Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

▼üág proletárjai, egyesüljetek! WTOfíTJÉPE A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁN A-K, N Á PI L A A XXV11. írt 145. szám 1972. június 22. Indira Gandhi látogatása Kádár Jánosnál Nagygyűlés az Egyesült Izzóban Indim Gandhi, az Indiai gyönyörködött az indiai A szívélyes, baráti talál- Köztársaság miniszterelnö- kormányfő. közön jelen volt Péter Já­ke és kísérete szerdán dél- * nos külügyminiszter, dr. előtt a Hősök terén meg- Indira Gandhi szerdán Kos Péter, továbbá P. N. koszorúzta a magyar Hő- látogatást tett Kádár Já- Haksar, az indiai minisz- sök emlékművét. nosnál, a Magyar Szociális- terelnöki titkárság vezető­A koszorúzásnál jelen £ Munkáspárt Központi je és C B Muthamma az volt Fehér Lajos, a Mi- Bizottságának e so titkára- Indiai Köztársaság buda- nisztertanács elnökhelyette- nal’ a Központi Bizottság pesti nagykövete, se, Szépvölgyi Zoltán, a Fő- székhazában. (Folytatás a 2. oldalon) városi Tanács elnöke, Hol- lai Imre külügyminiszter­helyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új­delhi nagykövete, Pesti Endre vezérőrnagy, a bu­dapesti helyőrség parancs­noka és a külügyminiszté­rium több vezető munka­társa. Indira Gandhi és kísérete a koszorúzás után Budapest nevezetességeivel ismerke­dett. Először a Füredi úti lakótelepet keresték fel. A belvárosban Indira Gandhi gyalogsétát tett a Váci ut­cában, s betért a Nép- művészeti és Háziipari Vál­lalat boltjába. Budán a Ha­lászbástyáról — majd a Mátyás-templom megtekin­tése után — a Citadelláról Budapest panorámájában Indira Gandhi, indiai miniszterelnök látogatási Kádár Jánosnál, az MSZMP első titkáránál (MTI Foto — Vigovszki F. felv. — KS) tett Tervek a gépkocsiszerviz és -alkatrészellátás javítására Naponta tapasztalhatjuk, hogy országosan, s így me­gyénkben is egyre több gépkocsi közlekedik az uta­kon. Természetes, hogy gondoskodni kell ezeknek a járműveknek a javításáról, rendszeres karbantartásáról is. Hogyan állunk ezzel Bács-Kiskunban és milyen célkitűzések születtek a kö­vetkező évekre? Ezekre a kérdésekre kaptunk vá­laszt a legutóbbi megyei közlekedési tanácskozáson. Két évvel ezelőtt, 1970- ben a megye szocialista szektora 400 ezer óra gép­kocsiszerviz-kapacitással rendelkezett. Ez, sajnos, nem elégítette ki a roha­mosan növekvő igényeket, így, amikor a negyedik öt­éves terv készült, már 30 millió forintot irányoztak elő a szolgáltatásfejlesztési alapból a szervizhálósat bő­vítésére. Ehhez a 30 mil­lió forinthoz még hozzá jön a vállalatok és szövet­kezetek anyagi eszköze is. Ebből a következő helye­ken és kapacitással történik fejlesztés a negyedik ötéves tervidőszakban: Kecskemé­ten 370 ezer órával. Baján 100 ezer órával. Kiskunfél­egyházán 00 ezer órával, Kalocsán 80 ezer. Kiskun­halason 60 ezer, Kiskőrösön 50 ezer és Tiszakécskén 35 ezer órával növekszik a kapacitás. A személygépkocsik javí­tási lehetőségeinek jobb ki­alakításával egvidőben merül fel a gond. hogy nem megfelelő az alkatrészellá­tás. Ez, amint köztudott, nem kizárólag megyei sa­játosság, sajnos, órszágos jelenségről van szó. A ne­gyedik ötéves tervben ezen a téren is változtatásra van szükség, amelynek első je­lei máris tapasztalhatók, így például a nemrégiben megnyílt kiskunfélegyházi iparcikk-áruházon