Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

Wn. Jót?tus IS, vasárnap S. oldal Bács-Kiskun megye élen halad a fogyasztási szövetkezeti mozgalom korszerűsítésében Dr. Molnár Frigyest, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, Kecskemét országgyűlési képviselőjét, a SZÖVOSZ elnökét régi kapcsolatok fűzik a me­gyéhez. Két évtizedig te­vékenykedett Kecskeméten felelős politikai vezető­ként. Mindig szívesen em­lékezik az itt eltöltött, küzdelmekben és sikerek­ben egyaránt gazdag évti­zedekre. Ma is élénk kon­taktusa van megyénkkel, jól ismeri politikai és gaz­dasági gondjainkat, ered­ményeinket. A napokban néhány idő­szerű — a szövetkezeti mozgalmat érintő — té­mában kértünk informá­ciót tőle. Molnár elvtárs készségesen tett eleget kí­vánságunknak. <— Tudjuk, hogy jól ismeri a megye szövet­kezeti mozgalmának eredményeit, hiszen több mint egy évtizedig volt az MSZMP megyei bi­zottságának első titká- na. Mint a SZÖVOSZ elnöke, gyakran elláto­gat hozzánk, s a me­gyeszékhely országgyű­lési képviselőiekét szin­tén sokat tevékenyke­dik. Szeretnénk, ha el­mondaná véleményét a mozgalom utóbbi évek­ben elért fejlődéséről. — Szocialista fejlődé­sünk eddigi színvonala, a szocializmus felépítésének magasabb igényei, gazda­ságirányítási reformunk, korszerű szövetkezetpoliti­kai elveink jó feltételeket teremtettek az utóbbi évek­ben az egész magyar szö­vetkezeti mozgalom to­vábbfejlődése számára. E kedvező körülmények for­málják a fogyasztási szö­vetkezeti mozgalom egé­szének és három ágazatá­nak: a fogyasztási, beszer­ző és értékesítő, a taka­rék-, valamint a lakásszö­vetkezeteknek a tevékeny­séget is. Nagy jelentőségű a parlament által közel-' múltban megalkotott egy­séges szövetkezeti törvény. Ennek szellemében már egyrészt megszülettek, másrészt a kidolgozás sza­kaszában vannak a külön­böző fogyasztási szövetke­zetekre vonatkozó magas­szintű ágazati jogszabá­lyok. Mindez azt tükrözi, hogy pártunk és államunk a szövetkezetek tényleges társadalmi és gazdasági szerepének megfelelő je­lentőséget tulajdonít nap­jainkban, de a jövőre vo­natkozóan is. Számomra külön is öröm, hogy a mozgalom korszerű megújulása Bács- Kiskun megyében az élvo­nalban halad, számos vo­natkozásban pedig .orszá­gosan is kiemelkedő, el­terjesztésre méltó eredmé­nyeket ért el. Az országos és a megyei gazdaságpoli­tika helyi megvalósítását dinamikusan szolgálják a szövetkezetek és megyei szövetségük, a MÉSZÖV. A megyében a fogyasz­tási szövetkezetek kiske­reskedelmi forgalma az el­múlt esztendőben 14,7 szá­zalékkal volt magasabb az előző évinél, 3,6 százalék­kal haladta meg az orszá­gos átlagot. Megkezdte eredményes működését a megyeszékhelyen a 13 fo­gyasztási szövetkezet koo­perációjával létrehozott legnagyobb szövetkezeti áruház. Figyelemreméltó, hogy a megye fogyasztási szövetke­zeteinek keretében jelenleg 119 mezőgazdasági társulás tevékenykedik. Ezek mind hatékonyabban segítik a különböző kisgazdaságok korszerűsödését, áruterme­lésének fejlődését. E 'leg­különbözőbb formában dolgozó háztáji, házkörüli és más kisegítő gazdasá­gok tevékenységére pedig közismerten nagy szükség van, mind a helyi ellátás szemszögéből, mind orszá­gosan. A fellendülést jellemzi a megye fogyasztási szövet­kezeteinek ipari és szol­gáltató tevékenysége is. E tekintetben is országos je­lentőségű példákkal dicse­kedhet Bács-Kiskun. A kecskeméti UNIVER Fo­gyasztási Szövetkezet élel­miszeripari tevékenysége kiemelkedő, termékei szer­te az országban kedvel­tek. A fejlődés elérésében nagyra értékelem a szö­Molnár Frigyes: (a kép bal oldalán) —Támogatjuk a modellszövetkezetek létrehozását. (Tóth Sándor felvétele) vetkezet dolgozóinak gyak­ran igen fáradságos, de szép és eredményes mun­káját, valamint tiszteletet érdemlő emberi magatar­tását a megújult szocia­lista munkaversenyben és brigádmozgalomban. — Ismereteink szerint a megyében több mo- dellszövetkezet alakult. Szeretnénk ezzel kap­csolatban további in­formációkat kapni. — Mozgalmunk minden erőforrását a szövetkeze­tek tevékenységének ko»- szerű továbbfejlesztésére fordítja. Többek között ar­ra, hogy a szövetkezeti tagság széles körű kereske­delmi, vendéglátóipari, kis­termelői, szolgáltatási és lakásigényeit még tudato­sabb szövetkezeti munká­val elégítse ki. E célok szolgálatába állítják üzlet- és árpolitikájukat, az igé­nyek szerint bővítik to­vább tevékenységi körü­ket. A cél az, hogy a ve­zetési és az irányítási rend­szerben még jobban érvé­nyesüljön a demokratiz­mus, a tagsági önkormány­zat, egyben a ti'sztségvise­lők és a dolgozók egysze­mélyi felelőssége is. Mindez valójában a szö­vetkezetek egész belső mechanizmusának korsze­rűsítését kívánja. Jelenleg sajátos helyzetben va­gyunk: a népgazdaság irá­nyítási rendszere az ismert reform alapján a mai igé­nyek szerint alapjaiban kor­szerűsödött, a szövetkezete­ken belül viszont a haté­konyabb gazdálkodást meg­teremtő vezetési rendszer még korántsem felel meg az új követelményeknek. Mindez együtt igen bo­nyolult kölcsönhatásban van egymással és gondos előkészítő munkát, a kü­lönböző tárgyi, személyi és szervezeti feltételek egy­idejű megteremtését kíván­ja. E nagy munkában a SZÖVOSZ segíteni kíván. Kidolgoztuk a szövetkeze­tek belső mechanizmus- rendszerének főbb irá­nyait, gyakorlati tenniva­lóit, figyelembe véve az ország különböző terüle­tein működő szövetkezetek differenciált helyzetét. A célok megvalósítását segítik elő az említett mo­dellszövetkezetek. A SZÖ­VOSZ részéről például a kereskedelem és vendég­látóipar szempontjából az eltérő adottságok között tevékenykedő Kiskőrösi és Kunszentmiklósi ÁFÉSZ- eknek kívánunk közvetlen segítséget nyújtani. Az alaptevékenység fejlesztése mellett a Keceli ÁFÉSZ- nek a kertészeti, ezen be lül a meggytermelás kor­szerű modelljének kialakí­tásában adunk támoga­tást. A Kiskunfélegyházi , ÁFÉSZ-nél a kisállat-, fő­leg a libatenyésztés, vala­mint a korszerű feldolgo­zás fejlesztésében műkő dünk közre. A szövetkezetek közvet len segítése természetesen a MÉSZÖV feladata. Ezért a SZÖVOSZ elsősorban a megyei szövetségekkel mű­ködik együtt, az ő munká­jukat támogatja a modell­szövetkezetek létrehozásá­ban is. — Az elmondottak ér zékeltetik, hogy mind hatékonyabban töreked­nek a ház körüli és a kisegítő gazdaságok, va­lamint a kiskerlmoz- galom segítésére. Egy­re nagyobb igény je lentkezik azonban a kis­gépek iránt. Több, ol­csóbb, praktikusabb be­rendezést kérnek a kis­termelők. Tudomásunk szerint több kezdemé­nyezés történt már eb­ben az irányban is. — Valóban széles körű társadalmi igény jelentke­zik. A fogyasztási szövet­kezetek még nem tudják kielégíteni a szükséglete­ket. A SZÖVOSZ, mint a szövetkezetek és a tagság országos érdekképviseleti szerve, sokoldalúan törek­szik a kistermelők korsze­rű eszköz- és gépellátásá­ra. Mint képviselő is örü­lök annak, hogy a parla­ment mezőgazdasági és ipari bizottsága legutóbbi együttes ülésén a mező- gazdasági gépellátást tár­gyalva, nem feledkezett meg a kisgépek fontossá­gáról sem. Olyan állásfog­lalás született, hogy az ér­dekelt minisztériumok, te­hát a KGM, a MÉM, a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ és az OKISZ bevonásával külön bizottság dolgozza ki az ezzel kapcsolatos to­vábbi teendőket. I — A korszerűség meg- * kívánja a szövetkezeti Í | kooperációkat. Egy-egy | szövetkezeten belül, de i egymással is társulva 1 jobban meg tudják szer- * vezni a termelés, a fel­dolgozás és az értékesí­tés összhangját. — A kérdés egyben tar­talmazza a magam vélemé­nyét is. Amint az előzőek­ben szó volt róla, a szö­vetkezetek különböző alap- tevékenységének, továbbá a kisgazdaságok áruterme­lésének fejlesztése egyaránt igényli a szövetkezeten be­lüli gazdasági kapcsolatok tudatos és együttes fej­lesztését. Ennek elősegíté­sét szolgálják a különböző modellszövetkezetek is. Emellett szükség van a fogyasztási szövetkezetek egymásközti, a takarék- és lakásszövetkezetekkel tör­ténő együttműködésére is. Helyesnek tartom a fo­gyasztási szövetkezetek kü­lönböző kooperációit a me­zőgazdasági és ipari szö­vetkezetekkel. Ezt számos tényező, «a tagság sokrétű igényeinek jobb kielégíté­se, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőfor­rás hatásosabb hasznosítá­sa indokolja. A sokféle együttműködés létrehozá­sában számos tapasztalat­tal rendelkezik a megye. — Fiatalok — alig két évesek — a szövetkeze- | tek új típusai, a lakás- szövetkezetek. A me­gyében több kezdemé­nyezés született a moz- jj'galom kiszélesítésére. A félkészház-akció nagy sikert aratott. Milyen I további lehetőségek adódnak a fejlesztésre? — A megye valóban fi­gyelemre méltó kezdemé­nyezéseket és elismerésre méltó eredményeket mu­tat fel. A szövetkezetek a félkészház-akció mellett — újabb példaként — két­szintes, úgynevezett „lánc­házakkal” kívánják előse­gíteni a családi otthonok építését. A lakásszövetkezeti moz­galom hatékony eszköze lehet lakásprogramunk megvalósításának. Szerin­tem helyes, ha az állami bérlakások, a tanácsok ál­tal értékesítésre kerülő la­kások tulajdonosai lakás- fenntartó szövetkezeteket alakítanak. A saját erő­ből épülő társasházak és családi házak mellett e szövetkezeti forma is kap­jon nagyobb figyelmet. A fogyasztási szövetke­zetek az eddiginél még jobban segíthetik a csa- iáoiház-épí tőket. Többek között az építkezési anya­gok beszerzésével, az épít­kezésekhez szükséges esz­közök, kisgépek kölcsön­zésével, jogi tanácsadással és más módon. — A megye lakossá­gának jelentős része még mindig tanyán él. Az itt élők áruellátásá­nak megszervezése nem könnyű feladat. Mit le­hetne tenni annak érdé- ' kében, hogy a tanyavi­lágban is könnyebbé váljék a napi szükség­leteket szolgáló cikkek beszerzése? — A tanya, mint isme­retes, napjainkban és még hosszú ideig a gazdálko­dásunk helyzetével össze­függő gazdasági, lakóhe­lyi és települési kom­plexum, amely az itt élő emberek életkörülményeit, közte kereskedelmi ellátá­sát is hátrányosan befo­lyásolja. v A megyei vezető szer­veknek megfelelő prog­ramja van a tanyai gon­dok megoldására. A fo­gyasztási szövetkezetek so­kat tettek már a tanyai ellátás javításáért. A SZÖVOSZ közreműkö­dik abban, hogy a prog­ram sikeresen valósuljon meg. Segíti a fogyasztási szövetkezeteket a tanyás körzetek napi ellátásának jobb megszervezésében, s egyben a tanyai gazdálko­dásban ma is kétségkívül meglevő lehetőségek és tartalékok hasznosításá­ban. Fontos, hogy e témában a fogyasztási szövetkeze­tek együttműködjenek a helyi tanácsokkal és az ér­dekelt mezőgazdasági nagy­üzemek vezetőivel. Csak összefogás hozhat kielégí­tő eredményeket, — han­goztatta végezetül dr. Mol­nár Frigyes elvtárs. Tí. S. fogadta. Eljöveteléig 1958-ig, tíz éven át igazga­tó is volt. Akkor már eb­ben az iskolában, ahol a találkozót tartják. „Azóta is nagy dolgok történtek Öreg­csertőn” — tér a legújabb változásokra a tanító úr, s „osztályzata” meleg elisme­rés. „Ezekben ott vannak az én tanítványaim, ti is. Az utódok büszkék lehet­nek erre a generációra”. A „hetes”, dr. Csóti " András az osztály nevében számol be, hogy a 38 év alatt miként oldot­ták meg az iskolában ka­pott .házi feladatot.” Ját­szó :di ez a különleges óra, de mégis milyen torokszo- rongp’ó. Hogy még el se igazodhatott az életben az iskola után ez a korosztály, máris a háborúban találta magát. Csupor Jancsi, Ta­más Pista vissza se jött többé. Cabai Margit is a légiriadó szirénáját hallot­ta élete utolsó percében . . . A háború is véget ért. Új­rakezdés. Tapogatózás. Az­tán már szabadságban, fénvben folytathatták a „házi feladatot”. A’tovább­tanuláshoz is volt kedv, akarat. (A felelő munka­könyvében például ilyen bejegyzés van a szakkép­zettségre: kőműves, jogász.) „Nincs mit szégyelnie.en- nek a korosztálynak” — is­métli • szinte a tanítói mi­nősítést a „felelő”, s 'beszél a neonfényes utcáról, á tér­dig erő sárral „ékeskedő” csintova eltűnéséről, a kontytetős házakról, padlós szobákról tévéről, házkönyv­tárról olyan otthonokban, ahol „akkor” csak a kalen­dáriumot ismerték. Van községi orvos, lesz majd fogorvos is. Hol van már a régi szemlélet, amikor attól dagadt a falubeli férfi keb­le. ha hallhatta: „büszke, bicskás csertői”. Az alvég­felvég ellentét, a kiscsertői és öregcsertői elkülönülés már a múlté. Mire büszke ma ez a „hu- sz»nkettes” korosztály is? Hogy gyermekeik közül 11 ipari munkás, 6 mezőgaz­dasági- dolgozó, 1 képzett szakember ugyanezen a vo­nalon, 4 pedagógus, 2 köz­gazdász, 2 technikus, 1 tisztviselő, 2 mérnök, s 1 laboráns. S ki vitatná egy percig is, hogy ez nem ugyanúgy az egykori lánykák érdeme is, akik — természetesen „kornélküliek” ebben a fél­évszázados öregdiáksereg­ben — kardos menyecskék lévéri, „kordába szorították a sok rakoncátlan fiút, aki az Unyi vagy az Ilka-féle kocsmában” fitogtatta ki­vagyiságát. Mellettük békés természetű, dolgos család­apákká szelídültek... — Most itt állunk ötven­éves fejjel — közeledik a felelet befejezéséhez a „Bandi gyerek”, s mint ré­gen, most is a szüntelen kí­váncsisággal kérdezi. — Hogyan tovább? Ezt mond­ja meg nekünk, tanító úr... Az osztályzat: jeles. A ** hogyan továbbra még aludni kell egyet. Előtte azonban jön a han­gulatos közös vacsora a napköziben, majd ezután egy kis önfeledt, de ehhez a korosztályhoz méltóan mértéktartó mulatság a pártházban. Bakos Béla párttitkár a vendéglátó há­zigazda őszintén Örül, hogy egy egész „generáció” tisz­teli meg jelenlétével annak a szervezetnek a „házatá- ját”, amely az új élet élesz­tője Öregcsertőn is. A gyerekkor melegsége tölti el a „mulatókat”. Tánc, dal, koccintások. Idézik az emlékeket. Mennyi tószt, pohárköszönto volt már e napon. Hogy ragadt a ben­sőséges jókedv hangulata a falu népére, amely úgy kí­sérte mindenfelé az 50 éves ünneplőket, mintha lako­dalmas menetet nézne. Éjfél jóval elmúlt. A A kalocsaiakat bú­csúztatják. Koszorúba fo­gózva, nótázva ,;marsol” az autóig az ünneplő öreg­diákság. A beszállás csak húzódik, ölelés, csók, még egy körtánc... Aztán a Molnár, Gál, Zsubori há­zaspár, sokáig visszainte­get ... A tánc. dalolás még foly­tatódik egy darabig. Hiszen Boda János vb-elnök épp­úgy bírja még, mint mond­juk Balogh Sándor asztalos, aki öregdiák felesége révén ünnepel. De hogy! — Napok óta fájtak a lá­baim, alig tudtam megmoz­dulni. Hiába, a hatvan év... De most, hogy táncolok, semmim nem fái. Meggyó­gyultam. Fiatalok közt — megfiatalodik az ember ... Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom