Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

IWí. június 32, csütörtök L oldal A fasiszta agresszió tanulságai Ma harmincegy eszten­deje kezdődött az évszá­zad legnagyobb arányú és legnagyobbra törő agresz- sziója: 1941. június 22-én indultak meg a náci hadak, hogy előbb térdre kénysze­rítsék, majd felszámolják a Szovjetuniót. Ez a vál­lalkozás — ha ideológiai politikai céljától függetle­nül is szemlélnénk — egyi­ke volt az emberiség tör­ténetének legvakmerőbb agresszív vállalkozásának. Mert mindenképpen az erő­viszonyok helytelen, hibás értékelése kellett ahhoz, hogy a hitlerista hadigépezet nekivágjon a nagy kaland­nak és megpróbálkozzék a Szovjetunió meghódításá­val. Természetesen a táma­dást nem lehet sterilen, ideológiai céljától függet­lenül szemlélni: mert a német hadsereg a szó min­den értelmében hódítani indult. A történelemből tanulni képes emberek kötelessé­ge, hogy a mai évfordulón emlékezetükbe idézzék 1941. június 22. oly nagy áldo­zatokkal szerzett tanulsá­gait. Az áldozatok iszonyú­ak voltak. A világháború éveiben több mint húsz millió szovjet állampolgár pusztult el. A fasiszták 1710 szovjet várost és több mint 70 ezer kisebb helységet, falut perzseltek fel. A Szov­jetunió elvesztette nemzeti vagyonának 30 százalékát. A második világháború az­óta is mementó az embe­riség számára. És ha a vi­lág egy-egy pontján ma helyi háborúk robbannak ki, ha feszültté válik a nemzetközi helyzet, még ma is felvetődik: kirobban- hát-e újra ilyen katasztró­fa? 1972-ben úgy látszik, hogy egy kiegyensúlyozot­tabb, békésebb világ leié haladunk. Szeretjük azt mondani: a tárgyalások ko­rát éljük. És valóban, az utóbbi idők olyan változá­sokat hoztak a nemzetközi politikában, amelyekről ko­rábban szinte álmodni som lehetett. Ha a békés erő­feszítéseket számba vesz- szük. már elég tekintélyes listát állíthatunk össze. Létrejött a háború utáni európai határokat garan­táló szovjet—NSZK és lengyel—NSZK szerződés, dokumentum született a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatának alapelveiről és ott az alá­írás (Leonyid Brezsnyev és Nixon aláírása) a második világháború óla született legjelentősebb katonai egyezmény — a SALT-meg- állapodás — alatt. Ezek az eredmények — ez látni való — hosszú- hosszú esztendők nehéz po­litikai erőfeszítéseinek kö­vetkezményei, ugyanakkor pedig elválaszthatatlanok az erőviszonyok alakulásá­tól. Mert a második világ­háború óta bekövetkezett legjelentősebb változás: a szocialista világrendszer létrejötte és megszilárdu­lása és a Szovjetunió meg­erősödése minden téren. Ez volt, amely a hideghá­ború évei után megalapoz­ta a tárgyalások mostani időszakát, és ez az, amely az egyezmények tartóssá­gát. garantálja. Korunkban sem pihen­nek még a fegyverek. Mind­az, ami például Délkelet- Ázsiában történik, elgon­dolkoztató. óvatosságra intő. A háború kiterjeszté­se, az a gátlástalanul vad reagálás, amellyel az Egye­sült Államok a szabadság- harcosok offenzívájára, a vietnamizálás nyilvánvaló kudarcára válaszolt — el­árulja: a katonai, az im­perialista körök részéről mennyi veszély fenyegeti még a világot. De éppen a vietnami háború bizonyí­totta be, hogy a fegyverek erejével nem sikerül meg­állítani a világon a hala­dás folyamatát. A vietnami kérdésre a megoldás csak Párizsban, a tárgyalóasztal mellett születhet. És ismét csak a nemzetközi erővi­szonyok azok, amelyek ezt kikényszerítik. Az erő, a következetes­ség, az elvi politika és a rugalmasság, ezek azok a politikai alapok, amelyeken a békés egymás mellett élés gyakorlata napjaink­ban alakul. Az 1941-es ag­resszió tanulságai bebizo­nyították, hogy ennek az egységes politikának egyik oldalát sem lehet elhanya­golni. Következetes meg­valósítása viszont olyan gyümölcsöket érlel, ame­lyek napjainkban az Európa-politikában máris éreztetik kedvező hatásu­kat és reményt érbesztenek a tartós béke megteremté­sére. K. A. Növényvédők versenye Sikeres növényvédelmi versenyre került sor teg­nap a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. A gazdaság szőlőinek növényvédelmé­ben dolgozó traktorosok között folyt a verseny. Mi­után a gépek műszaki ál­lapotát, a karbantartás mi­nőségét ellenőrizte a zsűri, a versenyzők első feladata a növényvédő gépek beál­lításával és üzemeltetésé­vel kapcsolatos 14 kérdéses szellemi totó volt. Ezután a gyakorlati versenyekre került sor, mely két rész­ből állt: az első részben 1 kh-t permeteztek be a vállalt permetlémennyiség- gel. Majd egy rutinpályán mentek végig a traktoro­sok gépeikkel, mely egy szőlősorfordulónak felelt meg. A részversenyek ösz- szegezése alapján az első helyezett Tornán Tibor, a táj ói kerület traktorosa lett, jutalmul egy mosógépet ka­pott. A kerületek közötti versenyt a balotaszállási kerület traktorosai nyerték. Találkozó az MSZMP Központi Bizottságának székházában Ultrahangos vizsgálat az állattenyésztésben Az iparban elterjedt a .gyártmányok ultrahang se­gítségevei történő vizsgá­lata, ellenőrzése. Ezt a módszert most már néhány helyen a mezőgazdaságban is alkalmazzák. Tegnap a borotai Egye­sülés Termelőszövetkezet­ben Bács-Kiskun és a szom­szédos megyék mezőgazda- sági szakembereinek, a ku­tatóintézetek és a felvásárló vállalatok munkatársainak mutatta be a Metrimpex r Uj népfrontklubok A megyében kialakuló­ban van a népfrontklubok hálózata: Eddig 18 nép­frontklub és kör kezdte meg működését megyeszer- te. A legújabb népfrontklu­bok Kecskemét környékén, Helvécián és Lajosmizsén, a művelődési házakban kezdték meg működésüket. Lászlófalván most szerve­zik a mozgalom klubját. Nemrégen alakult meg a népfront kiskőrösi Béke­klubja, amely elsősorban a béke és barátság erősítését, a szocialista országok éle­tének megismertetését tűz­te ki célul. Petőfi Sándor szülőhelyének Béke-klubja részt vállalt a tavaszi bé­kedemonstrációk szervezé­sében, s kiveszi részét a nagy költő születése közel­gő 150. évfordulójának elő­készületeiből is. Külkereskedelmi Vállalat és a kölni Krautkramer cég a sertéstenyésztésben jól használható ultrahangos készüléket. Dr. Fekete László ' tsz- elnök megnyitója után dr. E. Werhahn, a Max-Planck Intézet állattenyésztési és takarmányozási osztályának vezetője tartott előadást az ultrahangos eljárás jelen­tőségéről. Elmondta, hogy a bemutatásra kerülő USM 2—F típusú készülékkel le­hetővé válik az élő serté­sek szalonna- és karaj - vastagságának mérése anél­kül, hogy megsértenék, vagy fájdalmat okoznának vele az állatoknak. Virág István, a MÁV Északi Járműjavító Üze­mének mérnöke az ultra­hangos készülék szerkeze­tét, működési elveit, felté­teleit mutatta be diafilm segítségével, majd a gya­korlatban a mérési ered­ményeket a megjelent szak­emberek a levágás után el­lenőrizték. A bemutató a Krautkramer cég osztály- vezetőjének összefoglalója után vitával zárult. Az MSZMP Központi Bizottsága szerdán vendé­gül látta azokat a pedagó­gusokat, tudósokat, párt-, állami és társadalmi funk­cionáriusokat, akik jelen­tős részt vállaltak a Köz­ponti Bizottságnak az álla­mi oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozata előkészíté­sében. A résztvevőket Aczél György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára üdvözölte. A baráti hangulatú össze­jövetelen Kádár János, a E.özponti Bizottság első titkára tolmácsolta az MSZMP Központi Bizott­ságának elismerését és kö­szönetét a résztvevőknek, és rajtuk keresztül mind­azoknak, akik segítették a Központi Bizottság határo­zatának előkészítéséi. (MTI) T udományos ules get adtak a kórházban dol­gozó orvosoknak ahhoz, hegy kutatási eredményei­ket orvos kollégájuk és az érdeklődők előtt ismertet­hették, és ezzel a gyógyí­tás ügyét segítették. — Az emlékülésen dr. Kanyó Já­nos bevezetője után dr. Tóth János, dr. Dómján Gyula, dr. Kanyó János, dr. Nádor Ervin, dr. Kör- mendy László, dr. Palásthy József és dr. Tuss László tartottak figyelemre méltó előadásokat. A Kalocsai Városi Ta­nács egészségügyi osztálya és a városi kórház június 20-án délelőtt dr. Szám László főorvos halálának ívfordulója alkalmából tu­dományos emlékgyűlést rendezett, melynek kettős értéke, hogy egyrészt meg­emlékeztek egy olyan or­vosról, aki egész életét hi­vatásának szentelte és egyéni magatartásával, em­beri humanizmusával pél­daképül szolgál a későbbi orvosnemzedéknek, más­részt pedig, hogy lehetősé­Csodavíz az Egri víz Fodor- és borsmenta, cit­rom-, kakukk- és szurok­fű, levendulavirág, korian- der- és ánizsmag, szegfű­szeg, szerecsendió, narancs- és citromhéj, valamint to­vábbi két egzotikus „drig” almapálinkába áztatva: ez az „Egri víz”, amelyről már az 1700-as évektől szólnak a krónikák, s ame­lyet a helybeliek gyógyital­nak, a gyomorbántalmak csodaszerének tartanak. Az italt valamikor tiszta szesz­ből állították elő a feren­cesrendi szerzetesek; gyár­tása — és ezt kevesen tud­ják — ma is hétpecsétes titok, s bár a Heves megyei Szeszipari Vállalat évente száz hektolitert állít elő, ez nem megy a minőség ro- vására. Egri előállítói, tíz em­ber, — akik tulajdonképp újra kikísérletezték gyártá­sát, mert a püspökségtől csak fűszerek listáját, de nem arányát kapták meg, már most felkészültek a várható érdeklődés növeke­désére, és a technológia korszerűsítésével javítják a gyártás feltételeit. Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról XII. Az öregségi nyugdíj Miss Európa- és egy munkás bére Estorilban, a divatos por­tugál fürdőhelyen kedden megválasztották Európa 1972. évi szépségkirálynő­jét. A döntőbe egy nyu­gatnémet, egy angol, egy osztrák, egy máltai és egy svéd lány jutott. A zsűri­tagok először a „legkedve­sebbet” választották ki kö­zülük. Ezt a megtisztelő cí­met egy istanbuli manö­ken, Mehtap Silahcioglu nyerte. Végül a két tucat versenyző legszebbikét egy 24 éves düsseldorfi titkár­nőben, Monika Sarpban ta­lálta meg a zsűri. A dobo­gó másik lépcsőfokára a svéd Elisabeth Ire Johnson, egy szőkehajú, kékszemű lány lépett; a harmadik az ugyancsak szőke-kék kla­genfurti Uschi Pacher lett. A szépségversenynek ott­hont adó szálloda előtt eközben tüntetők vonultak fel. Szerényen emlékeztet­ték a rendezőket, hogy a belépőjegy ára éppen any- nyi volt, mint amennyi egy portugál munkás minimá­lis havi bére tiz termelőszövetkezeti nyugdíjévét szerzett. A jo­gosultság azzal a nappal kezdődik, amelyen az ille­tő a meghatározott élet­kort betöltötte. Ha azon­ban ezen a napon még nincs tíz nyugdíjévé, öreg­ségi nyugdíjra szóló jogo­sultsága akkor kezdődik — függetlenül az életkortól — amely napon a tíz nyug­díjévét megszerezte, pon­tosabban egy nappal ké­sőbb. De a 60 éves tsz-tag férfi és az 55 éves tsz-tag nő is jogosult öregségi nyugdíjra, ha utolsó mező- gazdasági termelőszövetke­zeti tagságának megszűné­sét követően létesített munkaviszonyával legalább tíz év szolgálati időt szer­zett. Például: Kovács Ist­ván 1953-tól 1957-ig ter­melőszövetkezeti tag volt, majd ipari munkaviszonyt létesített, s ebben 1957. ja­nuár 1-től 1968. június 30- ig dolgozott, s ekkor újra termelőszövetkezetbe lépett tagként. De 1969. április 8-án betöltötte 60. életévét. Ennek megfelelően tehát 1969. április 9-én kérheti öregségi nyugdíjának meg­állapítását. bár 65. élet­évét még nem töltötte be. Természetesen, ilyen kö­rülmények között (amint azt sorozatunk második ré­szében kifejtettük) ipari nyugdíjat kap az illető. A termelőszövetkezeti öregségi nyugdíj 10 nyug­díjév után a havi átlagjöve­delem harminchárom száza­léka. Ha a jogosultnak tíz­nél több nyugdíjévé van, a nyugdíj mértéke a tíz évet meghaladó minden nyug­díjév után a 25. nyugdíj­évig bezárólag a havi át­lagjövedelem 2—2 százalé­kával, a 25 évet meghala­dó minden nyugdíjév után pedig a havi átlagjövedelm 1—1 százalékával emelke­dik. Nem haladhatja meg viszont a havi átlagjövede­lem 70 százalékát. Ve­gyünk erre egy példát: Kovács Istvánt a máso­dik nyugdíjosztályba sorol­ták be, ami azt jelenti, hogy figyelembe vehető havi átlagjövedelme 1000 (ezer) forint. Megszerezte a 10 nyugdíjévét és betöl­tötte a 65. életévét. Így te­hát havonta az ezer forint­nak 33 százalékát kapja nyugdíjként, vagyis: 330 forintot. De leszögezi a törvény, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 460 forint. Kovács István tehát nem 330 fo­rintot, hanem 460 forintot kap havonta. Ugyanis — szintén a jogszabályra hi­vatkozunk — ha a megál­lapításra kerülő nyugdíj összege a havi 460 forintot nem éri él, úgy azt erre az összegre kell kiegészíteni. Természetesen nem jo­gosult öregségi nyugdíjra az, aki rokkantsági nyug­díjban részesül és nem jo­gosult öregségi nyugdíjra — a termelőszövetkezeti nyugdíj szabályok szerint — az sem, aki egyéb jog­szabály alapján megállapí­tott öregségi nyugdíjat kap. A tsz-nyugdíjtörvény szerint a jogosultat csak egy nyugellátás illeti meg. s az, aki több nyugellátás­ra jogosult, ezek közül vá­laszthat. (Következik: A rokkant­sági nyugdíjé A nyugdíjalap kiszámítá­sát, a nyugdíj osztályokat ismertető előző részben szándékosan nem tértünk ki a munkabérátlag kiszá­mításának különféle ese­teire. Ez ugyanis — már­mint a kiszámítás módja — attól függ, hogy az il­lető a nyugdíjazását meg­előző irányadó időszakban milyen biztosítási jogvi­szonyban szerezte nyugdíj­évéit. Elhagytuk a részle­tezést azért is, mert a ki­számítást a nyugdíjat meg­állapító szerv végzi el és az olvasó ennek a bonyo­lult műveletnek az isme­retére aligha tart igényt. Térjünk rá a továbbiak­ban a termelőszövetkezeti tagokat megillető nyugel­látások és egyéb ellátások ismertetésére. Ezek közül is elsősorban nézzük meg részletesebben az öregségi nyugdíjat. Az előzőekben már beszéltünk azokról a feltételekről, amelyek szük­ségesek ahhoz, hogy a ter­melőszövetkezet tagja öregségi, rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdí­jat, baleseti járadékot, il­letőleg kártalanítási segélyt kaohat. öregségi nyugdíjra en­nek megfelelően az a 65. életévét betöltött férfi, il­letve 60. életévét betöltött nő jogosult, aki legalább f

Next

/
Oldalképek
Tartalom