kívül Kecskeméten is átadtak rendeltetésének egy alkat- részbőltot. S ha az autók­kal kapcsolatos szerviz­szolgáltatásról, az alkat­részellátásról beszéltünk, érdemes még néhány szó­ban megemlíteni az üzem­anyagtöltő állomásokat, az ezzel összefüggő jelenlegi helyzetet és a tervezett ja­vítást is. Két esztendővel ezelőtt, 1970 végén, mindössze 20 ilyen állomás működött a megye területén. S ez meg­lehetősen kevés volt akkor, s főlég kevés most. Az ÁFOB fejlesztési terve sze­rint — amelyet a megyei tanács jóváhagyott — a negyedik ötéves tervben to­vábbi húsz üzemanyagtöl­tő állomást létesítenek a megyében. Elsősorban vá­rosokban. nagyközségekben, illetve olyan településeken, ahol nagy a gépkocsiforga­lom. így jöhetett számítás­ba Bugac, Solt, Hajós, ízsák és Jakabszállás is. Elmondhatjuk, hogy a ter­vezett húsz állomásból az >972-es év végére tizet már át is ad az ÄFOR a for­galomnak. Ha hozzátesszük az elmond-itt-'cboz. hogv . - fogyasztási és érték”-;?' szövetkezetek, valamint a termelőszövetkezetek együt­tesen további 16 üzem­anyagtöltő állomás létreho­zását tervezik, bizhatunk abban, hogy az üzemanyag­beszerzés nem okoz gon­dot sem a közüléteknek, sem a lakosságnak. G. S. Közlemény a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa vezetőinek tanácskozásáról A kormány és a SZOT vezetői tanácskozást tartot­tak. Megállapították, hogy a legutóbbi megbeszélésü­kön elhatározott célok és tennivalók teljesültek, illet­ve a végrehajtásukhoz szük­séges intézkedések megtör­téntek. A munkások és alkalma­zottak reáljövedelmének 1971. évi átlagos emelkedé­se megfelelt a népgazdasá­gi tervnek és a nemzeti jö­vedelem emelkedésével ará­nyosan alakult Ennek meg­felelően 1971-ben a reálbé­rek 2,5 százalékkal, a reál- jövedelmek pedig 5 szá­zalékkal nőttek. Az el­határozásnak megfele­lően végrehajtásra került az alsó- és középfokú isko­lákban tanító pedagógusok, az egészségügy területén dolgozók és a gyógyszeré­szek fizetésének emelése. Javult a több és jobb mun­kát végző dolgozók, vala­mint a vállalati törzsgárda anyagi és erkölcsi elisme­rése, megbecsülése. Mind több vállalat alkalmaz olyan ösztönző bérformákat, ame­lyek alkalmasak arra, hogy az átlagosnál többet nyújtó dolgozók a rendelkezésre álló bérkeretből és nyere­ségrészesedésből magasabb fizetést, jövedelmet érhes­senek el. Ugyanakkor megállapí­tották, hogy több problé­mával foglalkozni kell. Fo­kozatosan ki kell küszöböl­ni azt, hogy az állami ipar egyes vállalatainál a mun­káskeresetek indokolatlanul alacsonyabbak legyenek, mint egyes szövetkezetek hasonló munkakörében. Különböző okok hatására egyik évről a másikra a bérből és fizetésből élők egyes csoportjainak reáljö­vedelme nem nő, esetleg csökken. Ennek okai rész­ben a család növekedése, a nyugdíjba kerülés, részben pedig a keresetváltozások és árnövekedések. A továb­bi intézkedések során e problémára megfelelő fi­gyelmet kell fordítani. A kormány és a SZOT veze­tői egyetértettek abban, hogy csökkent az olcsó áru­cikkek hiánya, azonban az alacsonyabb vásárlóerejű lakosság ilyen árukkal való ellátottsága még nem ja­vult kellőképpen. Erőtelje­sen végre kell hajtani a kormány határozatait azok­kal szemben, akik jövedel­müket nem munkával, ha­nem spekulációval szerzik. A kormány és a SZOT vezetői megbeszélést foly­tattak a munkaidő-csökken­tés további kiterjesztéséről az ipari, építőipari ágaza­tokon kívüli területeken. A SZOT vezetői tájékoz­tatták a kormány vezetőit, hogy a szakszervezeti moz­galomban, valamint a szo­cialista brigádvezetők kö­rében megelégedést váltott ki az a két kormányzati in­tézkedés, amelyek arról rendelkeztek, hogy a vál­lalat által adományozható „A vállalat kiváló brigádja” kitüntetéssel járó pénzju­talmak összege költségként úgy számolható el, hogy a bérszínvonal, illetve a bér­tömeg megállapításánál, számításbavételénél azt nem kell figyelembe venni. Magas erkölcsi megbecsü­lésnek minősítik azt a ren­delkezést, hogy 1973-tól a Munka Vörös Zászló Ér­demrendje is adományoz­ható a szocialista brigádok, munkacsoportok részére. A kormány és a SZOT vezetői megállapodtak ab­ban, hogy. a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásán elhangzott és írásban benyújtott észrevé­teleket, javaslatokat, ame­lyek felhasználásra alkal­masak és intézkedést igé­nyelnek, eljuttatják az il­letékes minisztereknek és szakszervezeteknek, akik és amelyek a felhasználás módjáról, valamint a tett intézkedésekről 1972. har­madik negyedév végéig az illetékeseknek tájékoztatást adnak. (MTI) Épülő iskolák a megyeszékhelyen Tízezer liba Fehérük a tanyaudvar a harkakötönyi Egyesülés Tsz állattenyésztő központjában. Tízezer libát nevel itt a szövetkezei négy tagja zárt-, illetve szabadtarlásos módszerrel. A pecsenyeludat rövidesen szállítják, a többit meghizlalják. Kurgyis Margit és Magyar Jenő- né. akik az egyik műszakban dolgoznak, itatják a víziszárnyasokat. (Pásztor Zoltán felvétele.) Három lakótelep építése folyik jelenleg Kecskemé­ten. A hajdani Méhesla­pos helyén mind jobban körvonalazódik a kétszin tes házakból kialakuló Műkertváros, A Csilléri- telep elkészült, a hozzá­kapcsolódó Hunyadiváros társas- és családi házai fo­lyamatosan épülnek és ezernél több család talált már otthonra eddig a leg­erőteljesebben fejlődő tá­gas, levegős új lakótelepen, a , Széchenyivárosban. Mindhárom városrésznek általános iskolára is szük­sége van. A Széchenyivárosban a 16 tantermes, három elő­adótermes, két napközis helyiséggel, tornatererfi- mel és konyhával felsze­relt oktatási intézmény tervek szerint 1972 őszén nyitja meg kapuit, s a kö­vetkezetes és bátor kom­munista, Molnár Erik aka­démikus nevét veszi fel. A távlati tervekben még egy iskola építésére kerül sor a Széchenyivárosban. (A lakótelep elkészülte után az itt élő emberek száma megközelíti majd a nyolc­ezret.) A Hunyadivárosban, a Kandó Kálmán úton épül a 12 tantermes iskola. A négy napközis helyiséggel, nagyméretű tornaterem­mel, három politechnikai műhellyel, konyhával, ebédlővel rendelkező isko­la költségvetési összege el­éri a 19,3 millió forintot. Megnyitására — a tervek szerint — 1974 őszén kerül sor. A Műkertváros fejlődé­sével indokolttá vált a méheslaposi iskola bővíté­se is. Itt négy új tanterem építését tervezik, s előre­láthatóan 1973-ban kezdik meg a bővítés munkála­tait. A Béke téri általános is­kolában 1 millió forintos költséggel készül az új po­litechnikai műhely. A ter­vek szerint az 1972—73-as tanévben a gyakorlati fog­lalkozásokat már az új műhelyben tarthatják az iskola nevelői. S. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom