi szemé­lyeknek, társadalmi kollek­tíváknak adományozza, akik, illetve amelyek a leg­kiemelkedőbb tevékenysé­get fejtik ki a megyei te­lepülési — a községek és a városok — fejlesztése ér­dekében, akár a feladatok megtervezése, a végrehaj­tás megszervezése, irányí­tása, vagy a tervek végre­hajtása érdekében a lakos­ság társadalmi munkájának szervezése terén, továbbá az átlagon felüli értékű tár­sadalmi munka elismerése­képpen. A kitüntetés oda­ítéléséről minden év máso­dik negyedévi ülésén a me­gyei tanács dönt, figyelem­be véve a fejlesztési ver­senyben részt vevő helyi ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak véleményét, vala­mint a megyei tanács vb javaslatát. Évente 100 ki­tüntetés adományozható. A kitüntetéssel a tanács ap­parátusában, vállalatainál, intézményeinél dolgozókat hat nap jutalomszabadság illeti meg. A TELEPÜLÉSFEJLESZ­TÉSI versenyről szóló 26/1971. sz. megyei tanácsi határozatban foglaltak alap­ján az éves fejlesztési ver­senyben első helyezést el­érő városi tanácsok, járási hivatalok és a kategórián­kénti községi tanácsok éven­ként versenyzászló kitünte­tésben részesülnek. Az éves versenyben helyezést elérő tanácsok a következők sze­rint részesülnek pénzbeli Méltán jutott tovább. Azt tanácsoljuk, hogy a közép­döntőben kerülje a túlzott gesztikulálást, az olykor modoros-édeskés „viselke­dést” : mindez idegen a nép­dal világától. Kíváncsian várjuk további szereplé­seit. A Szitakötő — meg­állta a helyét. Láttuk már őket jobb formában is. Ha elgondolkoznának Szinetár Miklós és Petrovics Emil okos tanácsain, bizonyára sok gyönyörűséget szerez­nek a nézőknek és önma­guknak. Gratulálunk veze­tőjüknek, dr. Tóth Gézá­nak és az együttes tagjai­nak. * Nem fejezhetem be az ismertetést a bíráló bizott­ság tagjainak dicsérete nélkül. Szemléletesen, ügyesen magyarázták a döntéseket: amit csináltak, ízlésfejlesztés, művészeti ismeretterjesztés volt a ja­vából. Major Tamásnak mindenkihez volt néhány jó szava. Heltai Nándor juttatásban: városi taná­csoknál az 1. helyezett 500 ezer forint, a II. helyezett 300 ezer forint. Nagyközsé­geknél az I. helyezett 300 ezer forint, a II. helyezett 250 ezer forint, a III. he­lyezett pedig 200 ezer fo­rint. A községi tanácsok közül a 2500 lélekszám fe­letti kategóriában az I. he­lyezett 200 ezer forint, a II. helyezett 150 ezer forint, a III. helyezett pedig 100 ezer forint A 2500 lélek­szám alatti községek kate­góriájában az I. helyezett 150 ezer forint, a II. helye­zett 100 ezer forint, a III. helyezett pedig 50 ezer fo­rint pénzjuttatásban része­sül. A határozat 2. pontja sze­rint a megyei tanács „Mathiász János-díj” elnevezésű emlékérmet ala­pít. Ezzel a végrehajtó bi­zottság azokat a személye­ket tünteti ki. akik az ag­rártudományok gyakorlati hasznosítása, a tudomány és a gyakorlat kapcsolata folytán kiemelkedő ered­ményt érnek el, elsősorban és különösen a megye sző­lő-, gyümölcskultúrájának fejlesztése, nagyüzemi ter­melése, a csemegeszőlő nagyüzemi termelésének elősegítése érdekében. Az emlékérem évenként kerül kiadásra. Első alkalommal 1972. évben, Mathiász Já­nos születésének évforduló­ja alkalmából a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főis­kolai Karán rendezendő tu­dományos ülésszakon, illet­ve emlékünnepélyen. Éven­ként egy alkalommal leg­feljebb öt díj adható ki. Az emlékéremmel 5 ezer forint összegű pénzjutalom jár. Az emlékéremmel való kitüntetésre javaslatot te­hetnek az állami és szö­vetkezeti gazdaságok, tudo­mányos egyesületek, vala­mint a megyében működő kutatóintézetek. A tevé­kenység hasznosságának tárgyilagos megítéléséhez előzetesen szakvéleményt kell kérni a megyében_ mű­ködő kutatóintézetektől, a Budapesti Kertészeti Egye­tem Kecskeméti Főiskolai Karától, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Bács- Kiskun megyei Szervezeté­től. A HATÁROZAT harma­dik pontja szerint a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága 227/1970. sz. hatá­rozatával „Budai Pezső-díj” elnevezésű emlékérmet és oklevelet alapított, három­ezer forintos pénzjutalom­mal és azzal, hogy évente legfeljebb öt díj adható ki a pedagógusnapon. Ezzel a díjjal a végrehajtó bizott­ság azokat a pedagógusokat és a művelődésügyi irányí­tásban kiemelkedő munkát végző személyeket tüntet ki, akik munkásságukkal elősegítették a megye, vagy saját területük, iskolájuk nevelésügyének fejlődését, gyakorló pedagógiai műkö­désükkel. a nevelésügy to­vábbfejlesztésével, eredmé­nyes nevelői, irányítói, szer­vezői, vagy elméleti mun­kájukkal kiemelkedő ered­ményeket értek el a műve­lődéspolitikai célkitűzések megvalósításában. A végre­hajtó bizottság ezt a ha­tározatot jóváhagyólag megerősítette. A megyei tanács legutób­bi ülésén a Budai Dezső- díj alapításáról és adomá­nyozásáról szóló határoza­tot azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy évenként nem öt, hanem nyolc ilyen díj adományozható, és nemcsak pedagógusoknak, hanem olyan jogászoknak, újságíróknak és szociológu­soknak is, akik kiemelke­dően jó munkát végeztek, s ezzel hozzájárultak a me­gye célkitűzéseinek megva­lósításához. A határozat negyedik pontja szerint a megyei ta­nács „Bács-Kiskun megyéért” elnevezésű emlékérmet ala­pít Ezzel azokat a szemé­lyeket tüntetik ki. akik át­lagon felüli, kiemelkedő te­vékenységükkel a megyé­ben hosszú időn keresztül munkálkodva segítették és segítik a megye általános fejlesztését, felemelkedését, a lakosság életszínvonalá­nak javítását. A nemesfém­ből készülő emlékérem két­évenként kerül kiadásra, első alkalommal 1973. má­jus 1-én. Adományozására a megyei tanács jogosult. Egy alkalommal három személy részesíthető a ki­tüntetésben. Javaslatot te­hetnek a politikai, társa­dalmi és tömegszervezetek, a helyi tanácsok, vállalatok, állami és szövetkezeti gaz­daságok. A kitüntetés oda­ítélése előtt véleményt kell kérni a Hazafias Népfront megyei Elnökségétől és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsától. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága 244/1970. sz. határozatával Bács-Kis­kun megyei „Művészeti Díjat” alapított. A díjjal bronz­plakett, adományozó okirat és 5 ezer forint pénzjuta­lom jár. A díjban azok a természetes és jogi szemé­lyek részesülhetnek, akik illetve amelyek a megye irodalmi, zenei és színház- művészeti életének szerve­zésében, tudományos és művészeti közéletében kifej­tett alkotó, kutató és szer­vező munkájukkal megyei és országos sikereket érnek el és hozzájárulnak me­gyénk tudományos, művé­szeti hagyományainak ápo­lásához. Az adományozásra javaslatot tehetnek politi­kai, társadalmi és művelő­dési szervek. A HATÁROZAT 6. pont­ja szerint a megyei tanács a „Népek Barátsága” elnevezésű emlékérmet ala­pít. Ezzel azokat a termé­szetes és jogi személyeket, hazai és külföldi népművé­szeket, csoportokat, tudóso­kat és politikusokat tünte­ti ki. akik a Duna menti folklórfesztivál nemzetkö­zi rendezvényein való rész­vételükkel a népek barát­ságát, a békemozgalmat erősítik, a kultúrát és a művészetet gazdagítják, élenjárnak a nemzetiségi kapcsolatok ápolásában. Az emlékérem és az azzal járó oklevél kétévenként, a fesz­tivál ünnepségein kerül ki­adásra. Egy alkalommal legfeljebb tíz emlékérem adható ki. A kitüntetésre javaslatot tehetnek a poli­tikai. társadalmi és tömeg­szervezetek. művelődésügyi szervek. A végrehajtó bizottság megvonhatja a kitüntetése­ket azoktól, akik magatar­tásukkal, vagy tevékenysé­gükkel arra méltatlanná vájnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom